A határozat elvi tartalma: Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy fellebbezése tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ettől eltérő kérdés az, hogy a megjelölt jogszabálysértés és jogszabályhely megalapozza-e a fellebbezést. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kf.IX.38.287/2019/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró . Rózsavölgyi Bálint bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Szabó Izabella ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Fodor András ügyvéd A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.405/2019/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 80.K.30.101/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.405/2019/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és a törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A másodfokú eljárás illetékét az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] A tényállás A felperes keresetében a
- október 30-án kelt kinevezésmódosítás megsemmisítését, valamint
- október 1-től
- február 28-ig terjedő időszakra havi 80.190.forint figyelembevételével mindösszesen 400.950.forint illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a munkájával szemben kifogás nem merült fel, teljesítmény értékelése megfelelő volt, az alperes a teljesítmény értékelését nem indokolta és nem támasztotta alá vele szemben alkalmazott illetmény-eltérítést. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 80.K.30.101/2019/
- [4] [5] [6] [7] [8] [9] számú ítéletével az alperes
- október 30-án kelt HR-0266048/
- iktatószámú kinevezés-módosítását megsemmisítette és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek illetménykülönbözet címén 400.950.- forintot, valamint 210.000.- forint perköltséget. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. A Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.405/2019/
- számú végzésével a fellebbezést visszautasította. Ennek indokolásában foglaltak szerint a másodfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. A másodfokú bíróság szerint a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlettartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú határozat sért. Ha a fellebbezés nem jelöl meg a határozattal kapcsolatban konkrét jogszabályhelyre hivatkozva jogszabálysértést, a fellebbezés nem felel meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor. Mindemellett a másodfokú bíróság határozatában kitért arra, hogy a fellebbezés továbbá nem felel meg a Kp. 28. §
(3)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 114. §
(1)bekezdésében foglalt alaki követelményeknek sem, melyet a határozat részletezett. A fellebbezést visszautasító végzés ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben foglaltaknak megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §-át, a 100. §
(2)bekezdését, 104. §
(1)-
(2)bekezdéseit, a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdését, 349. §
(1)-
(2)bekezdéseit. Érvelése szerint a fellebbezéssel támadott másodfokú végzés nem tartalmazza azt, hogy a fellebbezés visszautasítása milyen jogszabályi rendelkezésen alapul. Tévesen állapította meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjának sérelmét. A fellebbezésben a fellebbezést előterjesztő alperes részletesen leírta, hogy az elsőfokú ítéletet miért és mennyiben tartja jogszabálysértőnek, továbbá megjelölte azt a konkrét jogszabályhelyet is (ÁSZ tv. 21. §
(11)bekezdése), amelyet az elsőfokú bíróság az ítéletével megsértette. A Kp. 104. §
(2)bekezdésének megsértésével kijelenti, hogy a másodfokú törvényszék, annak ellenére utasította vissza a fellebbezést, hogy abban tartalmilag helyesen történt hivatkozás a jogszabálysértések tényére. [10] A felperes észrevételében a jogerős végzés helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] Az alperes fellebbezése a következők szerint megalapozott. [12] A Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza
- a)a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
- b)a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
- c)a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [13] A törvényszék arra helyesen mutatott rá, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlettartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú ítélet sért. Tévesen állapította meg azonban azt, hogy az alperes fellebbezése nem tartalmazza a jogszabálysértés szabatos jogi indokolását, valamint a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölését, ezért téves következtetést vont le arra, hogy az alperes fellebbezése alkalmatlan az elsőfokú ítélet felülbírálatára. [14] Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy fellebbezése tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ettől eltérő kérdés az, hogy a megjelölt jogszabálysértés és jogszabályhely megalapozza-e a fellebbezést. [15] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az alperes fellebbezése megfelel a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában előírtaknak, a Pp. 114. §
(1)bekezdésében előírt alaki kellékek hiánya iránt pedig az elnöknek kell intézkednie a hiányok pótlása érdekében. [16] Mindezekre tekintettel a Kúria a törvényszék jogszabálysértő végzését a Kp. 114. §
- b)pontja alapján hatályon kívül helyezte és a törvényszéket a másodfokú eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [17] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja kizárja. , 2020. január 29. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Rózsavölgyi Bálint s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő