5.2010.KJE – Kúria

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés folytán – az önkormányzat képviselő-testülete. II. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben a bíróság a polgármester tisztségéből történő felfüggesztéséről a Polgári perrendtartás

1. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával hozhat határozatot. III. A bíróságnak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben vizsgálnia jogosultságát, kell továbbá, az eljáró hogy a személyek képviseleti képviselő-testület hozott-e minősített többséggel határozatot a kereset benyújtásáról. IV. A polgármesteri tisztség megszüntetéséről hozott döntésnél a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy kisebb súlyú, jelentéktelen és a demokratikus, önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlást nem veszélyeztető törvénysértések, mulasztások állapíthatók-e meg, vagy a polgármester mulasztásával sorozatos okozott-e törvénysértő az tevékenységével, önkormányzatnak súlyos illetve vagyoni vagy egyéb hátrányt. V. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset alapjául szolgáló képviselő-testületi határozatban megjelölt törvénysértések, mulasztások köre az eljárás során kizárólag újabb, minősített többséggel hozott határozat alapján terjeszthető ki. A kiterjesztésre a képviseletet ellátó személy önállóan nem jogosult. I n d o k o l á s I. A Magyar Köztársaság Kollégiumának vezetője Legfelsőbb jogegységi Bírósága indítványában Közigazgatási a joggyakorlat továbbfejlesztése és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében az Alkotmány
2. §-ának

(2)bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

1. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.)
2. §

(1)bekezdésének a) pontja, valamint 32. §-ának

(1)bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta a következő kérdésekben:

1. A helyi önkormányzatokról szóló
2. évi LXV. törvény 33/C. §ban szabályozott, a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per felperese az önkormányzat vagy a képviselő-testület lehet?
3. A polgármesteri tisztség felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság a Pp.
4. §-ban foglalt rendelkezések szerint hozhat-e határozatot?
5. A bíróság a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben vizsgálhatja-e a képviselő-testület határozatának törvényességét, az aláírók képviseleti jogosultságát?
6. A polgármesteri tisztség megszüntetésének törvényes feltétele-e, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenységével, mulasztásával az önkormányzatnak súlyos hátrányt okozzon?
7. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereseti kérelemben megjelölt törvénysértések, mulasztások az eljárás során kiterjeszthetők-e a képviselő-testület határozatában nem szereplő, újabb jogsértésekre? Az indítvány megtételét az indokolta, hogy az Ötv. 33/C. §-a nem szabályozza egyértelműen az indítványban feltett jogkérdéseket, ezért a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perekben az ítélkezési gyakorlat egysége az elmúlt években – az alábbiak szerint –felbomlott.
8. Egyes perekben az eljáró bíróságok az önkormányzatot jelölték meg felperesnek (Legf.Bír.Kfv.III.37.554/2009., Kf.VI.38.890/2000., Kf.III.38.115/
9. testületet stb.), amíg (Legf.Bír.Kfv.IV. más eljárásokban 37.888/2009., a képviselő- Kf.VI.35.460/2002., Kf.III.37.411/
10. stb.). A perindításra jogosult felperes helyes megjelölése ebben a perben is a per lényeges alapkérdése.
11. Eltérő határozatok születtek abban a kérdésben, hogy a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kérelemről a bíróság a Pp.
12. §-ban foglalt ideiglenes intézkedéssel dönt-e és eljárását a
13. § rendelkezései Kpkf.I.28.030/
14. szerint és kell-e lefolytatnia (Legf.Bír. Kpkf.VI.35.437/1999., illetve Főv.It.2.Kpkf.51.199/
15. és 4.Kpkf.50.001/2008.).
16. Bizonytalan perindítást az ítélkezési elrendelő, gyakorlat minősített a képviselő-testület többséggel hozott törvényességének perbeli vizsgálata tekintetében eljárásokban bíróság szükségesnek tartotta a törvényességének vizsgálatát Főv.It.2.Kpkf.51.199/2009.), vizsgálta a (Legf.Bír. más esetekben képviselő-testület határozata is. a Egyes határozat Kf.I.27.102/1998., pedig a határozata bíróság nem meghozatalának körülményeit, törvényességét, továbbá azt az eljárásjogi kérdést sem, hogy ki írta alá a képviselő-testület határozatát, az arra jogosult képviselő terjesztette-e elő a kereseti kérelmet, szabályos meghatalmazás rendelkezésre állt-e a perképviseletre stb.
17. Az Ötv. 33/C. megszüntetésének §

(1)törvényes bekezdés a polgármesteri tisztség feltételéül a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenységét, mulasztását határozatokban a bíróság jogsértéssel az önkormányzatnak további állítja. feltételül okozott Egyes támasztotta súlyos a hátrány bekövetkezését (Legf.Bír.Kfv.III.37.554/2009., Kf.II.28.330/1996.), más ügyekben ilyen többlet-tényállás szükségessége nem merült fel (Legf.Bír.Kfv.IV.37.888/2009., Kf.III.37.411/2002.).

1. Eltérő megítélés alá esett az az eljárási kérdés is, hogy a polgármesteri megjelölt tisztség megszüntetése törvénysértések, iránti mulasztások kereseti az kérelemben eljárás során kiterjeszthetők-e a képviselő-testület határozatában nem szereplő, újabb jogsértésekre. Egyes döntésekben a bíróság újabb jogsértések vizsgálatára nem látott lehetőséget (Legf.Bír.Kf.I.27.102/1998.), más ügyekben ugyanakkor ezt megengedhetőnek tartotta (Legf.Bír.Kf.III.37.411/2002.). Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében az indítványozó szerint az Ötv. 33/C. § alkalmazásával kapcsolatos jogkérdésekben jogegységi határozat meghozatala szükséges. II. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyész képviselője a határozat I-IV. pontjaiban foglaltakkal egyetértett. Az V. pontba foglalt értelmezéssel kapcsolatban azzal egyetértett, hogy újabb jogsértésekre csak újabb minősített többséggel hozott határozat alapján hivatkozhat a képviselő-testület, de erre csak egy újabb peres eljárás keretei között. III. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a határozata meghozatala előtt áttekintette a vonatkozó lényeges jogszabályi szóló évi törvény rendelkezéseket. A helyi önkormányzatokról
2. LXV. (a továbbiakban: Ötv.) 33/C. §-a a következőket tartalmazza: „

(1)A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület alapján - - keresetet minősített nyújthat önkormányzat székhelye bírósághoz polgármester a Egyidejűleg kérheti többséggel be szerint a a hozott polgármester illetékes tisztségének határozata ellen a helyi megyei, fővárosi megszüntetése érdekében. polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2)A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény rendelkezéseit hogy perben alkalmazni, a azzal az viszontkeresetnek, eltéréssel kell szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.” A polgármesteri önkormányzati törvény (a tisztség képviselők továbbiakban: ellátásának egyes kérdéseiről tiszteletdíjáról szóló Ptv) bekezdése
2. §

(2)bekezdés b) pontja]. Az Ötv.

1. § első fordulata szerint a polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A jogegységi tanács és az állandóan követett ítélkezési gyakorlat álláspontja szerint az Ötv.-be eredetileg a 33/B. §-ként beiktatott rendelkezés, mely polgármester és jogviszonyban átszámozás a folytán 33/C. §-ra képviselő-testület között fennálló alkalmazandó szankciós jellegű módosult, a sajátos jogkövetkezményt tartalmaz, mely a Ptv.
2. §

(1)bekezdésében szabályozott fegyelmi vétségért viselt felelősséghez képest súlyosabb törvénysértések és mulasztások következményeként és a legvégső esetben alkalmazható. A Ptv. 6. §

(1)bekezdés szerint akkor követ el fegyelmi vétséget a polgármester, ha tisztségéből, jogviszonyából eredő kötelezettségét polgármesterrel szemben kiszabható megrovás, meghatározott illetőleg megvonása, kedvezmények illetményének, illetőleg vétkesen fegyelmi és foglalkoztatási megszegi. büntetések juttatások közé A a csökkentése, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése tartoznak. A Ptv. szerinti fegyelmi felelősség megállapítására irányuló fegyelmi eljárás és az Ötv. 33/B. majd 33/C. §-a szerinti eljárás azonban nem esnek egybe, egymással párhuzamosan is folyhatnak és jellegükben különböznek. A fegyelmi eljárás esetén a képviselőtestület hozza meg a jogkövetkezményt is tartalmazó határozatot, míg a tisztség megszüntetésére irányuló eljárásban a képviselőtestület a kereset benyújtásával döntését. A jogkövetkezményt kezdeményezheti tartalmazó konstitutív a bíróság döntést (a tisztség megszüntetését) a bíróság hozza meg. Más megfogalmazásban: a polgármesteri működés feletti, a tisztség megszüntetését eredményező, felügyeleti típusú állami aktust a bíróság ítélete jelenti. A képviselő-testület döntése csak a kereset benyújtását eredményezi. A kereset benyújtásával egy, a testület és a polgármester közötti jogvita veszi kezdetét, mely nem az önkormányzat és valamely más jogalany között zajlik, hanem az önkormányzaton belül, a képviselő- testület és az egyik szerve, a hatáskör biztosításának egyik fő polgármester indoka és között. oka a A bírói polgármester közvetlen választásában rejlik, vagyis abban, hogy az Alkotmány szerinti közvetlen választás folytán demokratikus legitimációja a képviselő-testületével azonos. IV. 1. Az Ötv. 33/C. §

(2)bekezdése szerint a bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról továbbiakban alkalmazni, Pp.) szóló 1952. rendelkezéseit hogy a perben évi azzal III. az törvény eltéréssel viszontkeresetnek, (a kell szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. Az Ötv tehát a jogvita elbírálásának és a bíróság döntése kereteként a Pp.-t jelöli ki, meghatározva az alapvető eltéréseket. A jogvita jellemző vonásai és a képviselőtestület, valamint a (azaz polgári jogi) nem polgármester közötti jogviszony sajátos alapvető közszolgálati szabályai további eltéréseket is előidéznek, melyek egy részét maga az Ötv. határozza meg, a 33/C. §

(1)bekezdésében azzal, hogy a képviselő-testületet jelöli meg a Bíróság által többsége a kereset ilyen benyújtására jellegű perekben a felperes A Legfelsőbb hozott határozatok döntő jelölte meg felperesként, egyes feltüntetése az ítélet képviselő-testületet határozatokban jogosultként. fejrészében (önkormányzat) és az indokolásban (képviselő-testület) eltér. A Pp.

1. §-a szerint a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári kötelezettségek összhangban úgy jog szabályai terhelhetnek. A rendelkezik, cselekvőképességét, valamint a szerint jogok illethetnek Pp.
2. § bekezdése hogy a felek törvényes

(1)perbeli képviselőnek és ezzel jog- és ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e. A Pp.

1. jogokról §-a és egyértelműen a polgári kötelezettségekről jog rendelkezik. szabályai Ezzel szerinti szemben a jogegységi eljárásban vizsgált pertípusban nem polgári anyagi jogi jogosultság vagy kötelezettség képezi a per tárgyát, hanem sajátos közszolgálati jogviszony, illetve jogvita. Annak ellenére fennáll ez a helyzet, hogy a perre az Ötv.
2. § szerint nem a Pp. XX. Fejezetének (Közigazgatási perek) szabályait kell alkalmazni. A polgármester tisztsége nem a polgári jog alapján keletkezik, áll fenn és szűnik meg. Az Ötv.
3. §

(1)bekezdésének első mondata valóban úgy rendelkezik, hogy „az önkormányzat leszögezi, hogy „az jogi személy.” önkormányzati A második feladat- azonban és rögtön hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.” A harmadik mondat szerint „a képviselő-testületet a polgármester képviseli.” Mivel az önkormányzat, mint a polgári jog szerinti jogi személy hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg, hatásköri értelemben a képviselőtestület jeleníti meg az önkormányzatot. Ezt hangsúlyozzák az Alk. 44/A szerinti alapjogok is, melyek a képviselő-testület az Ötv. hatásköreiként nyertek megfogalmazást. A fentiekkel összhangban mondja ki azt 33/C. §

(1)bekezdése, hogy a keresetet a képviselő-testület nyújthatja be. E rendelkezés a per megindítására és vitelére külön, sajátos jogosultságot teremt, mely alapján nem az önkormányzat válik a per felperesévé, hanem a képviselő-testület. E szabályozás indoka az is, hogy a felperes és az alperes közötti jogvita nem az önkormányzattal szemben (az ellen), hanem az önkormányzaton belül zajlik. Ezt az értelmezést támasztja egyébként alá az is, hogy az Ötv. 11. §

(3)bekezdése a képviselő-testület által, önkormányzati hatósági esetén ügyben külön hozott határozat rendelkezést elleni tartalmaz, bírósági mely felülvizsgálat szerint " a pert az önkormányzat ellen kell indítani." Hasonlóan rendelkezik az Ötv. 99. §

(3)bekezdése is a közigazgatási hivatal vezetője által az önkormányzat elleni indított per esetében. 2. Az Ötv. 33/C. §

(1)bekezdése úgy teszi lehetővé a polgármester tisztségéből való felfüggesztése iránti kérelem előterjesztését, hogy ennek további kereteit nem határozza meg. Mindez igen széleskörű mérlegelési lehetőséget teremt a bíróság számára. Ezt a mérlegelést szorítja keretek közé az, hogy a 33/C. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. a

1. §-ában részletesen szabályozza az ideiglenes intézkedés kibocsátásának feltételeit és módját. Az Ötv. ezirányú szabályainak hiányában a Pp.
2. § rendelkezései adnak keretet a polgármester tisztségéből való felfüggesztéséhez. A bíróság ezért a képviselő-testület ilyen irányú kifejezett kérelemére ideiglenes intézkedéssel akkor rendelheti el magában a kereseti kérelemben foglaltak szerint a polgármester tisztségből való felfüggesztését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a képviselő-testület érdekében haladja szükséges, meg az különös és az méltánylást intézkedéssel intézkedéssel elérhető érdemlő okozott előnyöket. jogvédelme hátrány A nem kérelmet megalapozó tényeket a képviselő-testületnek valószínűsíteni kell. Az Ötv. 33/C. §

(1)bekezdésében szereplő "egyidejűleg" fordulat azt jelenti, együtt hogy (illetve ilyen abban) kérelmet csak a kereset benyújtásával terjeszthet elő a képviselő-testület és arról a pert megindító határozatában az előírt többség megtartása mellett rendelkeznie kell. A felfüggesztést ideiglenes intézkedésként sem kezdeményezheti önállóan a képviselő-testület törvényes vagy jogi képviselője. A Pp. 156. § további szabályainak megfelelő alkalmazása szerint a felfüggesztés (mint ideiglenes intézkedés) iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet. [

(2)bekezdés] Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz. [

(3)bekezdés] A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, ami a képviselő-testület esetén annak törvényes képviselője meghallgatását jelenti, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja. [

(4)bekezdés] A felfüggesztésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. [

(5)bekezdés] A felfüggesztés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. [

(6)bekezdés] A teljesítési határidő (azaz a felfüggesztés ténye) - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. [

(7)bekezdés] A végzés előzetesen végrehajtható (231-

1. §). A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél meghallgatása (
2. §) után - hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság a felfüggesztésről szóló végzésében) helyezte nem határozatát ítéletében hatályon kívül, az (permegszüntető elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével a felfüggesztés a hatályát veszti. [

(8)bekezdés]

1. Az Ötv. 33/C. alapján indult per központi kérdése a polgármester tevékenységének törvénysértő törvényessége. tevékenysége A vagy per a polgármester törvénysértő sorozatos mulasztása miatt indítható, illetve külön kiemelt tényállásként a vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén, mely szintén törvénysértés, de jellegében egyedi természetű. A megindult per azonban jellegében különbözik az Ötv.
2. § alapján a közigazgatási hivatal által a törvényességi ellenőrzés körében kezdeményezett, a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatára és a jogszabálysértés megszüntetésére irányuló pertől, melyet a
3. §

(3)bekezdése megindítani. A alapján a helyi közigazgatási önkormányzat hivatal, a ellen pert lehet megelőzően, törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja azt is, hogy a helyi önkormányzat szervezete, megfelel-e jogszabályoknak. jellegű a rendelkezést az működése, Ötv. döntéshozatali [Ötv. 98. 33/C. § §

(3)szerinti eljárása bekezdés] perekre Ilyen nézve a törvény nem tartalmaz. Az önkormányzat rendeletei törvényességi felülvizsgálata kapcsán az Alkotmánybíróság 30/

1. (X. 13.) AB határozatában arra mutatott rá, hogy: "az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát csak a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti. E tekintetben az alkotmánybírósági eljárás megindítására való jogosultság kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló
2. évi LXV. törvény
3. §

(2)bekezdés a) pontján alapul." (ABH 1999, 411.) A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy "az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv.

1. §-a szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási hivatalok feladata. (…) A közigazgatási hivatal az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata során vizsgálja, hogy az önkormányzat betartotta-e a rendeletalkotási eljárás szabályait, ha e tekintetben alkotmány- vagy törvénysértést észlel, kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását." (ABH 1999, 414.) A bíróság a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben nem törvényességi ellenőrzés keretében benyújtott kereset alapján jár el, ezért testületi a kereset határozat benyújtásának alapjául szolgáló törvényességét csak benyújtáshoz a képviselőelőírt törvényi feltételek megléte erejéig vizsgálhatja. A fentiek figyelembe vételével megállapítható, hogy a képviselőtestület működésének, döntéshozatali eljárásának törvényességi ellenőrzés keretében való felülvizsgálata nem képezi az Ötv. 33/C. § alapján induló per részét. Azt azonban a per megindításának előfeltételei között a bíróság vizsgálhatja, mert ezt a felperesnek igazolnia is kell a kereset benyújtásakor, hogy a képviselő- testület megfelelő határozatképesség mellett, az előírt többséggel hozta meg a döntését. A bíróság a kereset benyújtásával összefüggő képviseleti jogot is vizsgálja. A 961/B/
2. AB határozat értelmezésében a polgármester jogállását alapvetően az Alkotmány 44/B. §-ának

(1)bekezdése alapozza meg, amikor kinyilvánítja, hogy a helyi képviselő-testület elnöke a polgármester. Az Alkotmánybíróság szerint a polgármestert polgári jogi és közjogi képviseleti jog illeti meg. "Az Ötv. 9. §

(1)bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint "a képviselő-testületet a polgármester képviseli", polgári a polgármestert egyaránt és képviseletének jogi képviseleti jog közjogi a közös vonások felruházza az önkormányzat jogával. mellett A kétféle természetesen több tekintetben különbözik egymástól. Mindkét képviselet lényeges közös vonása ered az Ötv. 9. §

(2)bekezdésének abból a megállapításából, amelyből kitűnik, hogy a polgármester a képviselő-testület egyik szerve. A polgármester tehát mint egyszemélyes önkormányzati szerv törvényi előírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollégiális jellegű képviselő-testületet." (ABH 1994, 623, 625.) A jelen jogegységi eljárásban vizsgált per éppen a polgármester, mint a testület jogszabály szerinti (törvényes) képviselője ellen indul, így a felperes képviselő-testület képviseletét képviseletében másnak a kell ellátnia. A (éppen a polgármester perindítás ténye folytán) akadályoztatva van. Az Alkotmánybíróság által is kiindulópontként kezelt Alkotmány 44/B. §

(1)bekezdés szerint "a képviselőtestület alpolgármestert választhat. megválasztható, aki polgármestert a nem a polgármester Alpolgármesternek tagja a helyettesítésére olyan személy képviselőtestületnek, képviselőtestület elnökeként csak de is a olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja." Az Ötv. 18. működésének §

(1)bekezdés részletes értelmében szabályait a a képviselő-testület szervezeti és a működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg, s ezzel összhangban rendelkezik úgy az Ötv.

1. §-a, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk rendelkezik módjáról. a esetére a szervezeti képviselő-testület és működési összehívásának, szabályzat vezetésének a Az Ötv.
2. §

(2)bekezdés d) pontja szerint a települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Az Ötv.

1. § szerint a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult alpolgármester, több alpolgármester esetén az erre első helyen kijelölt képviseli a képviselő-testületet. Ennek hiányában (az megbízás alapján valamely rendelkezése híján) elláthatja képviselő-testület a SzMSz képviseletét, további képviselő mely is jogszabályon alapuló szervezeti, azaz törvényes képviseletet jelent. Az Ötv.
2. §

(1)bekezdésének módosított szabályai értelmében a képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg, de a

(2)bekezdés alapján olyan alpolgármester is választható, aki nem a képviselő-testület tagja. Ez az alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselőtestület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselőtestület tagjai egyebekben a közül választott képviselő-testület alpolgármesterre vonatkozó alpolgármester jogállására tagjai választott szabályokat közül kell alkalmazni. E rendelkezésre tekintettel, mivel az alkotmánybírósági értelmezés a polgármesteri képviseleti jogosultságot a képviselő-testület elnökeként betöltött pozíciójával kapcsolta össze és abból vezette le, a nem képviselő alpolgármester az Ötv. 33/C. § szerinti kereset benyújtása kapcsán a képviselő-testületet nem képviselheti. A törvényes képviselet megvizsgálásán túl a Pp.

1. § értelmében a bíróság természetesen vizsgálja az eljáró jogi képviselő perképviseltre vonatkozó meghatalmazását és annak terjedelmét is.
2. A per a polgármester mulasztása miatt tényállási széleskörű sorozatos indítható. törvénysértő Az Ötv. többlet-elemet, így vagyoni mérlegelési adva a jogot nem kíván tevékenysége, meg további hátrányokozást bíróság számára a sem, kereset elbírálása során. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság az Indokolás III. részében már utalt, a tisztség megszüntetése iránti per a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítására irányuló eljárástól elkülönült önálló eljárást és jogkövetkezményt jelent. A fegyelmi felelősség léte azonban annak megállapítására vezette az ítélkezési gyakorlatot, hogy a tisztség megszüntetése, mint végső és nem ismételhető szankció csak súlyos törvénysértések vagy mulasztások esetén alkalmazható. Ilyennek tekinti a bírói gyakorlat az önkormányzatnak való (a törvénysértésen túli) anyagi, vagyoni, pénzügyi hátrány okozását. Ugyanakkor a vagyoni hátrány okozása sorozatos törvénysértés vagy mulasztás megállapítása hiányában nem eredményezheti a tisztség megszüntetését. A bíróságnak megjelölt a perben tehát törvénysértéseket az és elsődleges tényállási mulasztásokat kell elemként vizsgálni, a felperesnek ezeket kell állítania és bizonyítania, a jogsértések és mulasztások súlyának értékelése csak Mindenképen súlyosnak minősül, és működésére hátrányos a szervek, intézmények más ezt az követően önkormányzati tisztségviselők hatáskörének lehetséges. elvonása, rendszer és önkormányzati vagy gyakorlásuk akadályozása. A bíróság mérlegelésében azonban kiemelt szerepet játszik e cselekmények sorozatos jellege. A jogegységi tanács hangsúlyozza, hogy a Pp.
3. §

(1)bekezdésébe foglalt, a keresetlevél tartalmi elemire vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a per megindításához nem elegendő, ha a képviselőtestület a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset benyújtásáról határoz. A minősített többséggel hozott határozatnak a kereset benyújtása alapjául szolgáló törvénysértéseket vagy mulasztásokat is meg kell jelölnie. Az Ötv. 33/C. §

(1)bekezdése ugyanis nem a kereseti kérelem [Pp. 121. §

(1)bekezdés e) pontja] tárgyában, hanem a kereset egésze kérdésében utal a testület határozatára.

1. A kereset benyújtására az Ötv. a képviselő-testületet hatalmazza fel. Az Ötv.
2. §-a megfelelő értelmezése alapján a perben nem a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem vonatkozik így e perekre a Pp. 335/A. §-ában fogalt korlátozás, mely szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [
3. §

(1)bek.] változtathatja meg. A Pp. 146. §

(1)bekezdésére tekintettel a perben a felperes képviselő-testület a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megváltoztathatja, megelőző értelemszerűen tárgyalás e változásnak berekesztéséig a polgármesteri tisztség megszüntetése tárgykörén belül kell maradnia. A kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A kereset "ura" azonban a képviselő-testület, annak megváltoztatásáról, kiterjesztéséről a jogi képviselő, illetve a képviselő-testület törvényes képviseletét ellátó személy önállóan nem dönthet. A képviselő-testület ilyen irányú döntéséhez is minősített többségre van szükség. Az Ötv. ugyan nem sorolja fel az át nem ruházható hatáskörök között a keresetindítást és adott esetben a keresetváltoztatás tárgyában való döntést, de az, hogy ahhoz a képviselő-testület (és nem más szerv) minősített többséggel hozott határozatát követeli meg, nem teszi lehetővé más szerv vagy személy ilyen irányú döntését. V. Mindezek alapján a jogegységi tanács a Bsz. 29. §

(1)bekezdés a) pontja és a 32. §

(4)bekezdése értelmében a rendelkező szerint határozott. Budapest,

1. október
2. Dr. Baka András sk. a jogegységi tanács elnöke Dr. Patyi András sk. előadó bíró Dr. Kozma György sk. Bauer Jánosné dr. sk. bíró Dr. Buzinkay Zoltán sk. rész bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró