A zsarolás bűncselekménye szempontjából természetes egység, ha a vádlott több ízben fenyegeti meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeget megkapja vagy a sértett több részletben teljesíti a követelést. Eredmény-bűncselekmény esetén a folytatólagos egység megállapítása kizárt, ha az elkövetési magatartás többszöri megvalósítása ugyanazon eredmény előidézése érdekében történik [Btk. 6. §
(2)bek.,
- §]. [1] A járásbíróság
- április
- napján kihirdetett ítéletével a elkövetett vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan zsarolás bűntettében [Btk.
- §
(1)bek., 367. §
(2)bek. b) pont]. Ezért 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és megállapította, hogy a vádlott legkorábban a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. eltiltotta a gyakorlásától. közügyek Mellékbüntetésül A vádlottat 4 évre 100 000 forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. [2] A törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- november
- napján kihirdetett és ugyanezen a napon jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a bűncselekmény minősítéséből a folytatólagos elkövetést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás lényege a következő. [4] A vádlott és M. T. sértett évek óta jól ismerték egymást, M. T. sértett, mint autószerelő több alkalommal javította a vádlott tulajdonát képező személygépkocsikat. A sértett 2011 nyarán ittas állapotban a b.-i eszpresszóban nézeteltérésbe került f.-i ismerőseivel, akik őt és barátját megpofozták. M. T. ekkor megelőzze, vádlottat ijedtében, illetve mobiltelefonján és tőle hogy úgy segítséget a további tett, mintha kérne. A bántalmazást felhívná sértett a részéről tényleges telefonhívásra nem került sor, azonban az f.-i ismerősei a telefonhívás hallatára a további bántalmazással felhagytak. [5] A vádlott az eset után pár héttel, 2011 nyarán ismerősöktől tudomást szerzett arról, hogy M. T. a b.-i presszóban nézeteltérése rendezése érdekében reá hivatkozott. A vádlott telefonon felhívta a sértettet és találkozót beszélt meg vele. A személyes találkozáskor közölte a sértettel, hogy rossz néven veszi, hogy támadóival szemben rá hivatkozott, ebből neki baja származhat, jó hírét sérti a sértett magatartása. Bár M. T. tényleges védelmet nem kért a vádlottól, a vádlott a nem létező védelemért védelmi pénz jogcímén 100 000 forintot követelt a sértettől, melynek teljesítésére a következő nap 12.00 óráig adott határidőt. M. T. sértett a követeléstől nem zárkózott el, de anyagi helyzete miatt egy-két hétig fizetni nem tudott. A vádlott ezért két hét elteltével folyamatosan telefonon hívta a sértettet, akit ezután már veréssel fenyegetett, amennyiben a követelt pénzt nem adja át. M. T. sértett a terhelt félelmében részben fenyegetések részére. a visszatérő hatására Ezt határozható fenyegetését úgy követően időpontban komolyan vette, telefonhívások, döntött, hogy fizet részint a 2010 nyarán – pontosan a vádlott és a – ezért a vádlott meg sértett nem N.-ben találkoztak, a sértett a vádlottnak készpénzben átadott 30 000 forintot. A vádlott, telefonbeszélgetések mind a személyes alkalmával találkozáskor, figyelmeztette a mind sértettet, hogy a teljes összeget ki kell fizetnie, különben „agyonveri” vagy elküldi hozzá két emberét. A vádlott a sértettet a pénz behajtása érdekében egy alkalommal munkahelyén is felkereste és veréssel fenyegette, amennyiben a sértett a követelt összeget nem teljesíti. [6] M. T. sértett idegállapotba a került, vádlott fenyegetése nyugtatót szedett. hatására A rossz zaklatások és telefonhívások hatására az első pénzátadás után egy alkalommal
- augusztus
- napján 30 000 forintot, majd ezt követően hamarosan készpénzben ismét 40 000 forintot adott a vádlottnak. Egyik átadásról sem készült okirat. [7] M. T. sértett a vádlottól tényleges védelmet nem kért, részére a vádlott ilyen jellegű tevékenységet nem biztosított. [8] A vádlott azzal, hogy jogtalan haszonszerzés végett M. T. sértettet élet és testi épség elleni fenyegetéssel készpénz átadására kényszerítette, összesen 100 000 forint a vádlott kárt okozott, mely nem térült meg. [9] Az elsőfokú jelentett bíróság be ítélete fellebbezést. ellen A védő az és védője elsőfokú bíróság ténymegállapító tevékenységét kifogásolta és hivatkozott arra, hogy a sértett túlzott alkoholfogyasztása miatt igazságügyi elmeszakértői vélemény beszerzése szükséges a sértett elmeállapotának megvizsgálására. [10] A megyei főügyészség minősítéséből a mellőzését, egyebekben írásbeli folytatólagos átiratában a cselekmény elkövetés megállapításának ítélet helybenhagyását az indítványozta. [11] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást kellő részletességgel valamennyi bizonyíték okszerű felderítette mérlegelése és útján azt egyéb szempontból is megalapozottan állapította meg. [12] A vádlott és védője mindvégig arra hivatkoztak, hogy a sértett önként, kényszer és fenyegetés nélkül adta át a vádlottnak a tényállásban szereplő pénzösszegeket. E védekezését cáfolta a sértettnek a nyomozás során tett többszöri kihallgatásakor is fenntartott terhelő vallomása, és közvetve más érdektelen tanú vallomása is megcáfolta. [13] A vádlott és védő felmentésre irányuló fellebbezése ekként a bizonyítékok mérlegelését támadta, mely a megalapozott tényállás mellett a másodfokú eljárásban nem vezethetett eredményre. [14] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helytállóan vont le következtetést a vádlott bűnösségére. A cselekmény minősítése azzal a helyesbítéssel törvényes, folytatólagos elkövetés megállapítására nincs magatartását folyamatosan fejtette ki a hogy a alap. A vádlott sértettel szemben, amely arra irányult, hogy őt a pénz átadására kényszerítse és ezzel neki vagyoni hátrányt okozott. A cselekmény elkövetését nem teszi folytatólagossá az, hogy a vádlott több ízben fenyegette meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeghez részletben hozzájusson és a követelését teljesítette. A vádlott a sértett ugyanazon több cselekvés kikényszerítése érdekében tanúsította a magatartását, így az elkövetési magatartások ismétlődése, a fenyegetések többször történő megvalósulása természetes egységet valósít meg. [15] A zsarolás esetében a jogtalan természetes egységbe vonja az haszonszerzési elkövetési célzat magatartások ismétlődését, halmozódását. [16] Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés a büntetési tétel középmértékét sem éri el és a kiegészített bűnösségi körülmények mellett is arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával és társadalomra veszélyességével, ezért annak enyhítése nem indokolt, mert az szükséges a büntetési célok megvalósulásához, valamint az általános és speciális prevenció eléréséhez. [17] Az elsőfokú bíróság helyesen számította be a vádlott által az eljárás során ítéletének előzetes rendelkező fogva részében tartásban a töltött bevezető részben elmulasztotta feltüntetni, melyet a másodfokú bíróság [18] időt, ám ezt pótolt. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján mindössze annyiban változtatta meg, hogy a bűncselekmény egyébként helyes minősítéséből a folytatólagos elkövetésre utalást mellőzte. Miután pedig az ítélet egyéb alkalmazása ítéletét rendelkezései, is a törvényesek, Be. 371. § köztük egyebekben
(1)helybenhagyta. (Zalaegerszegi Törvényszék Bf. 302/2014.) a az bekezdése vagyonelkobzás elsőfokú bíróság alkalmazásával