EBH 2016.P.4. – Kúria

(1)következhet bekezdése értelmében be. nem Kötbért csak a azonban a teljesítési késedelem, hanem bármely más szerződésszegés esetére is kiköthetnek. Nem volt ezért törvényes akadálya annak, hogy a vállalkozási szerződésben a felek az ütemterv szerinti részhatáridő megtartását kötbérrel biztosítsák [1959. évi IV. tv. 200. §, 246. §

(1)bek.]. [1] A felek között amelyben a

1. felperes június 984 19-én 000.000 építési forint + szerződés ÁFA jött átalánydíj létre, ellenében kötelezettséget vállalt egy 7 lakóépületből álló, összesen 89 lakást magában foglaló lakópark kulcsrakész állapotig történő kivitelezésére. A 48/A. jelű épület esetében a szerkezetkész állapot megvalósításának határideje
2. december 02., a véghatáridő
3. április 20., a 48/B. jelű épület esetében a szerkezetkész állapot elérésének határideje
4. december 24., a véghatáridő
5. április 20., a 48/C. jelű épület esetében a szerkezetkész állapotig történő kivitelezés határideje
6. január 01., a véghatáridő
7. április 25., a 14/A. jelű épület esetében a szerkezetkész állapot részhatárideje
8. február 05., a befejezési határidő
9. május 01., a 14/B. jelű épület esetében a szerkezetkész állapot megvalósításának határideje
10. február 12., a véghatáridő
11. május 01., a 14/C. és a 14/D. jelű épületek esetében pedig a szerkezetkész állapot részhatárideje
12. február 19., míg a véghatáridő
13. május
14. volt. A részhatáridők túllépése esetére a felperes építményenként a vállalkozói díj napi 1 %ának, a véghatáridő elmulasztása esetében pedig a késedelem első napjára a vállalkozói díj 0,5 %-ának, míg az azt követő időszakra napi 1 %-ának megfelelő mértékű kötbér fizetését vállalta. A teljesítés minőségét a felek szintén kötbérrel biztosították, amelynek mértéke a hibás teljesítéssel érintett részszámla összegének 25 %-a volt. Az elkészült műre garanciális a felperes javításokra 3 év jótállást vállalt, az esetleges pedig az alperes jótállási idő lejártát a követő 30 napig visszatarthatta a vállalkozói díj 5 %-át. A felperes a
15. március 01-ig terjedő időszakra 65.077.398 forint összegű jólteljesítési bankgaranciát is nyújtott az alperes részére. [2] Az építési munkát a felperes elvégezte, a 48/A. épületet
16. szeptember 06-án, a 48/B. épületet
17. szeptember 07-én, a 48/C. épületet
18. szeptember 09-én, a 14/A. épületet
19. november 05-én, a 14/B. épületet
20. november 15-én, a 14/C. épületet
21. november 19-én, a 14/D. épületet pedig
22. szeptember 19-én átadta az alperes részére. [3] Az alperes a felperest megillető vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg, a garanciális visszatartás összegéből a lejáratkor nem utalt át 54.304.922 forintot és lehívta a jólteljesítési bankgarancia összegét is. [4] A felperes módosított keresetében hátralékos vállalkozói díj és lejárt késedelmi kamat igénybevétele címén, miatt valamint a jogalap a bankgarancia nélküli indokolatlan gazdagodás szabályaira hivatkozással összesen 137 363 844 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. [5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A kereseti követelés erejéig beszámítási kifogást, azt meghaladóan pedig 1 000 000 forint és járulékai megfizetésére irányuló viszontkeresetet terjesztett elő. Érvelése szerint a felperes a részhatáridőket és a véghatáridőket is túllépte és hibásan is teljesített, így a részére késedelmi és minőségi kötbér, valamint árleszállítás fizetésére köteles. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a felperest pedig 1 000 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. [7] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperest a vállalkozási szerződés teljesítésére tekintettel megilleti a végszámlából ki nem egyenlített 6 613 591 forint és a garanciális javításokra visszatartott 57 304 922 forint hátralékos vállalkozói díj, valamint a jogalap nélkül lehívott bankgarancia összege, 65 077 398 forint. E követeléseket azonban az alperes beszámítási kifogása kioltja. A felperes ugyanis a szerződésben meghatározott részhatáridőket és véghatáridőket is túllépte és késedelmét a részhatáridők esetében sikerrel nem tudta kimenteni. Az emiatt az alperes részére a szerződés értelmében járó 499 148 019 forint kötbér mértéke ugyan az elsőfokú bíróság megállapítása szerint eltúlzott, megilleti az 155 792 alperest. 501 A eredményeként az is teljesített. Erre tekintettel forint mérsékelt lefolytatott megállapítható, az kötbér szakértői azonban bizonyítás hogy a felperes hibásan alperes 1 416 forint 929 árleszállításra és 65 899 680 forint minőségi kötbérre is jogosult. A beszámítási kifogás mindezekre figyelemmel teljes egészében megalapozottnak bizonyult és a felperes a viszontkereset alapján az alperes részére 1 000 000 forint és járulékai megfizetésére is köteles. [8] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperest 105 892 131 forint és járulékai megfizetésére kötelezte és a viszontkeresetet elutasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [9] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a hátralékos vállalkozói díj, a garanciális visszatartás és a jogosulatlanul lehívott bankgarancia összege mellett 4 673 021 forint lejárt késedelmi kamat megfizetésére is jogosult, vagyis összesen 133 668 932 forint illeti meg. Az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített késedelmi kötbérigénye ugyanakkor nem volt megalapozott. A felperes ugyanis a vállalkozási szerződésben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. A részhatáridők elmulasztása miatt ezért kötbér fizetésére nem kötelezhető, a véghatáridők túllépését pedig kimentette. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapítható viszont, hogy a felperes a szerződést hibásan teljesítette. Az alperes ezért egyrészt 1 416 929 forint árleszállításra jogosult, másrészt megilleti a szerződésben kikötött minőségi kötbér is. A kötbér mértékét azonban a másodfokú bíróság eltúlzottnak ítélte, így azt 26 359 872 forintra mérsékelte. Az árleszállítás és a mérsékelt összegű minőségi kötbér beszámításával részére az alperes megfizetni, a 105 892 131 viszontkereset forintot köteles teljesítésére a felperes pedig - az elszámolásra tekintettel - nem kerülhet sor. [10] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. [11] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
23. évi IV. törvény (Ptk.)
24. §

(1)bekezdését, 205. §

(1)bekezdését, 246. §

(1)bekezdését és 247. §

(1)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §

(3)bekezdését,

1. §-át és
2. §-át. [12] Álláspontja szerint abban az esetben sem volt jogi akadálya, hogy a szerkezetkész állapot megvalósításának határidejét kötbérrel biztosítsák, ha a felperes a szerződésben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta, ilyenkor is sor kerülhet ugyanis érvényesen kötbér kikötésére. Előadta, hogy az építési területet a helyi önkormányzattól a beépítés kötelezettségével vásárolta, így a számára alapvető jelentőségű volt, hogy az épületek kellő időben szerkezetkész állapotba kerüljenek. A szerkezetkész állapot elérése a társasházi lakások értékesítésének folyamata szempontjából is fontos volt, a lakásokat ugyanis így már jóval könnyebb volt értékesíteni. [13] Véleménye szerint a felperes szolgáltatása egyébként sem oszthatatlan volt, hanem osztható. A szerkezetkész állapot elérésekor ugyanis lehetővé tették az önálló számlázást, a számla kiállítását megelőzően pedig az épületek készültségi fokát közösen állapították meg, és a finanszírozó bank műszaki ellenőre is ellenőrizte. Megjegyezte, hogy a másodfokú bíróság a szerződéses szolgáltatás oszthatóságának kérdésében egyébként is úgy foglalt állást, hogy bizonyítási eljárást e vonatkozásban nem folytattak le, és a felek a Pp.
3. §

(3)bekezdése szerinti tájékoztatást sem kaptak. [14] Sérelmezte a minőségi kötbér mérséklését, ennek ugyanis az álláspontja szerint nem álltak fenn a feltételei. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság a közös területek hibáinak mintegy 1 500 000 forintot kitevő javítási költségét nem számolta el a javára. Ezzel az összeggel szerinte csökkenteni kellett volna a végszámlából ki nem fizetett 6 613 591 forintot. Végül megjegyezte, hogy a jogerős ítélet indokolása elírást tartalmaz, a perben ugyanis a bíróság kirendelése alapján nem Sz. I., hanem K. K. igazságügyi szakértő járt el. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [16] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria alaposnak találta, mert a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. §

(1)bekezdését és 246. §

(1)bekezdését. [17] A másodfokú bíróság a felek közötti szerződés helyes értelmezésével állapította meg, hogy a felperes az egyes épületek tekintetében jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. Oszthatatlan szolgáltatás esetében pedig teljesítési késedelem a Ptk.

1. § a) pontja és
2. §-a értelmében csak a véghatáridő eredménytelen elteltével következhet be. [18] Szerződésszegésnek azonban nemcsak a teljesítési késedelem, a hibás teljesítés vagy a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása, tehát a Ptk.-ban nevesített szerződésszegési esetek minősülnek, hanem bármely egyéb szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása is szerződésszegést jelent. [19] A felperes pedig a közte és az alperes között létrejött építési szerződésben nem csupán arra vállalt kötelezettséget, hogy a kikötött teljesítési határidőben (véghatáridőben) kulcsrakészen megépíti a lakópark épületeit, hanem meghatározott ütemezésben vállalta az építési munka elvégzését, ugyanis azt is vállalta, hogy a szerkezetkész állapotot az egyes épületek esetében az általa vállalt részhatáridőkben eléri. [20] A meghatározott ütemezés szerint történő kivitelezés előírása az építési szerződésekben a gyakorlatban tipikusan két esetben fordul elő. Egyrészt, ha az építési munka költségeit külső forrásból biztosítják, és a finanszírozó - jellemzően - pénzintézet a szükséges pénzeszközök vagy azok valamely részletének folyósítását meghatározott készültségi fok eléréséhez köti. Másrészt akkor, ha az építkezésen párhuzamosan vagy egymást követően több vállalkozó végez munkát, és munkájuk műszakilag egymásra épül; ilyenkor az egyes vállalkozók számára előírt ütemterv kívánja biztosítani, hogy a beruházás egésze határidőben megvalósuljon. [21] A perbeli esetben a részhatáridők előírását az alperes közlése szerint egy harmadik körülmény, az alperest terhelő beépítési kötelezettség teljesítése, elkerülése vitásan illetve az ennek indokolta. A felperes tartotta be, nem a elmulasztásához azonban szerkezetkész az fűződő előírt állapotot szankciók ütemezést csak az nem egyes részhatáridők elteltét követően valósította meg. Ez a mulasztás pedig a korábban kifejtettek értelmében - az építési szerződés megszegésének minősül. [22] Kötbér a Ptk.
3. §

(1)bekezdésének helyes értelme szerint bármely szerződésszegéshez kapcsolódhat, így a Ptk. 200. §

(1)bekezdésére is figyelemmel - az elsőfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően nem volt akadálya szerkezetkész annak, állapot hogy elérésére a felek vonatkozó az elvárt ütemezés, részhatáridő a megtartását kötbérrel biztosítsák. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi GKT. 28/

1. számú állásfoglalásában már kimondta, hogy az építési munka kezdési határidejének túllépéséhez is kapcsolódhat kötbérfizetési kötelezettség. Az állásfoglalást ugyan a Kúria az 1/
2. PJE számú határozatával - egyéb megállapítás azonban okból - meghaladottnak változatlanul minősítette, iránymutatónak ez a tekinthető. A részhatáridők (az ütemterv) kötbérrel biztosításának elvi lehetőségét fogalmazta meg a Győri Ítélőtábla is a Gf.II.20.207/2006/
3. számú határozatában és ez következik a Legfelsőbb Bíróság BH 2010.
4. szám alatt közzétett eseti döntése II. pontjából is. [23] A kötbérmegállapodást foglalni (Ptk.
5. természetesen §

(1)ilyen bekezdés) esetben és a is írásba kikötésnek kell világosnak, egyértelműnek, kifejezettnek kell lennie. A kötbér mértékét pedig úgy kell meghatározni, hogy az - különösen, ha a kötelezett a véghatáridő túllépése esetére késedelmi kötbér fizetését vállalta - ne jelentsen aránytalan, határidő kétszeres terhet a megtartását ugyanis kötelezett számára. A késedelmi kötbér biztosítja, a teljesítési a részhatáridőket biztosító kötbér nem a teljesítési késedelem, hanem csak az előírt ütemezés szerinti teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye. [24] A kötbérkikötésre vonatkozó követelmények a perbeli építési szerződés esetében megfelelően teljesültek, a részhatáridőkre vonatkozó perbeli, írásba foglalt kötbérmegállapodás konkrét, világos, félre nem érthető. A részhatáridők elmulasztását pedig a felperes a per során - az elsőfokú bíróság helytálló megállapításának megfelelően - sikerrel nem tudta kimenteni. [25] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg az sem, hogy az alperes a kötbérigényéről a Ptk. 316. §

(1)bekezdése alapján lemondott volna. Miután pedig a felperes a joglemondásra csupán a másodfokú eljárásban hivatkozott, ebben a kérdésben a Pp. 235. §

(1)bekezdése értelmében további bizonyításnak sem volt helye. Nem támasztják alá a per adatai azt sem, hogy a felek a kötbér kérdésében 2002 decemberében egyezséget kötöttek volna egymással. Az ekkor lefolytatott egyeztetések eredményeként keletkezett iratokat ugyanis az alperes nem írta alá. [26] Mindezekre tekintettel állapította meg, az hogy az elsőfokú bíróság alperest az jogszabálysértés elvárt ütemezés nélkül szerinti teljesítés, a részhatáridők elmulasztása miatt az indokoltan mérsékelt összegű kötbér megilleti. [27] A felperest megillető hátralékos vállalkozói díj és a hibás teljesítés miatt az alperesnek járó árleszállítás összegét a másodfokú bíróság a lefolytatott szakértői bizonyítás alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg. A Ptk. 247. §

(1)bekezdésének helyes alkalmazásával, megalapozottan került sor a minőségi kötbér mértékének mérséklésére is. [28] A részhatáridők túllépése miatt az alperest megillető kötbér összege azonban a felperes jogszerű követelését meghaladja. Az elsőfokú bíróság ezért - az alperes beszámítási kifogása alapján - helytállóan rendelkezett a kereset elutasításáról, és jogszabálysértés nélkül adott helyt a felperes viszontkeresetének is. [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet helyezte, és a jogszabályoknak helybenhagyta. (Kúria Pfv. V. 20.682/2015.) megfelelő hatályon kívül elsőfokú ítéletet