Bfv.879/2019/8 – Kúria

(2)bekezdés], ezért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 3.000 forintban állapította meg és annak megfizetésére 12 hónap részletfizetést engedélyezett. A bíróság rendelkezett az így kiszabott összesen 900.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról, valamint az egyéb járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a

1. október
2. napján meghozott 10.Bf.139/2017/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500 forintra, összesen 450.000 forintra enyhítette, melynek megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. II.
4. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt védője a Be.
5. § a) pontjára és
6. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Ebben kifejtette, hogy a terhelt az elkövetés idején hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. §

(1)bekezdésében írt szabályát, valamint a felek - a pénzintézet és a cég 1 - között megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződésben foglaltakat betartva, jogszerűen járt el, ezért a bíróság törvénysértően állapította meg a büntetőjogi felelősségét. [5] A terhelt a hitelszerződései fedezeteként keretbiztosítéki-jelzálog szerződéssel biztosított állatállományt valóban több részletben értékesítette, ám ez egyrészt a keretbiztosítéki-jelzálog szerződésből, másrészt a Ptk.-ból levezethető kötelezettsége volt, az értékesítésből befolyt összeget a megmaradó állatállomány megőrzésére, ellátására fordította. Ellenkező esetben állatkínzást követett volna el. [6] Az indítvány előterjesztője hivatkozott a szakértői véleményre is, mely szerint nem volt olyan kiadási tétel a vizsgált időszakban, mely ne állt volna ok-okozati összefüggésben a tojóállomány további fenntartásával. [7] Ezért a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelt felmentését indítványozta.

1. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1154/2019/
2. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [9] A tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt a teljes állományt értékesítette, ám erről nem értesítette a zálogjogosultat, és az értékesítésből befolyt ellenértékét nem kizárólag a megmaradó állomány ellátására értékének megőrzésére, hanem a cége más tartozásainak kiegyenlítésére is fordította. Mindennek következményeként a tartozása kiegyenlítése részben meghiúsult. [10] A védő álláspontjával szemben, az ítéleti tényállás alapján tehát nem az róható fel a terheltnek, hogy értékesítette az állatállomány egy részét és a befolyt összeget a maradék állomány ellátására fordította, hanem az, hogy a teljes állományt értékesítette és az értékesítéséből származó ellenértéket nem a tartozás kiegyenlítésére fordította. [11] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
3. [12] A terhelt védője észrevételében kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltakkal ellentétben sem az első-, sem a másodfokú bíróság által megállapított tényállás nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy az értékesítésből befolyt ellenértéket a terhelt a cége más tartozásainak a kiegyenlítésére fordította. [13] Az elsőfokú bíróság azt rótta a terhelt terhére, hogy a tojótyúk-állomány értékesítését követően a pénzintézet felé nem számolt el és szerződés-ellenesen járt el. [14] A terhelt a jogszabályokban és szerződésben rögzítetteknek megfelelően eljárva megpróbált gondoskodni a zálogtárgy, nevezetesen a tojóállomány állagának megóvásáról, hiszen nyilvánvalóan az állományt a zálogjogosult a terhelt felhívására nem szállította volna el. [15] Ezért az indítványát változatlanul fenntartotta. [3] III.
4. [16] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §

(6)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [17] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben nem megalapozott.

1. [18] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
2. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [19] A tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, amelyek az ítéletben megállapításra kerültek, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.). [20] Az ekként irányadó tényállás (elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdéstől
3. oldal
4. bekezdésig,
5. oldal
6. és
7. bekezdés,
8. oldal
9. bekezdés, másodfokú ítélet
10. oldal
11. bekezdés) szerint: [21] A ... alatti székhelyű cég 1 elnök igazgatója ... terhelt volt a gazdasági társaság
12. évi alakulásától kezdődően, az operatív irányítást, a cég képviseletét a terhelt látta el. A társaság gazdasági tevékenyéget végzett, tojótyúkokat tartott és az általuk tojt tojást értékesítette. [22] A pénzintézet
13. január
14. napja és
15. szeptember
16. napjai között a cég 1 részére a ... szerződéssel 240.000.000 forint beruházási hitelt, a ... szerződéssel 80.000.000 forint beruházási hitelt, a ... szerződéssel 70.000.000 forint folyószámla-hitelt, a ... szerződéssel 70.000.000 forint árukészlet finanszírozási hitelt nyújtott. [23] A keretbiztosítéki jelzálog szerződés szerint a kötelezett köteles volt a zálogtárgy forgalmi értékét hátrányosan befolyásoló, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztető körülményről - különösen többek között az elidegenítésről - a zálogjogosultat haladéktalanul tájékoztatni. [24] A hitelszerződések biztosítékául - egyebek mellett - a terhelt által a cég 1 képviseletében az pénzintézet zálogjogosulttal
17. október
18. napján ... számon keretbiztosítéki-jelzálog szerződés szolgált, amelynek
19. számú melléklete alapján 50.000.000 - forint erejéig ingó dolgot terhelő zálogjog került alapításra a kötelezett mindenkori tenyészállat, tojótyúk-állományán, amit ... számon jegyeztek be a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba. [25] A zálogszerződés V/
20. pontja alapján a zálogtárgyak - üzletszerű gazdasági tevékenysége körében kötelezett általi - értékesítésből származó bevétele a pénzintézetet illette meg. [26] A terhelt utasítására
21. január
22. és
23. április
24. napjai közön a cég 1 teljes tojótyúkállománya értékesítésre került. [27] Az értékesített állatállomány eladási ára 10.910.812 forint volt. [28] A cég 1 az értékesítésből befolyt ár bevételből nem pusztán a még nem értékesített állatok takarmányát fizette ki, hanem közmű- és egyéb tartozásait is, vagyis a pénzintézet felé nem számolt el. [29] Ezekről az ügyletekről a zálogjogosult utóbb sem értesült. A ténylegesen befolyt 6.035.812 forint+áfa vételárat - a cég 2 a ... sorszámú, bruttó 6.191.250 forint összegű számlát kompenzációval teljesítette - a kötelezett szállítói számlák rendezésére használta fel a terhelt. A társaság a befolyt vételárat a következő szállítói számlák rendezésére használta fel: különböző cégnevek. A kötelezett pénzintézet felé fennálló zálogjoggal biztosított követelése
25. december
26. napján 440.557.206 forint volt. [30] A Tatabányai Törvényszék az 5.Fpk.11-12-070491/
27. számú végzésével - a cég 3 hitelező
28. november 26-án benyújtott kérelmére, az
29. évi XLIX. törvény
30. §

(2)bekezdés a) pontja alapján -

1. január 9-én elrendelte a cég 1 felszámolását, amely végzés a Győri Ítélőtábla Fpkf.IV.25.799/2013/
2. számú határozata nyomán
3. január 6-án emelkedett jogerőre, és ennek közzétételére
4. február 14-én került sor. A felszámolási eljárás során a pénzintézet 372.013.115 forint hitelezői igényt jelentett be. [31] A felszámoló bíróság kirendelése nyomán
5. március
6. napjától ... személy ideiglenes vagyonfelügyelőként járt el az adós gazdasági társaságnál, aki
7. május
8. napján kelt levelében a Tatabányai Törvényszéket a zálogjoggal terhelt állatállomány engedély nélküli értékesítéséről tájékoztatta. [32] Az ingó zálogjoggal terhelt tojótyúk-állomány helyébe lépő vételár - készpénzes bevételek felhasználása révén a pénzintézet zálogjogosult követelésének a kielégítése részben meghiúsult. [33] A terhelt azzal, hogy a tojótyúk-állomány értékesítését elrendelte és a kapott vételárral az pénzintézet felé nem számolt el, jogellenesen és szerződésellenesen járt el, mivel a fedezetül lekötött vagyont kizárólag a hitelezői igények kielégítésére fordíthatta volna, így azt is tudta, hogy ezzel a magatartása a tartozás kiegyenlítését meghiúsítja.
9. [34] A fenti tényállás tehát azt tartalmazza - ellentétben a felülvizsgálati indítványban előadottakkal -, - a terhelt - több részletben - a teljes tojóállományt értékesítette; - a terhelt az ügyletekből származó bevételt részben a maradék állomány fenntartására, részben szállítói számlák rendezésére használta fel; és - minderről a zálogjogosultat nem értesítette. [35] A felülvizsgálati indítványnak azon része - melyben a terhelt védője a fentiektől eltérő tényekre hivatkozva támadta a jogerős ítéletet - a törvényben kizárt.
10. [36] Az irányadó történeti tényállás tartalmazza mindazon elemeket, melyek a Btk.
11. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő tartozás fedezete elvonása bűntettének megállapításához szükségesek. [37] A bűncselekmény alapesetét az valósítja meg, aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja. [38] Súlyosabban - bűntettként - minősül, ha a fenti cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követik el. [39] A gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon tartozhat a gazdálkodás körébe - mint jelen esetben -, de akkor a tulajdonos (birtokos) azzal csak oly módon gazdálkodhat, hogy a jogosult (a hitelező) kielégítési alapja ne csökkenjen. [40] A bűncselekmény elkövetési magatartása a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása. Elvonás minden olyan magatartás, amely a tényállásban írt eredmény előidézésére alkalmas. [41] A törvényszék ítéletének indokolásában helytállóan fejtette ki, hogy a terhelt jogellenesen és szerződésellenesen járt el. A hitel fedezetéül lekötött állatállomány lecserélésére ugyanis jogosult lett volna, de amellett, hogy tudta, hogy biztosítékul lekötött állományról van szó, tisztában kellett lennie azzal is, hogy az állomány cseréjére a társaságnak nincs anyagi fedezete. Ennek ellenére az értékesítésről döntött, erről azonban a szerződési kötelezettségét megszegve a zálogjogosultat nem értesítette, így pedig alappal nem hivatkozhat arra, hogy a vételárat teljes egészében az állomány állagának megőrzésére fordította és ez a bűnösségét kizárja. [42] Ugyancsak helytállóan fejtette ki a Legfőbb Ügyészség is, hogy az ítéleti tényállás alapján nem az róható fel a terheltnek, hogy értékesítette az állatállomány egy részét és a befolyt összeget a maradék állomány ellátására fordította, hanem az, hogy a teljes állományt értékesítette és az értékesítésből származó ellenértéket nem a tartozás kiegyenlítésére fordította. [43] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértésére hivatkozó része nem megalapozott. [44] Ezért a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 5.B.410/2016/30. számú ítéletét és a Tatabányai Törvényszék 10.Bf.139/2017/11. számú ítéletét a Be. 662. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az indítvány elvi tartalma [45] Nem valósítja meg a tartozás fedezete elvonásának bűncselekményét a gazdálkodó, ha a hitelszerződés jelzálogtárgyát az állomány megóvása érdekében - a maradék állatállománynak takarmánnyal való ellátása céljából - részben értékesíti. A döntés elvi tartalma [46] A tartozás fedezete elvonásának bűncselekménye megvalósul, ha a kötelezett értékesíti a hitelszerződés biztosítékául szolgáló teljes állatállományt és az értékesítéséből származó ellenértéket nem a tartozás kiegyenlítésére fordítja. Záró rész [47] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §

(3)bekezdéséből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A határozat ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. A Kúria határozata elleni felülvizsgálatot a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. [48] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. február
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró