Bfv.486/2019/7 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés k) pont]. Ezért őt tizenkét év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába beszámította. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a

1. november
2. napján meghozott és kihirdetett Bf.III.40/2018/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket pontosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II.
4. [3] A jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt tartalma szerint - elsődlegesen a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a terhelt felmentése érdekében, másodlagosan a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában írt okból a bűncselekmény törvénysértő minősítése és a kiszabott törvénysértő büntetés miatt. [4] Felülvizsgálati indítványában sérelmezte, hogy a nyomozó hatóság a terhelt vallomását eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerezte be. Érvelése szerint a nyomozó hatóság által is ismert tény volt, hogy a terhelt alkoholista és „ezt kihasználva folyamatos pszichikai nyomás alatt tartották, megfosztották a szabad védő választás jogától." Kifogásolta továbbá, hogy - az eljárási cselekmény idején hatályos - 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 180. §

(1)bekezdését megsértve a nyomozó hatóság olyan kérdéseket tett fel a terheltnek, amely a választ is magában foglalta. [5] Kifejtette továbbá, hogy a bizonyítékként megjelölt terhelti vallomásról készült jegyzőkönyv sérti a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 94. §

(1)bekezdésében írtakat is, és a „le nem írtak" célja az ellenőrizhetetlenség biztosítása volt. E körben indítványozta, hogy a Kúria a II. és III. számú fellebbezés kiegészítését és a videófelvételről készült leiratot is vegye figyelembe. [6] A fentiek alapján elsődlegesen a terhelt beismerő vallomásának bizonyítékok köréből való kizárását és erre alapítva a terhelt felmentését indítványozta. [7] Másodlagosan a bűncselekmény törvénysértő minősítésének megváltoztatását és a büntetés enyhítését tartotta indokoltnak. Álláspontja szerint „ha a terhelt lenne az elkövető, ez esetben is csak halált okozó testi sértés vonatkozásában lehetne bűnösnek kimondani.". [8] Okfejtése szerint a terhelt szándéka nem ölésre hanem a védekezés, ellenállás lebírására irányult. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a terhelt elkövetéskori tudattartalmának vizsgálatára nem lehet kihatással a tényállás felderítetlensége. [9] Az elkövetési eszköz tekintetében előadta, hogy azt a bűncselekmény helyszínén találta a terhelt, így „nem élet kioltására készült". Érvelése szerint kizárólag az elkövetési eszközből nem lehet a terhelti szándékra következtetést levonni. [10] Az elkövetési eszköz tükrében „elgondolkodtató"-nak tartotta a sérülések helyét és számát, mert érvelése szerint „egy erős ütés és halott a sértett". [11] Valószínűsítette, hogy a cselekmény „inkább indulati„ jellegű lehetett, azonban - álláspontja szerint - azt a nyomozó hatóság nem derítette fel. [12] Kiemelte, hogy az igazságügyi orvosszakértő megállapította: a sértett életét a szakszerű orvosi beavatkozás megmenthette volna, ami azt igazolja, hogy a terhelt szándéka nem ölésre irányult. Továbbá az igazságügyi orvosszakértői vélemények rögzítették, hogy a sértett halálát traumás schok okozta, azonban a terhelt nem tudhatta, hogy a sértett milyen megbetegedésekben szenved, így azt sem, hogy a testi sértés bekövetkezése ilyen eredményhez vezet. Ez utóbbi büntethetőséget kizáró okot alapoz meg. [13] Mindezek alapján a Kúria 3/2013 Büntető Jogegységi határozatára is figyelemmel a terhelt cselekményének minősítése helyesen nem emberölés bűntette, hanem halált okozó testi sértés bűntette.

1. [14] A Legfőbb Ügyészség a BF.103/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. [15] Kifejtette, hogy az indítvány a bizonyítékok értékelését és ez alapján a tényállást támadó részében a törvényben kizárt. Így nem vizsgálható, hogy a bíróság a tényállás alapjául miért fogadta el a terhelt utóbb visszavonni szándékozott beismerő vallomását. [16] Az eljárásjogi szabálysértés tekintetében arra hivatkozott, hogy a nyomozás során felmerült esetleges eljárási szabálysértés felülvizsgálat alapját nem képezheti. Ugyanakkor utalt arra is, hogy ez a kifogás nélkülözi a ténybeli alapot, mert a terhelt maga kérte a kihallgatását és elfogadta a kirendelt védő jelenlétét. [17] Az anyagi jogszabálysértéssel kapcsolatos érvelést a Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét emberölés bűntettének, és e minősítés indokait helytállóan részletezte. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
3. [18] A terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett, melyben a felülvizsgálati indítványát fenntartotta. [19] Előadta, hogy felülvizsgálati indítványában nem vitatta a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét és nem támadta a jogerős ítéletben megállapított tényállást. [20] Hivatkozott arra, hogy „nem a nyomozóhatóság szabálysértését" kérte számon, „hanem azt, hogy az eljáró bíróság felhívás ellenére miért nem akarta észrevenni, ez pedig már a BÍRÓSÁG" szabályszegése. [21] Kifejtette, hogy a BH-ra hivatkozás két problémát hordoz magában, egyrészt „nincs két büntetőügy, eset, ami ugyanaz lenne; másrészt … az önálló gondolkodás és vélemény alkotás lehetőségétől" foszt meg. III.
4. [22] A Kúria a meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. [23] A felülvizsgálat a Be.
5. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [24] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint, ha az alapügyben eljárt bíróságok büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [25]. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések kimerítő felsorolását adja. [26] A Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott abszolút eljárási szabálysértések a következők: „

1. a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
2. b)az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
3. c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
4. d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
5. e)a bíróság az 567. §

(1)bekezdés a)-

1. b)és d)-
2. e)pontjában, valamint

(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.". [27] A meghatalmazott védő felülvizsgálati indítványában a nyomozás során megvalósított eljárási szabálysértést sérelmezett, ami nem minősül feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek, így - mint arra a Legfőbb Ügyészség átiratában helyesen hivatkozott felülvizsgálat alapját nem képezheti. [28] A nyomozás során esetlegesen elkövetett eljárási szabálysértés relatív - feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező, a Be.

1. §-ban meghatározott - eljárási szabálysértésnek minősülhet, ami felülvizsgálati eljárásban nem sérelmezhető (BH 2015.154.). [29] A Kúria itt kíván utalni arra, hogy a közzétett eseti döntések az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják. Így a Kúriai Határozatokban közzétett eseti döntések ismerete a jogalkalmazást segíti elő és a jogi érvelés egyik eszköze.
2. [30] A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be.
3. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [31] Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [32] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385). Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítvány tartalma szerint hivatkozott Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában és a
3. b)pont
4. ba)alpontjában meghatározott okból bírálta felül. [33] A meghatalmazott védő azon indítványa, hogy a Kúria a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomását zárja ki a bizonyítékok köréből - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés hiányában -, a bizonyítékok értékelése körébe tartozik. A Kúria - a törvény kizáró rendelkezése alapján - nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomását helyesen fogadták-e el a tényállás alapjául, vagy azt - a védő által hivatkozott relatív eljárási szabálysértés okából - ki kellett volna zárniuk a bizonyítékok köréből. [34] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a terhelt nyomozás során tett beismerő vallomásának kizárására vonatkozó indítvány egyben a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást is támadta, mert e vallomás kizárásával más tényállás megállapítására kívánta alapítani a terhelt felmentését. [35] Mindezek alapján a terhelt felmentésére irányuló indítvány törvényben kizárt, mert a bizonyítékok értékelésének vitatásán és a jogerős ítéletben megállapított tényállás támadásán alapul. 3. [36] A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt gyermekkorától kezdve ismerte a szomszédságában lakó sértettet. A sértett az utóbbi években megromlott egészségi állapota miatt már a házát nem tudta elhagyni. A sértett súlyos általános érelmeszesedésben, koszorúér elmeszesedésben, inzulinnal kezelt cukorbetegségben, szívizom túltengésben és csípő- és térdízületi elfajulásban szenvedett, valamint koszorúerek éráthidalás utáni, szívinfarktus és hasi ütőéren végrehajtott műérbeültetés utáni állapotban szenvedett. A sértett mozgásában korlátozott volt. [37] A terhelt rendszeresen fogyasztott szeszes italt, alkoholfüggő. [38] 2014. december 16-án napközben 1 liter bort és 0,5 dl pálinkát fogyasztott, majd az este 18 óra és 21 óra közötti időben további 2-3 üveg sört ivott meg. A sértett a délutáni órákban kisebb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. [39] A terhelt az italboltból 21 óra körüli időben indult haza gyalogosan. 21 óra 10-15 perc körüli időben a sértett háza előtt elhaladva észlelte, hogy a sértett házában a verandaajtó résnyire nyitva van. Ezt észlelve átmászott a kerítésen és bement a sértett házába. [40] A sértett a kései órákban már nem várt látogatót, így meglepődött és megijedt a terhelttől, akivel kiabálni kezdett, majd támadólag megindult felé. A terhelt a sértett reakciójától ugyancsak megijedt és ezért amikor a sértett odaért hozzá, őt két kézzel mellkastájékon ellökte magától, amitől a sértett az ágya és a mellette lévő asztal közé, részben az ágyra a bal oldalára zuhant. A sértett ekkor nem kiabált, nem szólt, de próbált felkelni. A terhelt ekkor magához vett egy - a büntetőeljárás során fel nem lelt - kb. 7-8 centiméter tompa élű baltát és azzal elkezdte ütlegelni a sértettet. [41] A terhelt a sértett feje és válla irányába az eszközzel legalább kétszer nagy erejű, majd több közepes erejű ütést mért. A sértett a jobb karjával hadonászva megpróbálta a támadást elhárítani, míg a bal karját az arca és a homloka elé tartotta védekezésül. A terhelt a sértett bántalmazását addig folytatta, amíg ő a karjával védekezett, majd miután már nem mozdult a sértett a terhelt felhagyott a bántalmazásával, mely kb. 2-3 percig tartott. [42] A terhelt a bántalmazás során az eszközzel legalább kétszer nagy erővel, legalább ötször közepes erővel találta el a sértett fejét, ezen túlmenően további két ütést mért a sértett feje irányába, de ezek az ütések a sértett védekezésül feltartott bal karját érték. [43] A sértett a sérüléseket fekvő testhelyzetben szenvedte el. [44] A sértett fejére mért ütések következtében a hajas fejbőr fejsisak állományában, a bal oldalon, a homlokcsont-halántékcsont és falcsont vetületében 16x14 centiméteres területben foltos, szederjes bevérzést - és a hajas fejbőr folytonosság megszakítódásait, a bal oldali halántéki izomzat tapadási vonalánál, illetve a halántéki izomzat állományában bevérzést, a koponyatető csontjain, a középvonal mellett 3 milliméterre kezdődő és a haránt irányába balra, a fülkagyló irányába terjedő zegzugos lefutású, 14 centiméter hosszúságú törésvonalat, a kemény burkon belül, jobb oldalon 2-2 milliméter vastagságú vérömleny kialakulását, a lágy agyhártyák alatti keskeny résben, a bal félteke homloklebenyének csúcsán, illetve a jobb félteke fali lebenyének területében kis kiterjedésű bevérzéseket, az agyalapi felszínén a lágy agyhártyák alatti keskeny résben filmszerű vérömleny kialakulását, mérsékelt fokú agyvizenyőt, az agyállomány diffúz sorvadását, az agykamrák mérsékelt, másodlagos jellegű tágulatát, és a törzsdúci magok és kéregállomány oxigénhiányos (hypoxiás) állapotát, a koponyaalap csontjait, a baloldali középső koponya gödörben, a dobüreg felső falak mellett elhelyezkedésű törésvonalát, a dobüreg bevérzését, illetve mellkasfali zsírszövetben a mellkas felső izomzatában a bal vállízület környezetében foltos, szederjes-fekete bevérzést szenvedett el. A sértett a csontos vázban a koponyafedél csontjai a bal oldali középső koponyagödörben, a baloldali csontos szemüreg alsó peremén, a bal felső állkapocs csonton, és járomcsonton szenvedett el töréseket. [45] A sértett az ütések hatására a szoba padlóján elterült. Az ütlegeléstől magatehetetlenné vált és ezért segítséget nem tudott hívni annak ellenére, hogy halála a bántalmazást követően kb. 1-2 óra múlva következett be. [46] A halálának közvetlen oka a bántalmazással közvetlen okozati összefüggésben álló traumás vérzéses schock volt. Az elszenvedett bántalmazás következtében kialakult sérülések és a halál beállta között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. [47] A halálának a bekövetkezésében közrehatottak a természetes okú megbetegedései, mivel a traumás vérzéses shock gyors előrehaladását, visszafordíthatatlanná váló állapotát elősegítették. [48] A bántalmazást követően a terhelt a sértett fürdőszobájában megmosta a kezét, majd a lakásból távozva, a kertek alatt haladva, 23 óra tájban ért haza. Otthon a kazánházban a terhelt levetkőzött és a ruházatát - a cipője kivételével - elégette. 4. [49] A Kúria a védő anyagi jogszabálysértésre hivatkozó indítványát nem találta alaposnak. [50] A meghatalmazott védő helyesen hivatkozott arra, hogy az élet és testi épség védelméről szóló 3/2013. Büntető Jogegységi határozat ad iránymutatást, fogalmaz meg alapvető szempontokat annak eldöntéséhez, hogy a terhelt cselekménye emberölés bűntettének [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés k) pont], avagy ölési szándék híján testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés] minősül. Az elhatárolás a tárgyi és alanyi tényezők körültekintő vizsgálatával végezhető el. [51] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a két bűncselekmény elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul és a halálos eredményre kizárólag a gondatlansága terjed ki. [52] Az elkövetéskor fennálló tudattartalomra a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tárgyi és alanyi tényekből lehet és kell visszakövetkeztetni (3/

1. számú BJE, BH 2010.289.). [53] Az irányadó tényállás alapján tárgyi tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy a terhelt az élet kioltására alkalmas eszközzel, baltával bántalmazta a sértettet, mellyel legalább kétszer nagy erővel, míg ötször közepes erővel a sértettet fejen ütötte. A sérüléseket a sértett a fején, mellkasán, valamint a kezén, könyökén és bal alkarján szenvedte el. Az utóbbi sérülések a sértett védekezését igazolták. Így a terhelt ütései életfontosságú testrészre irányultak. A terhelt a bántalmazást addig folytatta, amíg a sértett védekezett a támadással szemben. A bántalmazás 2-3 percen keresztül tartott, így intenzív jellegű volt. [54] Az a tény, hogy a terhelt legalább hétszer, ebből 2 esetben nagy erővel ütötte meg a sértettet, s ezek életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékot, az arckoponyát érték, az eshetőleges ölési, s nem a testi sértési szándékra enged következtetni (BH 2017.174., BH 2010.289.). [55] A terhelt a bántalmazást követően a sértett fürdőszobájában megmosta a kezét, az elkövetési eszközt magával vitte, azaz a bizonyítékok megsemmisítése érdekében cselekedett. [56] A terhelt a magatehetetlen sértettet a lakóházban magára hagyta, ezzel a segítség hívására képtelen sértett által elszenvedett sérülések következményeként a sértett halálába belenyugodott, ami az ölési szándék megállapítását alapozza meg. [57] Ezekből a tényekből okszerűen vontak következtetést az alapügyben eljáró bíróságok arra, hogy a terhelt szándéka a sértett megölésére irányult és a lehetséges következmény iránt közömbös volt, abba belenyugodott. Az ölésre irányuló szándék megállapíthatóságát nem zárja ki az a tény, hogy az elkövetési eszközt a bűncselekmény helyszínén veszi magához a terhelt, az a rögtönös szándék kialakulására enged következtetni, ami az előre kiterveltség megállapíthatóságát zárja ki. [58] A védő a felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a sértett megbetegedései és az elszenvedett sérülések együttes hatása vezetett a traumás schock kialakulásához, amely a sértett halálát eredményezte. A meghatalmazott védő ezzel a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, ami annak támadhatatlansága folytán nem foghatott helyt. Az alapügyben eljárt bíróságok az igazságügyi orvosszakértők véleményeit elfogadva azt állapították meg, hogy a sértett halálát az elszenvedett sérülésekkel közvetlen okozati összefüggésben álló traumás vérzéses schock okozta, és a sértett megbetegedései kizárólag a schock gyors előrehaladását eredményezték. [59] Így a sértett bántalmazása indította el a halálhoz vezető okfolyamatot, a terhelti bántalmazás nélkül a sértett halála nem következett volna be, azaz ez volt az eredmény sine qua nonja. Az irányadó tényállás alapján a sértett megromlott egészségi állapota kizárólag közreható ok volt az eredmény bekövetkezésében, a sértett halála a megbetegedései hiányában is bekövetkezett volna a bántalmazás miatt kialakult traumás vérzéses schock miatt. Így a sértett egészségi állapotának a cselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából nincs jelentősége. [60] A védő azon érvelése, hogy a sértett életét a szakszerű orvosi beavatkozás megmenthette volna, hipotetikus jellegű, mert a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt a sértettet addig bántalmazta, amíg védekezett, majd ezt követően a lakóházban a magatehetetlen sértettet magára hagyta, így az orvosi beavatkozás lehetősége csak elméleti lehetőségként fogalmazódhat meg, amelynek megtörténte nem az ölési szándék megállapíthatóságára, hanem a bűncselekmény stádiumára lett volna kihatással (kísérlet vagy befejezett). [61] A meghatalmazott védő okfejtése szerint a bűncselekmény indulati jellegű magatartás volt, azonban ennek megítélése tekintetében a tényállást felderítetlennek ítélte meg. [62] A Kúria a védő által kifejtettekre tekintettel rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített vagy ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), azaz a tényálláshoz kötöttségből eredően az irányadó tényállás megalapozottságát a Kúria nem vizsgálhatja (BH 2016.264., BH 2010.324.). [63] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy az indulati tényező abban az esetben eredményezheti az emberölés privilegizált esetének, az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének a megállapítását, ha a terhelt cselekvőségét méltányolható indok vezérelte, azonban erre vonatkozó megállapítást az irányadó tényállás nem tartalmaz (BH 2019.174.). [64] A meghatalmazott védő hivatkozott arra is, hogy a terhelt cselekvőségének indoka „védekezés, az ellenállás lebírása" is lehetett. [65] A Kúria megállapította, hogy a Btk.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok, a jogos védelem megállapítása az irányadó tényállás alapján kizárt. [66] Jogos védelem okából nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [67] A jogerős ítéletben megállapított tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt 21 óra utáni időpontban, engedély nélkül ment be a sértett házába, akit, amikor észlelte, hogy a terhelt a házában van, megijedt és azért a 74 éves, mozgásában korlátozott sértett támadólag lépett fel a terhelttel szemben, aki őt a mellkasánál fogva ellökte, majd a földön fekvő - onnan felállni akaró - sértettet baltával a fején többször megütötte. Így a bántalmazás megkezdésekor a terhelt felé irányuló jogtalan támadás, vagy ezzel fenyegető helyzet nem állt fenn, ebből eredően a jogos védelem megállapítása kizárt. [68] Az irányadó tényállás szerint a sértett egészségi állapotát a terhelt ismerte, a súlyos megbetegedéseiről, mozgáskorlátozottságáról tudott (Szekszárdi Törvényszék 1.B.99/2017/

1. számú ítélet
2. és
3. bekezdés, Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.40/2018/
4. számú ítélet
5. oldal
6. bekezdés). Így a meghatalmazott védő tévesen hivatkozott arra, hogy a terhelt vonatkozásában a tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok megállapításának van helye. Ezt egyrészt kizárja az a tény, hogy a terhelt a sértett egészségi állapotával tisztában volt. Másrészt a halálos eredmény bekövetkezésében oki szerepe nem a sértett megbetegedéseinek, hanem a baltával való bántalmazásnak volt, a sértett egészségi állapota kizárólag felgyorsította ezt az okfolyamatot. Jelentősége annak van, hogy az irányadó tényállásban foglaltak szerint a terhelt magatartása indította el a halálhoz vezető okfolyamatot. [69] Töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy az ölési cselekmény és a bekövetkezett halálos eredmény közötti okozati összefüggés nem szakad meg, ha közreható oknak - jelen esetben a sértett betegségeinek - is szerepe volt a sértett halála bekövetkezésében (BH 2010.289.). [70] Mindezek alapján a terhelt feltétlenül felismerte, hogy magatartásával a sértett életét is kiolthatja, s ha ezt kifejezetten nem is kívánta, a halálos eredmény lehetőségbe is belenyugodva cselekedett, így a terhelt cselekményének a bűncselekmény elhárítására idős koránál, vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítése törvényes, e minősítés megváltoztatására nem kerülhetett sor. [71] Felülvizsgálati eljárásban a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2005.337.). A Be.
7. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túlmenően - a büntetés kizárólag a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértése alapján támadható, amennyiben a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (EBH 2011.2387., BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a terhelt meghatalmazott védője nem hivatkozott, és azt a Kúria sem észlelt. [72] Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés megváltoztatására nem kerülhetett sor. 5. [73] A Kúria a Be. 659. §

(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek.

1. [74] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdése értemében tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [75] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [76] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,

1. december
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő