EBH.2015.M.3. – Kúria

(2)bekezdés,

1. évi LVIII. törvény
2. §

(2)bekezdés). [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes

1. július 9-étől állt közszolgálati jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével.
2. május 28-án kelt, az Igazgatóság igazgatójához címzett levelében azt írta, hogy egy év múlva,
3. május 31-én tölti be
4. életévét, így eléri az előrehozott öregségi életkort. A kérelem köztisztviselők (Ktv.) nyugdíjra való benyújtásának jogállásáról rendelkezései jogosultsághoz idején hatályos, szóló
5. évi azt kérte, hogy alapján szükséges XXIII. a törvény közszolgálati jogviszonyát felmentéssel szüntessék meg, és a nyolc hónapos felmentési idő figyelembevételével mentsék őt fel a munkavégzési kötelezettség alól. [2]
6. július 6-án hatályba lépett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
7. évi LVIII. törvény (Ktjv.). Ez alapján az alperes
8. július 15-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy előrehozott május 1-jét követően válik
9. július 6-án hatályba öregségi jogosulttá, lépett a nyugdíjra továbbá
10. arról, hogy kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek 8-
11. §-a a felmentési időt két hónapban határozta meg, ezért a nyugdíjazásával kapcsolatos kérelme idő előtti, és csak
12. évben válik aktuálissá. [3] Átadásra került a felperes számára ezen túl az a
13. július 6-án kelt értesítés, amely tartalmazta, hogy a Ktjv.
14. §

(1)bekezdése jogviszonya alapján a törvény kormánytisztviselői erejénél fogva jogviszonnyá közszolgálati alakult át. A munkáltató

1. július 9-én kelt levelében azt a felvilágosítást adta a felperesnek, hogy a Ktjv.
2. §-a a jubileumi jutalomra való jogosultság szabályait a korábbiaktól eltérő módon jubileumi szabályozza, jutalomra átszámítása ezért jogosító folyamatban van, a korábban idejének az új meghatározott felülvizsgálata kezdő időpontról és később tájékoztatják. [4] A felperes
3. február 16-án keresetet nyújtott be, melyben annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen állapította meg közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását. Rá a Ktv. rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, és ez alapján felmentési idejét nyolc hónapban kellett volna megállapítani, továbbá jogosulttá vált a 40 éves jogosultsági idő alapján járó jubileumi jutalomra is. [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] Indokolásában kifejtette, hogy a felperes nyugdíjazásával összefüggő bejelentése tekintetében a Ktjv.
4. §

(2)bekezdése akkor lett volna alkalmazható, ha a felperesnek a Ktv. alapján biztosított felmentési megkezdődött volna. ideje már Közszolgálati

1. július 6-a jogviszonya a előtt törvény erejénél fogva alakult át, és a jogszabály nem szabott meg olyan moratóriumi időszakot, amely alapján a jövőre vonatkozó bejelentéssel el lehetett volna érni, hogy a jogviszony ne alakuljon át kormánytisztviselői jogviszonnyá. A felperes
2. július 1-je előtt munkaviszonyban állt, amely időszak a Ktjv. alapján nem tekinthető jubileumi jutalomra jogosító időszaknak, így jogviszonya megszűnésekor nem rendelkezett a 40 éves jubileumi jutalomra jogosító jogosultsági idővel. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 40 éves jubileumi jutalom címén 1.507.500 forintot és kamatait, továbbá felmentési időre járó átlagbér címén 2.092.998 forintot és kamatait fizesse meg a felperesnek. [8] Indokolásában kifejtette, hogy jogviszonya megszüntetésével a felperes közszolgálati kapcsolatos kérelmét az alperes
3. május 31-én kézhez vette. Az e napon hatályban volt Ktv.
4. §

(2)bekezdése közszolgálati arra jogviszonyt hatályos törvényszöveg alperes számára időpontban, az,

1. kötelezte szüntesse munkáltatót, hogy a meg az adott időpontban Ekkor már ismert volt a felperes az általa jelzett 31-én jogosult lesz az szerint. hogy május a az előrehozott öregségi nyugdíjra, így a munkáltatónak nem volt mérlegelési lehetősége a köztisztviselő felmentése tekintetében. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjazással kapcsolatos felperesi bejelentés egyoldalú nyilatkozatnak volt tekintendő, így a Ktjv.
2. §

(2)bekezdése szerinti akadálynak minősült a közszolgálati jogviszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulásában. [9] A jogerős ítélet felülvizsgálati ellen kérelmet, az alperes melyben kérte, terjesztett hogy a elő Kúria a másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, figyelemmel arra, hogy a jogerős határozat sérti a Ktjv. 76. §

(1)és

(2)bekezdését. [10] A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítéletben kifejtettekkel ellentétben nem annak volt jelentősége, hogy a felperes mikor terjesztette elő kérelmét, hanem annak, hogy a munkáltató közölt-e felmentő intézkedést. Nem az elbírálással, hanem a felmentési dokumentum közlésével állt volna be a Ktjv. 76. §

(2)bekezdésében említett joghatás. A törvény kizárólag az elbírálás esetben

1. lehetősége végső időpontját szeptember volt a 30-a felmentési határozta volt, meg, eddig dokumentumot ami az adott az alperesnek a felperessel közölni. Mivel a kérelem elbírálásának időpontjában a felperes már kormánytisztviselő volt, az alperesnek ezt figyelembe véve kellett eljárnia. [11] Nem értékelhető az alperes hátrányára az a tény, hogy a kérelmet a Ktjv. hatályba lépése után bírálta el. Az elbírálás nem automatikus munkáltatónak volt, azt, hanem hogy ellenőriznie a beadvány kellett a megfelel-e a jogszabályoknak, és ezt követően kellett döntést hoznia. [12] Előadta továbbá, hogy a nyugdíjbiztosítási szerv csak
2. június 30-án állította ki határozatát, azt a felperes kérelméhez nem tudta mellékelni, tehát a munkáltató érdemben csak
3. júliusában tudott a beadvánnyal foglalkozni. Vitatta, hogy a felperes beadványa egyoldalú jognyilatkozatnak minősült, a Ktjv.
4. §

(2)bekezdése ugyanis ezt a joghatást csak a köztisztviselő részéről benyújtott lemondás, munkáltatói felmentés vagy közös megegyezés miatt a Ktjv. hatálya áthúzódó jogviszony jogviszony megszüntetések átalakulással átalakulásáról esetében szemben. szóló A idejére biztosította a felperes jogviszonya nem vitatta, értesítést kormánytisztviselőként közel egy évvel tovább dolgozott, majd jogviszonya a 2011. február 4-én benyújtott kérelme alapján 2001. május 1-jével a Ktjv. 8. §

(2)bekezdése szerinti érvényes munkáltatói felmentéssel szűnt meg. [13] Támadta a másodfokú bíróság azzal kapcsolatos döntését is, hogy a felperes számára hat havi felmentési időre járó átlagkereset megfizetéséről döntött, mivel a felperes kormánytisztviselői jogviszonya felmentéssel csak

1. május 1-jével szűnt meg, addig illetményben részesült. [14] A felülvizsgálati kérelem alapos a következők szerint. [15] A közszolgálati jogviszony fennállása teljesítése és megszüntetése tesznek. Az egyoldalú kötelemfakasztóak, amelyek alatt kapcsán a számos felek nyilatkozatot jognyilatkozatok a másik fél annak lehetnek elfogadásától függetlenül joghatást váltanak ki, illetve ajánlatot tehetnek a jogviszony módosítására, illetve munkáltató ilyen határozhatja módon megszüntetésére, meg a továbbá a kötelezettségek teljesítésének módját. A Ktv.
2. május 28-án hatályos
3. §

(2)bekezdésének f) pontja azt írta elő, hogy köteles a közigazgatási szerv megszüntetni a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát, egyéb ha az feltételével rendelkezik, és munkáltatónál. előrehozott öregségi az érintett a erre irányuló kérelmet A Ktv. nem nyugdíjjogosultság felmentési idő leteltekor terjesztett rendelkezett arról, elő a hogy a köztisztviselő által előterjesztett kérelmet mennyi időn belül kell elbírálni, a közigazgatási szervnek azonban nyilvánvalóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően kellett megtennie a szükséges intézkedést. [16] A felperes közszolgálati jogviszonya megszűnése időpontját megelőző egy évvel korábban terjesztette elő ilyen igényét. Mivel az akkor hatályos felperest nyolc hónap jogszabályi rendelkezés felmentési idő szerint a meg, és illette jogviszonyát

1. május 31-ével kellett volna megszüntetni, így az alperesnek legkésőbb
2. szeptember 30-áig kellett értesítenie a felperest arról, hogy megvizsgálta az általa előterjesztett kérelmet, azt alaposnak találta és ez alapján tette meg a szükséges intézkedéseket a jogviszony megszüntetése tekintetében, illetve arról, hogy milyen időtartamra mentesíti őt a munkavégzési kötelezettség alól. [17] Ennek megfelelően alperes azon nem ütközött magatartása, hogy jogszabályi rendelkezésbe a kérelméről felperes az
3. júliusában, a Ktjv. hatályba lépését követően határozott és nem döntött röviddel a kérelem benyújtását követően. Amennyiben ilyen kötelezettségeket támasztana a jogszabály a munkáltatóval szemben, úgy elzárná őt annak lehetőségétől, hogy a kérelem benyújtása, illetve felmentési idő a kötelező időtartama felmentés között alapján kezdődő jogszerű módon egyéb intézkedjen a közszolgálati jogviszony megszüntetése tárgyában. [18] A Ktjv.
4. szerveknél §

(1)bekezdése foglalkoztatott megállapította, köztisztviselők hogy az adott közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá. [19] Ehhez képest speciális rendelkezést tartalmaz a

(2)bekezdés, amely szerint, között ha a törvény megállapodás, hatályba illetve lépése valamelyik előtt fél a felek egyoldalú jognyilatkozata alapján a törvény hatályba lépése után szűnik meg a jogviszony, úgy a közszolgálati jogviszony nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá. Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogalkotó az új jogszabály hatályba lépését jogviszony megszüntetésére megelőzően irányuló a közszolgálati és már közölt nyilatkozatok, illetve megállapodás esetén mellőzi a jogviszony átalakulásáról szóló rendelkezést. [20] A perbeli esetben a felmentő intézkedés nem született meg, a felperes jognyilatkozata pedig nem tekinthető olyan jogalakító nyilatkozatnak, amely alkalmas lett volna arra, hogy a Ktjv. 76. §

(2)bekezdésében rögzített joghatást váltsa ki. A felperes csupán kezdeményezte a jogviszonya megszüntetését, és a munkáltató kötelezettsége volt az, hogy megvizsgálja, hogy a kérelem feltételei az adott esetben fennállnak-e vagy sem. [21] A felperes jogviszonya akkor nem alakult volna át, ha a felmentő intézkedés közlésére is sor került volna 2010. július 6-a előtt. Mivel ez nem történt meg, az alperes jogszerűen közölte a felperessel a jogviszonya átalakulása tényét, illetve tájékoztatta őt arról, feltételekre tekintettel hogy a megszűnt megváltozott jogszabályi a felmentési munkáltató kötelezettsége az adott esetben, illetve a felmentési idő két hónapra rövidült le. Az alperes intézkedése így megfelelt a jogszabály előírásainak, ezért a másodfokú bíróság módon változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét. (Kúria Mfv.II.10.184/2014.) jogsértő