EBH.2016.M.2. – Kúria

(2)bekezdés b a) alpont, 56. §

(8)bekezdés]. [1] A megállapított tényállás szerint a felperes

1. szeptember 16-tól állt hivatásos szolgálati viszonyban. [2] A felperes szolgálati helyén ellenőrzést tartottak, melynek során a szolgálati hely rejtekhelyéről korrupcióra utaló különféle címletű külföldi fizetőeszközök kerültek elő, ezért a hivatásos állomány tagjaival szemben büntetőeljárás indult vesztegetés alapos gyanúja miatt, a felperessel szemben folyamatban lévő nyomozást azonban a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – megszüntették. [3] A felperes állományilletékes parancsnoka megkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálatot annak érdekében, hogy a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel soron kívül végezze el a felperes kifogástalan életvitelével kapcsolatos vizsgálatot. [4] A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) 2012. május 31-én kelt határozatával tagjainak a fegyveres szolgálati szervek viszonyáról hivatásos szóló 1996. állományú évi XLIII. törvény (Hszt.) 37/B. §

(2)bekezdés

1. c)pontjára hivatkozva megállapította, hogy a felperes életvitele – különös tekintettel az anyagi, jövedelmi viszonyaira – kifogásolható, nem felel ellátása meg a szolgálat követelményének. E törvényes, befolyástól határozat indokolása mentes utal a vesztegetés alapos gyanúja alapján megindult büntetőeljárásra, a büntetőeljárást megelőző 2012. április 30-ai eseményekre, továbbá az indokolásban foglaltak szerint a felperes más kereső tevékenységet nem folytat, ő és a felesége egy nagy alapterületű, újszerű lakóház tulajdonosa, a ház kivitelezése és felszereltsége átlagon felüli színvonalú. A felperes tulajdonjogi viszonyai, kiemelkedő életkörülményei nem állnak arányban keresetével, pénzügyi viszonyaira az eladósodottság jellemző, a vállalt hitelek törlesztőrészlete a keresetéhez képest aránytalanul nagy, a kiemelkedő életszínvonal fenntartása azonban a legális jövedelemből nem lehetséges. [5] A felperessel személyes elbeszélgetés során ismertették a Nemzeti Védelmi Szolgálat indokolt határozatát. Ezt követően az állományilletékes parancsnok 2012. június 11-én kelt parancsával a felperes szolgálati viszonyát a Hszt. 53. §
2. c)pontja, 56. hivatásos §

