A nyomozás megszüntetését követően, az elévülési idő eltelte után a gyanúsítottal szemben indított másik büntetőügyben felmerült új bizonyítékra tekintettel nem rendelhető el a korábbi bűnügy nyomozásának folytatása [1978. évi IV. tv. 33. §
(1)bek. b) pont; Btk. 26. §
(1)bek.; Be. 190. §
(1)bek. a) pont]. [1] A járásbíróság végzésével a B. I. és K. S. gyanúsítottakkal szemben folyamatban volt büntetőügyben a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványnak helyt adva, a nyomozás folytatását mindkét gyanúsított vonatkozásában elrendelte. [2] A végzéssel szemben B. I. gyanúsított és védője jelentett be fellebbezést, azt azzal indokolva, hogy álláspontjuk szerint a gyanúsításban szereplő cselekmény elévült, emiatt a nyomozás folytatása nem rendelhető el. Utalt továbbá a védő arra, hogy a korábbi nyomozást a NAV Bűnügyi Igazgatósága folytatta, az újabban indult büntetőeljárást pedig a rendőrség, ezért az utóbbi eljárásban beszerzett bizonyítékok a más hatóság által folytatott nyomozásban emiatt sem használhatóak fel. [3] Az elsőfokú bíróság végzése K. S. gyanúsított vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. [4] A B. I. gyanúsított és védője által előterjesztett fellebbezés részben megalapozott a következők szerint. [5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Bűnügyi Igazgatósága XI. Vizsgálati Osztályán csődbűntett miatt volt folyamatban büntetőeljárás B. I. és K. S. gyanúsítottakkal szemben, az eljárás a 2011. július 11. napján kelt határozattal a Be. 190. §
(1)bekezdés a) pontra figyelemmel megszüntetésre került. [6] A megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vizsgálati osztályán is indult büntetőeljárás a gyanúsítottakkal szemben csődbűntett miatt, a két büntetőeljárás tényállása részben azonos. Az ügyész arra hivatkozva indítványozta a korábbi eljárást érintően a nyomozás folytatásának elrendelését, hogy az újabb eljárásban új bizonyítékok kerültek beszerzésre. Azt azonban egyáltalán nem jelölte meg, mely bizonyítékot tekinti a korábbi eljáráshoz képest, de ahhoz kapcsolódóan új bizonyítéknak. Emiatt a törvényszék érdemben nem tudta vizsgálni, valóban állnak-e rendelkezésre ilyen bizonyítékok. [7] Ekörben ugyanis nem a bíróság feladata az újabb büntetőeljárás teljes iratanyagának tüzetes átvizsgálása, hanem pusztán az ügyész által megjelölt konkrét bizonyítékok alapján kell állást foglalnia a nyomozás folytatása indokoltságának kérdésében. [8] Kifejtette ugyanakkor a törvényszék, hogy a jogerősen megszüntetett eljárás tekintetében eljárási cselekmény csak az esetben foganatosítható, amennyiben a nyomozás folytatása elrendelésre kerül, azt megelőzően nem. [9] Emiatt az utóbb indult, tehát másik ügyben foganatosított eljárási cselekmény nem része a korábban már megszüntetett eljárásnak. [10] A törvényszék álláspontja szerint ezért a más ügyben beszerzett bizonyíték – még ha az új bizonyíték is – csak azt követően képezheti a már megszüntetett ügy anyagát, miután a megszüntetett ügyben a nyomozás folytatása elrendelésre kerül. [11] Az elkövetéskor hatályban volt Btk., azaz az 1978. évi IV. törvény 33. §
(1)bekezdés b) pont, illetve a jelenleg, azaz az elbíráláskor hatályos Btk., a 2012. évi C. törvény 26. §
(1)bekezdése alapján, tekintettel az ügy tárgyát képező bűncselekmény 1-5 éves büntetési tételére, az elévülési idő 5 év. [12] Mivel a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítvány előterjesztésére több, mint 5 évvel azután került sor, hogy a nyomozás megszüntetésre került a korábbi ügyben, így a törvényszéknek vizsgálnia kellett, hogy az elévülést valamely eljárási cselekmény félbeszakította-e. Mivel azonban a korábban megszüntetett ügyben a nyomozás folytatása eddig nem került elrendelésre, így ebben az ügyben eljárási cselekményt nem is foganatosított a nyomozó hatóság. [13] Az utóbb indult büntetőügy viszont nem azonos a korábbi büntetőüggyel, hanem egy másik büntetőügy, az abban foganatosított eljárási cselekmények éppen ezért a korábban indult és megszüntetett büntetőügy elévülését nem szakítják félbe. Ebből következően eddig az elévülést félbeszakító eljárási cselekményre a korábban megszüntetett ügyben nem került sor. [14] Így mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. rendelkezéseinek figyelembevételével az állapítható meg, hogy az elévülés azt megelőzően beállt, amikor az ügyészség a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló indítványát 2017. július 6. napján előterjesztette. [15] Az a védői érvelés, mely szerint más hatóság folytatta a nyomozást a korábbi, illetve a később indult büntetőügyben és emiatt a később indult büntetőügyben beszerzett bizonyíték a korábban megszüntetett eljárásban nem használható fel, nem állja meg a helyét. Annak ugyanis nincs relevanciája, hogy mely hatóság által folytatott eljárásban kerül beszerzésre egy bizonyíték, a bizonyíték értékelhetősége attól függ, hogy az a jogszabályoknak megfelelően került-e beszerzésre. [16] Az elévülés beállta folytán azonban nem volt helytálló az elsőfokú bíróság azon döntése, melyben az ügyészi indítványnak helyt adva, a nyomozás folytatását elrendelte. [17] A törvényszék ezért a fellebbezéssel érintett gyanúsított vonatkozásában a Be. 372. §
(1)bekezdésben írt eljárása során az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítva. (Szolnoki Törvényszék 9. Bnyf. 174/2017.)