1.2010.KJE – Kúria

1/

1. Közigazgatási jogegységi határozat A Magyar Köztársaság nevében A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot. I. A közúti közlekedésről /4/ bekezdésében szóló
2. szabályozott 60 napos évi I. törvény
3. §-ának bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. II. A határidő túllépése az szabálysértésnek minősülhet. ügy érdemére kiható eljárási I n d o k o l á s I. A Legfelsőbb bíróságok Bíróság Közigazgatási szervezetéről és Kollégiumának igazgatásáról szóló Vezetője
4. évi a LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.)
5. § /1/ bekezdésének a/ pontja, valamint
6. §-ának lefolytatását /1/ bekezdése indítványozta abban alapján a jogegységi kérdésben, hogy eljárás a közúti közlekedésről szóló
7. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./
8. §-ának /4/ bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztő határidőnek minősül-e. Az indítvány megtételét az indokolta, hogy ezen 60 napos határidő minősítésével kapcsolatban ellentétes ítélkezési gyakorlat alakult ki. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.142/2009/
9. számú ítéletében kifejtett álláspontja szerint a Kkt. a közigazgatási hatósági eljárás
10. CXL. évi képest anyagi és szolgáltatás törvény /a jogszabálynak általános szabályairól továbbiakban: Ket./ minősül, a így szóló rendelkezéseihez Kkt.
11. § /3/ bekezdésében a bírság kiszabására nyitva álló 60 napos határidő nem ügyintézési, határidő. volt a hanem Ezen anyagi megállapítása jogalkotó azon jogszabály által megtételénél céljára, hogy a a előírt bíróság „Nulla jogvesztő figyelemmel tolerancia a közlekedésbiztonságban” program megvalósulásaként az objektív alapú felelősség bevezetésével a közlekedési szabályszegések elkövetésének észlelését követően rövid időn belül kell követnie a hatékony bírság kiszabásának a közlekedési fegyelem erősítése, a súlyos kimenetelű balesetek megelőzése, számuk csökkentése végett. Nem valósulna meg ez a cél – és nagymértékű jogbizonytalanságot eredményezne -, ha a rendőrhatóság objektív alapon, nagy összegű bírságot időbeli korlát nélkül szabhatna ki. Ebben az esetben az üzembentartó a Kkt. 21/A. § /2/ bekezdésében írt, és az /5/ bekezdésben számára biztosított 8 nap határidő mellett kimentéssel sem élhetne, mivel adott esetben a több hónapos, vagy akár éves időmúlás lehetetlenné tenné számára annak igazolását, hogy a gépjárművet más személy használta. A bíróság szerint a határidő jogvesztő jellegét támasztja alá az a körülmény is, hogy a Kkt.
12. § /5/ bekezdése és a 33/B. § /5/ bekezdése jogvesztő határidőkről rendelkezik, a
13. január 1-től módosított Kkt.
14. § /2/ bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatalára informatikai eszközzel, automatizált módon kerüljön sor. A bíróság a Kkt.
15. § /3/ bekezdésében írtak nyelvtani értelmezéséből arra következtetett, hogy a jogi norma szövege felszólító, parancsoló módban megfogalmazott, melyből következően a 60 napos határidő jogvesztő határidőként ítélendő meg. A kérdésben állást foglaló más bíróságok álláspontja szerint a Kkt.
16. § /3/ bekezdésében ügyintézési határidőt szabályoz, melynek túllépése nem eredményezi a hatósági jogvesztést (Vas Megyei Bíróság 12.K.27.109/2009/
17. Bíróság 1.K.20.117/2009/3.szám). A Jász-Nagykun-Szolnok ítéletének Megyei indokolásában álláspontját, miszerint nem a Kkt. osztotta a felperes
18. /3/ bekezdése jogvesztő 4/
19. PJE § azon számú jogi határidőt állapítana meg. Kifejtette – utalva a Legfelsőbb Bíróság számú jogegységi határozatában foglaltakra -, hogy „A jogvesztés súlyos jogkövetkezménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be.” A határidő túllépésének jogszabálysértés Legfelsőbb értékelését Bírósága állásfoglalásában eredményeként a bíróság Közigazgatási írtak bekövetkező a Magyar Kollégiumának alapulvételével végezte el eljárási Köztársaság
20. külön számú is, rámutatva, hogy a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. Úgy találta, hogy adott esetben a határidő túllépése nem eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését, a felperes által bizonyítottan elkövetett közlekedési szabályszegés jogkövetkezmények nélkül nem maradhat a határidő túllépése miatt, amely eljárási jogszabálysértés jelentősnek nem tekinthető. II. A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint a Kkt. az objektív felelősségen alapuló szabályszegések bírságolásával kapcsolatban az elévülést nem szabályozza, ezért – törvényi rendelkezés hiányában – a 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztőnek nem minősíthető. III. A Kkt.
21. § /3/ bekezdése – a
22. évi XLV. törvény
23. § /3/ bekezdése folytán
24. augusztus 1-től átszámozott /4/ bekezdése – szerint „A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki.” A 60/
25. /V. 28./ AB határozatban az Alkotmánybíróság külön is rámutatott, hogy a közúti közlekedési szabályszegések Kkt. általi szankcionálásával a jogalkotó egy új jogintézményt, eljárási módot és szankciófajtát eljárási szabály választott. (Ket.) és A az jogintézmény eljárás – az jellemzői alkalmazandó alapján - a közigazgatási jog hatálya alá tartozik. A Ket. nem veszi ki a közlekedési szabályszegés miatt indított eljárást saját hatálya alól, ennek megfelelően a Ket. szabályait a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban alkalmazni kell. (Határozat-indokolás: III. pont 1.1, 1.4, IV. pont 2.5.1). Az eljárásjog (Ket.) külön rendelkezik a törvényben írt határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. A fél által tanúsított határidőtúllépés következménye rendszerint elvesztése, amelyhez lehetősége kapcsolódhat. határidőt a Ket. túllépéséhez az a határidő A hatóság ügyintézési ügyfél a által felet megillető jog elmulasztása igazolásának eljárására megállapított határidőként külön szabályozza, megfizetett illeték, vagy díj visszafizetésének következményét fűzi (33/A. §). A Kkt.
26. § /4/ bekezdésében szabályozott határidő tehát Ket.
27. § /1/ bekezdésében szabályozott – mint a törvény vagy kormányrendelet által az általános 22 napi határidőnél hosszabb – speciális eljárási határidő, az ügyintézés azon módjára vonatkozik, amikor a hatóság az ügyben bírságot szab ki; ennél fogva anyagi jogi határidőként nem értékelhető. A 60 napos ügyintézési határidő a Ket.
28. § /5/ bekezdésében szabályozottaktól eltérően az előírás kezdődik, és – bírság kiszabása megszegésének napján esetén – az elkövetés napját követő
29. napon jár le. Eljárási jellegét támasztja alá, hogy meghosszabbítható (Ket.
30. § /7/ bekezdés), az ügyintézés határidejébe az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be (Ket.
31. § /3/ bekezdés e/ pont). A Kkt. kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely határidők elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményét. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Kkt.
32. § /5/ bekezdése, amely szerint amennyiben a /3/ bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője, vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj-, vagy pótdíjfizetési felszólítást. Ugyancsak 60 napos jogvesztő határidőről rendelkezik a Kkt. 33/B. §-ának /5/ bekezdése is. Ezek a határidők vonatkoznak. a A jogosult Kkt.
33. szervezetek § /6/ igényérvényesítésére bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság 109/
34. /XI. 18./ AB határozata és a Legfelsőbb Bíróság 2/
35. megállapítható, Polgári hogy a jogegységi közút közlekedési határozata célú alapján használatával összefüggésben keletkező jogviszony magánjogi jellegű, ezért a Kkt. jogvesztő határidőket következtetést levonni tartalmazó a
36. eljárási határidő minősítésére. § rendelkezéseiből /4/ bekezdésében nem lehet szabályozott A Kkt.
37. § /4/ bekezdése elévülési határidőt állapít meg, mivel előírja, hogy „nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés).” A Kkt. a
38. § /4/ bekezdésében megjelölt határidő megsértéséhez jogkövetkezményt nem határoz meg, ezért azt a Ket. szerinti ügyintézési határidőként lehet értékelni. A közlekedési bírságügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az állam a büntető szabályszegőkkel hatalmát szemben érvényesíti, a közigazgatási az alkalmazott eljárásban szankció – is a közlekedési bírság – a szabálysértési büntetés egyik fajtáját, a pénzbírságot váltja ki az üzembentartó objektív felelőssége alapján. Az Alkotmánybíróság a 60/
39. /V. 28./ AB határozatban fejtette ki, hogy a Ket-ben foglalt, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának védelmét szolgáló alapelvet a Kkt. által szabályozott közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban a
40. bekezdése szerint alkalmazni kell. Az ügyfelet tisztességes Ket. § /1/ ügyintézéshez, a jogszabályokban megilleti a meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Amennyiben a hatóság a bírságot a részére megszabott határidőn túl szabja ki, a reá irányadó eljárási szabály megsértésével jár el. Jogszabálysértés megállapítása esetén pedig – a Ket.
41. § /1/ bekezdésének rendelkezése szerint – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi, kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértése állapítható meg. Ebből következően az eljárási szabálysértés is alapul szolgálhat a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ha – a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
42. számú állásfoglalásában írtak szerint – maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. A Ket.
43. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított jogszerű határidőt magatartás alkalmazása törvényi túllépi, és fennálltának, ezzel vagy akadályának az ügyfél vele szemben bizonyítását részére a szankció elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A tisztességes megkövetelt ügyintézéshez egyes eljárási való jog sérelmét a nyitva álló cselekményekre Ket. által határidők túllépése is megalapozhatja, amennyiben a bizonyítást elnehezíti (pl.: az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a bírságoló határozattal együtt való közlése). Ha a határozat, vagy más eljárási döntés meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik el, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat. IV. Mindezekre figyelemmel a jogegységi tanács – a Bsz.
44. § /1/ bekezdés a/ pontja és
45. § /4/ bekezdése értelmében – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest,
46. február
47. Dr. Kozma György sk. a jogegységi tanács elnöke Dr. Buzinkay Zoltán sk. előadó bíró Dr.Kaszainé dr.Mezey Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bauer Jánosné dr. sk. bíró Dr. Kovács András sk. bíró