Gfv.30022/2019/9 – Kúria

(1),

1. III. tv.
2. §,
3. §

(4), 218. §

(3), 219. §

(2), 18/

1. Korm.
2. §

(1)bekezdés

1. i)pont,
2. j)pont A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.022/2019/9 A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csesznok Judit Anna előadó bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: Az I. és II. rendű felperes képviselője: Csugányné dr. Lakatos Csilla ügyvéd Az I. rendű alperes: Az I. rendű alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Törös Judit ügyvéd A II. rendű alperes: A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.533/2018/9. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Egri Törvényszék 27.P.20.599/2017/16. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 70.000 (hetvenezer) felülvizsgálati illetéket az állam visel. forint le nem rótt Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek mint adósok és zálogkötelezettek 2007. június 18. napján jelzálogjoggal biztosított devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek az I. rendű alperessel mint hitelezővel. A szerződés 2011. március 31. napján történt módosítása során a II. rendű alperes kezesi kötelezettséget vállalt a felperesek teljesítéséért. [2] [3] A felek a kölcsön- és zálogszerződést többször módosították. A 2012. november 12-i szerződésmódosítással egyidejűleg a felek gyűjtőszámla hitelkeret szerződést is kötöttek, melynek 3.6. pontja tartalmazta, „az Ügyfelek kijelentik, hogy a Banknál vezetett számlák, nyilvántartások, üzleti könyvek alapján készült közjegyzői ténytanúsítványt elfogadják a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződés alapján folyósított kölcsön tőkeösszege, a folyósításának és végső lejáratának időpontja, valamint a folyósított kölcsöntőke járulékai jogcímének, összegének és végső lejáratának időpontja, valamint más egyéb tények közokirati tanúsításaként." A felperesek és a II. rendű alperes ugyanezen a napon közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot tettek. A nyilatkozat IV. pontjának első bekezdése szerint „az Ügyfelek kijelentik, hogy mind Hitelezőnek - a képviselői által, a képviselők személyes büntetőjogi felelőssége tudatában tett közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát (a továbbiakban: közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat) mind a Hitelezőnél vezetett számlák, a Hitelezőnél kezelt adatok, a Hitelező nyilvántartásai, üzleti könyvei alapján készült, közjegyzői okiratba foglalt közjegyzői ténytanúsítványt (a továbbiakban: közjegyzői tanúsítvány) elfogadják a gyűjtőszámlahitel, valamint a fentiek szerint módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön összege, folyósításának és lejáratának (esedékességének) időpontja, a gyűjtőszámlahitel, valamint a fentiek szerint módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön járulékai jogcímének, összegének (mértékének) és lejárata (esedékessége) időpontjának, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés, valamint a fentiek szerint módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján a Hiteladósokat/a Készfizető kezest teljesítési kötelezettségként, /a Zálogkötelezetteket a zálogtárggyal való helytállási kötelezettségként terhelő kötelezettségek, közöttük a gyűjtőszámlahitel, valamint a módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján fennálló kölcsön, járulék és egyéb tartozás jogcímének, lejárata (esedékessége) időpontjának, mindenkori összegének (mértékének) valamint más egyéb, a bírósági végrehajtás céljából szükséges ténynek, adatnak a közokirati tanúsításaként." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] Az I. és II. rendű felperes módosított keresetében a tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat IV. pontja első bekezdésének és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződés 3.6. pontjának tisztességtelenségen alapuló semmisségét kérte megállapítani a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen [5] [6] feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 6. cikk

(1)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 05.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdés a), b), és j) pontja alapján. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A határozatában rögzítette, hogy a tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat nem szerződés, abban az I. rendű alperes nem szerepel félként, ezért annak rendelkezései nem minősülnek általános szerződési feltételeknek, így tisztességtelenségük sem vizsgálható. [9] A gyűjtőszámla hitelkeret szerződés 3.6. pontja vonatkozásában a Kúria EBH2018.G.1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában foglaltakra hivatkozva megállapította, hogy az nem tisztességtelen a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontja alapján. [10] Az ítélet kihirdetését követően érkezett beadványukban a felperesek keresetüket kiterjesztették és korábbi kereseti kérelmeiket fenntartva a szerződés „részleges" semmisségének megállapítása mellett a kölcsönszerződés hatályában fenntartását kérték azzal, hogy az alperes irányában további tartozásuk nem áll fenn. Ezen beadványban többek között az árfolyamkockázat viselésének reájuk történt áthárításának tisztességtelenségét is állították. E körben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését is indítványozták. [11] Az elsőfokú bíróság 28. sorszámú végzésében akként foglalt állást, hogy a kereset kiterjesztése érdemben nem vehető figyelembe, annak elkésett előterjesztésére tekintettel. [12] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [13] A másodfokú bíróság az rPtk. 199. §-ára, 205/A. §

(3)bekezdésére és 242. §

(1)bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak esetében vizsgálható a tisztességtelenség kérdése. Ugyanakkor utalt arra, hogy az elsőfokú ítélet indokolásában a gyűjtőszámla hitelkeret szerződés 3.6 pontjában kifejtettek az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat IV. pontjának első bekezdése vonatkozásában is irányadóak az elsőfokú bíróság által helytállóan felhívott, bírói gyakorlat által kimunkált szempontok, így az egyoldalú nyilatkozatban megfogalmazott kikötés sem tisztességtelen. [14] Kiemelte, egységes annak megítélése, hogy a per tárgyát képező és ahhoz hasonló kikötések nem ütköznek a Korm. rendelet 1. §-a

(1)bekezdésnek a),

1. b)és
2. j)pontjaiba, és akkor sem tisztességtelenek, ha azok tartalmazzák a fogyasztónak a hitelező könyvei alapján készített közjegyzői ténytanúsítvány feltétel nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. A támadott kikötésekben nincs olyan rendelkezés, amely kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy (saját) teljesítése (azaz az I. rendű alperesé) szerződésszerű-e. [15] Megállapította, hogy a ténytanúsítványra vonatkozó rendelkezések hiányában, önmagában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) felek közötti szerződéskötés idején hatályos 21. §-ának, illetve a jelenleg hatályos 23/C. §ának értelmében végrehajtási záradékkal látható el a közjegyzői okirat, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. E szabályok értelmében a tartozás elismerésének közokiratba foglalása alapján az adósok tartozásának már lejárt részleteire minden további feltétel nélkül, a szerződés felmondása esetén a teljes tartozás összegére pedig akkor van helye végrehajtási záradék kiállításának, ha a végrehajtást kérő az adósok szerződésszegése miatt szintén közokiratba foglalt jognyilatkozattal felmondta a szerződést. Az, hogy ez utóbbi esetben a szerződésszegés valóban bekövetkezett-e és az emiatt közölt felmondás jogszerű-e, a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelem elbírálása során érdemben nem vizsgálható, e vonatkozásban elegendő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata. [16] Az adósok szerződésszegésének, illetőleg felmondásnak a tényét, valamint a végrehajtást kérő nyilvántartásai szerint fennálló tartozás aktuális összegét a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata alapján rögzítő, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 111. §-ában szabályozott közjegyzői okirat nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ilyen okirat kiállítását a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, ha erről az adóssal kötött szerződésben előzetesen külön nem rendelkeztek, illetve az adós előzetesen nem nyilatkozott külön arról, hogy a végrehajtást kérő nyilvántartásában rögzített adatok a ténytanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. A közjegyzői ténytanúsítvány (és az ezzel azonos hatályú, „közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat") kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását tehát a végrehajtást kérő e szerződéses kikötés hiányában is ugyanilyen módon és tartalommal kérhetné. [17] Ha a végrehajtási záradék kiállítására sor kerül, az adós a tartozását valóban csak az rPp. 369. §-a szerint végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben vitathatja. Ez azonban a végrehajtási záradék és a közjegyzői tanúsítvány jogintézményére vonatkozó, a fentiekben ismertetett szabályokból következik. A bizonyítási teher pedig az rPp. 369. §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben is az rPp. 164. §-a

(1)bekezdésének megfelelően alakul. Az igényérvényesítés lehetőségei, a bizonyítási teher alakulása körében tehát a szerződés közjegyzői ténytanúsítvány elfogadására vonatkozó kikötése az adósok jogi helyzetét nem érinti, semmilyen módon nem teszi azt hátrányosabbá. [18] Rögzítette továbbá a jogerős ítélet, hogy az elsőfokú bíróság az rPp. 146. §

(1)bekezdése alapján jogszerűen mellőzte a tárgyalás berekesztését követően előterjesztett keresetváltoztatást. E körben a perben eljárt bíróságokat hivatalbóli vizsgálódás kötelezettsége nem terhelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben kérték a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára való kötelezését. [20] Felülvizsgálati kérelmükben eljárásjogi jogszabálysértésként a rPp. 97. §-ának, 99. §

(4)bekezdésének, 105. §

(4)bekezdésének, anyagi jogszabálysértésként a rPtk. 209/A. §

(2)bekezdésének és az irányelv 6. cikkének

(1)bekezdésének a sérelmét állították. [21] Az rPp. 99. §

(4)bekezdésének és

1. §-ának a sérelmét arra alapították, hogy az ítélet akkor minősül távollevő felek esetében kézbesítettnek, azaz kihirdetettnek, amikor az részükre, illetve jogi képviselőjük részére kézbesítésre kerül. Az ítélet kihirdetését, kézbesítését megelőzően megtörtént a keresetkiterjesztés, amely így azt jelenti, hogy a keresetmódosítás benyújtására joghatályosan került sor, nem volt jogi lehetőség az ítélet hatályában történő fenntartására. [22] Utaltak arra is, hogy az rPp.
2. §

(4)bekezdését nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján, ajánlott küldeményként postára adták. [23] A megjelölt anyagi jogszabálysértés körében - fenntartva az elsőfokú eljárásban

1. augusztus 21-én és
2. március 6-án benyújtott beadványaikban foglalt álláspontjukat - előadták, hogy az eredetileg előterjesztett kereset vonatkozásában sem helytállóak a jogerős ítéletben kifejtettek. Rámutattak, az rPtk. 209/A. §

(2)bekezdése és az irányelv

1. cikkének
2. bekezdése alapján a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének a megállapítása lett volna indokolt, a kölcsönszerződés IV.
3. bekezdésében foglaltak a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára megfordítják, korlátozzák az adósnak azt a jogát, hogy kétségbe vonja a hitelező kimutatását, így semmisek, melyre tekintettel a jogerős ítélet sérti az rPtk. hivatkozott szakaszait. [24] Egyebekben az árfolyamkockázat fogyasztóra történő áthárításával kapcsolatos érveiket kifejtették, utalva az EUB C-51/
4. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletre, valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának állásfoglalására. Előadták, hogy e körben az eljárt bíróságokat hivatalbóli vizsgálódási kötelezettség terhelte. [25] A felperes felülvizsgálati kérelmét
5. március 27-én, valamint május 14-én kelt nyilatkozataival kiegészítette. [26] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [27] A II. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A Kúria mindenekelőtt rámutat, az rPp.
6. §

(2)bekezdése és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK vélemény (a továbbiakban: 1/
2. PK vélemény) értelmében a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen konjunktív feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, azaz ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. Az rPp.
3. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, a másodfokú határozat közlésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. A törvényben megállapított határidő nem hosszabbítható meg, ezért a 60 napon túl előterjesztett beadványokban megjelölt - a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben nem szereplő további jogszabálysértések, jogi érvelések érdemben nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően az rPp. 273. §

(5)bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és - ahogy arra a Kúria az 1/

1. PK vélemény
2. pontjában rámutatott - a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor. [29] Mindezekre figyelemmel a Kúria a
3. március 27-én, valamint május 14-én benyújtott felülvizsgálati kérelem kiegészítésekben előadottakat nem vizsgálta. A Kúria ugyancsak nem vette, nem vehette figyelembe a felpereseknek az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érvelésük fenntartására vonatkozó utalást, mert az az rPp.
4. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben előadottnak nem tekinthető. [30] A Kúria a jogerős ítéletet a fentiek figyelembevételével az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a 60 napon belül joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [31] A Kúria a felperesek rPp. 105. §

(4)bekezdésének megsértésére alapított hivatkozásai vonatkozásában rámutat arra, hogy a felperesek egyéb szerződéses rendelkezések semmisségére alapított keresetváltoztatásukat az elsőfokú tárgyalás berekesztését és az elsőfokú ítélet kihirdetését követően terjesztették elő, amelyre nincs eljárásjogi lehetőség, azt mind az általános szabályokat rögzítő rPp. 146. §

(1)bekezdése, mind a jelen perben irányadó rPp. 146/A. §

(1)bekezdése kizárja. Az rPp. 105. §

(4)bekezdésének sérelme így fel sem merülhet, hiszen a felperesek a keresetváltoztatásukat határidőn túl terjesztették elő. [32] A jogerős ítélet nem sérti az rPp. 97. §-át és 99. §

(4)bekezdését sem. Az ítélet kihirdetése és annak kézbesítése ugyanis nem azonos eljárásjogi intézkedések. A bíróság az ítéletet a tárgyalás berekesztését követően meghozza, amennyiben az ítélet kihirdetését nem halasztja el - annak rendelkező részét kihirdeti és röviden szóban megindokolja azt az rPp. 218. §

(3)bekezdése alapján eljárva. Ezt követően az rPp. 219. §

(2)bekezdése szerint a bíróság az ítéletet írásba foglalja és kézbesítés útján közli a felekkel. Az elsőfokú bíróság ezen eljárási szabályokat betartotta, az ítéletét a

1. március 26-i tárgyaláson meghozta és kihirdette, majd írásba foglalását követően elrendelte annak felek részére való kézbesítését. A jogerős ítélet erre tekintettel nem jogszabálysértő. Ebből következően az első és a másodfokú eljárásnak jogszerűen nem volt tárgya a kereset kiterjesztésben előadottak. A felülvizsgálati kérelem rendkívüli jogorvoslat jellegéből következően felülvizsgálattal a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH2001.172.), így a felperesek az árfolyamkockázat fogyasztóra történő áthárításával kapcsolatos, késve előterjesztett keresete, e körben előadott hivatkozása az rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján érdemben nem voltak vizsgálhatók. A Kúria csak utal arra, hogy maradéktalanul egyet értett a jogerős ítéletben kifejtettekkel miszerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelensége hivatalból önmagában amiatt nem vizsgálható, hogy az a tényállás e körbeni feltárását igényli. [33] A Kúria a felperesek anyagi jogszabálysértésekre alapított hivatkozásai körében az EBH2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul irányadónak tekinti. Az adott ügyben, a perbelivel a tartalmát és a lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
4. §-ában, a Vht.
5. §-ában, a Közjegyzői tv.
6. §

(1)bekezdésében és a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. [34] A Kúria utal arra is, hogy az EBH 2018. G.1. számon közzétett gazdasági elvi határozat [18] pontjában és a BH2018. 146. számon közzétett határozatában hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint a vitatás joga a felperest megillette, a per tárgyává tett kikötésnek tehát az rPtk. 207. §

(2)bekezdésére figyelemmel sem tulajdonítható olyan tartalom, amely kihatna a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeire, kötelezettségeire. Ezt támasztják alá az EUB C-34/

1. sz. ítéletének [53]-[59] pontjai is. [35] A Kúria hangsúlyozza, hogy egy feltétel csak akkor lehet tisztességtelen az rPtk.
2. §

(1)bekezdése alapján, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a fogyasztóval szerződő fél a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Az EUB C-415/11 számú ítéletének [76] pontja értelmében ez az eset akkor áll fenn, ha az a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza a fogyasztót. A támadott kikötések a fentebb és a EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatban kifejtettekre tekintettel nem alkalmasak a tisztességtelenség megállapításához szükséges mértékű egyenlőtlenség előidézésére, ugyanis a hivatkozott Közjegyzői tv., rHpt., rPtk. szabályai alapján a felperesek a támadott szerződéses feltétel hiányában is ugyanolyan helyzetben lennének, mint akkor, ha a kikötést a szerződés tartalmazza. [36] A Kúria a kifejtettek értelmében a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [37] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a pervesztes felperesek az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek megfizetni az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)és

(6)bekezdései alapján határozta meg. A II. rendű alperes a felülvizsgálat során nyilatkozatot nem tett, így költsége nem merült fel, arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [38] A felperesek teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján. [39] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp.
2. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold ágnes sk. bíró