EBH.2014.M.24. – Kúria

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés, 289. §

(1)bekezdés]. [1] A kérelmező kérte, hogy szakszervezet kérelmében annak a munkáltató megsértette kérelmezett megállapítását a munka törvénykönyvéről szóló

1. évi I. törvény (Mt.)
2. §-ában meghatározott konzultáció megállapításán túl szabályait. kérte kötelezni a A jogsértés kérelmezettet a konzultáció lefolytatására. [2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította. [3] A megállapított tényállás szerint a kérelmező a munkáltatóval
3. március szerződés 25-e óta létrehozására. munkáltató arról kollektív szerződés tárgyalásokat folytatott
4. 1-jén tájékoztatta július a a kollektív kérelmezett szakszervezetet, megkötésére irányuló hogy a tárgyalásokat beszünteti, mert
5. július 1-től kezdődően kiterjed rá az alágazati Kollektív Szerződés hatálya. [4] A kérelmező
6. július 7-én írásban az Mt.
7. §

(2)bekezdés és az Mt. 277. §

(5)bekezdése alapján konzultációt kezdeményezett a munkáltatóval, amelynek időpontját

1. július
2. napján 7 és 9 óra között jelölte meg, helyszínnek pedig a munkáltató telephelyét. A kérelmező megjelölte a témaköröket is, amelyek tekintetében a konzultációt le kívánta folytatni, így – többek között - az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben történő kölcsönös megvitatását. [5] A kérelmezett megkötésére
3. irányuló július
4. 12-én július a
5. Kollektív Szerződés napjára és 7 9 óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította. Jelezte, hogy a munkáltató a szakszervezet által kért időpontban üzemi gyűlést tart, amelynek időpontját már a kérelmező levele előtt,
6. július 5-én kitűzte, és ezen ok miatt sem tud a konzultációra időpontot biztosítani. [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a
7. július
8. napjára kezdeményezett konzultáció abba az akadályba ütközött, hogy ebben az időpontban tartott a munkáltató a
9. július 1-jén megkötött alágazati Kollektív Szerződéssel kapcsolatban a munkavállalók részére üzemi gyűlést. [7] Kifejtett jogi álláspontja szerint, miután a törvényalkotó a közvetlen és személyes véleménycserét határozta meg a konzultáció meghatározásakor, a munkáltató nem követte el a konzultáció szabályainak megsértését akkor, amikor a kérelmező által kért időpontban a konzultáció megtartására nem kerülhetett sor. [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt is értékelte, hogy a felek között a kérelem benyújtását követően is konzultáció folyt, a
10. július 22én kelt e-mail tartalma szerint a kérelmező elfogadta a
11. szeptember
12. napjára javasolt konzultációs kezdeményezést. [9] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [10] A határozatának indokolásában kiemelte, miszerint a felek a kollektív szerződés megkötése kapcsán egyeztetést folytattak,
13. március 25-én megbeszélésre került sor, majd ezt követően írásbeli konzultációt tartottak. Konzultáció zajlott ezenkívül
14. július 1-jén is, amely eseményen a kérelmezett képviselője a konzultációt befejezettnek nyilvánította. [11] A másodfokú bíróság az ekként kiemelt adatokból arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a kérelmezett nem zárkózott el a konzultációtól. A határozat indokolásában foglaltak szerint mindezt alátámasztja az is, hogy
15. július 1-jét követően a felek között további egyeztetés zajlott, levélváltás történt. [12] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte. [13] Sérelmezte, hogy az elsőfokú végzés megállapította, hogy az együttműködés körében a feleket az a kötelezettség terheli, hogy olyan időpontot egyeztessenek, amely mindkét fél érdekét szolgálja. bíróság E körben figyelmét kérelmezett – a kötelezettségét kérelmező előadott elkerülte érvelése szerint az elsőfokú hogy az a releváns tény, bíróság által is rögzített együttműködési megsértve – részére, hanem nem új időpontot elutasította a javasolt a a konzultációs kezdeményezést. [14] Az elsőfokú kötelezettségnek kitűzésének a bíróság által nem elutasítás, az javaslata felelt felhívott hanem volna együttműködési egy meg. új Az, időpont hogy a kérelmezett nem kívánt konzultációt folytatni a kérelmezővel, egyértelműen kifejeződik a kérelmező szerint abban, hogy új időpont kitűzése lényeges tényt helyett pedig az a bírósághoz eljárt irányította. bíróságok Ezt figyelmen a kívül hagyták. [15] A kérelmező azzal is érvelt, hogy az a körülmény, hogy a felek között ezt követően zajlott-e konzultáció, az adott ügy szempontjából irreleváns, mivel a nem peres eljárás tárgya a
16. július 15-ei konzultáció elmulasztása. A kérelmezettet semmi sem akadályozta meg abban, hogy
17. július 15-én egy későbbi időpontban, vagy július 15-ét követő közeli napokban javasoljon új szakszervezet jogorvoslat konzultációs részére, útjára időpontot de ehelyett kívánta terelni. a a kérelmezői szakszervezetet Mindezek alapján a pedig megalapozatlan a másodfokú bíróság végzésének az a kitétele, hogy „a fenti adatok tükrében nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kérelmezett a konzultációtól elzárkózott”. [16] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott. [17] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján kiemeli, hogy a kérelmező és a kérelmezett
18. március 25-től egyeztetést folytatott Kollektív Szerződés megkötése tárgyában.
19. július 1-jén tartott egyeztető tárgyaláson adott tájékoztatást a kérelmezett aláírt képviselője alágazati arról, Kollektív hogy Szerződés
20. június azon a 24-én napon lép hatályba, és a munkáltatóra nézve kötelező érvényű. Mindezek alapján a Kollektív Szerződés tárgyában folytatott egyeztető tárgyalásokat – mivel okafogyottá vált – a kérelmezett konzultációt befejezettnek nyilvánította. [18] A kérelmező
21. kezdeményezett, július melynek 2-án július 8-ára tárgya az alágazati Kollektív Szerződés volt. [19] A kérelmezett
22. július 6-án a konzultációt elutasította. Ezt követően a kérelmező július 15-ére kezdeményezett négy témakörben, köztük „az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben megvitatása a jegyében”
23. július munkabéke 12-én a július történő tárgyában.
24. napján A 7-9 kölcsönös kérelmezett óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította, és tájékoztatást döntést adott arról, hogy amennyiben a sérelmesnek tartja, az Mt. 289.

(1)mellett az eljárt § kérelmező a bekezdése alapján bírósághoz fordulhat. [20] Az előbbiek kiemelése bíróságok jogi álláspontja téves. [21] Az Mt. 233. §

(1)bekezdés b) pontja szerint konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd. [22] Az Mt. 233. konzultációt § a

(2)bekezdése megállapodás arról érdekében, rendelkezik, a hogy a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen

1. a)a felek megfelelő képviselete,
2. b)a közvetlen, személyes véleménycsere,
3. c)az érdemi tárgyalás. [23] Az Mt. 289. §

(1)bekezdése szerint a munkáltató, az üzemi tanács vagy konzultációra a szakszervezet vonatkozó a szabály tájékoztatásra megszegése vagy miatt öt a napon belül bírósághoz fordulhat. [24] Nem vitatottan az alperesnél a Kollektív Szerződés megkötése tárgyában a felek között

1. július
2. napját megelőzően történt egyeztetés, azonban az alágazati Kollektív Szerződés megkötése és hatályba lépése
3. július 1-jén a kérelmező szakszervezet előtt kétséget kizáróan új tény, illetve körülmény volt, ebben a kérdésben a felek között semmilyen érdemi tárgyalás megalapozottan korábban hivatkozott nem az folyt, Mt.
4. ezért a § bekezdésében

(2)kérelmező foglaltak megsértésére. [25] Nincs jelentősége az üzemi gyűlés július 15-ére kitűzött időpontjának, mert a kérelmezett már ezt megelőzően,

1. július 6-án az alágazati Kollektív Szerződés tárgyában július 8-ára kezdeményezett konzultációt elutasította, majd az újabb, kibővített tárgyú konzultációs kezdeményezést július 12-én. Ez alkalommal a kérelmezett azt is nyilvánvalóvá tette a kérelmező előtt, hogy az elutasítás részéről végleges, mert egyeztetésre új határnap nem került megjelölésre, a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről azonban tájékoztatás történt. [26] Az Mt.
2. jogellenesség §-a alapján a nem megállapítására peres eljárás van törvényi keretében a lehetőség. Konzultáció lefolytatása azonban, mivel az Mt.
3. §

(2)bekezdése értelmében az a megállapodás érdekében folyik, nem kényszeríthető ki, a kérelmezett a kérelmező kérelme alapján konzultáció lefolytatására és megállapodás megkötésére sem kötelezhető. [27] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzését részben megváltoztatta, megállapította, hogy a kérelmezett a konzultációra vonatkozó szabályt megszegte. Az elsőfokú végzést a kérelmező kérelmét ezt meghaladóan elutasító részében helybenhagyta. (Kúria Mfv.II.10.129/2014.)