A határozat elvi tartalma: Az integrátor útján történő beszállításra vonatkozó szabályok analóg alkalmazása jogszerűnek minősül még akkor is, ha a támogatási kérelmet benyújtó, összevont szállítási joggal rendelkező gazdálkodó működése a referencia időszak egészében nem felelt meg az FVMr.
- § c) pontja szerinti "integrátor" fogalmi meghatározásának. Ebből következően a megigényelt és kifizetett többlettámogatásnak a rendeletben előírt határidőben való továbbítási kötelezettség is őt terheli a termelők irányába az FVMr.
- számú mellékletében meghatározott arányban. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv. IV. 35.144/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, . Horváth Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Erdei Gyula ügyvéd Az alperes: Agrárminiszter Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Kond ügyvéd Alperesi beavatkozók: Felperesi beavatkozó 1 I. rendű Felperesi beavatkozó 2 II. rendű Felperesi beavatkozó 3 III. rendű Alperesi beavatkozók jogi képviselője: Varga és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. képviselő A per tárgya: cukortámogatás ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.262/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.262/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000 (harmincezer) forint, az alperesi beavatkozók részére fejenként 50.000 (ötvenezer) felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l ás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2007-
- és
- évekre vonatkozóan benyújtott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatás iránti kérelmének az elsőfokú hatóság helyt adott. Az egyes integrált termelők által benyújtott panaszos beadványokra tekintettel az elsőfokú hatóság a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(2)és
(3)bekezdései alapján utólagos döntés felülvizsgálatára irányuló eljárást folytatott le, mivel felmerült annak gyanúja, hogy referencia-időszakban a felperes által megtermelt cukorrépa-mennyiség egy részét integráció keretében állították elő. Az utólagos vizsgálat során a hatóság a felperes által megküldött számviteli adatok alapján megállapította, hogy a panaszosok, illetve más integrált termelők termelésükkel milyen arányban járultak hozzá a támogatási kérelemben feltüntetett 2004/
- évi 14.075 tonna és a 2005/
- évi 15.435,9137 tonna cukorrépa előállításához. Ezt követően az elsőfokú hatóság felhívta a felperest, hogy továbbítsa az egyes termelők részére járó támogatás összegét. A felperes válaszleveléből és a mellékelt iratokból az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes a termelőknek továbbítandó összegeket csökkentette és a csökkentett összeget a termelők egy részének kifizette, más termelőkkel pedig az elkülönített cukortámogatás átadásáról megállapodást kötött. Ez utóbbi esetekben nem továbbította a hatóság által kalkulált támogatási összeget arra tekintettel, hogy az integrált termelők túlnyomó része
- január
- napjára visszamenőleges hatállyal lemondott az elkülönített cukortámogatásról a felperes javára. Az elsőfokú hatóság a csatolt lemondó nyilatkozatok elfogadását az utóellenőrzési eljárás során végzéssel elutasította. [2] A fenti tényállás alapján az elsőfokú hatóság a felperes és a kistermelők között fennálló jogviszonyt integrációnak minősítette, valamint nem fogadta el saját termelésnek azokat a mennyiségeket, amelyeket a felperes számlával, felvásárlási jeggyel szerzett meg, ezért a 2007-
- támogatási évekre a
- számú határozatával megállapította, hogy felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt, ezért 63.525.838 forint összegű támogatásnak az ehhez járulékosan kapcsolódó 16.966.672 forint összegű kamat visszafizetését rendelte el. [3] Az elsőfokú hatóság a
- számú határozatában - ugyancsak az intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatt - kötelezte a felperest a
- támogatási évre kifizetett 60.147.540 forint támogatásból a termelők részére nem továbbított 7.290.918 forint támogatás 294.233 forint kamattal növelt összegének visszafizetésére. [4] A felperes fellebbezése eredményeként az alperesi jogelőd a 193/2149/85/14/
- és a 261/1601/9495/16/
- számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Döntését az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/
- (VI. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.)
- §
(5)-
(7)bekezdéseire, a
- §-ára és az Eljárási tv.
- §
(1)és
(7)bekezdéseire hivatkozással hozta meg. Megállapította, hogy a közösségi joggyakorlat szerint integrátornak minősül az, aki a mezőgazdasági termelők termelési tevékenységében közvetítő, koordináló, segítő szerepet tölt be gazdasági szereplőként. Az irányadó tényállás szerint a felperes tevékenysége ennek maradéktalanul megfelelt. [5] A fenti határozatokkal szemben benyújtott keresetek alapján indult peres eljárások egyesítése eredményeként a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.27.073/2013/11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította a bíróság, hogy a felperes, mint integrátor köteles lett volna termelők számára határidőben továbbítani az igényelt és részére kifizetett cukortámogatást. E kötelezettségének nem tett eleget, ezért alperes jogszerűen kötelezte a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kfv. IV. 35.452/2014/7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Iránymutatásként előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak ismételten meg kell vizsgálnia a felperesi magatartást és azt a R. U. Kft. közreműködésével együttesen értékelve kell minősítenie az FVMr. 1. §
- c)és
- d)pontjában foglaltak alapján. A visszafizetés jogalapjával kapcsolatosan tett megállapítások alapján vizsgálnia kell a határozatokban foglalt számítási mód, arányszámok, összegszerűségek jogszerűségét is szükség esetén és indítvány alapján igazságügyi szakértő bevonásával. [6] A megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság az 5.K.27.181/2015/10. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően. Megállapítása szerint a felperes mindkét referencia-időszakban saját maga termelt cukorrépát és szállítási joggal is rendelkezett a cukorrépa értékesítésére, de az integrátori minőség megállapításának jogszabályi feltételei ennek ellenére nem állnak fenn, mert a referencia időszak első évében a közvetítő, koordináló szerepet betöltő felperes a termelők által megtermelt cukorrépát szóbeli megállapodás alapján vette át. A referencia-időszak második felében megtermelt cukorrépát pedig felperes már a R. U. Kft. tagjaként, a termelői csoporton keresztül értékesítette, a mezőgazdasági termelők tevékenységében nem vállalt szerepet. A közvetítést és a koordinálást ebben az időszakban a tagok irányába a R. U. Kft. végezte, ezért a felperes az utóellenőrzési eljárásban vizsgált szerződési konstrukcióban jogszerűen nem kötelezhető visszaosztásra. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melynek eredményeként a Kúria a Kfv.V.35.527/2016/8. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem a Kúria végzésében adott iránymutatásnak megfelelően járt el, figyelmen kívül hagyta a közigazgatási eljárás során beszerzett adatokat, tényeket, bizonyítékokat, a támogatási kérelemben foglalt felperesi nyilatkozatokat, illetve az adategyeztetés céljából becsatolt felperesi beadványok tartalmát és nem adta e bizonyítékok mellőzésének indokát. A Kúria előírta, hogy az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak tisztázni kell az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tényt, azaz hogy a felperes az érintett időszakok tekintetében integrátornak minősül-e vagy sem, ha igen, milyen összegben köteles a részére kifizetett támogatások visszafizetésére. Minden egyes ténymegállapítását, jogi minősítését, eljárási cselekményét a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogszabályi rendelkezésnek megfelelően kell elvégeznie. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A megismételt eljárás során a felperes keresetét és perbeli nyilatkozatait változatlanul fenntartotta, kérte az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését és az eljárt szerv új eljárásra kötelezését. A 2004/2005. gazdasági év vonatkozásában a felperes integrátori minőségét elismerte, azonban a 2005/2006. évekre vonatkozóan vitatta, hogy koordináló tevékenységet látott volna el. Az általa megtermelt cukorrépát a termelői csoport tagjaként a R. U. Kft.-én keresztül értékesítette a kvótajogosultnak. [8] Az alperes mindkét határozat vonatkozásában a kereset elutasítását kérte. [9] Az alperesi beavatkozók álláspontja szerint a referencia-időszakban a felperes minősült integrátornak, szállítási joggal, mint az elkülönített cukortámogatásra való jogosultság egyik feltételével is csak a felperes rendelkezett. A megtermelt cukorrépa mennyiséget a 2005/2006. években már nem a felperes, hanem a R. U. Kft. értékesítette a cukorgyárnak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy egymagában sem a felperes, sem a R. U. Kft. nem lett volna jogosult a támogatásra, ezért tevékenységüket egy egységként kell kezelni. Az elsőfokú ítélet [10] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét kisebb részben alaposnak találta, ezért az alperesi jogelőd határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. [11] A bíróság a felperes indítványára elrendelt igazságügyi szakértői vizsgálat eredményére figyelemmel megállapította, hogy a felperes, illetve jogelődje 2004. évben a M. C. M. C. Rt.-nek (a továbbiakban: cukorgyár) 20.813,960 tonna mennyiségű, részben saját termelésű (11.283,823 tonna), részben megvásárolt (9531,137 tonna) cukorrépát értékesített. A kistermelők tekintetében az integrátor szerepét a Sz. Mg. Sz.Ú. játszotta, míg az egyéni vállalkozótól történő vásárlás tekintetében nem állt rendelkezésre bizonylat. A felperes 2004. évre vonatkozóan 14.075 tonna cukorrépa szállítására szerződött a cukorgyárral, melyben vállalta, hogy a szerződésben rögzített cukorrépa-mennyiséget kizárólag saját használatában lévő vagy integrált termőterületen termeszti. A 2004. évben nem termelte meg a szerződésben vállalt mennyiséget, ezért szüksége volt a szerződés értelmében integrált területre. Figyelemmel arra, hogy a szerződés vetőmag és növényvédő szer ellátásról is rendelkezett, a felperes tevékenységének minősítésénél a cukortermékpálya vertikumban maga a cukorgyár mintegy integrátor jelent meg, míg a termékpálya egyes szakaszaiban résztvevők, mint maga a felperes - ebben a vertikumban - egy integrált, ugyanakkor maga is integrátor a megvásárolt cukorrépát előállító vállalkozások tekintetében. A bíróság megállapítása szerint ez a folyamat továbbvihető a Sz. M. Sz. Ú. vonatkozásában, ahol a szövetkezet maga is egy integrált, ugyanakkor a kistermelők tekintetében integrátor is. Az integrátori tevékenység gyakorlásához fő szabályként a szakigazgatási szerv elismerése szükséges, mellyel a felperes nem rendelkezett, de a tevékenysége megítélése szempontjából a bíróság álláspontja szerint mégsem a hatósági előírások betartásának, hanem a tevékenység tényleges gyakorlásának van jelentősége. [12] Az ítélet rögzítette, hogy a 2005. évben létrehozott R. U. C. T. és É. Kft. egy államilag elismert termelői csoport, amelynek tagja felperes és az alperesi beavatkozók is. A tagok szállítási jogukat nem adták át a társaságnak, így a cukortámogatást külön-külön igényelték a cukorgyár és a R.U. Kft. által kiállított igazolás alapján. A rendelkezésre álló bizonylatok alapján a szakértő megállapította, hogy felperes 2005-ben 9061,410 tonna cukorrépát termelt, ezt meghaladó mennyiséggel nem rendelkezett. Ezt a termékmennyiséget a R.U. Kft. részére értékesítette. A cukorgyár által kiadott igazolás szerint a 2005/2006. gazdasági évben felperes 13.943,937 tonna minősített cukorrépa mennyiséget értékesített a cukorgyár felé, mely mennyiség az általa összesen megtermelt 9061,041 tonna cukorrépától 4882,527 tonna többletet mutat, ami ismeretlen forrásból származott. A számviteli bizonylatok körében rendelkezésre állt a cukorgyár által 2006. június 23-án kiállított igazolás is, mely szerint felperes, mint termelő 1492 tonna cukorrépa értékesítést végzett a 2005/2006. gazdasági évre. Ez a saját értékesítés a felperes könyveiben szereplő bizonylatokkal 2005. évre nem igazolható, mert az a 2004. évben saját termelésű cukorrépaként került elszámolásra a cukorgyár felé. A két igazoláson szereplő mennyiség azonos a támogatási kérelemben feltüntetett igazolt mennyiséggel (15.435,9 137 tonna). [13] A számítási módszer helyességével kapcsolatban kiemelte a bíróság, hogy az Európai Unió Bíróságának C-133/09. számú ítéletében foglaltak szerint az a számítási módszer "védhető", mely biztosítja az alkalmazandó uniós norma teljesülését. A bíróság a szakértő által alkalmazott számítási módszert szabályszerűnek fogadta el, abból kiindulva, hogy az szolgálja leginkább a támogatás azon célját, hogy az elkülönített cukortámogatáshoz közvetlenül a termelő jusson és ne a termelési folyamatban, láncolatban közreműködő más személy. Ennek eredményeként megállapította, hogy a 2007-2010. évre a jogosulatlan támogatás összege 55.283.533 forint, a késedelmi pótlék 14.006.391 forint, mindösszesen 69.289.924 forint. A 2011. évre a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege 4.750.198 forint, a késedelmi pótlék összege 167.072 forint, mindösszesen a visszafizetendő összeg 4.917.270 forint. [14] A bíróság ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy az első referencia-időszakban a felperes tág értelemben vett integrátori tevékenységet látott el, míg a referencia-időszak második részében az értékesített cukorrépa mennyiséghez kapcsolódóan integrált működés nem volt bizonyítható. A R. U. Kft. működését a bíróság - az igazságügyi szakértő megállapításaira, valamint a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - úgy ítélte meg, hogy az tényleges piaci szereplőként gazdasági tevékenységet folytatott, mely tevékenység gyakorlásának nem feltétele minden működési feltétel önálló megteremtése, amennyiben a feladatellátás igénybe vett szolgáltatás útján is biztosítható. [15] Az FVMr.-be a 6/2007. (VIII.11.) FVM rendelettel beiktatott 5. §
(6)és
(7)bekezdésének az uniós joggal összhangban való értelmezése útján a bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes köteles volt a támogatás teljes összegét a termelők részére továbbítani. A továbbításnál az elosztás arányai tekintetében a támogatás mértékére és kiszámítás módjára vonatkozó szabályok az irányadók. A felperes a jogszabályi kötelezettségét megszegte azzal, hogy az igazságügyi könyvszakértői véleményen alapuló támogatás teljes összegét a termelők részére nem továbbította. A megismételt eljárásra vonatkozóan a bíróság előírta, hogy az alperes az ítélet indokolásában részletezettek szerint, a perben beszerzett szakértői vélemény alapján köteles megállapítani a felperes visszafizetési kötelezettségét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes 2018. december 20-án kelt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §-a alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy felperes "tág értelemben vett integrátor", hiszen ilyen fogalmat a jogrendszer nem ismer. A felperes vagy megfelel az FVMr. 1. §