(2)bekezdés szolgálatra

1. b)és
2. ba)alkalmatlansága, pontjai nem alapján felel meg – a kifogástalan életvitel követelményeinek – alapján 2012. június 6-ával megszüntette megszüntetésre eljárás, felmentési került valamint a a idő felperes felperesnek nélkül. ellen a Egyidejűleg indult szolgálati fegyelmi beosztásból történő felfüggesztése is. [6] A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a felmentő parancs hatályon kívül helyezését, elsődlegesen eredeti beosztásba való visszahelyezését és elmaradt illetménye, valamint juttatásai megfizetését, másodlagosan az elmaradt járandóságai mellett az alperes marasztalását kérte a végkielégítés és 12 havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítés összegében. [7] A felperes kifogásolta azt a megállapítást, mely szerint törvénytelen úton jutott azokhoz a vagyontárgyakhoz, amelyek a tulajdonában irányításával lépésről vannak. Hivatkozása aki mester – ki egzisztenciáját, – lépésre kőműves alakította az szerint az elmúlt édesapja tíz évben melynek szerves része lakókörnyezete. Legális úton jutott az ingatlanhoz, vállalva a 11 millió forint kölcsönfelvételből adódó terheket, volt, ahol előadta továbbá, szakmailag és Álláspontja szerint család ahhoz, a hogy a rezsi és hogy anyagilag egyaránt havi törlesztő felesége élsportoló elismerték. költségvetése részlet elegendő megfizetése ne okozzon gondot, és a maradékból szerényen, de tisztességesen megéljenek. [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes álláspontját, mely szerint a környezettanulmány megállapításai ellenőrizhetetlen adatokon alapulnak, mert az a felperes által szolgáltatott, az általa bemondott, illetve az NVSZ által a nyilvános és közhiteles nyilvántartásokból beszerzett adatokon alapul. Az elsőfokú bíróság perdöntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a rendelkezésre álló iratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás során nem sikerült tisztázni a felperes és felesége tulajdonában álló ingatlan tényleges építési, bekerülési költségét. [10] Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes az ingatlan bekerülési költségét nem igazolta, azt bizonylatokkal alátámasztani nem tudta, érvelése szerint amennyiben elfogadásra kerülne, hogy az ingatlan bekerülési költsége a felperes által megjelölt 16 millió forint volt, úgy az önrészre (7 millió forint), a kölcsönre (6 millió forint), illetőleg a munkálatokra felperes figyelemmel által sem önerőből vezethető elvégzett le az építési ingatlan bekerülési költsége. [11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság vizsgálta a felperes perbeli nyilatkozata alapján a havi rendszeres kiadásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által csatolt kimutatás kiadási oldala alultervezett, illetve a kiadások és a bevételek nem kerültek teljes körűen alátámasztásra, ezért az indokolásban megállapított foglaltak életszínvonal szerint a kétséges, felperes hogy a által megjelölt A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével jövedelemből megteremthető, fenntartható. [12] az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperes szolgálati viszonyát megszüntető parancsot hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt illetményt, cafeteria juttatást, ruházati utánpótlási ellátmányt és ezen összegeknek a kifizetésig járó törvényes kamatát, valamint 1.196.616 forint végkielégítést és 1.319.200 forint átalány-kártérítést. [13] A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a felmentés alapját a beavatkozónak a befejezéséről készült határozata kifogástalan azonban megállapításait határozata nem milyen életvitel tünteti tényekre ellenőrzésének képezte. fel, hogy Az a alapította, NVSZ ezen közhelyszerű mit értett az átlagon felüli életszínvonalon, eladósodottságon, az ingatlan átlagon felüli kivitelezésén. Az NVSZ helyszíni ellenőrzésének megállapításait az összefoglaló jelentés tartalmazza, melynek tartalma nem épül be az NVSZ határozatába. A felmentésről szóló intézkedést azonban az alperesnek nem az összefoglaló jelentésre, hanem az NVSZ hivatkozott határozatára kell alapítani. [14] A törvényszék kapcsolatban az összefoglaló hangsúlyozta, hogy jelentés tartalmával azt egy olyan beavatkozó, ahol a vizsgálatra alapította a vizsgálattal érintett jelenlétében felvételre, a észrevételt nem tehetett, látottakról nem készült. állapította meg, hogy megállapításokra a kizárólag a az helyszínen a jegyzőkönyv nem került vizsgálat alá vont fényképfelvétel Ezért helyszíni a másodfokú NVSZ helyszínen bíróság azt határozatából a felperes kifogásolható életvitelére következtetés nem vonható le. A bizonyítási eljárás anyagából kiemelte, miszerint a felperes és a tanúk egybehangzóan adták elő, hogy az építési munkák jelentős részét a felperes és családja végezte. Ezen tanúvallomásokból megállapítható, hogy a felperes családja által lakott ingatlan bekerülési költsége mely okokból nem egyezik meg a költségvetésben szereplővel. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a perbeli ingatlanra 2004. július 16-án került kiadásra a használatbavételi engedély, mely határozat szerint az építési engedély 2003. február 24-én kelt. Az a körülmény, hogy a felperesnek az építkezéssel kapcsolatos anyag- és munkadíj számlák hiányosan állnak rendelkezésre, egy az ellenőrzés időpontjához képest 8 éve befejezett építkezésnél önmagában nem teszi kétségessé a felperes által megjelölt bekerülési költség megalapozottságát egyéb bizonyíték hiányában. [15] A felperes és felesége az ingatlan építéséhez 6 millió forint hitelt vett fel, a felperes a csatolt adásvételi szerződés szerint 6.500.000 forintért értékesített egy ingatlant 2003. február 25-én, értékesített míg 900.000 a felperes forint felesége összegben. A egy gépkocsit vizsgálatot végző NVSZ a jövedelmi viszonyok megállapításánál nem a felperes és feleségének az építkezés idején elért jövedelmét vizsgálta, hanem a jelenlegi jövedelmet. Értékelés nélkül maradt, hogy a felperes felesége élsportolóként a perbeli időszakban kiemelt jövedelemmel rendelkezett, ez indokolta, hogy a felperes ment GYES-re. Az, hogy a felperesnek és családjának megvolt-e a kellő anyagi fedezet fedezete rendelkezésre az ingatlan állását, a felépítéséhez, jövedelmi ahhoz a viszonyokat az építkezés időpontjára visszamenőleg szükséges vizsgálni. [16] ingatlanban lévő berendezések, felszerelési tárgyak átlagon felüli minőségével összefüggésben a törvényszék arra utalt, hogy azt vizsgálni nem tudta, mivel a beavatkozó nem rögzítette, hogy milyen típusú műszaki cikkeket, bútorokat lelt fel, nem nyilatkoztatta a felperest ezek beszerzésének idejére, értékére, így a ház luxus belső kialakítására, átlagon felüli színvonalára következtetés nem vonható le. [17] A felperes és családja a vizsgálat időpontjában egy 12 éves gépkocsival rendelkezett, a felperes és felesége jövedelmét figyelembe véve nem volt megállapítható, hogy a felperes által rögzített kiadások alultervezettek. [18] A jogellenesség jogkövetkezményei vonatkozásában a másodfokú bíróság a felperes eredeti beosztásba való visszahelyezésére vonatkozó kereseti kérelmét nem találta alaposnak. E körben azt értékelte, indult és vele gyanúja merült hogy a felperessel szemben fel, szemben bűncselekmény ezért jogi büntetőeljárás elkövetésének álláspontja alapos szerint attól függetlenül, hogy a nyomozati eljárás időközben bűncselekmény hiányában megszüntetésre került, nem várható el az alperestől, hogy a felperest eredeti beosztásában foglalkoztassa tovább. [19] A jogerős ítélet ellen az alperes és a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Az összegének hogy alperes másodlagosan megállapítását jogellenes kifogásolta felmentés az átalány-kártérítés és arra megállapítása hivatkozott, esetén is csak minimális két havi mértékben lehet arányos annak összege. [20] Az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az ítéletében a beavatkozó által megállapításokat a környezettanulmány közhelyszerűnek során tett minősítette. Az eladósodottság fogalmának értelmezése is nyilvánvaló, hiszen az magas összegű, a havi rendszeres jövedelmet és az önrész mértékét jelentősen meghaladó hitelt jelent. Ezek a megállapítások pedig objektív tényeken nyugszanak, melyekről a beavatkozó tételesen meggyőződött. [21] Az alperes arra is hivatkozott, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010.(XII.22.) Korm. rendelet nem határozza meg a környezettanulmány készítésének eljárási rendjét, adminisztrációs szabályait, így a másodfokú bíróság jogszabálysértően minősítette jogellenesnek a beavatkozói kifogásolható életvitelt megállapító határozatot azzal, hogy jegyzőkönyv, a környezettanulmány fényképfelvétel, nem során nem készült tehetett a felperes észrevételt arra, hiszen nincs a fentieket előíró jogszabályi rendelkezés, amit a beavatkozó megsérthetett volna. [22] Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes tisztázatlan anyagi helyzetét kellett a perben bizonyítania, és ezt az előbbiek szerint meg is tette, az elsőfokú bíróság az ellenbizonyítás lehetőségét biztosította a felperesnek, vagyis tisztázhatta volna anyagi helyzetét, azonban ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította, az sikerre nem vezetett, a felperes lényeges kérdésekben ellentmondó az bíróság nyilatkozatokat tett. [23] Az alperes részletes szerint bizonyítási elsőfokú eljárása során a mindenre kiterjedő felperes bevételei, jövedelme és a kiadásai elemzésével, a bizonyítékok helyes mérlegelésével megalapozottan jutott a levont következtetésre, míg a másodfokú bíróság iratellenes, jogszabálysértő és nem indokolt megállapításokat tett. [24] A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy az NVSZ határozata összefoglaló módon tartalmazza az életvitel ellenőrzés során beszerzett adatok alapján született döntést. Az átlagon felüli életszínvonalon az NVSZ azt értette, amit az általános, köznapi értelmezés során érteni kell. [25] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek – az elsődleges fellebbezési kérelmének figyelembevételével – az eredeti beosztásba való visszahelyezését elutasító részének „megváltoztatását”, ezzel együtt eredeti beosztásba való visszahelyezését kérte. Ezt meghaladóan ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [26] A felperes érvelése büntetőeljárást szerint hogy bűncselekményt, hiszen meg hangsúlyozta, vele megszüntették, megállapítható, állapították a nem a hogy így követte büntetőjogi kérdéses ügyben. nyomozást indult egyértelműen el a a szemben a terhére rótt felelősségét nem felperes is A megszüntető azt határozattal szemben egyetlenegy érintett sem élt jogorvoslattal, ami azt jelzi, hogy a feljelentő rendvédelmi szervek is elfogadták az abban foglalt mindvégig megállapításokat. kifejtették azt az A perbeli álláspontot, eljárás mely során szerint a munkáltató a szolgálati viszony mindenáron való megszüntetése végett – függetlenül attól, hogy a törvényi rendelkezések alapján a feltételrendszer adott volt – mintegy kiegészítő megoldásként választotta az életvitel ellenőrzés jogintézményét. Az adott helyzetben ezzel lehetett megkerülni azt az alkotmányos gátat, amelyet az ártatlanság vélelme állít fel. Ezen Magyarország túlmenően az Alaptörvénye eljárt bíróságok XXVIII. Cikk döntése

(2)sérti bekezdésében rögzített alapjogokat is. [27] Az alperes és a beavatkozó a csatlakozó felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték. [28] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme megalapozott, míg az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme nem alapos. [29] A Hszt. 56. §

(8)bekezdése szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Az indok valóságát és okszerűségét perekben a munkáltatónak kell bizonyítania. a munkaügyi [30] A felperes felmentésére a Hszt. 56. §

(2)bekezdés b),

1. ba)pontja alapján került sor, mely szerint hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének. Minthogy a felmentő irat további indokolást nem tartalmaz, a perben az alperes érdekében állt azon határozat bizonyítani, indokolásának amely alapján valóságát és megállapításra okszerűségét került, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben a felmentés kötelező esete áll fenn. Ebből következően a perben a felmentés jogszerűsége kérdésében bekezdés a
2. b)293/2010.(XII.22.) pontjában előírt Korm. rendelet határozatba 9. § foglalt

(1)indokok alapján kellett állást foglalni. A jogerős ítélet helytálló érvelést tartalmaz arról, hogy a bíróságnak az eljárásban az NVSZ határozatát kell értékelni, amely nem azonos a helyszíni ellenőrzés megállapításait tartalmazó összefoglaló jelentéssel. Az összefoglaló jelentést a perbeli rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték Pp. 206. §

(1)bekezdése szerinti mérlegelésével kellett értékelni. [31] Nem jogszabálysértő szerint az életvitelére felperes NVSZ a jogerős határozatából megalapozott által ítélet a megállapítása, felperes következtetés megjelölt jövedelmi nem mely kifogásolható vonható viszonyok, le, a valamint a felsorolt és igazolt kiadások között feltűnő aránytalanság nem állapítható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az sem állapítható meg, hogy a felperes jövedelmi és vagyoni viszonyai tisztázatlanok. [32] A Hszt. 37/B. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében a hivatásos állomány tagjának életvitele nem kifogástalan, ha nem felel meg – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti viszonyaira, valamint a gyanúsítható személyekkel szolgálat törvényes, kapcsolataira, bűncselekményt fenntartott befolyástól anyagi, elkövető jövedelmi vagy kapcsolatára mentes azzal – a ellátása követelményének. [33] A felperes anyagi, kifogásolható jövedelmi megállapításra, összefüggésbe életvitele „különös viszonyaira melyet hozta az a NVSZ

1. tekintettel” tekintettel határozatának április 30-án az került indokolása történtekkel, a vesztegetés alapos gyanúja miatt felperessel szemben megindult büntetőeljárással. büntetőeljárás fizetési Értékelésre hatálya fokozattal körülmények között alatt az került, áll, alacsony rendelkezik, él (nagy és hogy a felperes beosztással kiemelkedő alapterületű, és anyagi újszerű lakóház tulajdonosa, amely ház kivitelezése és felszereltsége átlagon felüli színvonalú), amelyek alapján került „törvénytelen megállapításra. és jogellenes vagyongyarapodás” Erre tekintettel a perben nem lehetett perdöntő jelentősége annak, hogy az ellenőrzés időpontjához képest közel tíz évvel korábbi építkezés költsége bizonylatokkal alátámasztható volt-e, mert a bizonyíték hiányából több év elteltét követően törvénytelen és jogellenes kivitelezés vagyongyarapodás és a nem felszereltség rendelkezésre álló adatok bizonyossággal következtetés állapítható színvonalára alapján nem volt meg. A pedig a kétséget levonható. kizáró Ezért az alperes és a beavatkozó megalapozatlanul érvelt azzal, hogy az irányadó Kormányrendelet nem határozza meg a környezettanulmány készítésének eljárási rendjét, mert ez a körülmény a perbeli bizonyítási teher szabályát nem érinti. [34] A másodfokú bíróság jogi álláspontja helyes, mely szerint az indokolt határozatban, kellő részletességgel, alapossággal, a tényszerű adatok megjelölésével kell arra rámutatni, hogy a hivatásos állomány kialakított tagjának életszínvonal kifogásolhatónak, az mely jövedelmi milyen viszonyai és a indokkal tekinthető tekintetben nem áll arányban a és bíróság, amikor az megszerzett jövedelmével. [35] Tévedett a közigazgatási munkaügyi általa megfogalmazott feltételezést, mely szerint „kétséges, hogy a megállapított életszínvonal a felperes által megjelölt jövedelemből megteremthető, fenntartható” – a bizonyítási teher szabályát megfordítva – a felperes terhére értékelte. A „törvénytelen és jogellenes” felperesi „vagyongyarapodást” a perben az alperesnek ítéleti bizonyossággal kellett igazolnia, melyre a jogerős ítélet által levezettek szerint nem került sor [Pp.
2. §

(1)bekezdés, Pp. 206. §

(1)bekezdés]. [36] Az alperes és a beavatkozó a felülvizsgálati kérelmében lényegében a másodfokú bíróságnak ezt a mérlegelését vitatta, ugyanakkor a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésére a Pp. 272. §

(2)bekezdésében előírtaknak szerint a jogviszony kívül helyezése megfelelően nem került sor. [37] A Hszt. 197. megszüntetéséről esetén az helyezni, §

(3)szóló bekezdése határozat állomány tagját kivéve, ha a hatályon eredeti beosztásba fegyveres szerv vissza kell kérelmezi ezen intézkedések mellőzését, és a bíróság azt állapítja meg, hogy továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtől nem várható el. [38] A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint, mivel a felperessel szemben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merült fel – a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – az alperestől nem várható el, hogy az a felperest eredeti függetlenül beosztásban attól, hogy a foglalkoztassa büntetőeljárást tovább, időközben bűncselekmény hiányában megszüntetették. [39] A másodfokú bíróság a visszahelyezés mellőzése körében kizárólag a felperessel szemben megindított és bűncselekmény hiányában megszüntetett büntetőeljárást értékelte. Büntetőjogi felelősség megállapításának hiányában és az eljárás jogerős megszüntetése mellett azonban a gyanúsítás szerinti bűncselekmény tárgyi súlyának értékelése a felperes helytálló érvelése szerint sérti Magyarország Alaptörvényének XXVIII. Cikk

(2)bekezdésében rögzített alapjogát. [40] Mivel a felperes szolgálati viszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, olyan helyzetbe kell hozni, mint ha a szolgálati viszonya meg sem szűnt volna. [41] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek az alperest végkielégítés és átalány-kártérítés összegében marasztaló rendelkezését a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Hszt. 197. §

(4)és

(6)bekezdésének alkalmazása helyett felülvizsgálati – kérelme a felperes folytán megalapozott – bekezdésének alkalmazására került sor. (Kúria, Mfv.II.10.200/2015.) a Hszt. csatlakozó 197.§