SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.648/2019/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bacsek György Imre ügyvéd; képviselő címe 1) által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. Vízkeleti Krisztián ügyvéd (képviselő címe 2) által képviselt I. r. alperes neve, I. r. alperes székhelye szám alatti székhelyű I. r. és a II.rendű alperes neve, II. rendű alperes székhelye szám alatti székhelyű II. r. alperes ellen képmáshoz való jog megsértéséből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- november
- napján kelt 5.P.20.116/2019/
- számú ítélete ellen az I. r. alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 136.703 (egyszázharminchatezer-hétszázhárom) Ft fellebbezési eljárási költséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 48.000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A II. r. alperes az I. r. alperes által szerkesztett (weboldal neve) internetes hírportálért szerkesztői felelősséget viselő gazdasági társaság. E sajtótermékben
- augusztus
- napján a https://weboldal neve/...// link alatt „AA" címmel jelent meg írás, amely az ügyészségnek az MTIhez eljuttatott közleményére utalva beszámol arról, hogy Simonka Györggyel és társaival szemben az ügyészség vádiratot nyújtott be. A cikk címe alatt Simonka Györgyöt és a felperest felismerhető módon ábrázoló - egy korábbi választási gyűlésen készült - fénykép került közzétételre. A felperes a
- augusztus
- napján kelt leveleiben kérte az alperesektől az őt ábrázoló fényképfelvétel törlését és elégtételadást arra hivatkozva, hogy annak a perbeli cikkben történő felhasználásához nem járult hozzá. A fényképfelvételt a cikkből a kereset benyújtását követően távolították el. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az I. r. alperes megsértette a képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy az őt is ábrázoló fényképfelvételt a hozzájárulása nélkül tette közzé. Kérte továbbá kötelezni az I. r. alperest megfelelő elégtétel adására. Keresete jogalapjaként a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §-ára, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:
- §-ára, 2:
- § g) pontjára, 2:
- §
(1)bekezdésére, 2:
- §-ára, 2:
- §-ára, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.)
- §
(3)bekezdésére és 12. §-ára, továbbá Magyarország Alaptörvénye I. cikk
(1)-
(3)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Jogi érvelése szerint az I. rendű alperes az őt is ábrázoló fényképfelvételt a hozzájárulása nélkül tette közzé, ami sérti a képmáshoz való személyiségi jogát. Utalt arra, a felvétel nem tekinthető tömegfelvételnek, és az I. r. alperes nem az ő (a felperes) választási gyűlésen tanúsított közéleti szerepléséről tudósított, így a fénykép a hozzájárulása nélkül nem lett volna közzétehető. Az alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az I. r. alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát azzal, hogy a https://weboldal neve/...// link alatt közzétett cikk címe alatt a felperest felismerhető módon ábrázoló képet helyezett el. Kötelezte az I. r. alperest, hogy magánlevében adjon elégtételt, amelyben fejezze ki sajnálkozását. Feljogosította a felperest, hogy ezt a magánlevelet nyilvánosságra hozza. Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 268.946 Ft perköltséget és az államnak 36.000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolásában rámutatott, a perben nem volt vitatott, hogy a felperes az őt ábrázoló fényképfelvétel I. r. alperes általi közzétételéhez nem járult hozzá, továbbá az sem, hogy a fénykép egy korábbi választási gyűlésen készült. Megállapította, felhasználásnak minősül a Simonka György weboldalán közzétett fényképfelvétel alperesi weboldalon történő közlése. Rámutatott, a jogszerűen készült felvételt nem lehet hozzájárulás nélkül felhasználni vagy többszörözni, a választási gyűlésen készült felvétel felhasználásához adott hozzájárulás felperes részéről ráutaló magatartással is csak az adott választási gyűléssel összefüggő tudósításokra vonatkozhat. A perbeli esetben azonban a fényképfelvétel nem hozható összefüggésbe azzal az írással, amelynek illusztrációjaként azt felhasználták, ugyanakkor alkalmas arra, hogy az olvasó számára a cikk tartalmát a fényképfelvétellel kapcsolja össze, nevezetesen a felperest a cikkben részletezett büntetőeljárással hozza összefüggésbe, ez pedig a felperes képmáshoz való jogának a sérelmét eredményezi. Erre és a Pp. 504. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 497. §
(4)bekezdésre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította a jogsértés megtörténtét, és kötelezte az I. r. alperest elégtételadásra. Az I. r. alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkörként a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontját jelölte meg, azaz az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés levonását kérte. Álláspontja szerint nincs szükség a felperes hozzájárulására a felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Hivatkozott arra, a felperesnek számolnia kellett azzal, az ünneplésről számtalan fényképfelvétel készül, amelyek megmaradnak. Hangsúlyozta, a perbeli fényképfelvétel tömegfelvétel, amelyet nem az alperesek készítették, azt a (weboldal 2 neve) honlapról vették át, és forrásként meg is jelölték a honlapot. Utalt arra, nem állt szándékában a felperest rossz színben feltüntetni, a cikkben nincs utalás a felperesre. Tartalmát tekintve másodlagos fellebbezési kérelme a felperes javára megállapított elsőfokú perköltség mérséklésére irányult. Álláspontja szerint ugyanis a felperes által felszámított ügyvédi munkadíj nem áll arányban a jogi képviselő perben kifejtett tevékenységének időigényességével, különös tekintettel arra, hogy a peres felek között ugyanezen tárgyban peres eljárások voltak folyamatban, ahol a kereset előterjesztésére a perbelivel azonos tartalmú jogvitákban került sor. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel. Kiemelte, az őt is ábrázoló kép a választási gyűléssel kapcsolatban jelent meg, ami nem jelenti azt, hogy annak szélesebb körű, más összefüggésű megjelenéséhez is hozzájárulását adta. Hangsúlyozta, nem minősül közszereplőnek, továbbá téves az az alperesi érvelés, hogy a közzétett fénykép tömegfelvétel, mivel azon a felperes már egyediesítetten jelenik meg. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság által javára megítélt elsőfokú perköltség összege arányban áll a kifejtett ügyvédi tevékenységgel, így annak mérséklése nem indokolt. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló következtetést vont le, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá. A képmáshoz való jog érvényesítése iránti perben az ellenkérelem előterjesztésének és a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei az általános szabályoktól eltérően alakulnak a Pp. 504. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján. E jogszabályi rendelkezés szerint ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni, és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. A jelen esetben az alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő, a perfelvételi tárgyaláson nem jelentek meg, az eljárás megszüntetésének pedig nem volt oka, erre az I. r. alperes a fellebbezésében sem hivatkozott. Ezért az elsőfokú bíróság csak a leszállított kereseti kérelemnek megfelelő marasztaló döntést hozhatott az alperesekkel szemben. A képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perben a kereset nem vitatottnak tekintésén alapuló ítélettel szemben ugyan rendes jogorvoslatnak van helye, az viszont nem vezethet eredményre azon az alapon, hogy az alperes utóbb a kereseti kérelmet és a jogállítást vitatja. Ez ugyanis a Pp. 7. § 4. pontjának c) alpontja alapján ellenkérelem-változtatásnak minősül, amelynek a jelen perben nincs helye a Pp. 504. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja szerint. Következésképpen a fellebbezésben előadottakat az ítélőtábla nem vizsgálhatta, a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontjára alapítottan az ítélet nem volt felülbírálható. Az I. r. alperes fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért a II. r. alperes köteles a felperes fellebbezési eljárási költségeinek a megfizetésére [32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés, Pp. 83. §
(1)bekezdés]. A felperes a másodfokú perköltségét felszámította, az erről kiállított költségjegyzékben az ügyvédi munkadíjat 100.000 Ft + áfa összegben jelölte meg. Ezt az összeget az ítélőtábla eltúlzottnak ítélte, mivel a perbeli fényképfelvétel felhasználásával kapcsolatban már voltak peres eljárások (Pf.II.20.190/2009., Pf.II.20.394/2019., Pf.II.20.444/2019.), amelyekben a felperes a jelen perbelivel szinte teljesen azonos fellebbezési ellenkérelmeket terjesztett elő, az alperesi fellebbezése is megegyezett a korábbi perekben előterjesztetettekkel, így a fellebbezési ellenkérelem elkészítése nem igényelt többletfelkészülést. Erre figyelemmel az ítélőtábla a felperest megillető ügyvédi munkadíj összegét 70.000 Ft + áfa összegben, azaz 88.900 Ft-ban határozta meg. Ehhez hozzászámítandó - a felperes által csatolt költségjegyzékben felszámított - tárgyaláson való jelenlét díjaként 31.750 Ft, továbbá útiköltségként 16.053 Ft, így a felperest összesen 136.703 Ft másodfokú perköltség illeti meg. A fellebbezés eredménytelenségére tekintettel az ítélőtábla a Pp. 504. §-a szerint alkalmazandó 499. §
(1)bekezdése alapján a II. r. alperest kötelezte a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a Pp. 83. §
(1)bekezdésében, 101. §
(1)bekezdésében és 102. §
(1)bekezdésében írtakra is figyelemmel. Szeged,
- január
- Dr. Szeghő Katalin s.k. a tanács elnöke . Tolna András s.k. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra s.k. táblabíró