← Magyarország

Kfv.38205/2019/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria Kfv.IV.37.751/2018/

  1. számú ítéletének hatályban tartása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.38.205/2019/
  2. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: H. I. I. Kft. „f.a." A felperes jogi képviselője: Dr. Illés Attila József ügyvéd Az alperes: Budapest Fővárosi Kormányhivatal Az alperes jogtanácsos jogi képviselője: dr. Vanicsek Dorottya kamarai A felperesi beavatkozó: H.R.T.L. Ingatlankezelő Bt. A felperesi beavatkozó jogi képviselője: dr. Huszár-Szabó Ildikó ügyvéd A per tárgya: építési ügyben hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.31.187/2017/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kfv.IV.37.751/2018/
  4. számú ítéletét hatályban tartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Jegyzője a B., Ö. u. 133-
  5. szám alatti, .../
  6. helyrajzi számú ingatlanon a
  7. október
  8. napján kelt határozatával kiadott építési engedélyt a
  9. június
  10. napján kelt 8/64383/12/
  11. számú határozatával módosította akként, hogy az ingatlanon földszint + nyolc emeletes, 209 darab lakást és 1 darab üzletet tartalmazó lakóépület épül. Ezt követően a felperes kérelmére
  12. december
  13. napján kelt 1/HAT/100955-48/2012 számú határozatával az épület vonatkozásában fennmaradási és továbbépítési engedélyt adott azzal, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az előírt 210 parkolóhely ingatlanon belül történő biztosítása.
  14. május
  15. napján az építtető használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő. Alperes V. kerületi Hivatala az alperes BPD/002/0085-12/
  16. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban hozott,
  17. november
  18. napján kelt BP-05/07/0024229/
  19. számú határozatával elutasította a felperes használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmét. [2] A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt alperes a
  20. január
  21. napján kelt, BP/1003/00105-1/
  22. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kiemelte, hogy az ingatlanon a parkoló kialakítása és száma nem megfelelő, a hiányzó parkolószám pótlására a bérbe adott ingatlanon kialakítandó felszíni parkoló a hatályos jogszabályokkal ellentétes. A felperes keresete és az alperes védekezése [3] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben kérte az alperes határozatának a hatályon kívül helyezését - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - és a hatóság új eljárásra kötelezését. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú és a másodfokú hatóság sem vizsgálta a tényállás tisztázása körében az építtető által kialakított parkolót, illetőleg a gépjárművek elhelyezésének biztosítását és a jogszabályoknak való megfelelőség érdekében nem folytatott le helyszíni szemlét. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes hangsúlyozta, hogy az OTÉK által előírt és meghatározott számú parkolóhely nem biztosított, ezért a használatbavételi engedély kiadásának feltétele nem teljesült. [5] A beavatkozó a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében kívánt részt venni az eljárásban. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  23. március
  24. napján kelt 15.K.31.187/2017/
  25. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy az ingatlanon a parkolók kialakítása és száma nem megfelelő, a hiányzó parkolószám pótlására a bérbe adott ingatlanon kialakítandó felszíni parkoló nem jelent jogszerű megoldást a gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítésének igazolására, ezért az OTÉK
  26. §

(1)bekezdésére figyelemmel az épület rendeltetésszerű használata nem biztosított. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [7] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és új, kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. A felperes álláspontja szerint az alperes határozatát nem indokolta, a hiánypótlási felhívás nem volt megfelelő, a bizonyítékok értékelésének kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes nem vizsgálta a használatba vételi engedély megadásának feltételeit, nem győződött meg az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotáról. A felperes szerint a 46/1998. (X.15.) fővárosi közgyűlési önkormányzati rendelet (BKVSZ) 6. §
(4)bekezdésében foglaltaknak is eleget tett, hiszen 25 évre szóló bérleti szerződést kötött. [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős bírósági határozat hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a kijelölt elsőfokú hatóság számos helyszíni szemle alkalmával állapította meg, hogy az ingatlanon belül a 210 parkolóhely nem került kialakításra, így az épület nem felel meg az OTÉK 42. §
(1)bekezdésében előírt követelményeknek. A bérbe adott ingatlanon kialakítandó felszíni parkoló létesítése a vonatkozó szabályok alapján nem lehetséges. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a
  1. szeptember 17-én megtartott tárgyaláson Kfv.IV.37.751/2018/
  2. szám alatt ítéletet hozott, melyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.31.187/2017/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartotta. [10] A felperes jogi képviselője
  4. október
  5. napján megjelent a Kúria kezelőirodájában és bemutatta az adott napra szóló idéző végzését. A kezelőiroda tájékoztatta az eljáró képviselőt, hogy az ügy
  6. szeptember 17-én befejezést nyert, aki ezt követően írásban igazolási kérelmet terjesztett elő. [11] A polgári perrendtartásról szóló
  7. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  8. §
(4)bekezdése értelmében: „Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell." [12] A Kúria a 2019. október 11. napján kelt, Kfv.IV.38.205/2019/2. számú végzésében a felperes igazolási kérelmének helyt adott és a régi Pp. 109. §
(4)bekezdése alapján az elmulasztott tárgyalás megismétléséről rendelkezett. [13] Ezt követően a felek beadványt nem terjesztettek elő és a
  1. november 13-ára kitűzött megismételt tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére - sem jelentek meg. A megtartott tárgyalás óta mivel új körülmény nem merült fel, a Kúria a régi Pp.
  2. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint eljárva, az elmulasztott tárgyalás alapján hozott Kfv.IV.37.751/2018/
  1. számú ítéletét hatályában tartotta. Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. [15] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
  1. november
  2. . Patyi András s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.