EBH.2014.M.13. – Kúria

(1)bekezdésében a kérelem benyújtására meghatározott öt napos határidőt valamennyi kérelem esetében a választás eredményének időpontjától kell számítani. Az új Mt. 249. §

(1)bekezdése értelmében ugyanis olyan esetben is lehetőség van a bírósági út igénybevételére – megállapítás iránti kérelem előterjesztésével – amikor még nincs választási eredmény, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolja [2012. évi I. tv. 249. §

(2)]. [1] A beavatkozó munkáltatónál eredetileg

1. november 27-re és 28-ára meghirdetett munkavédelmi képviselőválasztást
2. november 19-e és 21-e között tartották meg. A választásra az üzemi tanács választással egyidőben került sor, a választók egy listán, egy aláírással igazolták a részvételüket mindkét választás vonatkozásában és a 2000 főt meghaladó munkavállalói létszám mellett 4 munkavédelmi képviselőt megválasztottak. [2] A kérelmező választás szakszervezet eredetileg meghirdetve, hogy a egy annak kampánytevékenység a kérelmében héttel választás későbbi előrehozása kifejtésének során a nem sérelmezte, hogy a időpontra volt lerövidítette a lehetőségét. megfelelően Kifogásolta, alkalmazták a munkavédelemről szóló
3. évi XCIII. törvény (Mvt.) 70/A. §

(3)bekezdését, megválasztására így 13 került helyett sor. 4 Kérelme munkavédelmi képviselő szerint választás a érvényességének a megállapítását lehetetlenné tette az, hogy a munkavédelmi képviselőválasztást az üzemi tanács választással egyidőben választásra tartották, jogosultak a kétféle egy szavazólap aláírással átvételét igazolták, így a a választáson Erre való részvétel önkéntességének kérte munkavédelmi tekintettel a az elve sérült. képviselőválasztás eredményének a megsemmisítését. [3] A kérelmezett választási bizottság és a beavatkozó munkáltató a választások előrehozatala és a képviselők létszáma tárgyában előterjesztett kérelemre vonatkozóan az eljárás megszüntetését indítványozta a kérelmek elkésettsége miatt, egyebekben pedig érdemben kérte a kérelem elutasítását. [4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a munkavédelmi képviselőválasztás eredményét megsemmisítette. [5] A végzés indokolása szerint a munkavédelmi képviselők számára vonatkozó jogszabályi előírás megsértése csak akkor valósulhat meg, amikor november a megválasztásuk 21-én befejezett már megtörtént, választásra így a tekintettel 2012. az e tárgyban 2012. november 26-án érkezett kérelem nem késett el. [6] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 249. §

(2)bekezdése a választási eredményre kiható eljárási szabálysértést tekinti olyannak, amely a választás eredményének a megsemmisítését lehetővé teszi, így a választás eredményének érdemi jelöltállítással, a befolyásolásával lebonyolítással kapcsolatos, összefüggő a kifogások a választás eredményének közzétételét követő törvényes határidőn belül hozhatók fel. [7] Ezt figyelembe véve nem találta elkésettnek a bíróság a választás időpontjának előre hozatalával összefüggő kérelmeket sem. Ugyanakkor minősül a e tekintetben választás megállapította, eredményét hogy befolyásoló ez nem lényeges szabálytalanságnak. [8] Az elsőfokú bíróság a kérelmet megalapozottnak találta a képviselők létszáma tekintetében. Álláspontja szerint az Mvt. 70/A. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó lett volna az Mt. 237. §

(1)bekezdés f) pontja, ezt figyelembe véve pedig 13 munkavédelmi képviselőt kellett volna választani. [9] A kérelmezett másodfokú és a beavatkozó bíróság fellebbezése végzésével az folytán elsőfokú eljárt végzést megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította. [10] A végzés indokolása kapcsolódó bírósági jelöléssel, a szerint gyakorlat választás megállapításával a korábbi szerint (EBH lebonyolításával kapcsolatos szabályozáshoz 2001.461.) és az szabályszegéseket a eredmény külön-külön kellett figyelembe venni és annak észlelésétől számított 5 napon belül lehetett egyeztetést kezdeményezni. [11] Az üzemi tanács választására vonatkozó új szabályok a közvetlen bírósághoz való fordulás joga, a bírósági eljárás rövidítése azt a célt szolgálják, hogy egy rövidebb eljárás az igényérvényesítés hatékonyságát biztosítsa. Ezzel ellentétes lenne a jogszabály jogorvoslat időre olyan lehetőségét korlátozná, értelmezése, az ez eredmény ugyanis amely a bírósági megállapítását lehetővé tenné követő egy olyan választás teljes lebonyolítását is, ahol már a jelölésnél a választás eredményét befolyásolni képes jogszabálysértés történt. A bírósági jogorvoslatnak éppen az a célja, hogy a választás eredményét is befolyásoló jogszabálysértéseket már a választási eljárás során kiküszöbölje, így biztosítsa a választás törvényes lefolytatását. [12] A 4/2003. számú polgári jogegységi határozat szerint jelen esetben nem az elutasításának eljárás volt kérelembenyújtási megszüntetésének, helye, határidő mivel a hanem jogszabály elmulasztása jelen a kérelem szerinti esetben nem vezet jogvesztésre és a jogszabály a mulasztás orvoslására az igazolási kérelem benyújtásának a lehetőségét sem biztosítja. [13] Minthogy a kérelmező a választás előrehozását már a 2012. november 9-én kelt, a választási bizottsághoz intézett levelében kifogásolta, a munkavédelmi képviselők létszámának megállapítását pedig egy másik nem peres eljárásban a 2012. szeptember 28-ai beadványában sérelmezte, így az e tárgyban előterjesztett kérelmek elkéstek az Mt. 249. §

(1)bekezdése alapján irányadó Mt. 289. §

(1)bekezdése szerint. [14] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. [15] Álláspontja szerint a jogalkotó egy egységként fogja fel a jelölést és a választás lebonyolítását, erre utal a bíróság által alkalmazható megsemmisítése. Ha szankció, a a választás bírósághoz fordulás eredményének már a a választási eredmény megléte előtt jogszabályi követelmény lenne, akkor nem lenne a bíróság által alkalmazható jogkövetkezmény. [16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [17] Az új Mt. 249. §-a úgy rendelkezik, hogy

(1)A munkavállaló képviselettel a munkáltató, rendelkező továbbá szakszervezet a a munkáltatónál jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat,

(2)A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni eredményét azt a szabálytalanságot, befolyásolta. E amely körülményt a a választás kérelemben valószínűsíteni kell. [18] Az új Mt. 289. §

(1)bekezdés alapján 5 napon belül lehet bírósághoz fordulni. [19] Mindezeket alapul véve helytállóan állapította meg a jogerős határozat, hogy a határidő számítása szempontjából annak a választási eseménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában a jogorvoslat kezdeményezésére sor kerül. Ezt támasztja alá az új indokolás is, amely Mt.

1. szerint a §-ához fűzött munkavállaló, a miniszteri munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a választási eljárás adott eseményéhez képest 5 napon belül bírósághoz fordulhat. [20] Tévesen utalt a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogorvoslat szempontjából egységesen kell kezelni a választási eljárás különböző eseményeit, tekintettel arra, hogy csak egy, a bíróság által alkalmazható szankciót ismer a törvény, a választás eredményének a megsemmisítését. [21] A bírósághoz fordulás lehetőségét az új Mt.
2. §

(1)bekezdése rögzíti és a

(2)bekezdés tartalmazza azt, hogy mikor van lehetősége a bíróságnak a választás eredményének a megsemmisítésére. Az

(1)bekezdés azonban nem csupán az eljárási szabályok lényeges megsértése esetén ad lehetőséget a bírósági út igénybevételére, hanem általában biztosítja azt az egyes, választási eseményekkel összefüggésben. Eszerint olyan esetben is lehetőség van a bírósági út igénybevételére megállapításra irányuló kérelem előterjesztésével, amikor még nincs választási szabályszegés eredmény, történt, vagy amely a egyébként olyan eljárási választás eredményét nem befolyásolta. [22] Az, hogy az Mvt. nem tartalmazza a munkavédelmi képviselők jelölésére vonatkozó részletes szabályokat, nem változtat azon a tényen, hogy munkavédelmi a kérelmező képviselők által számának sem vitatottan – meghatározására a a kérelmezettnek azon a

1. szeptember 17-i ülésén került sor, amelyre a kérelmezőt is meghívta. A
2. szeptember 25-én közzétett, a választásról szóló tájékoztató megválasztandó képviselők számát, illetve is a rögzíti a jelöltállítás egyéb szabályait. [23] Tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek szerint a másodfokú bíróság a képviselők számával összefüggésben benyújtott kérelmet helytállóan találta elkésettnek és ezért érdemben nem foglalt állást a megválasztandó képviselők számáról, ez a kérdés nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát sem. [24] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy önmagában a kétféle választáson történő közös regisztrációval a választáson választóknak való önkéntes ugyanis részvétel lehetősége volt elve nem sérült, a arra, hogy döntsenek arról, hogy ilyen regisztráció mellett is részt kívánnak-e venni a választáson. Helytállóan utalt a másodfokú végzés arra is, hogy a választáson résztvevők ilyen módon történő regisztrálása mellett is egyértelműen megállapítható volt a választási eredmény, azt a választók nyilvántartásának módja nem befolyásolta. [25] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Mfv.II.10.479/2013.)