EBD.2015.B.4. – Kúria

(1)bek.,

(3)bek.

1. b)pont
2. be)alpont, 379. §

(1)bek.,

(3)bek.

1. c)pont, 383. §
2. c)pont; 2013. évi CXL. tv. 2. §

(1)bek.

1. pont,
2. §

(2)bek. a) pont és e törvény Melléklete]. [1] A járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bek. c) pont,

(3)bek.

1. c)pont]. Ezért a vádlottat, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 2 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. [2] Az ítélettel szemben a vádlott és védője az orgazdaság bűntette alól részfelmentés érdekében, egyúttal enyhítésért jelentettek be fellebbezést. [3] A főügyészség a jogi indokolás és a vádlott előéleti adatainak kiegészítése mellett az ítélet helybenhagyását indítványozta. [4] A vádlott és védőjének részfelmentésre irányuló fellebbezése alaptalan, az enyhítésre irányuló fellebbezés megalapozott, míg a megyei főügyészség indítványa az alábbiak szerint részben alapos. [5] A helyesen megállapított tényállásból okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére is az elsőfokú bíróság és a T. L. sértett sérelmére elkövetett lopási bűncselekmény minősítése is megfelelt az anyagi jog szabályainak. [6] Az orgazdaságként értékelt bűncselekmény minősítésével azonban a törvényszék nem értett egyet. [7] Az elsőfokú bíróság az orgazdaság bűntettének megállapítása során tényállásában rögzítette, hogy a vádlott által megvásárolt kerékpár fémötvözetből állt. Az elsőfokú bíróság indokolásában kifejtette, hogy a 2009. évi LXI. tv. 2. §
2. a)pontja alapján nemesfémen az engedélyköteles fémet is érteni kell. Köztudomású alkatrészeket, amely tény, hanem hogy olyan engedélykötelesnek átfogta, hogy származhat, az kerékpár nemcsak fémalkatrészeket minősül. általa ennek a A vádlott megvásárolt ellenére azt is anyagi műanyag tartalmaz, tudattartalma kerékpár lopásból haszonszerzés végett megvásárolta. Ebből következően e cselekményét a Btk. 379. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő kisebb értékű nemesfémre elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette. [8] A törvényszék álláspontja ezzel szemben az, hogy a szóban levő minősített eset megállapításához elengedhetetlen feltétel, hogy az elkövető megszerzési szándéka nem magára az ellopott tárgyra, hanem annak fémtartalmára irányuljon. [9] Az elsőfokú bíróság begyűjtésével és által is hivatkozott értékesítésével egyes összefüggő fémek visszaélések visszaszorításáról szóló

1. évi CXL. törvény vezette be a Büntető Törvénykönyvbe a lopás és orgazdaság vonatkozásában ezen minősített minősítő esetet. A körülményként szabályozásának begyűjtésével az és volt a nemesfémre történő elkövetés törvényi szinten történő az fémek célja, értékesítésével hogy összefüggő egyes visszaéléseket visszaszorítsa a gazdaságban. A törvényhez fűzött indokolás szerint a fémtörvény közszolgáltatások hőtávvezetékek, a gazdasági biztonságát vasúti károkat fenyegető berendezések, okozó és a fémlopások – trafóházak, elektromos elosztószekrények, postai kábelek alkatrészei – és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javad védelme érdekében született. Az idézett törvény külön is kitér arra, hogy mi nem minősül fémkereskedelmi tevékenységnek. Eszerint [
2. §

(2)bek.

1. a)pontja] nem minősül fémkereskedelmi tevékenységnek a hulladékká vált gépjárművek, illetve motorkerékpárok megvételére, átvételére irányuló tevékenység, ha az a jármű rendeltetésszerű működését, illetve használatát szolgáló alkatrészeinek, felszereléseinek kinyerése tartozékainak, érdekében történik valamint azért, hogy azokat – rendeltetésüknek megfelelően újrahasználat végett – értékesíthesse. [10] Ebből következően a törvényszék álláspontja szerint visszás helyzetet eredményezne az, ha egy fémtartalommal rendelkező tárgy megszerzése esetén automatikusan megállapításra kerülne a nemesfémre történő elkövetés, hiszen maga a fémtv. is kizárja a törvény hatálya alól a járművek újrahasznosítására irányuló működő tevékenységet. tárgyak ellentétes alappal esetén elkövetői arra a Ebből következően – az eset nem igazolnak ha szándékot következtetésre az üzemképesen körülményei jutni, hogy ezzel – nem lehet az elkövetői szándék eleve a nemesfém megszerzésére irányult. [11] Jelen esetben a vádlott ismeretlen személytől vásárolta meg a hulladéknak nem minősülő, üzemképes kerékpárt abból a célból, hogy ezzel a továbbiakban közlekedjen. A megszerzést követően nem végzett esetlegesen igazoltatás a a kerékpáron fémtartalom során semmilyen kinyerése azt átalakítást, érdekében amely történt, rendeltetésszerűen az használta, közlekedett vele. [12] Ebből következően a törvényszék nem látta megállapíthatónak a kisebb értékre elkövetését, elkövetett orgazdaság nemesfémre mint minősítő körülményt és a pontban rögzített vádlotti magatartást a Btk. 379. bekezdés
2. c)bekezdés
3. a)pontjába ütköző és a

(2)2. történő tényállási §

(1)pontja szerint minősülő orgazdaság vétségének minősítette. [13] A minősítésváltozás folytán új indokolttá. (Tatabányai Törvényszék 2. Bf. 119/2014.) büntetés kiszabása vált