EBH.2016.M.9. – Kúria

(2),

1. XCIII. Tv.
2. §

(1)]. [1] A felperes – rövid időtartamú megszakítással – 1986- tól állt az alperes alkalmazásában kezdetben betanított, majd 1998-tól szakképzett kéményseprőként. A munkaköri leírása rögzítette, hogy a munkavégzése közszolgáltatásra utasításokat. utoljára betartja vonatkozó Évente

1. szaktanácsadó során az oktatás kéményseprő-ipari előírásokat munkavédelmi szeptember tárgyává valamint kéményseprő-ipari és N. tette T. igazgatói vett részt, munkabiztonsági egyebek kockázati a az oktatáson 26-án. tevékenység veszélyforrásai, a mellett tényezői biztonságtechnikai a és előírások ismertetését. [2] A felperes
2. október 10-én kéménytisztítási feladatokat végzett sormunkaként önálló jelleggel. A H. alatti ingatlanban a munkálatok elvégzésekor tartózkodott. A B.-né felperes a R. E. lakáson ingatlantulajdonos belül található padlásfeljáróhoz ment, ahol már a házilagos készítésű, egyágú falétra elő volt laminált lappal készítve volt a burkolva, falnak a támasztva. létrán A helyiség csúszásgátló, vagy kiakasztó nem volt. A felperes – állítása szerint – megkérte a jelenlévő B.-né R. E. ingatlantulajdonost arra, hogy a létrát támassza meg, ő pedig elindult a létrán a kéménytisztításhoz szükséges eszközökkel a padlás irányába. Ennek ajtaját kinyitotta, az eszközt feltette, majd a padlásra lépett volna, amikor a létra kicsúszott alóla és kb. 3 méter magasságból a talajra zuhant. alacsonyabb B.-né szinten, a R. E. ekkor padlásfeljárótól a szinteltolással több méterre lévő konyha ajtajában tartózkodott. [3] Az orvosi vizsgálat a felperesnél a bal láb sarok- és lábszár csontjának törését állapította meg, az alperes társadalombiztosítási kifizetőhely határozatával a mint balesetet üzemi balesetként ismerte el. [4] A felperes a keresetében a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében – a balesettel összefüggésben – vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő. [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a
3. évi I. törvény (Mt.)
4. §-ának

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra, valamint a 167. §

(1)és

(2)bekezdésére. [7] Rögzítette, hogy a törvény a munkáltató úgynevezett objektív felelősségét határozza meg a munkavállalónak okozott kár megtérítése jogalapjaként. Ennek lényege, hogy a károsultat nem terheli azonban a vétkes kimentési káresemény magatartás okokat bizonyítása. határoz elháríthatatlansága, meg. a Ezek A jogszabály jellemzője károkozó a tevékenységi körétől távol álló külső ok miatti bekövetkezése, és az Mt. értelmében az előreláthatóság hiánya. A bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli. [8] A perben nem volt vitatott tény, hogy a felperes kéményseprő szakmunkás végzettséggel megszerzése során rendelkezik. tananyagként A kellett képesítésének megismernie a kéményseprő-ipari szakmunkások részére készített tankönyvnek a létrák biztonságos használatára vonatkozó részét, így tudatában kellett lennie annak, hogy a munkavégzése során a létrákat csak kellően stabil, szilárd alapon lehet felállítani a megfelelő dőlésszögben, kifejezetten a létra kicsúszásának megelőzése érdekében. munkavédelmi oktatás felperes előtt. előírások, Az tematikája Ennek köztük stabilitásáról, a alperes része a évente ugyancsak volt létrák kicsúszás által a ismert volt a biztonságtechnikai biztonságos veszélyének megtartott állapotáról, elhárításáról szóló előírások ismertetése. [9] A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/

1. (X.30.) BM biztonságos rendelet kiemeli, munkavégzés helyi hogy ellenőrizni feltételeit, kell így a a létra állapotát. A felperes személyes előadásában maga is elismerte, hogy a munkavégzés helyén ez az ellenőrzési kötelezettség a kéményseprő feladata. [10] A bíróság ítéletében utalt az Mt.
2. §-ában, illetve az
3. §-ában foglaltakra. Ezzel összefüggésben rögzítette, hogy az alperes által csatolt munkavédelmi oktatási tematika magában foglalja, miszerint munkavégzést a munkavállaló megtagadni, ha a jogosult kiadott és feladat köteles a végrehajtása saját, vagy mások testi épségét vagy egészségégét közvetlenül, súlyosan veszélyeztetné. nyilatkozatot tett, A felperes olyan írásbeli amely szerint több évtizedes tapasztalattal rendelkező kéményseprő szakmunkásként fel tudta mérni a veszélyeket, megtagadta a maga is munkavégzést a korábban több biztonságos alkalommal munkavégzés feltételeinek hiányában. [11] B.-né R. E. tanú – a perrel érintett ingatlan tulajdonosa – vallomásában vitatta a felperes személyes előadását, és úgy nyilatkozott, hogy a létrát nem támasztotta, ezt nem is vállalta, és a felperes kérésére sem tett volna annak eleget. Jóval távolabb állt a létrától, amikor a felperes felment rajta. Amennyiben a felperes kellő körültekintéssel járt volna el, mindenképpen észlelte volna, ha a tanú már nem fogja a létrát. A felperes személyes előadását atekintetben, hogy a tanú a létrát legalább a munkavégzés megkezdésekor megtámasztotta volna, semmilyen bizonyíték nem igazolta. [12] Az alperes ellenőrzési körébe eső, azonban elháríthatatlan, és előre nem látható ok vezetett a balesethez. A munkáltatótól nem volt elvárható, tájékozódjon a hogy minden egyes kéményseprő-ipari munkavégzési szolgáltatás helyen elvégzésének konkrét feltételeiről. [13] A bíróság megállapította, hogy a munkáltató részéről elháríthatatlan volt az a vétkes felperesi magatartás, amely kifejezetten ok-okozati balesettel. A összefüggésben felperes a reá állt a bekövetkezett irányadó technológiai előírásokat, óvórendszabályokat nem tartotta be. Az eljárás során nem sikerült bizonyítania, hogy a munkáltató elvárta, vagy utasította volna az előírásokkal, óvórendszabályokkal ellentétes munkavégzésre. [14] A bíróság mellőzte a munkavédelmi igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló felperesi indítványt figyelemmel arra, hogy nincs olyan szakkérdés, amely eldöntéséhez erre szükség lenne. A bíróság által megállapított tényállás alapján egyértelmű a felperes balesetéhez vezető ok-okozati láncolat. [15] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [16] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes a munkáltató ellenőrzési körén kívül végezte a munkáját, és a létra munkavégzésre való alkalmasságáról, a tulajdonos megfelelő közreműködéséről neki kellett dönteni. [17] Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott az Mt.
4. §-ának

(2)bekezdésében foglaltakra, és helytálló volt az abból levont jogi következtetése is. A perbeli esetben a baleset lakossági szolgáltatás során, az ügyfél lakásán következett be a munkáltató ellenőrzési körén kívül, a körülmények ellenőrzése a felperes feladata volt. Kéményseprő szakmunkás végzettséggel rendelkezett, a baleset idején hatályban volt technológiai utasítás sormunka elvégzésekor pedig a kéményseprő szakmunkás ellenőrzési körébe utalta a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek ellenőrzését, vizsgálatát. [18] A baleset időpontjában hatályban volt 27/1996. (X.30.) BM rendelet 18. §

(1)bekezdés a) pontja rendelkezett arról, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatás ellátásához szükséges helyi előfeltételeket biztosítani. Ezek valóban nem voltak biztonságosak, volna ismernie, de hiszen a munkavállalónak ezt fel állt fenn kizárólag számára ingatlan tulajdonosa kellett ennek lehetősége. [19] Ellentét mutatkozott az és a baleset sérültje előadása között abban a tekintetben, hogy a létrát a tulajdonosnak tartania kellett-e vagy sem, illetőleg ebben megállapodtak-e. Ez olyan ellentmondás, amely továbbiakban sem oldható fel, hiszen szemben egymással, két, egymással további tanú ellentétes állítás áll nem jelen. Ez volt tényállásbeli kérdés, és nem szakértőre tartozó. Nincs olyan szabály sem, amely szerint a munkáltató felelne az ügyfelek magatartásáért. [20] A felperes megfelelő a felülvizsgálati közbenső kérelmében ítélet a jogszabályoknak meghozatalát kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 206. §-ának

(1)bekezdését, 221. §ának

(1)bekezdését, 177. §-ának

(1)bekezdését, valamint az Mt. 166. §-ának

(1)és

(2)bekezdését, továbbá az

1. évi XCIII. törvény
2. §-ának

(2)bekezdését, és 54. §-ának

(1)bekezdését jelölte meg. [21] Álláspontja szerint a felperes egyetlen alkalommal sem állította, hogy a létra biztonságos volt, és azt, hogy ezt ő ne ismerte kizárólag volna erre fel. helyezték A bíróságok a hangsúlyt indokolásukban és arra, mégis hogy a felperesnek észlelnie kellett volna ezt, és megtagadnia a munkavégzést. [22] Iratellenes az indokolás, mivel meghallgatták N. K. tanút, az alperes kirendeltség-vezetőjét, aki vallomásában részletesen előadta, hogy az ügyfél bevonható a létra támasztásába. Azt is vallotta, hogy a helyszínen a létra stabilitása és épsége rendben volt, és ha a szolgáltatást igénybe vevő megtámasztja a létrát, akkor a munkafeladat balesetmentesen elvégezhető lett volna. [23] A bíróságok a tényállás feltárását nem végezték el a felperes bizonyítási bizonyítás indítványa nemcsak az ellenére. A ellentmondások munkaügyi esetleges szakértői feltárására irányult. Elfogadva, hogy a felperesen van a bizonyítási teher (amit egyébként ő vitatott), jogellenes, hogy ezt a bizonyítási lehetőséget tőle megtagadták. [24] Egyik bíróság sem értékelte megfelelően azt, hogy az alperes még a munkavédelmi oktatásokon is arra tanította a munkavállalóit, hogy az ingatlan tulajdonosai bevonhatóak a feladatok ellátásába különösen akkor, ha a létrát meg kell támasztani. Az alperes számára az is ismert volt, hogy a kiadott utasítások csak ön- és közveszély mellett végezhetők el. [25] N. T., az alperes munkavédelmi tanácsadója is állította, hogy a lakosságnál lévő létrák nagyon kevés százaléka felel meg az előírásoknak. [26] Mind az első-, mind a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta annak értékelését, döntést az hogy alperes a a biztonságos munkavégzésről munkavállalóra bízza, való és annak alperes kellő következményei alól is mentesül. [27] A felperes álláspontja munkaszervezéssel, volna például szerint irányítással úgy, hogy az a kárveszélyt csökkenthette a munkavállalók esetleges munkamegtagadás feltételeire, a munkavállalók ezzel kapcsolatos döntési körülményeinek rögzítésére egyértelmű írásos dokumentumot bocsát ki. Az is szakkérdés lenne, hogy a feladat egy emberrel ismeretében, ellátható-e vagy kirendelésére. szükség Szakkérdés egyáltalán lenne annak adott körülmények két munkavállaló legalább eldöntése is, hogy magasban végzett munkának minősül-e a kéménytisztítás, és ehhez milyen védőeszközt kell biztosítani. [28] A felperest alperesnek üzemi kell baleset magát érte, így kimentenie. a Az felelősség ítélet a alól az jogszabály helyes idézését követően a bizonyítási teher elosztására azt tartalmazza, hogy ezen kötelezettség a munkáltatónál van. Jelentősége van annak, kinek a terhére értékelendő az, hogy nem tisztázható, miszerint a felperes a számára adott és előírt alperesi oktatás szerint járt-e el, és felkérte-e a háztulajdonost a létra kitámasztására vagy sem. A bíróság a bizonyítatlanságot a felperes terhére értékelte, mintha neki kellene azt bizonyítania, hogy a kárt a saját elháríthatatlan magatartása idézte elő, és nem az alperesnek kell magát baleset hogyan kimentenie. [29] Nem azt kell kizárólag vizsgálni, hogy a következett be és az adott helyszínen mi történt, hanem a veszélyhelyzetről való tudomást, amelyre vonatkozó ellentmondást az alperes nem oldott fel. [30] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [31] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [32] Az Mt. 166. §-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy azt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. [33] A fenti jogszabályi munkáltató jellegű rendelkezésből kártérítési azzal, feltételek hogy következően felelőssége lehetősége továbbra van bizonyítottsága a tehát a is objektív mentesülésre bizonyos esetén. A felelősség megállapíthatóságának az a feltétele, hogy bizonyított legyen a károkozó magatartás, a kár, és az ezek közötti okozati összefüggés. A munkáltató károkozó magatartása olyan Mt-ben, vagy egyéb jogszabályban előírt kötelezettség megszegését vagy elmulasztását jelenti, amely a károsodás közvetlen kiváltó oka lehet. Ilyen például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) köteles bizonyítani, felelősség megsértése. az Ezt Mt. feltételeként azonban 166. ugyanis a munkavállaló §-ának csak

(1)a nem bekezdése a munkaviszonnyal fennálló összefüggést rögzíti. [34] A jelen felperest esetben a a felek között munkaviszonya nem során, volt vitatott, munkavégzése hogy közben a érte baleset, annak munkahelyi jellegét az alperes maga sem vonta kétségbe. A továbbiakban az alperesnek kellett igazolni – mint mentesülési feltételt –, hogy a kár ellenőrzési körén kívül eső körülmény miatt következett be, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy elhárítsa, illetve hogy a baleset oka kizárólag a munkavállaló magatartásában keresendő. [35] Az Mvt. §

(2)- hogy a munkáltató felelős veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés rögzíti, 2.

(3)bekezdésében az alapelvek az között egészséget nem követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató veszélyeztető, és megvalósulásának módját felelősségét. biztonságos – a Az egészséget munkavégzés jogszabályok és nem követelményei a szabályok keretein belül – a munkáltató határozza meg. Ugyanezen törvény 54. §-ának

(7)bekezdés

1. a)és
2. c)pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az egészséget nem munkavégzés érdekében a utasításokat és munkavállalónak igazodó, veszélyeztető munkáltató és köteles biztonságos a szükséges tájékoztatást a munkavégzést megelőzően megadni, a munkavégzés körülményeihez illetve az és azzal összefüggő veszélyek a figyelembe vételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani. [36] Ezen rendelkezésekkel összhangban áll a perbeli időben hatályos 27/1996. (X.30.) BM rendelet 18. §-ának

(1)bekezdése – amely a jelen kéményseprő-ipari ügyben irányadóan szolgáltatás is – rögzíti, igénybevétele hogy során a a tulajdonos kötelezettsége a szolgáltatás ellátásához szükséges helyi előfeltételeket biztosítani, így különösen az érintett helyiségekbe való bejutás lehetőségéről gondoskodni. Nem írja elő a jogszabály sem azt, hogy biztonságos, balesetmentes munkavégzést lehetővé tevő létrát kell a kéményseprő részére biztosítania, sem pedig azt, hogy a munkaművelet során közre kell működnie. [37] Ezzel szemben a rendelet 16. §-ának

(1)-

(3)bekezdése – összhangban az Mvt. hivatkozott előírásaival – azt rögzíti, hogy a szolgáltató kötelessége, hogy a feladat szabályszerű ellátásával arányban rendelkezzen, akinek álló a és képzettségű tevékenység szakemberrel elvégzéséhez megfelelő eszközt és védőfelszerelést biztosít. [38] Jelen esetben csupán megállapítható, hogy annyi a volt munkáltató ítéleti bizonyossággal balesetvédelmi oktatást tartott, ahol a munkavállaló kötelességévé tette az ügyfelek által biztosított ellenőrzését, illetve eszköz (létra) felhívta őket műszaki a állapotának segítségük szükség szerinti igénybe vételére. A rendelkezésre álló adatok alapján az azonban nem volt rögzíthető, hogy a kár olyan ellenőrzési körön kívül eső elháríthatatlan körülmény miatt következett be, amellyel a munkáltatónak nem kellett számolnia. [39] I. A. műszaki tevékenységét mindet igazgató érintően betartanánk maga adta nagyon sok szóról elő, hogy „Az alperes szabályozás van. Ha szóra, akkor a ezt kéményseprő szolgáltatás teljesen ellehetetlenülne. A szabályozás szerint például a kéményseprőnek létrával kellene az egyéb felszerelkezve felszerelésen járnia a túl kétágú szolgáltatást elvégezni”. M. Gy. I. ügyvezető igazgató tanúként vallotta, hogy „tapasztalatom az, hogy a lakosságnál lévő létrák állapota sajnos nem jó”. Ezt támasztotta alá N.T. munkavédelmi tanácsadó is, hogy lakosságnál „a aki tanúkénti lévő meghallgatása létrák nagyon során kevés állította, százalékban felelnek meg véleményem szerint az előírásoknak”. [40] Mindebből további következően bizonyítási tisztázása a eljárás érdekében, rendelkezéseire, és felek az indítványainak lefolytatása hogy ügyben az irányadó megfelelően szükséges annak Mvt. hivatkozott 27/

1. (X.30.) BM rendelet előírásaira figyelemmel a jogszabályoknak megfelelően járt-e el az alperes; az ellenőrzési körén kívül eső külső helyszínen fennállt-e olyan körülmény, amelynek bekövetkezésével nem kellett számolnia, illetve megtette-e a szükséges intézkedéseket a baleset bekövetkezése, és így a kár elhárítása érdekében, vagyis megvalósulhattak-e a mentesülés feltételei. [41] A felperes az eljárás során mindvégig indítványozta a szakértő kirendelését, mellőztek, hogy felelősségének szükséges amelyet a eljáró tényállás megállapítása lehet. megválaszolása, az hogy A bíróságok tisztázása érdekében szakértő a az annak ellenére és alperes a feladata munkáltató elegendő az fentiek miatt lehet annak személyzetet biztosított-e a munkafolyamat elvégzésére és megfelelő eszköz, illetve felszerelés állt-e a felperes figyelemmel a már hivatkozott jogszabályokra is. rendelkezésére [42] A kifejtettekre felülvizsgálati tekintettel kérelemmel munkaszerződés-módosítás a nem Kúria támadott érvénytelensége a jogerős részét, ítélet amely a megállapítására irányuló keresetet elutasította, nem érintette, egyebekben azt hatályon kívül kiterjedően, és helyezte a az elsőfokú közigazgatási és bíróság ítéletére is munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította [Pp.
2. §

(4)bekezdés]. (Kúria, Mfv.I.10.362/2015. )