- c)pontjában írt követelményeknek, vagy nem felel meg. A bíróság nem tett eleget a tényállás teljes körű feltárására vonatkozó kötelezettségének, a hiányos tényállás alapján okszerűtlen jogi következtetéseket vont le. A bíróság a felperesi előadást teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, különösen az igazságügyi szakértőnek feltett kérdéseket, melyre az eljárás során nem kapott választ. [17] A felperes előadta, hogy a 2004. és 2005. évben is termelt cukorrépát, melynek összmennyisége a cukorgyár által igazolt mennyiségben belül van, továbbá mindkét évben rendelkezett szállítási joggal és a répatermelők térségi szövetségének teljesítés igazolásával. Integrátori tevékenységet nem végzett, szabad kapacitásának függvényében mezőgazdasági bérmunkát vállalt. A kapott igazolás alapján igényelte a támogatást és azt az első folyósítástól kezdődően megosztotta az újszászi szövetkezettel. A 2015/2016. gazdasági évben a R. U. Kft. volt az a gazdálkodó szervezet, aki a termelők tevékenységében közvetítő, illetve segítő szerepet játszott. A felperes szállítási joga teljesítésében annyi szerepet vállalt, hogy cukorrépát termelt és azt a R. U. Kft., valamint a cukorgyár között létrejött termékértékesítési szerződés keretén belül külön megkötött termékértékesítési szerződés alapján a R. U. Kft.-nek adta át. Véleménye szerint e viszonyrendszer és az FVMr. 1. §
- c)pontja összevetéséből az állapítható meg, hogy a felperes jogosult volt a rendelet szerinti támogatásra, ebből következően rá nem vonatkozhatnak a rendelet szerinti elosztási szabályok. [18] Felperes álláspontja szerint az "integrátor" meghatározására vonatkozó szabály három konjunktív feltétel folyamatos és együttes megléte esetén minősíti a jogosult cukorrépa termelőt integrátornak. A Zrt. a 2004/2005. gazdasági évben a saját maga termelte, illetve termeltetési szerződésekkel termeltetett cukorrépát értékesítette a kvótajogosult gazdálkodó szervezet részére. A 2005/2006. gazdasági évben már közvetlenül egyáltalán nem értékesített cukorrépát. A Zrt. szállítási joga alapján a R.U. Kft. (mint termelői csoport) volt az, aki az értékesítést végezte a kvótajogosult gazdálkodó szervezet számára és ez a Kft. volt az, aki a cukorrépa-termelőkkel megkötötte a termeltetési szerződéseket. Ebből az következik, hogy a referencia időszak teljes tartamára a felperes esetében nem állnak fel az "integrátornak" minősítés jogszabályi konjunktív feltételei. [19] A továbbítandó támogatás meghatározására vonatkozóan kifejtette a felperes, hogy az FVMr. azon rendelkezését, miszerint "a támogatás mértékére és kiszámítási módja vonatkozó szabályok az irányadók" az alperes tévesen értelmezte. Azzal, hogy a szállítási jogot figyelmen kívül hagyta, a szállítási joggal nem rendelkezők támogatásból való részesedése megkétszereződött. A következő jogszabály-módosítással is a "továbbítandó" támogatás arányaiban tovább nőtt az integrátor rovására. A felperes kizárólag a saját termelésű AB répája és igazolt szállítási joga alapján a támogatás alapját képező mennyiség 76,21%-át teljesítette, az összesített répatermelését (ABC) figyelembe véve pedig 86,98%-át. Ehhez képest a kapott támogatásból az alperes által megállapított és a felperes által teljesített "továbbított" támogatások eredményeként csak 50,87% marad a felperesi Zrt.-nél. Erre figyelemmel a felperes indítványozta, hogy a Kúria kezdeményezze az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását, az FVMr., európai közösségi jogi harmonizációjának vizsgálata érdekében. [20] Felperes felülvizsgálati kérelmét 2019. március 11-én és 2019. november 7-én kelt beadványaiban kiegészítette, melyben azt hangsúlyozta, hogy az FVMr. 1. §
- c)pontja szerinti "integrátor" és a
- d)pont szerinti "referencia-időszak" fogalom meghatározás konjunktív. Amennyiben a referencia időszak teljes tartamára nem állnak fenn az "integrátor" fogalmi feltételei, az integrátorrá minősítés jogszabálysértő. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet az ügyben nem terjesztett elő. [22] Az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérték a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 273. §
(1)bekezdése alapján. Álláspontjuk szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amelyet véleménye szerint a jogerős ítélet megsértett. A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata esetére a
- január 2-án kelt beadványukban foglaltakat tartották fenn. Hangsúlyozták, hogy a támogatási igény benyújtásakor, ahogyan a termelési folyamatban és a támogatás továbbadása során is, a felperest és a R. U. Kft.-ét együttesen kell kezelni. Egymagában sem a felperes, sem a termelői csoport nem lett volna jogosult a támogatásra. A felperes integrátori minőségének megállapításához a rendelet alkalmazásában nem szükséges, hogy bárhol is nyilvántartásba vegyék. A felperes
- évben megfelelt az FVMr.
- § c) pontja szerinti integrátornak, mert a termelőkkel szóbeli mezőgazdasági termékértékesítési megállapodásokat kötött, melyek teljesedésbe mentek, ezért a szerződések érvényesen létrejöttek a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(2)bekezdése alapján. Tény, hogy 2005-ben a termelőkkel formálisan már a R. U. Kft. kötött szerződést a répatermelésre, de az okiratok és a tanúk vallomásai alapján ebben az időszakban is integrátornak a felperest kell tekinteni. Az Európai Bíróság C- 133/
- számú ügyben hozott ítéletére hivatkozással kiemelték, hogy a rendelet célkitűzése csak akkor valósulhatott meg, ha a felperes azon cukorrépamennyiség után, amelyet nem ő termelt meg, a támogatási összeget továbbadta volna a termelők részére, függetlenül attól, hogy 2005-ben már nem ő kötötte meg a termeltetési szerződéseket. A beavatkozók a
- január 10-én érkezett beadványukban a régi Pp.
- §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem
- már. 11-ei és
- november 2-ai keltezésű kiegészítésének figyelmen kívül hagyását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [24] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a jelen ügyben irányadó eljárásjogi jogszabály a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a régi Pp., mert az alapügyben a keresetlevél benyújtására
- január
- napját megelőzően került sor. Az elsőfokú bíróság is a régi Pp. alkalmazásával, a Kúria Kfv.V.35.527/2016/
- számú végzésében előírt utasítások betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást és az abban előírtak szerint teljesítette bizonyítékértékelési és indokolási kötelezettségét. Az alperes határozataiban megállapított visszafizetési kötelezettség jogalapja vonatkozásában megvizsgálta a közigazgatási határozatokban rögzített felperesi magatartást és azt a R. U. Kft. közreműködésével együttesen értékelve - a szakértői megállapításokra figyelemmel - minősítette „ tág értelemben vett integrátori tevékenységnek". A bíróság tanúkat hallgatott meg, számba vette a közigazgatási eljárás során beszerzett adatokat, tényeket és bizonyítékokat, a támogatási kérelemben tett felperesi nyilatkozatokat, valamint a felperes által becsatolt, termelőkkel való elszámolást igazoló dokumentumokat, szerződéseket, számlákat és felvásárlás jegyeket, a R. U. Kft. és kvótajogosult gazdálkodó szervezet által kiállított igazolásokat, a Kft. alapító okiratát és a termelői csoport működési programját. A jogerős ítélet indokolásában a bizonyítékok mérlegelésének eredményeként - a vonatkozó uniós jog által megfogalmazott célkitűzések és az Európai Bíróság C133/
- számú ügyben hozott ítélet jogértelmezése szem előtt tartása mellett - okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy annak érdekében, hogy az elkülönített cukortámogatáshoz a termelésben résztvevő termelők hozzájussanak, a támogatást igénylő, támogatási jogosultsággal rendelkező felperes az FVMr.
- §
(6)és
(7)bekezdése alapján köteles volt a kifizetést követő tizenöt napon belül a termelők részére járó teljes összeget továbbítani. A bíróság helyes álláspontja szerint a felperest annak ellenére terhelte a támogatás továbbításának kötelezettsége, hogy "a referenciaidőszak második részében (2005/
- évek) a felperes tevékenységében az értékesített cukorrépa mennyiséghez kapcsolódóan integrált működés nem volt bizonyítható." Itt jegyzi meg a Kúria, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, hogy a felperes a referencia időszakban megfelelt az FVMr.
- § c) pontja szerinti integrátornak. A felülvizsgálati kérelemben ezzel összefüggésben kifejtett jogi érvelés irreleváns, mivel nem támasztja alá a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. [25] A Kúria osztja az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett azon álláspontját, a 2005/
- gazdasági évben - az akkor hatályos nemzeti szabályozás alapján - a szállítási joggal nem rendelkező mezőgazdasági termelők támogatáshoz való hozzájutásához a felperes és a R. U. Kft. tevékenységét együttesen kell kezelni, ellenben a referencia-időszakban sem a felperes, sem a termelői csoport nem lett volna jogosult az elkülönített cukortámogatásra. [26] Az FVMr.
- §
(1)bekezdése alapján támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik:
- a)a tárgyévben a külön jogszabály szerinti egységes területalapú támogatásra (SAPS) jogosultak;
- b)a referencia-időszakban répaszállítási jogosultsággal rendelkeztek;
- c)a cukorrépa szállítási joggal kapcsolatos kötelezettségeket teljesítették. Az FVMr. alkalmazásában referencia-időszak: 2004/2005-ös és 2005/2006-os gazdasági évek [1. §
- c)pont] A támogatás jogszerű igénybevételéhez tehát mindkét gazdasági évben teljesülnie kellett a támogatásra való jogosultság feltételeinek, ebben az értelemben a referencia-időszakot egységként kell értelmezni. Mindez nem jelenti azt, hogy a referencia-időszakot alkotó egyes gazdasági évek eseményei önállóan ne lettek volna vizsgálhatók, hiszen „a támogatás megítélésének alapja a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározott, a 2004/2005., 2005/2006., és a 2006/2007. gazdasági évek közül egyet vagy többet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak..." [1782/2006/EK rendelet 143ba. cikk
(1)bekezdés első albekezdés második mondata] [27] A felperes a referencia-időszak első gazdasági évében a jogosultság konjunktív feltételeivel rendelkezett. A támogatás iránti kérelemhez mellékelte az összevont szállítási jogról a Cukor Terméktanács, valamint a cukorrépát feldolgozó kvótajogosult gazdálkodó szervezet által termeltetési szerződés alapján leszállított cukorrépa mennyiségről kiállított igazolást. A természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről 28/
- (III. 10.) FVM rendelet
- § b) pontja alapján "cukorrépa szállítási jog: az országos kvótához szükséges cukorrépa mennyiség; elsősorban a hagyományosan cukorrépa-termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők számára megállapított azon cukorrépa mennyiség (tonnában és 16% cukortartalmú utánfejelt cukorrépában kifejezve), amelyet évente megtermelhetnek és értékesíthetnek egy kvótával rendelkező cukorgyár számára." A felperes elismerte, hogy
- évben a szállítási jogát meghaladóan értékesített cukorrépa mennyiség csak részben volt saját termelésű, az magában foglalta a termeltetett, számlával vagy felvásárlási jeggyel megvásárolt más gazdasági szereplőtől származó mennyiséget is, amit a felperes könyvelési dokumentumai egyértelműen alátámasztottak. Az újszászi szövetkezettől megvásárolt cukorrépa mennyiség a szövetkezet által integrált kistermelőktől származott. A felperes tevékenységének minősítése során a perben beszerzett igazságügyi szakvélemény alapulvételével végezte el a bíróság a felperes és a kvótajogosult cukorgyár között 2004/
- gazdasági évre létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés elemzését, bemutatta a cukortermékpálya vertikum egyes szakaszaiban résztvevő különböző vállalkozások között kialakult vertikális kapcsolatokat (integrációt) és okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes is részese volt ennek a folyamatnak, ezért tevékenysége ebben az időszakban integrátori közreműködésnek feleltethető meg. [28] A referencia időszak másik felében, a termelői csoport (R. U. Kft.) megalakulásával azonban sajátos viszonyrendszer jött létre a Kft. és tagjai között. A tagok - így többek között a felperes is - szállítási jogukat nem adták át a termelés szervezői (integrátori) feladatok ellátására létrehozott termelői csoportnak, mégis a tagok és a szállítási joggal nem rendelkező mezőgazdasági termelők által megtermelt cukorrépát is a kvótajogosult gazdálkodó szervezet számára a R. U. Kft. értékesítette tovább. Azaz egy olyan gazdálkodó szervezet teljesített, aki szállítási jog és az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatási jogosultság hiányában az elkülönített cukortámogatás igénylési jogosultságával nem rendelkezett. A kvótajogosult ezért a cukortámogatás igényléséhez szükséges feltételekkel rendelkező felperes nevére állította ki a beszállított mennyiségről szóló igazolást, melynek egy része a kiállított bizonylatok alapján igazoltan nem a felperes saját termeléséből származott. Felperes az igazolás szerinti mennyiséget tüntette fel támogatási kérelmében, ezért a kifizetett támogatásnak a termelők részére járó teljes összegét köteles volt továbbítani. Az FVMr.
- §
(7)bekezdése alapján amennyiben a támogatás nem kerül továbbításra határidőn belül, úgy az jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül az integrátor részéről. [29] A felülvizsgálati kérelem szerint az FVMr. "integrátori" meghatározásába nem kényszeríthető be az a viszonyrendszer, melynek keretében a 2005/2006. gazdasági évben a felperes cukorrépa szállítás jogával kapcsolatos kötelezettsége teljesült. Ebből következően a felperesre nem vonatkozhatnak az FVMr. 5. §
(6)bekezdésének elosztási szabálya, mely szerint "a támogatás továbbítására az elosztása arányai tekintetében a támogatás mértékére és kiszámítási módjára vonatkozó szabályok az irányadók." Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a referencia-időszak második felében a felperes által értékesített mennyiség tekintetében az integrátori működés nem volt bizonyítható. [30] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján dönt, a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállás megváltoztatásának, kiegészítésének a régi Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében nincs helye. A Kúria több eseti döntése is kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének, kivéve ha a mérlegelés kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes következtetések levonásához vezetett. (BH
- 179., BH
- 29., BH
- 119.). Jelen ügyben a bizonyítékok felülmérlegelésére okot adó körülmény nem merült fel. A bíróság ugyanis maga határozhatja meg azokat a releváns kérdéseket, amelyek körében választ vár az igazságügyi szakértőtől, a felek mindössze kérdések feltevését indítványozhatják, melyek azonban az eljáró bíróságot nem kötik. A szakértő minden olyan körülményt megvizsgált, ami az alperesi határozatok jogszerűségéről való érdemi döntés meghozatalához szükséges volt, ezért a feltárt tényállás nem tekinthető hiányosnak. [31] A felperes alapvetően a jogi szabályozás helyességét vonta kétségbe felülvizsgálati kérelmében, ami nem tárgya a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak. Az igazságügyi szakértő éppúgy jogalkalmazó, mint az alperesi hatóság, vagy a bíróság, ezért a rendelet szabályaitól nem térhetett el, mindössze azt vizsgálhatta, hogy az alperes a jogalkotó által meghatározott számítási módot (képletet) helyesen alkalmazta-e a továbbítandó támogatás összegének kimutatása során. Ennek során figyelemmel volt a felperes észrevételeire is, ami részben a felperesre nézve kedvezőbb döntés meghozatalát fogja eredményezni bíróság által elrendelt az új eljárásban. Tehát nem tévedett az elsőfokú bíróság a szakvélemény megalapozottságának vizsgálata során, amikor azt az FVMr.
- számú mellékletében foglalt számítási mód, arányszámok és összegszerűségek kapcsán is elfogadhatónak találta az ítéleti döntése alapjául, mivel az alperesi határozat jogszerűségének megítélése nem attól függ, hogy a felperesnek milyen összegű elkülönített cukortámogatás járna, amennyiben csak a saját maga által termelt mennyiség után nyújtotta volna be igényét vagy hogy önként már milyen összegű támogatást továbbított a szállítási joggal nem rendelkező termelőknek. Az alperes az utólagos döntés felülvizsgálati eljárásban a felperes által előterjesztett támogatási kérelmek megalapozottságáról döntött, melynek körében az Európai Bíróság "Uzonyi" ügyben hozott döntésével összhangban álló arányos visszaosztást alkalmazott, amit az igazságügyi szakértő is helyes módszernek minősített a szükséges számszaki korrekciók elvégzése mellett. [32] A felperes a szakvélemény megállapításait a referencia időszak második gazdasági évében úgy vitatta a perben, hogy azt saját számításain túlmenően nem tudta érdemben cáfolni, magánszakértői véleményt nem csatolt és új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványt sem terjesztett elő. Az a felperesi érvelés, hogy a szakértő által elfogadott képlet alkalmazása nem felel meg az FVMr.
- §
(6)bekezdésének, ugyancsak nem foghat helyt, mert a kistermelők szállítási joga nem lehet 0, ami a szállítási jog jogszabályi definíciójából és a felperes bizonylatai alapján igazolt tényszámokból is következik, melyre a szakvélemény részletesen rámutatott. A felülvizsgálati kérelemnek a számszerűséghez kapcsolódóan, a szakértő által kifogásolt 1492 tonna figyelmen kívül hagyásával összefüggésben kifejtett hivatkozása sem megalapozott, mivel azt felperes
- évben kiállított könyvelési dokumentumai nem támasztották alá. A felperes és a kistermelők közötti elszámolási viszonyból keletkezett polgári jogi igényeknek az alperesi határozat jogszerűségének a jogosulatlan igénybevétel megítélése körében szintén nincs relevanciája. A felperes azáltal, hogy nem tudta igazolni a kistermelőknek járó, jogszabályban előírt módon meghatározott teljes támogatási összegek továbbítását, az igénybe vett támogatás egy része jogosulatlannak minősül az Eljárási tv.
- §
(1)bekezdés
- d)és
- e)pontjában foglaltak alapján. [33] Az FVMr. 8. §-a alapján: E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 93/2011. (X. 12.) VM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) 4. §-ával módosított 5. §
(5)-
(7)bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben - az integrátorok (TÉSZ, BÉSZ) által még nem továbbított támogatásokra - is alkalmazni kell. A módosult
(6)bekezdésbe beiktatásra került, hogy..." az integrátor, a TÉSZ, vagy a BÉSZ a referencia időszakban meghatározott szállítási joga, a termeltetési szerződés, valamint az integrált termelő, a TÉSZ, vagy a BÉSZ tag által leszállított cukorrépa mennyisége alapján az egyes termelőre kiszámított ellenértéket köteles továbbítani, oly módon, hogy az e rendelet
- számú mellékletében meghatározott képletben az „a" és „b" értékek helyére az integrált termelő, a TÉSZ, vagy a BÉSZ tag által leszállított mennyiséggel megegyező mértékű szállítási jogot kell behelyettesíteni." E rendelkezésre figyelemmel a 2007-
- évekre vonatkozó arányos számítás, valamint a
- évre vonatkozóan alkalmazott képlet szerinti számítás a felperes ügyében, mint folyamatban lévő utólagos döntés felülvizsgálati eljárásban is jogszerűen alkalmazható volt, ahogyan ezt a Kúria már a Kfv.IV.35.452/2014/
- számú végzésében megállapította. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes jogértelmezése az irányadó jog kapcsán jogalap nélküli és nincs összhangban az Európai Bíróság C-133/
- számú ítéletében kifejtett megállapításokkal. [34] Az Európai Bíróság az 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikk
(1)bekezdésében foglaltak értelmezése kapcsán megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kizárja támogatásból azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem maguk szállították be feldolgozásra az általuk termesztett cukorrépát, hanem integrátorral szerződtek, átadva azt a szállítási jogosultságot, amit a támogatás elnyeréséhez a tagállami szabályozás alapján személyükre vonatkozóan igazolniuk kell. Az Európai Bíróság előtt folyamatban volt alapügy felperese is az FVMr. alapján nyújtott be támogatás iránti kérelmet, ezért annak szabályozását a jelen ügyben is alkalmazandó és a hivatkozott ügyben már értelmezett közösségi joggal [lásd FVMr. 7. §
(4)bekezdése] összhangban kellett alkalmaznia az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak egyaránt. Ehhez pedig az integrátor útján történő beszállításra vonatkozó szabályok analóg alkalmazása vezethet, még akkor is, ha a felperes működése a referencia időszak egészében nem felelt meg az FVMr.
- § c) pontja szerinti „integrátor" fogalmi meghatározásának, hiszen nem vitásan a felperes volt az, aki a más gazdasági szereplőknek járó támogatást is megigényelte. Ebből következően terhelte az előírt határidőben való továbbítási kötelezettség a termelők irányába az FVMr.
- számú mellékletében meghatározott arányban. [35] A felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokok alapján nem merült fel a Kúria előtti eljárásban olyan közösségi jogi rendelkezés, amely újból szükségessé tette volna az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezését, ezért felperes ez irányú kérelmét a felülvizsgálati bíróság sem tartotta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott nóvumot a korábban már előterjesztettekhez képest, a tagállami szabályozás értelmezésére pedig - ahogyan azt az elsőfokú végzésében megállapította - az Európai Bíróság nem rendelkezik joghatósággal az európai Közösséget létrehozó szerződés
- cikkének
(2)és
(3)bekezdése alapján. [36] A régi Pp. 273. §
(5)bekezdése tiltja, hogy az előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmét utóbb megváltoztassa. A felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre és indokra csak az előterjesztésre nyitva álló határidőben lehet hivatkozni. A felperes kiegészített felülvizsgálati kérelmeit elkésetten terjesztette elő, ezért az abban foglaltak érdemi vizsgálatát a Kúria mellőzte. [37] A fent kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a a felülvizsgálati kérelem által megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a felülvizsgálati bíróság a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [38] Az integrátor útján történő beszállításra vonatkozó szabályok analóg alkalmazása jogszerűnek minősül még akkor is, ha a támogatási kérelmet benyújtó, összevont szállítási joggal rendelkező gazdálkodó működése a referencia időszak egészében nem felelt meg az FVMr.
- § c) pontja szerinti „integrátor" fogalmi meghatározásának. Ebből következően a megigényelt és kifizetett többlettámogatásnak a rendeletben előírt határidőben való továbbítási kötelezettség is őt terheli a termelők irányába az FVMr.
- számú mellékletében meghatározott arányban. Záró rész [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. [40] Az alperes és az alperesi beavatkozók képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megfizetésére a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó régi Pp. 75. §
(2)bekezdése és a 78. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte, mivel a felülvizsgálati kérelem eredményre nem vezetett. [41] A pervesztesnek minősülő felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti eljárási illetékből (70.000 forint) 50.000 forintot a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére előzetesen lerótt, ezért a különbözetet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint köteles viseli. [42] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró