EBD.2015.B.20. – Kúria

(1)bek. e) pont]. [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt az adóbevétel különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt volt folyamatban büntetőeljárás V. R. és társai ellen. [2] Az ügyben a törvényszék kizárólag az előzetes letartóztatások meghosszabbításával kapcsolatosan hozott határozatokat

1. január
2. napján,
3. március
4. napján,
5. május
6. napján,
7. július
8. napján, majd
9. szeptember
10. napján és legutóbb
11. november
12. napján. [3] V. Cs. és H. J. terheltek meghatalmazott védője, dr. P. I.
13. november
14. napján elfogultsági kifogást jelentett be a törvényszékkel szemben arra hivatkozással, hogy a törvényszék és az ítélőtábla bíráitól nem várható az elfogulatlan és részrehajlásmentes eljárás, ugyanis a megyében a terheltekkel szemben lényegében az eljárás megindulása óta rasszista hangulatkeltés folyik a különböző elektronikus hírközlő eszközök útján. [4] Hivatkozása szerint konkrét gyanút nem állapítottak védenceivel szemben, csupán általánosságokban meg a gyanúsították meg őket. [5] A kizárási indítvány arra is hivatkozik, hogy a sajtószóvivő tájékoztatása alapján az egyik elektronikus hírportál
15. szeptember 4-én 15:40-kor már tájékoztatást adott arról, hogy a törvényszék a terheltek előzetes letartóztatását november 9ig meghosszabbította. [6] Dr. P. I. kizárási indítványához V. Cs. III. r. terhelt védője, dr. Sz. I. is csatlakozott -
16. november 27-én -, amelyben arra hivatkozott, hogy a megyében működő valamennyi bíróságot, így az ítélőtáblát is elfogultság okán ki kell zárni az ügy elbírálásából. Álláspontja szerint a terheltekkel szemben a közel két éve tartó büntetőeljárás alatt semmilyen bűncselekmény konkrét gyanúját nem tudták megállapítani. [7] Sérelmesnek tartja, hogy a III. r. terhelttől megtagadták az anyanyelv használatát, és a rendelkezésre álló iratokat sem fordították le a terhelt anyanyelvére, vagyis lovári nyelvre, következésképpen a bíróságok nem mentesek az előítéletektől, ezért azok kizárását indítványozta. [8] Az ügyben a megyei főügyészség
17. december
18. napján nyújtott be vádiratot a törvényszékre. [9] A törvényszék és az ítélőtábla valamennyi bírája úgy nyilatkozott, hogy az ügyben nem érzik magukat elfogultnak. [10] A Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartva átiratában a az törvényszék elfogultsági és az kifogásokat ítélőtábla bírái kizárásának megtagadását indítványozta. [11] Mindkét kizárási indítvány az alábbiak szerint alaptalan. [12] A Be.
19. §-a

(1)bekezdésének e) pontjában meghatározott kizárási ok – amelyen mindkét kifogás alapszik – olyan relatív kizárási okot fogalmaz meg, amely csak konkrét és alapos ok fennállása esetén állapítható meg. [13] Ezzel szemben a két kizárási indítvány mindössze arra hivatkozik, hogy a megye területén eljáró bíróságoktól nem várható az ügy tárgyilagos és elfogulatlan megítélése, mivel a megyében működő egyes elektronikus hírportálok sorozatosan és folyamatosan rasszista hangulatkeltést folytatnak, amellyel az ügyben eljáró bírák, ügyészek és nyomozók is napi szinten szembesülnek, következésképpen ezektől nem tudják magukat függetleníteni. [14] Ezen az általános – és a megye területén eljáró bíróságokkal összefüggésbe nem hozható - okon kívül a két meghatalmazott védő sérelmezi, hogy a terheltek a nyomozati eljárásban nem használhatták anyanyelvüket, a lovári nyelvet és az iratokat sem fordították le erre a nyelvre. [15] Arra azonban egyik védő sem utalt, hogy ez mennyiben alapozná meg a megye területén ítélkező bírók elfogultságát akkor, amikor az egyébként magyar állampolgárságú III. r. terhelt még a nyomozati szakban - anyanyelvének a magyart nevezte meg. [16] Komolytalan és védőjének erre ezért elfogadhatatlan adott azon a III. magyarázata, r. terhelt miszerint ez „nyilvánvalóan téves”. [17] Téves viszont V. Cs. és H. J. terheltek meghatalmazott védője, dr. P. I. azon állítása, letartóztatásának

1. miszerint a terheltek előzetes 5-én történt szeptember meghosszabbításáról már egy nappal korábban -
2. szeptember 4-én - tájékoztatást adtak volna. [18] A beszerzett iratokból ugyanis megállapítható, szeptember 4-én a törvényszék szóvivője olyan tájékoztatást adott a sajtóközleményében, hogy „a törvényszék holnap – pénteken (vagyis szeptember 5-én) színesfémkereskedők öt 10 órakor hirdet határozatot gyanúsítottjának letartóztatása meghosszabbításának ügyében”. a előzetes [19] Ilyen körülmények között mindkét kizárási indítvány merőben és minden részében törvényszék, kapcsán illetve törvényben elfogultsági alaptalan, annak előírt indítványok annál bírái is – teendők a inkább, a kényszerintézkedések kivételével benyújtását mert - csupán a vádemelés követően, az után kerültek kapcsolatba a büntetőüggyel, következésképpen előzetes bírói cselekmények, nyilatkozatok, illetve az vagy üggyel egyéb eljárási kapcsolatos események hiányában az elfogultságuk szóba sem kerülhetett. [20] Összességében mindkét kizárási indítvány általánosságban, és a bírói tevékenységgel összefüggésbe nem hozható nyomozati eljárással, és a sajtó kommunikációjával olyan, a összefüggő okokra és körülményekre hivatkozott, amelyekből jogosnak tűnő ésszerű kételyek fel sem merülhettek a megye területén ítélkező bírók pártatlanságát illetően. [21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 24/A. §-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján eljárva az ügy elbírálásából a törvényszék és az ítélőtábla kizárását megtagadta. (Kúria Bkk. III. 141/2015.)