1/
- számú MJE határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/
- MJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A munkáltatónál történő üzemi tanács-választásnál a munkáltatóval (részlegnél történő üzemi tanács-választás esetén a részleggel/üzemmel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül. Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg. Az üzemi tanács választására irányuló szavazásnál - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál nem az
- évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Az üzemi tanács-választás lebonyolításával kapcsolatos vitára vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására. Indokolás A Legfelsőbb Bíróság elnöke az
- novemberi üzemi tanácsi választások előkészítése, illetve lebonyolítása során felmerült néhány olyan elvi kérdésben jogegységi eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárt bíróságok eltérően foglaltak állást a következők szerint. Több eljárásban vitás volt, hogy az üzemi tanács-választásnál melyik szakszervezet állíthat jelöltet, különösen vitatott volt a szakszervezeti szövetség jelölt-állítási joga. Több határozat szerint a munkáltatónál képviselettel bíró szakszervezet önállóan állíthat jelöltet. Ez a jog a szakszervezetek által létrehozott szakszervezeti szövetséget is megilleti, ha a bírósági nyilvántartásba társadalmi szervezetként bejegyezték, és az alapszabály értelmében a szövetségnek természetes személy tagjai is lehetnek. Ekként döntött a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.271/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.28.784/1998/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott. Hasonlóan döntött: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.304/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.246/1999/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.305/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.20.997/1999/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.306/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.20.893/1999/
- számú végzésével helyes indokai alapján helybenhagyott. Ezekkel ellentétben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az előzőekhez hasonló, 24.Mpk.50.302/1998/
- számú végzését a Fővárosi Bíróság az 55.Mpkfv.21.755/1999/
- számú végzésével megváltoztatta és a kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal, hogy a kérelmező a kérelmezettnek a jelöltállítási jogát megtagadó, október 9-i intézkedésével szemben öt napon belül nem kezdeményezett egyeztetést (Mt.
- §) és erre tekintettel hozta meg elutasító döntését, a Győri Munkaügyi Bíróság az Mpk.50.112/1998/
- számú végzésével a kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy a kérelmezőt nem magánszemélyek, hanem tagszervezetek hozták létre, ezért üzemi tanácsi választásnál jelöltet nem állíthat, hanem csak a tagszervezetei élhetnek ezzel a joggal az Mt.
- §-ának
(3)bekezdése értelmében. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Győr-MosonSopron Megyei Bíróság az Mpkf.20.013/1999/
- számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta. II. Vitás volt az is, hogy az üzemi tanács-választásnál kell-e alkalmazni a választási eljárásról szóló
- évi C. törvény rendelkezéseit. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.327/1998/
- számú végzésével megállapította, hogy a kérelmezett egyik üzeménél
- november 17-én megtartott választás nem volt jogszabályszerű, mert eltérő rendelkezés hiányában alkalmazni kellett volna a választási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a szavazók regisztrálását úgy kell végrehajtani, hogy a szavazó aláírásával rögzítse jelenlétének tényét, és e mulasztás folytán a szavazásnál készült iratok alapján a szavazók kiléte nem volt megállapítható. Egyébként a végzés indokolása szerint ebben az ügyben a munkáltató megjelölt üzeménél tartott választás során a leadott szavazatok számát 745-ben, a szavazatok újraszámlálása alapján az érvényes szavazatok számát 820-ban állapították meg azzal, hogy 21 érvénytelen szavazat is volt. A Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.768/1999/
- számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta. Hasonlóan döntött: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.335/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.22.146/1999/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.341/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.769/1999/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.536/1998/
- számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.767/1999/
- számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott. E döntésekkel ellentétben hasonló tényállású ügyben a Szegedi Munkaügyi Bíróság a 2.Mpk.50.146/1998/
- számú végzésével a kérelmet elutasította. Elegendőnek találta, hogy a választás során ellenőrizték a megjelent személy szavazásra jogosultságát, a névjegyzékben a nevét "kipipálták", részére a szavazólapot átadták. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Csongrád Megyei Bíróság a 2.Mpkf.20.336/1999/
- számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta. Lényegesnek találta, hogy maga a kérelmező sem állított olyan tényt, illetve nem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely szerint a választási bizottság a szavazás során nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát, illetve hogy a bekarikázással történő szavazás megállapítása egyetlen alkalommal is elmaradt volna. III. Végül döntött a bíróság abban a kérdésben is, hogy a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakításánál alkalmazható-e az Mt.
- §-ának bírósági utat engedő rendelkezése. A kérelmező szakszervezeti szövetség a munkáltató központi üzemi tanácsa ellen előterjesztett kérelmével - amelyben a központi üzemi tanácsot választási bizottságnak tekintette - a munkáltató üzemeinél tartott üzemi tanács-választások jogellenességének megállapítását kérte a szakszervezeti szövetségnek az I. pontban foglaltak alapján történt kizárása miatt. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 20.Mpk.50.050/1999/
- számú végzésével hatáskörének hiánya miatt az eljárást megszüntette, minthogy a központi üzemi bizottság nem tekinthető választási bizottságnak. A Fővárosi Bíróság a kérelmező fellebbezése folytán hozott 49.Mpkfv.23.094/1999/
- számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint a bíróságnak fel kellett volna hívnia a kérelmezőt, hogy jelölje meg a központi üzemi tanács helyett a megfelelő kérelmezettet és ennek figyelembevételével kellett volna határoznia. IV. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy szakszervezeti szövetség nem jogosult jelöltet állítani az üzemi tanács választásnál, mert nem rendelkezik taggal az adott munkahelyen. Kötelező rendelkezés hiányában a választásnál az
- évi C. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, de minden olyan eljárás elfogadható, amely alkalmas a tényleges választási eredmény megállapítására. A központi üzemi tanács létrehozásánál a választásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, emiatt a megalakítással kapcsolatban nem lehet a bírósághoz fordulni jogorvoslatért. V.
- A jogegységi tanács álláspontja szerint az I. alatti kérdésben abból a rendelkezésből kell kiindulni, hogy az Mt.
- §-ának
(4)bekezdése szerint az Mt. alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik. Az Mt. 46. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel ezen szakszervezet tagjaira is vonatkozik az a szabály, hogy üzemi tanácstaggá szakszervezeti jelöltként is csak akkor választhatók, ha legalább 6 hónapja az adott munkáltatóval munkaviszonyban állnak. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül állíthat jelöltet az üzemi tanácsválasztásnál (Mt. 49. §
(3)bekezdése). Ezzel egybevetve azt a további rendelkezést, amely szerint szakszervezetnek természetes személy, szakszervezeti szövetségnek pedig szakszervezet lehet a tagja (1989. évi II. törvény 3. §
(3)bekezdése,
- §), következik, hogy a munkáltatóval (részlegnél történő üzemi tanács-választás esetén a részleggel/üzemmel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál/üzemnél történő üzemi tanács-választásnál. Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - szakszervezeti szövetséget nem illeti meg. E kérdésben az Mt. idézett rendelkezései az irányadók.
- A II. alatti kérdésben a jogegységi tanács abból indult ki, hogy az Mt. azon szabályozásából, amellyel a választási eljárásnak az
- évi C. törvénynek megfelelő részletességgel történt szabályozását mellőzte, nem következik a nem szabályozott kérdésekben a hivatkozott törvény alkalmazandó volta. Az üzemi tanács-választásnál eljárók és a szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel ugyanis csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerűnek tekinthető minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következőleg a választás jogszerűségének elbírálásánál nem az
- évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e vagy sem. Az ilyen vitákban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az üzemi tanácsi választással összefüggő jogvita esetén - a törvény értelmében - a választási bizottság és a munkáltatónál (részlegnél történő üzemi tanács választás esetén az üzemnél) képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ezek határozata ellen lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni. Az eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a megjelölt szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre (Mt.
- §, BH 1995/1/61, 1996/1/65).
- Végül a III. alatti kérdésben a jogegységi tanács azt tartotta jelentősnek, hogy eredményes üzemi tanács-választás esetén mindkét félnek fontos érdeke fűződik az üzemi tanács, illetve üzemi tanácsok és a központi üzemi tanács mielőbbi működésének megkezdéséhez és az üzemi tanács(-ok)nak a munkáltatói döntésekben való részvételéhez. A központi üzemi tanácsot a munkavállalók nem közvetlenül választják, hanem az Mt.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében a már megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba a már megválasztott üzemi tanácstagok közül. Az Mt.
- §-a rendelkezéséből az következik, hogy az üzemi tanács-választás megtámadására vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására. A fenti indokok alapján hozta meg a jogegységi tanács a rendelkező részben írt határozatát. Budapest,
- július
- Dr. Horeczky Károly s.k. a tanács elnöke, Dr. Ádám Lóránt s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Stefán László s.k. bíró, Dr. Tallián Blanka s.k. bíró