EBD.2015.B.15. – Kúria

(4)bek.]. [1] A nyomozási bíró a

1. sorszámú végzésével elutasította a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál folyt titkos információgyűjtés keretében megszerzett bizonyítási bizonyítékoknak eszközként a büntetőeljárásban történő felhasználásának engedélyezésére irányuló ügyészi indítványt. A végzés szerint a határozat ellen a kézhezvételtől számított három napon belül fellebbezésnek van helye. [2] Az ugyanaznap meghozott
2. sorszámú végzésével a nyomozási bíró a
3. sorszámú végzésének akkénti kijavítását rendelte el, hogy: „Az ügyészség engedélyezze a indítványozta, titkos hogy a nyomozási információgyűjtés bíró eredményének büntetőeljárásban történő felhasználását.” [3] A megyei főügyészség a végzések ellen fellebbezést jelentett be a nyomozási bíró határozatainak megalapozatlansága miatt a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban történő felhasználásának engedélyezése céljából. [4] A törvényszék a büntetőeljárásról szóló
4. évi XIX. törvény (Be.)
5. §-ának

(3)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el a fellebbezést, amelynek eredményeként a következőket állapította meg. [5] A Be. 215. fellebbezésnek §-ának a

(4)nyomozási bekezdése szerint nincs bíró a 207. által Be. helye §-a

(2)bekezdésének

1. b)és
2. e)pontjára, valamint a

(3)-

(4)bekezdésére vonatkozóan hozott határozat ellen. [6] A Be. 207. §-a

(2)bekezdésének b) pontja a nyomozási bíró jogkörébe utalja a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. §

(4)és

(6)bek.], megszüntetéséről [Be. 205. §

(3)bek.], a titkos információgyűjtés bizonyítékként történő eredményének felhasználásra a büntetőeljárásban való alkalmasságának megállapításáról [Be. 206/A. §

(3)bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. §

(4)bek.] való döntést. [7] A Be. 207. §

(2)bekezdésének b) pontjában és a 215. §-ának

(4)bekezdésében foglaltak összevetésének eredményeként tehát az állapítható eredményének a meg, hogy a titkos büntetőeljárásban információgyűjtés bizonyítékként történő felhasználásának lehetősége tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek ennek tartalmától függetlenül. [8] A Be. 215. törvényhely §-ának

(6)bekezdése

(4)bekezdésében értelmében írt az ugyanezen határozatok elleni fellebbezés, továbbá a jogerős határozat elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a nyomozási bíró mellőzheti. [9] A nyomozási bíró azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, hanem az általa tévesen biztosított jogorvoslati jogra tekintettel bejelentett ügyészi fellebbezés folytán az iratokat felterjesztette a törvényszékhez. [10] A Be. 209. §-ának

(1)bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában a bírósági eljárás általános szabályai a nyomozási bíró eljárására is vonatkoznak. [11] A Be. 341. §-ának

(1)bekezdése szerint a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. Ebben a kérdésben a nyomozási bíró eljárására vonatkozóan a Be. csupán annyiban tartalmaz eltérő rendelkezést, amennyiben a fellebbezés elbírálására vonatkozó (elutasító) határozat meghozatala is mellőzhető. [12] Ezért a törvényszék – a nyomozási bíró saját téves rendelkezésén alapuló mulasztását pótolva – a Be. 359. §-ának

(1)bekezdése alapján az ügyésznek a

1. sorszámú végzés ellen bejelentett törvényben kizárt fellebbezését elutasította. [13] A nyomozási bíró
2. sorszámú végzése ellen bejelentett ügyészi fellebbezést a törvényszék alaptalannak találta a következők miatt. [14] A Be.
3. §-ának

(1)bekezdése szerint nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetében a védő is. Az ügyész tehát ebben az esetben jogosultan jelentett be fellebbezést a nyomozási bíró végzése ellen. [15] Az ügyészi feltételes indítvány módban lényegének történt kijelentő rögzítése mód olyan helyett nyilvánvaló elírásnak tekinthető, amelynek kijavítását a nyomozási bíró indokoltan és törvényesen elrendelhette, miután a végzése a törvény helyes értelmezése mellett a Be. 589. §-ának

(1)bekezdésében foglaltakból következően a Be. 347. §-ának

(3)bekezdése értelmében a meghozatalával végrehajthatóvá vált, aminek a titkos megsemmisíthetősége [Be. információgyűjtés 206/A. §

(3)bek.] eredményének szempontjából jelen esetben garanciális jelentősége is van. [16] Ezért a törvényszék a Be. 347. §-ának

(1)bekezdésének második fordulatából következően a Be. 371. §-ának

(1)bekezdése alapján helybenhagyta a nyomozási bíró kijavító végzését. (Nyíregyházi Törvényszék 3. Bnyf. 425/2014.)