Kfv.35232/2007/4 – Kúria

Kfv.I.35.232/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Sárvári István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kadler Éva jogtanácsos által képviselt Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építményadó ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon K.27.675/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. március 29-én kelt K.27.675/2006/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei K.27.675/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati illetéket. - külön eljárási Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes jegyzői felhívásra építményadó-bevallást nyújtott be F. … szám alatti ingatlanra, mint az építmény tulajdonosa. Kérte adómentesség biztosítását azzal, hogy
6. december 30-tól az ingatlanban lakóhelyet létesített. A bejelentést követően a jegyző a felperes terhére első fokú határozatával
7. évre 40.000 Ft építményadót állapított meg, 2005 évtől mentesítette az építményadó megfizetése alól. Az első fokú határozat ellen a felperes fellebbezett, a jegyző a korábbi határozatát részben módosította, egyebekben a határozatot nem változtatta meg. Az alperes jogelődje fellebbezés folytán eljárva,
8. május 18-án az alap és a módosító első fokú határozatot eltérő indokolással helybenhagyta. Az alperes hivatkozott arra, hogy az
9. évi C. törvény (Htv.)
10. § /1/ bekezdése,
11. § /1/ bekezdése,
12. § 7.) pontja, valamint a perbeli időben hatályos 2/
13. (III.10.) Ök. számú rendelet
14. § /2/ illetve /3/ bekezdése alapján az adó megfizetésére a felperes kötelezett
15. január 1-jétől, mivel ettől az időponttól kezdődően ő tekinthető tulajdonosnak, és állandó lakóhelyet még nem létesített. A felperes keresetében kérte a
16. évre megállapított adófizetési kötelezettség törlését. Álláspontja szerint mivel tulajdonjogfenntartással történt az ingatlan szerzése, ezért
17. január 1től még nem lehetett az ingatlan tulajdonosának tekinteni, ebből következően adófizetési kötelezettsége sem állt fenn. Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset fenntartotta a határozatában foglaltakat. elutasítását és A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.675/2006/
18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság idézte a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és ennek alapján megállapította, hogy a
19. december 12-én benyújtott adásvételi szerződés kapcsán az ingatlannyilvántartás széljegyzése megtörtént, ezért adózási szempontból a felperest kellett az ingatlan tulajdonosának tekinteni
20. január 1-től figyelemmel a tulajdonostársával való megállapodásra is. A helyi adórendeletben megállapított mentességi jogcím a felperesnél
21. évtől következett be, mivel az ingatlan tulajdonán
22. decemberében létesített lakcím bejelentést. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes lényegében megismételte a korábban kifejtett jogi álláspontját, mely szerint mivel nem volt még
23. januártól tulajdonosnak tekinthető, ezért adófizetési kötelezettsége sem állt fenn. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
24. § alapján jogszabálysértésre hivatkozással kell kérni. A felperes az ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy tulajdonosi jogcím hiányában
25. évben nem volt helyi adófizetési kötelezettsége. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy az adó jelen esetben az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa. A nem vitás tényállás szerint a felperes és édesanyja
26. decemberében vásárolta meg a perbeli ingatlant, az adásvételi szerződést ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre
27. december 12-én benyújtották az illetékes földhivatalhoz, a széljegyzés megtörtént. Nem vitás tény az is, hogy az adásvételi szerződésben az eladó tulajdonjog fenntartást kötött ki a teljes vételár megfizetéséig. A Htv.
28. § /7/ pontjában található értelmező rendelkezése szerint amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották, és ennek tényét a földhivatal széljegyezte, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Nincs jelentősége annak, hogy az adásvételi szerződésben tulajdonjog fenntartás került kikötésre. Így helyesen állapította meg mind az alperes határozatában, mind az első fokú bíróság ítéletében, hogy a felperest
29. január 1-től a perbeli ingatlan tulajdonosának kell tekinteni, ezért fennállt az építményadó fizetési kötelezettsége. Az alperes helyesen rendelkezett arra is, hogy a 2/
30. (III.10) Ök. számú rendeletben megfogalmazott adófizetés alóli mentességi ok a felperes esetében 2005-től következett be. Ez időponttól rendelkezett ugyanis a felperes az ingatlanba bejelentett lakcímmel. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
31. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
32. § /1/ bekezdés alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló
33. évi XCIII. törvény
34. § /1/ bekezdése, valamint a 6/
35. (VI.26.) IM rendelet
36. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
37. június
38. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró