Mfv.10236/2019/5 – Kúria

(1)bekezdésére alapított - módosító parancs ellen előterjesztett panasz elbírálásánál hozott határozatban a parancsnak a jogalapját a felperes hozzájárulását nem igénylő Hszt. 53. §

(2)bekezdésére módosította.

1. XLII. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.236/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Rózsavölgyi Bálint bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Kovács Dóra Ügyvédi Iroda Az alperes: ... Az alperes képviselője: ... jogtanácsos A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 6.Kf.650.564/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 61.M.857/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.Kf.650.564/2018/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az 50.000,- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóságán a ... Szolgálatnál teljesített szolgálatot. Szolgálati [2] [3] [4] [5] [6] [7] beosztásából
5. június 25-i hatállyal felfüggesztették, amely felfüggesztést az alperes
6. január 1-jei hatállyal szüntetett meg. Az alperes a 29022-171/92/2/
7. számú paranccsal a felperes szolgálati viszonyát módosította. A módosítás következtében a felperes szervezeti egységének megnevezése Területi besorolású szervek / ... (területi besorolású szerv) / Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság (jogállás nélküli) / ... Szolgálat / ... Alosztály (repülőtér, önálló). Indokolásában rögzítette, hogy a felperest
8. január
9. napjától határozatlan időre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
10. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
11. §

(1)bekezdése alapján hivatásos szolgálati viszonyba nevezte ki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv / Területi besorolású szervek / ... / Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság / Személyvédelmi Főosztály / Delegációs és Rendezvénybiztosító Osztály / Delegációs Gépjárművezetői Alosztály szolgálati hely biztonsági gépkocsivezető státusz terhén Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv / Területi besorolású szervek / ... / Személy és Objektumvédelmi Igazgatóság / Személyvédelmi Főosztály / Delegációs és Rendezvénybiztosító Osztály ... Alosztály szolgálati helyre helyszínbiztosító beosztásba. A felperes szolgálati panaszát elbíráló ... parancsnoka a 2017. február 15-én kelt 29022/23583/2017. ált. számú határozatával a felperes szolgálati panaszának részben helyt adott és megállapította, hogy az áthelyezésre nem a Hszt. 57. §

(1)bekezdése, hanem a Hszt. 53. §

(2)bekezdése alapján került sor. Indokolása szerint feltehetően adminisztratív hibából kifolyólag a szolgálati viszony módosításának indokaként a parancs tévesen tartalmazta a Hszt. 57. §

(1)bekezdését. Egyebekben a szolgálati panaszt, annak megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete az alperes ellenkérelme A felperes a szolgálati panaszát elutasító határozattal szemben előterjesztett keresetében eredeti szolgálati helyére történő visszahelyezését és az alperes 154.600,- forint pótlék különbözet megfizetésére történő kötelezését kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szolgálati beosztást módosító parancsban feltüntetett Hszt. 57. §

(1)bekezdése nem felelt meg a valóságnak, ezért a parancs jogellenes. A panaszt elbíráló határozat a parancs indokát megváltoztatta, az eredeti parancsot új jogalapra helyezte, amelyre az alperesnek nem volt jogosultsága. Másodlagosan vitatta a Hszt. 53. §

(2)bekezdésére alapított új indok jogszerűségét is, mert a szolgálati viszonya módosításával új szervezeti egységbe is került. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság határozata A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 61.M.857/2017/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 92.760,- forint perköltség megfizetésére megállapítva, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Hszt.
2. §

(1)bekezdésének

1. b)pontja alapján az eljáró parancsnok döntése során a szolgálati panasznak részben vagy egészben helyt adhat, ezáltal lehetősége van az indokolás módosítására is. A jogszabályhely
2. b)pontja nem tartalmaz olyan jellegű korlátozást, amely alapján a parancs által tévesen rögzített jogszabályi hivatkozást az előterjesztett szolgálati panasz alapján ne lehetett volna módosítani. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Hszt. 53. §

(2)bekezdésének alkalmazásában az alperes Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 15/

1. (XII.10) KR Pk. intézkedés ( a továbbiakban: SZMSZ) adott rendelkezéseire, a Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban SZOVIG) igazgatói feladataira és az ügyrend készítésével kapcsolatos kötelezettségekre, továbbá az SZMSZ módosításáról szóló 14/
2. (XII.17.) KR Pk. intézkedés
3. sz. mellékletében rögzített megnevezésekre, és a
4. számú melléklet szervezeti ábráira hivatkozva, valamint a Hszt.
5. §

(24)bekezdése szerinti fogalom meghatározás alapján megállapította, hogy a ... szervezetén belül az egyes igazgatóságok tekinthetőek szervezeti egységnek. A felperes ugyanazon szervezeti egységen a Személy és Objektumvédelmi Igazgatóságon - belül került áthelyezésre, ezért a panaszt elbíráló határozat nem volt jogszabálysértő. A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a 6.Kf.650.564/2018/

1. számú ítéletével [8] az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 10.000,- forintra leszállította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a felek viselik a saját másodfokú költségeiket, továbbá, hogy a le nem rótt 148.416,- forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontja körében kifejtett [9] indokolásával és rámutatott arra, hogy az eljáró parancsnok a panasz felülbírálata során az abban meghatározott döntéssel részben vagy egészben érthet egyet, amelybe az abban megfogalmazott jogalap vagyis annak indoka megváltoztatása is beletartozik. [10] A másodfokú bíróság osztotta azt az elsőfokú ítéleti érvelést is, mely szerint az adott esetben szervezeti egységnek az igazgatóságok tekinthetők. A közigazgatási és munkaügyi bíróság e körben adott indokolása mellett azonban utalt a Hszt. végrehajtásáról szóló 154/

1. (VI.19.) Korm. rendelet
2. számú mellékletére is, amely felsorolja a rendvédelmi szervek önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és az állományilletékes parancsnokok megjelöléseit. E melléklet I.
3. pontja szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a ... Igazgatósága, az állományilletékes parancsnok pedig az igazgató. Rámutatott arra, hogy bár az SZMSZ és az alperesi parancsok sem fogalmaztak egyértelműen a szervezeti egységre vonatkozóan, a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy az Igazgatóságot kell önálló szervezeti egységnek tekinteni. Kiemelte továbbá, hogy a Hszt. 2 §

(24)bekezdésében megjelölt fogalom meghatározásban megjelenő valamennyi fogalmi kritériumnak meg kell felelni ahhoz, hogy az adott szervezet önálló szervezeti egységként legyen definiálható. [11] Egyetértett a felperes azon fellebbezési érvelésével, mely szerint az alperes a döntése alátámasztásaként különböző irataiban eltérő jogszabályi hivatkozásokat jelölt meg. A támadott parancsban a Hszt. 57. §

(1)bekezdését, a panaszt elbíráló határozatban az 53. §

(2)bekezdését, a

1. december 2-i és a
2. április 26-i személyzeti elbeszélgetésen a
3. §

(3)bekezdését. A jogvita elbírálásakor azonban a bíróság csak a panaszt elbíráló határozatból indulhatott ki, vagyis az ott megjelölt 53. §

(2)bekezdését kellett irányadónak tekinteni. [12] Részben megalapozottnak találta a felperes perköltségre vonatkozó fellebbezését, e körben az elsőfokú perköltség összegét a rendelkező rész szerint leszállította. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, valamint az alperes perköltségben történő marasztalást kérte. Álláspontja szerint a munkaviszonyokra általában jellemző a munkáltató erőfölénye, ami a Hszt. 13. §

(2)bekezdése rendelkezése alapján különösen igaz a szolgálati jogviszonyokra. Mindez azonban nem jelentheti, hogy a munkáltató valótlan tényállás alapján adhat ki parancsot, a valótlan tényállás alapján elrendelt intézkedéshez kerüljön kiigazításra a parancs jogalapja és ugyanazon intézkedés tekintetében még több különböző jogalapra hivatkozzon a munkáltató. Mindez sérti a Hszt. 4. §ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. [14] A szolgálati jogviszonyát módosító parancs a jogalapot a Hszt. 57. §

(1)bekezdésére alapította, amely a felperes beleegyezésével történő módosítást rögzít. Alperes sem vitatta, hogy a parancs indokolása jogellenes, a jogszabályi hivatkozás pedig téves volt, mindennek következtében azonban a tényállás is valótlan volt. Álláspontja szerint a bíróságnak a parancs jogellenességét kellett felülbírálni. [15] A felperes - korábbi érvelését fenntartva- sérelmezte, hogy a szolgálati panaszát elbíráló határozat a szolgálati jogviszony módosítására egy új jogalapot határozott meg, amely teljesen eltért a parancsban szereplő tényállástól. Az eljárt bíróságok a Hszt. 268. §

(1)b) pontját akként értelmezték, hogy a szolgálati panasznak részben vagy egészben helyt adó másodfokú határozatban a jogalap módosítására is lehetőség van. A perbeli esetben azonban a parancs egy valótlan tényen alapult, mégpedig a felperes beleegyezésén, amely nem történt meg. Az alperes rendeltetésellenes joggyakorlását az is igazolja, hogy az alperes az eljárás során négy különböző indokolást adott arra, hogy miért nem helyezte vissza tűzszerész szolgálatba. Ennek indokaként a 2016. december 2-án folytatott személyes elbeszélgetés során a Hszt. 221. §

(3)bekezdését, a szolgálati jogviszonyt módosító parancsban a Hszt. 57. §

(1)bekezdését, a panaszát elbíráló határozatában a Hszt. 53. §

(2)bekezdését, majd a

1. április 26-án kelt jegyzőkönyvben a Hszt.
2. §

(1)bekezdését jelölte meg. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem lehetnek valósak azok az indokolások, amelyek ugyanazon eseményre, különböző indokokat adnak. [16] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalást kérte. Ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a Hszt. 53. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a felperes ugyanazon szervezeti egységhez tartozó főosztály alárendeltségébe, azonos besorolású, másik szolgálati beosztásba került, ezért a szolgálati jogviszony módosításához a beleegyezésére nem volt szükség. [17] [18] [19] [20] [21] [22] A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A Pp. 275. §

(2)bekezdésének rendelkezése szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felperes a felülvizsgálati kérelmében az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására hivatkozott, és megsértett jogszabályhelyként a Hszt.

1. §-át jelölte meg. A felülvizsgálati eljárásban azonban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, amelyre a bizonyítást a bíróságok nem folytatták le, nem lehet hivatkozni. A Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, mert a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt (BH 2002/

1. ; BH 2002/83.). Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdése nem volt vizsgálható. A felperes megalapozatlanul panaszolta a felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy az alperes parancsa valótlan tényen - a beleegyezésén - alapult. A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a felperes szolgálati panasza alapján született határozatban az alperes a felperes szolgálati viszonyának módosítását új jogalapra, a Hszt.
2. §

(2)bekezdésére alapította, amely jogszabályi rendelkezés alkalmazásának nem feltétele a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy beleegyezése. Ezért annak a körülménynek, hogy a felperes szolgálati viszonyának módosításához nem járult hozzá, abba nem egyezett bele, nem volt jelentősége. Az eljárt bíróságok ítéletük indokolásában jogszabálysértés nélkül fogadták el azt, hogy a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró a Hszt. 268. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltak alapján pontosíthatta a szolgálati viszonyt módosító parancsban foglalt tévedést és annak jogszabályi alapját, a Hszt. 53. §

(2)bekezdése szerinti feltétel fennálltát, a szervezeti egységen belüli áthelyezés tényét pedig a felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta. Az ekként pontosított jogalap megjelölése mellett a szolgálati jogviszony módosításához a felperes belegyezésére nem volt szükség, ezért az eljárt bíróságok a szolgálati panaszt elbíráló határozat indokolásának értékelése során jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes keresetét. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [24] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,

1. január
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztinas.k. előadó bíró, Rózsavölgyi Bálint s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr.