A munkavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a szorzószámokat valamennyi veszélyeztetett alkalmazni, függetlenül munkavállaló figyelembevételével attól, valamennyi, hogy a kell mérték szempontjából értékelt szabálytalanság minden érintett munkavállaló esetében megállapításra került-e. [273/
- (XII.20.) Korm.rend.]. [1] Az elsőfokú munkavédelmi hatóság
- december 11-én munkabaleset kivizsgálása érdekében a felperesnél ellenőrzést tartott, és
- december 12-én munkavédelmi eljárást indított, amelyet kiterjesztett az azonos, festő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzése feltételeinek vizsgálatára is. [2] Határozatában az elsőfokú szerv megállapította, hogy a felperesnél a kockázatértékelés keretében nem történt meg a festőműhelyben végzett veszélyes anyagok és keverékek előkészítésére, összekeverésére vonatkozóan a veszélyek pontos azonosítása, a szükséges megelőző intézkedések megjelölése. A felperes megsértette megjelölése, továbbá a a szükséges megfelelő megelőző védelmet intézkedések nyújtó egyéni védőeszközök biztosítására vonatkozó kötelezettségét, amelynek következtében B.L.P. munkabalesetet szenvedett. A határozat második pontja rögzítette, hogy az ellenőrzés helyszínén festő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók több, mint egy éve festési munkálatokat végeztek, azonban a felperes ezen idő alatt nem kialakuló mértékéről győződött vegyi meg anyag biológiai a munkavállalók vagy metabolit monitorvizsgálat szervezetében koncentrációjának keretében, ezzel súlyosan veszélyeztette az öt fő munkavállaló egészségét. [3] Mindezek alapján megállapította, vonatkozásában hogy az a elsőfokú közigazgatási felperes öt megvalósította a fő munkavédelemről szerv munkavállaló szóló
- évi XCIII. törvény (Mvt.)
- §
(2)bekezdésének
- e)és
- g)pontjaiban megfogalmazott védőeszközök munkaköri tényállást, vagyis az egyéni hiányával, illetőleg az előírt biztosításának alkalmassági vizsgálatok biológiai monitorozás elmulasztásával kapcsolatos veszélyeztetést, ezért 2.812.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. A bírság összegét akként számította ki, hogy az 50.000 forintos alapösszeget megszorozta a súlyos veszélyeztetéssel érintett munkavállalók számával, azaz öttel, normasértéshez rendelt szorozta azért, veszélyeztetés állt fenn, majd másfeles mert a időtartama végül az megszorozta a szorzóval, határozat kapott munkavédelmi mindezt szerint bizonyítottan így két egy összeget a hónapnál további öttel súlyos tovább másféllel szorozta tekintettel arra, hogy a munkáltató mulasztása miatt munkabaleset következett be. [4] AZ elsőfokú alapján határozattal az alperes szemben előterjesztett határozatával az elsőfokú fellebbezés határozatot helybenhagyta. [5] A felperes a keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint perköltségben történő marasztalását kérte. [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte Ítéletének és az alperest indokolásában új eljárásra rögzítette, hogy a kötelezte. felperes a megállapított munkavédelmi szabályszegések tényét nem vitatta, ezért azt felügyelő a nem bíróság sem vizsgálta. terjeszkedett túl az Az eljáró munkavédelmi ellenőrzés jogszabályi keretein, mivel a munkabalesetek kivizsgálásán túl jogosult volt ellenőrzést veszélyeztető és tartani a biztonságos munkavállalók egészséget munkavégzésével nem kapcsolatos munkáltatói feladatok és kötelezettségek teljesítése. [7] A perbeli ügyben támadott határozatok B.L. vonatkozásában az egyéni védőeszköz biztosítására vonatkozó munkáltatói kötelezettség megszegését, míg további munkavállalók tekintetében a biológiai monitorozásra vonatkozó kötelezettség megsértését határozta meg, meghozott határozat 4 vonatkozásában ezzel munkavállaló állapította vonatkozó normasértést, időszakos biztonsági megsértését határozta szemben – másik köztük meg az 14 munkavállaló míg egyéni felülvizsgálatra meg. egy Ezért a K.T. – védőeszközre esetében vonatkozó bíróság ügyben az jogszabály ebben a körben jogszabálysértést nem talált megállapíthatónak. [8] A közigazgatási összefoglalásként szervek azonban a azt támadott állapították határozatok meg, hogy az érintett öt fő munkavállaló tekintetében megvalósult az Mvt. 82. §
(2)bekezdés
- e)és
- g)pontjában meghatározott tényállás, amely közül az
- e)működésképtelenségét, pont illetve az hiányát egyéni védőeszköz jelöli. Az 5 fő vonatkozásában a bírság kiszabása során a fentiek megsértése miatt másfélszeres normasértésnek szorzót felel meg. A alkalmaztak, bíróság ebből amely két következően azt állapította meg, hogy K.T. vonatkozásában mindkét határozat értékelte az egyéni védőeszközök működésképtelenségével, illetve hiányával megvalósított normasértést. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a közigazgatási hatóságok ezért megszegték a Ket.-ben rögzített azon alapelvet, amely szerint az ügyfél jogát és jogos érdekét szem előtt tartva, a jogszabályok rendelkezéseit betartva kell eljárniuk. A körülmény, hogy ugyanazon jogbiztonság a perbeli munkavállaló megvalósított általános ügyben vonatkozásában felperesi jogsértés elvét is sérti meghozott az a határozatok olyan, azonos miatt is időben bírságot alkalmaztak, amelyet korábban a hatóság, a 2013. július 17-én meghozott és jogerőre emelkedett határozatában már értékelt. [10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011.(XII.20.) Kormányrendelet 4-7. §-ában foglaltak alapján azt állapította meg, hogy az alperes a közigazgatási bírság mértékének számítása során nem a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően járt el. Álláspontja szerint a 6. §-ban meghatározott alkalmazni, vagyis szorzószámokat külön-külön munkavállalónként kell megállapítani, kell hogy a munkáltató hány munkavédelmi normasértést valósított meg, és azt is, hogy az egyes munkavállalók esetében a veszélyeztetés időtartama milyen hosszú ideig állt fenn. Ha csak egy munkavállaló volt érintve a munkabalesetben, akkor csak az ő vonatkozásában lehet másfélszeres szorzót alkalmazni, végül a külön-külön munkavállalónként megállapított összegeket kell összeadni. [11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság következtetése szerint az alperesi határozat határozatot az jogszabálysértő, elsőfokú ezért határozatra a másodfokú kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárás vonatkozásában előírta, hogy K. T. esetében az egyéni védőeszköz hiányát megvalósító normasértést már nem lehet figyelembe venni, és a bírságot is ennek figyelmen kívül hagyásával, illetve munkavállalónként külön-külön kell kiszabni. [12] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalával a felperes keresetének elutasítását, továbbá felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mivel a Pp. 339. §
(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétben olyan közigazgatási határozatokat helyezett hatályon kívül, amelyek jogszerű döntést tartalmaznak. [13] Érvelése szerint K.T. munkavállaló esetében a két munkavédelmi ellenőrzés között több mint egy hónap telt el, és a felperes az újabb helyszíni munkavállalója és ellenőrzés társai során számára sem a biztosította megfelelő védelmi képességgel bíró egyéni védőeszközöket. Mivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 127. §
(1)bekezdése kogens érvénnyel 8 napban határozza meg az utóellenőrzés lehetőségét, a mulasztás 8 napon túli feltárása esetében az új eljárásként értelmezendő, amelynek tapasztalatai alapján ismét sor kerülhet a mulasztások szankcionálására. K. T. esetében ezért nem valósult meg kettős értékelés. Álláspontja szerint továbbá mind az öt fő vonatkozásában megállapítható a két normasértés, azaz a másfélszeres szorzó alkalmazása jogszerű volt. [14] Az alperes tévesnek ítélte a bíróság munkavédelmi bírság számítására vonatkozó jogértelmezését is. A 273/2011.(XII.20.) Kormányrendelet számítási metódusára a jogszabály indokolást nem tartalmaz, de a egyértelműen, hogy azt számítani. bíróság A 4. § rendelkezéséből munkavállalónként ítéletének sem és következik egyenként meghozatalakor nem kell vette figyelembe, hogy az Mvt. 82. §
(5)bekezdés i) pontja az elkövetési magatartás személyi tekintettel mérlegelési jogkört biztosít, értékelni kell, gondatlanság fokát is és tárgyi körülményeire amelynek így során célszerű a annak mértékéhez igazodva a legmagasabb szorzószám alkalmazása. [15] Álláspontja szerint továbbá jogszerűtlen az új eljárás lefolytatására történő kötelezése, mivel a 323/2011.(XII.28.) Kormányrendelet 16. §
(1)bekezdése és 18. §
(3)bekezdése alapján szakmai irányító szerv, tehát hatósági jogkörrel nem rendelkezik. [16] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott. [17] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogerős ítéletében a támadott közigazgatási határozatokat azért helyezte hatályon kívül, mert álláspontja szerint a bírság kiszabása során helytelen számítást, K.T. munkavállaló esetén pedig kétszeres értékelést alkalmaztak a hatóságok. [18] A munkavédelmi bírság mértékéről szóló 273/2011.(XII.20.) Korm. rendelet az alábbiakat tartalmazza: [19] 4.§ A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint. [20] 5.§ A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6.§-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7.§ szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb vagy több meghatározott a munkavédelmi legkisebb vagy az bírság az Mvt.-ben Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél. [21] A fenti rendelkezésből megállapítható, hogy a jogszabály annak helyes értelmezése szorzószámokat nem szerint a a 6.§-ban munkavállalónként meghatározott meghatározott bírság alapösszegéhez rendeli, hanem a bírság mértékéhez, amely az alapösszeg és az érintett munkavállalók számának szorzata. Tehát a szorzószámokat valamennyi veszélyeztetett munkavállaló figyelembevételével kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy valamennyi, a mérték szempontjából értékelt szabálytalanság minden érintett munkavállaló esetében megállapításra került-e. Mivel a jogszabály összeadást, vagyis a bírság összegének munkavállalónkénti tartalmaz, a közigazgatási számítást tévesen kifejtett értelmezése határozta és külön munkaügyi meg. A meghatározásakor számítást bíróság az nem előírt jogszabály előbbiekben csak hogy eredményezheti azt, a bírságösszeg kellő visszatartó erőt fejtsen ki a munkavédelmi szabályszegések ellen. [22] Jogszabálysértő ítéletének azon esetében az a közigazgatási megállapítása eltérő is, időpontban és munkaügyi hogy K.T. bíróság munkavállaló lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során kétszeres értékelés történt. [23] A jelen peres eljárás során felülvizsgált közigazgatási határozatok K.T. vonatkozásában az Mvt. 82.§
(1)bekezdés
- g)pontjában foglalt állapították meg biológiai a monitorozás munkavállalót súlyosan elmulasztását veszélyeztető szabálysértésként, az
- e)pontban foglalt védőeszköz hiányát a határozat összefoglalásában tüntették fel. A fent kifejtett számítási bekezdés mód
- a)szerint azonban a Korm. rendelet pontjában foglalt, a többszörös 6.§
(1)normasértéshez rendelt 1,5-szörös szorzószámot valamennyi munkavállaló, így K.T. esetében is alkalmazni kellett, ezért – függetlenül a másik eljárásban megállapított normasértéstől – a kétszeres értékelés fel sem merülhetett. [24] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Mfv.II.10.336/2014.)