EBH.2013.M.18. – Kúria

(1)bekezdés c) pont, 140/1996.(VIII.31.) Korm.r. 25. §

(5)bekezdés,

1. számú melléklet 1.,
2. és
3. pont].
4. A fokozottan veszélyes beosztás pótlékának jogszabályi feltétele azonos a szolgálati idő 1,2-szeres kedvezményre való jogosultsággal, azzal a különbséggel, hogy e körben a pszichikai ártalmak értékelése nem merülhet fel, azonban a vegyi anyagok és a biológiai kóroki tényezők fennállta miatti egészségügyi kockázat, valamint a szolgálatteljesítési mérték tekintetében a feltételek a
5. január 1-jét megelőző és azt követő időszakban megegyeznek [140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet
6. §

(1)bekezdés,

1. §,
2. számú melléklet
3. és
4. pont]. A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban álltak az alperessel. A rendőrkapitányság Bűnügyi szemlebizottság-vezetői Osztály beosztásban, Helyszínelő illetve a Alosztályán rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Technikai Alosztályán bűnügyi technikus beosztásban teljesítettek szolgálatot. Szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben
5. szeptember 1-jétől
6. december 31-ig terjedő időn belül különböző időszakokra a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
7. évi XLIII. törvény (Hszt.)
8. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján a szolgálati viszonyban eltöltött idejüket kedvezményesen, 1,2-szeresen kérték számítani, valamint – az elévülési időre figyelemmel – veszélyességi pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 36. §-a alapján. A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperesek szolgálati viszonyban eltöltött idejét 1,2-szeresen kell számítani, valamint az alperest fokozottan veszélyes beosztás pótléka jogcímén marasztalta. A megállapított tényállás szerint a felperesek valamennyien 12/24, 12/48-as váltásos Tevékenységüket több, mint szolgálati M. 30 városban rendben és településen teljesítettek annak szolgálatot. vonzáskörzetében látták el. A található gyakorlatban a szemlebizottság vezetői és a bűnügyi technikusi beosztás hasonló feladatokat foglalt magában, így a szemlebizottság-vezetők is nagyobb részt a bűnügyi technikusokkal megegyező feladatokat láttak el. A felperesek az ügyeleti riasztást követően a bűncselekmények helyszínére vonultak és ott végezték a feladataikat, a helyszínen nyomokat rögzítettek, szükség esetén bűnjeleket csomagoltak, majd azokat utólagosan az irodájukban feldolgozták, és a bűnjelraktárba helyezték. Rendszeresen kellett irodájukban utólagosan nyomot kutatniuk a már korábban begyűjtött bizonyítékokon. Mindezeken túl halottszemléken vetkőztették. vettek A részt, hatósági ahol az boncolásokon, elhunytat mozgatták, illetve kórbonctani osztályon tartott szemléken jelentek meg. A munkakörükbe tartozott még a bűnügyi vétellel nyilvántartásba együtt), felkutatásához, rögzítéséhez fényképezés, utólagos többféle vételezés (rabosítás, felismertetés. vizsgálatához, egészségre ártalmas DNS minta A nyomok valamint ujjnyom vegyi anyagokat használtak. A feladatuk ellátáshoz különböző védőfelszereléseket kellett tartósan – a nyomkutatás, nyomrögzítés, rabosítás során folyamatosan – használniuk, mivel a helyszíni szemlék döntő hányadában biológiai anyagmaradványokkal, testnedvekkel, egészségre ártalmas vegyszerekkel, valamint az egészséget veszélyeztető egyéb anyagokkal dolgoztak. A felperesek a szolgálati idő számítása kedvezménye, valamint illetménypótlék megfizetése iránti igényüket arra alapították, hogy a peresített időszakban fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásban esetükben teljesítettek a szolgálatot, jogszabályi szolgálatteljesítési feltételek idejük 50 %-át hivatkozásuk fennálltak, meghaladóan a szerint mert a napi R. 1. számú melléklete 1. pontjában nevesített „vegyi anyagok”, az 5. pontja szerinti „pszichikai meghatározott ártalmak”, „biológiai valamint kóroki a tényezők” 8. pontjában egészségkárosító kockázatok között végezték a munkájukat. A munkaügyi bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, az Országos (OMFI), Munkahigiénés igazságügyi és Foglalkozás-egészségügyi pszichológus, igazságügyi Intézet vegyész és toxikológus szakvéleményt szerzett be, a szakértők és számos tanú meghallgatásával feltárta a felperesek munkavégzési körülményeit és mindezeket értékelve, az OMFI szakvélemény kizárásával megalapozottnak fogadta el a felperesek keresetét. A munkaügyi bíróság szerint a felperesek a szolgálatteljesítési idejük több, mint 50 %-ában pszichikai ártalmaknak voltak kitéve. E körben értékelte, hogy az igazságügyi szakértő és a munka- és szervezet szakpszichológus szakértői véleménye szerint a pszichikai ártalmak megállapíthatóak voltak, a halottak látványa, a velük való közvetlen kapcsolat traumatikus esemény (nyomrögzítés, mozgatás, vetkőztetés stb.) okozott megterhelő helyzetek érzelmi később terhelést, akaratuktól mely érzelmileg függetlenül is felidéződhettek. Megállapítható volt esetükben továbbá az állandóan fennálló készenléti helyzet, mivel a napi szolgálati időbeosztásuk előre nehezen tervezhető volt. A szakértői vélemény azt is megállapította, hogy a felperesek esetében a munkájuk elvégzése fokozott szellemi koncentrációt igényelt, mivel a helyszíni munka egyszeri és megismételhetetlen, folyamatosan, precízen felelősségteljes a helyszíni kellett döntések munka eljárniuk, meghozatalával járt. végzés mely során állandó Mindemellett a vegyszerek használata is további nagyfokú figyelmet és óvatosságot, körültekintést igényelt. A munkaügyi bíróság szerint a felperesek a napi szolgálatteljesítési idejük 50 %-át meghaladóan egészségkárosító, a R. 1. számú melléklet 1. pont
2. a)és
3. b)alpontjában nevesített vegyi anyagokkal végezték a munkájukat. Az igazságügyi orvosszakértő és az igazságügyi vegyész szakértő szakvéleménye alátámasztotta, hogy a felperesek dolgoztak, több melyek olyan a R. egészségkárosító 1. számú hatású mellékletének anyaggal is 1.
4. a)pont alpontjában felsorolásra kerültek. A szakértők egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy a felperesek az egyéni védőeszközöket tartósan használták és a vegyi anyagok okozta egészségkárosító kockázatok között töltött napi szolgálatteljesítési idejük meghaladta a több, mint 50 %-ot. A munkaügyi bíróság mindemellett a perbeli tanúvallomások, valamint a helyszíni tárgyalás alapján bizonyítottnak fogadta el a felperesek előadását, mely szerint az irodájukban is használtak veszélyes anyagokat, az általuk használt irodai helységek egymástól nem voltak légmentesen elszigetelve, a nyomok rögzítése, az étkezés, az öltözködés ekként ugyanabban a közös légtérben történt. A munkaügyi bíróság azt is megállapította, hogy a felperesek a szolgálatteljesítésük tényezőknek is ki során voltak bizonyítottan téve, ezen biológiai kóroki egészségügyi kockázat tekintetében azonban nem nyert bizonyítást, hogy a felperesek a napi szolgálatteljesítési idejük több, mint 50 %-ában e tényezőknek ki voltak téve, ugyanakkor a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint ezen egészségkárosító kockázat hozzáadódik a részletesen vizsgált és megállapított többi egészségkárosító kockázathoz. A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, míg fellebbezett részét helyes indokainál fogva a Pp. 254. §

(3)bekezdése és a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság kiemelte, miszerint a munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kitért arra, hogy mely konkrét körülmények eredményezték azt, hogy az OMFI jelen perben adott szakvéleménye megállapításait nem fogadta el. A másodfokú bíróság szerint az OMFI szakvélemény elfogadásának mellőzése nem volt jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperesek a kereseti kérelmükben megjelölt egyik igényre vonatkozó jogosultság tekintetében sem bizonyították hitelt érdemlően, hogy a beosztásuk ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között került végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó, vagy tartós használatával volt megvalósítható, továbbá hogy a jogosító feltételek a napi szolgálatteljesítési idő több, mint 50 %-ában fennálltak. Az alperes sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság szinte kizárólag a felperesi előadásokra épített, az alperesi adatszolgáltatás adatainak értékelését teljes érvelését alátámasztó, a kirendelni kért OMFI mértékben felperesek szakértői mellőzte, által véleményt az alperes időrendben elsőként pedig okszerűtlenül kizárta. Az alperes szerint már önmagában jogszabálysértő az a körülmény, hogy a hivatkozása ellenére a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kötelezettséget munkaügyi bíróság megfordítva az a perbeli bizonyítási alperest kötelezte kimutatások csatolására, amely bírósági kötelezésnek az alperes maradéktalanul eleget tett megfelelően és az közölte adatok az teljes körére adatokat. nézve, Tekintettel a valóságnak arra, hogy a rendelkezésre álló teljes kimutatást becsatolta, alperes szerint, amennyiben a felperesek az abban rögzítettekhez képest további, nem bizonyított körülmények figyelembevételét kérték, a bizonyítási kötelezettségük nem merülhetett ki abban, hogy azt állították, hogy az alperes által rendelkezésre bocsátott kimutatás hiányos. Az alperes sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe az általa teljesített adatszolgáltatással alátámasztott azon érvelést számaránya sem, alapján mennyiségben mely szerint sem igazolható, használtak egészségkárosító káros kockázatok a nyomrögzítések hogy vegyi közötti a jellege felperesek anyagokat, munkavégzés és olyan amely az jogszabályban előírt minősítési szintjét elérné. E körben hivatkozott arra, hogy a nyomrögzítés tényét, legyen az sikeres, vagy sikertelen, rögzíteni kell, ezek pedig az eljárt bíróságok által figyelmen kívül hagyott adatszolgáltatás részét képezték. Mindamellett a felperesek semmilyen módon nem bizonyították azon állításukat, hogy az alperesi adatszolgáltatás hiányos. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljárt bíróságok kellő indok nélkül mellőzték a perbeli OMFI szakvéleményben és kiegészítésben foglaltakat, arra hivatkozva, hogy az ellentétben áll az OMFI által másik munkaügyi bíróság előtt folyamatban volt azonos tárgyú ügyben készített szakvéleménnyel, valamint a szakvélemény anyagok, sem a elkészítésében pszichikai ártalmak résztvevők sem tekintetében a nem vegyi voltak kompetensek, vagy nem rendelkeztek kellő tapasztalattal. Ennek az eljárási szabálysértésnek kihatása azonban az nem jogkövetkeztetése – ügy volt, annak érdemi mert elbírálására az indokolása eljárt módosítása lényeges bíróságok mellett – valamennyi rendelkezésre álló perbeli bizonyíték, köztük az OMFI szakvélemény Pp. 206. §

(1)bekezdésének megfelelő mérlegelésével sem jogszabálysértő. A tényállás szerint a szemlebizottság vezető és bűnügyi technikus beosztású felperesek lényegében azonos szolgálati feladatot láttak el, amely megállapítást az alperes felülvizsgálati kérelmében nem támadott, ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadónak kellett tekintetni. [Pp. 275. §

(2)bekezdés] A felperesek valamennyien nyomozói pótlékban részesültek és ezért 2006. január 1-től – a Hszt. 329. §

(1)bekezdés c) pontja utolsó fordulata, valamint módosítása folytán szolgálatot a – R. 25. fokozott teljesítő §

(5)bekezdésében igénybevétellel végrehajtói feladatot járó foglaltak beosztásban ellátó állomány tagjaként – jogosulttá váltak a szolgálati idő kedvezményes, 1,2szeres számítására. Ezen időpontot megelőző peresített időszakban az irányadó, felperesek által igényük jogalapjaként megjelölt jogszabályok szerint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőt illette meg e kedvezmény. E körben pedig vizsgálni. a R.

1. §-ában foglalt feltételeket kellett Az R.
2. §-a értelmében a Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton egészségkárosító túl életveszéllyel kockázatok között kerül is járhat, illetve végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó, vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az
3. számú melléklet tartalmazza. A R. irányadó meghatározott idejének hogy 25.

(1)bekezdése beosztásokban 1,2-szeres az § számításához idő

1. szolgálatot további egészségkárosító szolgálatteljesítési az számú mellékletben teljesítők szolgálati feltételként írta kockázatok elérje a R. között
2. §

(1)elő, töltött bekezdésében meghatározott mértéket, azaz a napi szolgálatteljesítési idő több, mint 50 %-át. szabályozás nyomozói Kiemelendő, ezen feltétel pótlékban hogy a

1. fennállásától részesülőt a január 1-től függetlenül szolgálati idő hatályos jogosítja a kedvezményes számítására [R.
2. §

(5)bekezdése szerint]. A felperesek által hivatkozott R.

1. számú mellékletének mind az 1., 5., valamint a
2. pontban megjelölt egészségi ártalom fennállta a perbeli időszakban egyenként is megalapozza a kedvezményre való jogosultságot, amennyiben a R.
3. §

(5)bekezdése szerinti feltétel is fennáll. A felperesek által igényelt, a R.

1. §-ában szabályozott fokozottan veszélyes beosztás pótléka jogszabályi feltétele azonos, azzal a lényeges különbséggel, hogy e körben a pszichikai ártalmak értékelése nem merülhet fel, azonban a hivatkozott
2. számú melléklet
3. pontja szerinti „vegyi anyagok” és a
4. pont szerinti „biológiai kóroki tényezők” egészségügyi kockázat, valamint a R.
5. §

(1)bekezdése szerinti szolgálatteljesítési mérték tekintetében ugyanazok a feltételek, e rendelkezés

1. január 1jét megelőző és azt követő peresített időszakban is azonos. Az R.
2. §-a értelmében – amely szakasz címe „Fokozottan veszélyes beosztás pótléka” - a Hszt.
3. §

(2)bekezdésének a) pontja utolsó előtti gondolatjeles bekezdése, valamint a 322. §

(1)bekezdésének l) pontja szempontjából az

1. számú melléklet 1-
2. pont és közötti
3. pontjában munkával meghatározott járó egészségkárosító beosztásban szolgálatot kockázatok teljesítőt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a
4. §

(1)bekezdésében meghatározott időtartamot. Az eljárt bíróságok a R.

1. §, az
2. sz. melléklet
3. pontja, valamint az
4. pontja és a R.
5. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek teljesülését felperesek szolgálati megállapítva idő megalapozottnak kedvezményes számítása találták és a fokozottan veszélyes beosztás pótléka iránti igényét is. Az eljárt bíróságok jogi álláspontja ugyan helytálló a R. 1. számú melléklete 5. pontja szerinti egészségkárosító kockázat (pszichikai ártalmak) fennállása tekintetében, ugyanakkor e körben a R. 25. §

(5)bekezdése szerinti feltétel fennállására levont jogkövetkeztetésük a következők szerint nem megalapozott. Az irányadó tényállás szerint a felperesek túlnyomórészt lopások, betörések és ritkábban vagyon erőszakos feladataikat. eljárniuk más bűncselekmények bűncselekmények Személyenként rendkívüli helyszínein. elleni havi halálesetek Mindezekhez elfogadott igazságügyi arányaihoz képest képest helyszínein átlag két életellenes a munkaügyi pszichikai végezték alkalommal és pszichológus túlzóan, helyszínén, szakértői kellett bűncselekmények bíróság által vélemény ártalomként döntően az a halottak látványát, a velük való közvetlen kapcsolat traumatikus élmény okozta családtagok érzelmi terhelést, fájdalmát, értékelte. E mint körben az az áldozatok, közvetlen érzelmileg megterhelő helyzetet OMFI szakvélemény a nem vitatott statisztikai adatok ismertetése mellett azt állapította meg, hogy a felpereseket a munkájuk haladta a hivatásos meg során ért pszichikai szolgálattal megterhelés együtt járó nem általános pszichikai megterhelést, valamint tevékenységük nem igényelt más beosztásban szolgálatot teljesítő rendőrökhöz képest magasabb állandó készenlétben állási szintet. Ugyanakkor a R. 1. számú melléklete 1. pontja

1. a)és
2. b)alpontja szerinti vegyi anyagok a felperesek szolgálati tevékenysége során történt felhasználása ténykérdés. A rendelkezésere álló iratok, különösen a perbeli szakértői vélemények, valamint tanúvallomások alapján pedig nem okszerűtlen az a jogerős ítéleti megállapítás, miszerint ezen egészségkárosító kockázatok közötti felperesi munkavégzés a napi szolgálatteljesítési idő 50 %-át meghaladta. Következésképp önmagában ez alapján is jogszerű a felpereseknek mindkét, a szolgálati idő kedvezményes, 1,2-szeres számítására és a fokozottan veszélyes beosztás pótléka iránti igényének helyt adó érdemi döntés a következők szerint. A Kúria a perbeli adatok intézkedése szerint a közül kiemeli, miszerint rendőr-főkapitányság területén az alperes veszélyes munkahelynek minősülnek a bűnügyi szakértői és bűnügyi technikusi helyszínelő munkahelyek, illetve veszélyes munkakörnek minősülnek a hivatásos állomány esetén a bűnügyi főtechnikus, technikus. A technikus rendelet munkakört a 21/2000.(VIII.23.) 5. számú függeléke a rendőrségnél minősítette, amely beosztásba tartozó BM-IM-TNM olyan személyek a együttes beosztásnak munkavégzésük során fokozott és tartós egészségi és pszichés terhelésnek vannak kitéve. Ehhez képest a perbeli vegyész szakértő helyszíni vizsgálat és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján meg is állapította, hogy a bűnügyi technikusokat a munkavégzés során folyamatos egészségkárosodás éri, főleg a vizsgálatokhoz rendszeresített porok használata következtében, mivel nem rendelkeznek megfelelő védőeszközökkel és a munkahelyük kialakítása is a szakvéleményben részletezettek szerint szakszerűtlen. A munkahelyi tartalmaz szabálytalanságokra megállapítást, nézve az valamint OMFI az szakvélemény OMFI is szakvélemény elkészítésében közreműködő szakértői meghallgatásában is utalt rá. Ezért nem okszerűtlen, hogy az eljárt bíróságok nemcsak az alperes adatszolgáltatását jegyzőkönyvek figyelembe száma véve alapján) (a vonták helyszínelésekről le a felvett jogkövetkeztetésüket, hanem valamennyi perbeli adatot, a helyszíni tárgyalás, a szakértők helyszíni szemléje eredményét értékelve hozták meg az érdemi döntésüket. Az OMFI szakvélemény kizárólag arra adott véleményt, hogy a statisztikai adatokat elemezve „a védőeszközök alkalmazásával végzett munka ideje nem éri el a szolgálati idő 50 %-át”. Ezen körülményt szakértők megállapítással és perbeli egybehangzó felhasználása, mint szolgálatteljesítési bizonyítékok nem áll ellentétben iratot együttesen véleménye, amely egészségkárosító idejük 50 felülmérlegelésére értékelő szerint kockázat %-át a a a igazságügyi vegyi anyagok felperesek meghaladta. pedig valamennyi Ezen Kúria napi perbeli jogszabályi lehetőséget nem találta. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – a Pp. 275. fenntartotta. (Kúria Mfv.II.10.408/2012.) §

(3)bekezdése alapján hatályában