A büntetéskiszabás során a pénzbüntetés és kiutasítás együttalkalmazási tilalmának megsértésével megvalósult anyagi jogszabálysértést annak figyelembevételével kell orvosolni, hogy az a büntetés nem mellőzhető, amelynek kiszabására a bíróság törvény szerint köteles. Ezért a bűncselekményt haszonszerzés végett elkövető, határozott tartamú szabadságvesztésre ítélt és megfelelő jövedelemmel rendelkező terhelttel szemben kötelezőn kiszabandó pénzbüntetés folytán a kiutasítás – miután az országban tartózkodás nem kívánatossága mérlegeléstől függ – nem rendelhető el [Btk. 33. §
(3),
(6)bek., 50. §
(2)bek., 59. §
(1)bek.]. [1] A járásbíróság a
- október 6-án kihirdetett ítéletével az orosz állampolgár terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [
- évi C. törvény – a továbbiakban: Btk.
- §
(1)bek.,
(3)bek. a) pont]. Ezért 2 évi pénzbüntetésre végrehajtási utóbbi szabadságvesztésre ítélte fokozatát végrehajtását 5 azzal, hogy börtönben évi és 200 a határozta próbaidőre napi tétel szabadságvesztés meg. Egyúttal felfüggesztette, és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a terhelt legkorábban annak kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2400 forintban határozta meg. [2] A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a
- február 25-én kelt ítéletével a terheltet 3 évi kiutasításra is ítélte, egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] [4] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege szerint a terhelt Ausztriában él, havi 800 euró szociális segélyben részesül. A terhelt
- szeptember 27-én 9 óra körül az M1-es autópályán H. irányában – az emberek szállítására egyébként sem alkalmas – tehergépkocsit vezetett, amelynek rakterében magyar–osztrák 26 szír államhatár állampolgár átlépésére tartózkodott. jogosító A okmánnyal egyikük sem rendelkezett. A terhelt a migránsokat B.-től kb. 100 kilométerre, a magyar–szerb határ és B. között vette fel, és őket Ausztriába szándékozott vinni, miközben tudott arról, hogy a migránsok a határt jogszerűen nem léphetik át. A szállítást a terhelt egy ismeretlen személyazonosságú bolgár állampolgár megbízásából, vagyoni haszonszerzés végett vállalta. [5] A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt okból a terhelt javára – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [6] Ennek indokai megsértette szerint a rendelkezést, Btk. az 33. miszerint ügyben §
(6)eljárt másodfokú bekezdésében pénzbüntetés és bíróság foglalt kiutasítás azon egymás mellett nem szabható ki. [7] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva a terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzze. [8] A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a pénzbüntetés kiszabásának mellőzését indítványozta. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. [11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bűncselekmény büntetőjog más szabályának büntetést szabtak ki, törvénysértő megsértése vagy minősítése, a miatt törvénysértő törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [12] A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés a Btk. 33. §
(1)bekezdés
- d)pontja, a kiutasítás az említett rendelkezés
- i)pontja szerinti büntetési nem. A Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint a büntetések – az
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabhatóak. A hivatkozott törvényhely
(6)bekezdés b) pontja szerint azonban pénzbüntetés és kiutasítás nem szabható ki egymás mellett. [13] Ehhez képest kétségkívül törvényt sértett a másodfokú bíróság, amikor a terhelttel szemben a pénzbüntetés mellett kiutasítást is kiszabott. [14] E törvénysértés elméletileg a mind felülvizsgálati a kiutasítás, eljárás eredményeként mind pénzbüntetés a mellőzésével feloldható [Be. 427. §
(1)bek. b) pont]. A Kúria e kérdés eldöntése során az alábbiakat vette figyelembe. [15] A Btk. 50. §
(2)bekezdése szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [16] A Btk. 59. §
(1)bekezdés első mondata szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. [17] A pénzbüntetés cselekmény kötelező alkalmazásainak haszonszerzésből való feltételei elkövetése, a tehát a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása és a terhelt megfelelő jövedelme vagy vagyona. [18] E három feltétel egyidejű fennállása jelen esetben egyértelműen megállapítható: a vagyoni haszonszerzés végett történt elkövetést a jogerős ítéleti tényállás egyértelműen tartalmazza. Ténykérdés, hogy a bíróság határozott ideig tartó szabadságvesztésre is ítélte a terheltet, a havi 800 eurós – mintegy 250 000 forintnak megfelelő – jövedelme pedig magyar viszonylatban megfelelő jövedelemnek minősül. [19] A terhelttel szemben tehát jelen ügyben pénzbüntetés kiszabása kötelező. [20] Ezzel szemben a kiutasítás törvényi feltételei közül a nem magyar állampolgárságú terhelt Magyarországon való tartózkodásának nem kívánatos volta mindig gondos, személyre szabott mérlegelést igényel. Jelen esetben, bár az elkövetett cselekmény jellege ilyen irányban hat, de nincs adat az állandó ausztriai lakóhellyel rendelkező terhelt magyarországi bűnözői kapcsolataira vagy rendszeres bűnös tevékenységére. Ezért nem állapítható meg alappal, hogy a kiutasítás kötelező alkalmazásának említett feltétele is megvalósult. [21] Ekként egy, a konkrét esetben kötelezően alkalmazandó, és egy mérlegelés alapján alkalmazása eredményezte megsértését. Ezt a kiszabható a büntetési Btk. törvénysértést 33. a §
(6)Kúria nem együttes bekezdésének értelemszerűen utóbbi – azaz a kiutasítás - mellőzésével orvosolta. [22] Miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Kúria a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. [23] Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a szerint hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv. III. 892/2015.)