A határozat elvi tartalma: A jóhírnév védelméhez fűződő jog megsértése megítélésének szempontjai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV. 20.088/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Törőcsik és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törőcsik Béla ügyvéd) Az alperesek: I. rendű III. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Takács Zoltán ügyvéd I. és III. rendűért A per tárgya: Személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I. és III. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.I.20.101/2018/7/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék G.20.512/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az I. és III. rendű alperesek kötelesek az államnak - külön felhívásra - megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes
- január 18-án ismeretlen tettes ellen tett feljelentést arra hivatkozva, hogy a közösségi formatervezési mintaoltalom alatt álló „Calor V" típusú kazánjához felperes által forgalmazott és más által gyártott megtévesztésig hasonló kazánok iparjogvédelmi jogokat sértenek. Az I. rendű alperes ügyvezetője, a III. rendű alperes a hircity.hu és a kisalfold.hu internetes oldalakon nyilatkozott arról, hogy az I. rendű alperes kazánjait másolják, hamis kazánok kerültek forgalomba, a vevőket becsapják. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és III. rendű alperesek a fent ismertetett valótlan közlésekkel megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő jogát, kérte az alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra, a cikkek internetes oldalakról való eltávolítására, valamint egyetemlegesen 71.220.003 forint megfizetésére nemvagyoni kártérítés címén. [3] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát azzal, hogy ügyvezetője a kisalfold.hu internetes oldalon
- március 17én valótlanul állította, hogy a felperes által forgalmazott kazánok másolatok, az I. rendű alperes „uniós védelem" alatt álló kazánjaihoz hasonlók, és ezzel a vevőket becsapják, továbbá a hircity.hu internetes oldalon
- február 20-án tett nyilatkozatával azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes által forgalmazott kazánok hamisak, „koppintottak"; az I. rendű alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a felperes részére 200.000 forint megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperesnek 4.200 forint eljárási illetékből álló perköltséget fizessen meg, kötelezte továbbá a felperest, hogy az I. és III. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak fizessenek meg 200.000 forint perköltséget, rendelkezése szerint ezt meghaladóan a felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik, és a felperes köteles az államnak 1.479.000 forint eljárási illetéket felhívásra megtéríteni. [5] Az I. és III. rendű alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Rendelkezése szerint a felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik, és az államnak a felperes 24.000 forint csatlakozó fellebbezési illetéket, az I. és III. rendű alperesek egyetemlegesen 48.000 forint fellebbezési eljárási illetéket kötelesek felhívásra megtéríteni. [6] A jogerős ítélet - felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns - indokolása szerint az elsőfokú bíróság nem sértett lényeges, hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabályt azzal, hogy a felperes nem igazolta a Pp. 121/A. §
(1)bekezdése alapján a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlését, és emiatt az elsőfokú bíróság nem hívta fel hiánypótlásra és nem alkalmazta a mulasztás következményeit. [7] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan mérlegelte az alperesek nyilatkozatának tartalmát, az érintett piaci szereplők körét, az I. rendű alperes ügyvezetője által hamisítottnak minősített termékek forgalmazóinak szűk körét, a termékek speciális jellegét, amelyből okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a hasonló rendeltetésű termékek iránt érdeklődő, ebben a körben tájékozott személyek számára a felperes személye beazonosítható volt. A kifogásolt közlések tényállítások, amelyek valósága bizonyítást nem nyert, és nyilvánvalóan a felperesre nézve sértők is, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság a Ptk. 78. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a jóhírnév sérelmét. [8] A másodfokú bíróság az alperesek elsőfokú ítéletben részükre megállapított eljárási költség összegére vonatkozó fellebbezését is alaptalannak találta. Rámutatott arra, hogy a perbeli esetben a felperes által követelt nem vagyoni kártérítés összegének felemelése nem igényelt többletmunkát az alperesek képviseletét ellátó jogi képviselő részéről, így az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezés megfelelő alkalmazásával, a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányos összegben állapította meg az I. és III. rendű alperesek javára az elsőfokú perköltség összegét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az I. és III. rendű alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve. Kérték továbbá az elsőfokú bíróság által megállapított és másodfokú bíróság által helybenhagyott részükre járó elsőfokú eljárási költség összegének felemelését. Az alperesek fenntartották azt a kifogásukat, mely szerint a pert megelőzően nem került sor a Pp. 121/A. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a megfelelő dokumentumok csatolására és az elsőfokú bíróság a hiánypótlási felhívást, valamint a mulasztás következményeinek alkalmazását mellőzve bírálta el a keresetet. Az alperesek álláspontja szerint, a megjelent nyilatkozatokól a felperes személye nem volt felismerhető, a riportok nem a felperesről, hanem a büntetőeljárásról szólnak. A büntetőeljárásban több terhelt is szerepelt, és csak a nyomozás során derült ki, hogy melyek azok a cégek, ahol felmerült a jogsértőnek tartott kazánok árusítása. A nyilatkozatokból csak annyit tartalmaznak, hogy kazánok hamisítása miatt folyik az eljárás, amely az alperesnek kárt okozott. Az alperesek a fellebbezésükben kifejtettekkel azonosan a felülvizsgálati kérelemben is kifogásolták az elsőfokú bíróság által részükre megállapított perköltség összegét. Sérelmezték, hogy abban nem került kellően értékelésre a 71 millió forint mértékű pertárgy értéke, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjai alapján, továbbá a
(6)bekezdése szerint történő mérséklés indokait sem tartalmazza az elsőfokú ítélet. Hangsúlyozták, hogy a közel 19 hónapig tartó eljárás során a rendkívül magas összegű kereseti igény alapján fenyegető fizetési kötelezettség fokozottabb ügyvédi anyagi felelősséget és ügykezelést kívánt. [10] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős ítéletnek a megítélt marasztalási összeget meghaladó keresetet elutasító rendelkezése felülvizsgálattal nem volt támadott. [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [13] A Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján, ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A
(4)bekezdés értelmében a jogerős határozat egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha a jogerős határozat a
(3)bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével sért jogszabályt. E rendelkezésekből következően a perbeli esetben Pp. 121/A. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a per előtti egyeztetés elmaradása, illetve annak igazolása az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése nem volt indokolt. [14] Az eljárt bíróságok a per adatainak és az eset körülményeinek mérlegelésével állapították meg azt, hogy a kifogásolt nyilatkozatokból a felperes személye beazonosítható. Ennek körében került értékelésre a termékek speciális jellege és a hamisítottnak tartott termékek forgalmazóinak szűk köre, valamint e termékek vásárlóinak tájékozottsága. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére és a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során az ügy érdemére kiható, nyilvánvalóan helytelen, iratellenes, kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes következtetésre jut. (BH2002.29., BH1993.768., BH1999.44.) A bizonyítékok értékelését a felperes érintettségének kérdésében nem teszi okszerűtlenné az, hogy a kifogásolt közlések olyan szövegkörnyezetben jelentek meg, amelyekből az is kiderül, hogy büntetőeljárás indult a hamisítás ügyében. Az ítélkezési gyakorlat szerint a jogsértés megállapításához elegendő, ha a közléssel érintett személyt csak szűkebb körben ismerik fel. A kazán termékek forgalmazására szakosodott piaci szereplők elvárható speciális ismereteire tekintettel okszerűen jutottak arra a következtetésre az eljárt bíróságok, hogy a közléssel érintett terméket forgalmazók között a felperes személye is beazonosítható volt. A jogsértés megállapítása szempontjából annak pedig nincs jelentősége, hogy több személy is érintett lehet a közléssel, és közülük mások az igényüket nem érvényesítették. [15] Az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított perköltség az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(6)bekezdéseinek megfelelt. Ez a mérlegelés, az ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve, nem volt kirívóan okszerűtlen. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy önmagában a magas összegű kártérítési igény, miután a perben annak bizonyítására sor sem került, többletmunkát a jogi képviselő részéről nem igényelt. Amennyiben jogi képviselő részéről olyan jelentős mértékű munkát igényelt a perben való védekezés, amely a megállapított ügyvédi munkadíj összegében nem jut kifejezésre, az alperesek nem voltak elzárva az IM rendelet 2. §-a szerinti díjmegállapodás alapján történő perköltségigény érvényesítésétől. [16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [17] Ptk. 78. §
(1)és
(2)bek. Záró rész [18] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő alpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes alperesek kötelesek az államnak megtéríteni. Budapest,
- január
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző