← Magyarország

6.2010.KJE – Kúria

6/2010.KJE A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A Legfelsőbb Bíróság által hozott

  1. a)1/1998., 2/1998., 3/1998., 1/2001., 3/2006., 1/2008. és 2/2008. KJE számú jogegységi határozatok, valamint
  2. b)KK állásfoglalások – az 1., 2., 7., 11., 12., 13., 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24., 25., 27., 35. és 38. KK állásfoglalások kivételével - alkalmazhatók. e jogegységi határozat közzétételétől nem I n d o k o l á s I. A Legfelsőbb bíróságok Bíróság Közigazgatási szervezetéről és Kollégiumának igazgatásáról szóló vezetője 1997. évi a LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 30. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Bszi. 29. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében – jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat részben megjelölt jogegységi meghozatalát indítványozta. Az indítvány szerint a rendelkező határozatok és KK állásfoglalások a meghozataluk óta bekövetkezett jogszabályváltozásokra, valamint alakulására is tekintettel jogszabállyal ellentétessé az részben váltak. ítélkezési gyakorlat meghaladottá, részben Szükséges ezért jogegységi határozatban megállapítani, hogy azok a jövőben nem alkalmazhatók. II. A Legfőbb Ügyész az indítványban Álláspontja szerint az 1997. foglaltakkal október 1-jétől egyetértett. hatályos Bszi. megszüntette a kollégiumi állásfoglalás jogintézményét. A Bszi. 33. §
(1)bekezdése értelmében a Kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogértelmezési kérdésekben. A Bszi.
  1. §-a alapján lehetőség van arra, hogy a Közigazgatási Kollégium továbbra is alkalmazandónak tekintse azokat a KK állásfoglalásokat, amelyek a hatályos jogi szabályozás tükrében is helytálló megállapításokat tartalmaznak, és ezeket korszerűsítve, KK vélemények formájában tegye közzé. III.
  2. A jogegységi tanács az indítványban megjelölt jogegységi határozatokat megvizsgálta és a következőket állapította meg: a) Az 1/
  3. KJE határozat az
  4. évi CI. törvénnyel módosított magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
  5. évi XC. törvény
  6. §
(1)bekezdését értelmezi. A döntés meghaladott, tekintettel arra, hogy az
  1. évi XC. törvényt a személyi jövedelemadóról szóló
  2. évi CXVII. törvény
  3. január 1jével hatályon kívül helyezte. b) A 2/
  4. KJE határozat szintén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
  5. évi XC. törvényt – annak 38/A. §
(1)bekezdés
  1. k)pontját – értelmezi, a döntés az
  2. a)pontban kifejtettekre tekintettel meghaladott.
  3. c)A 3/1998. KJE határozat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul, amelyet az új szabályozás – a közigazgatási szabályairól hatósági szóló
  1. eljárás évi és CXL. szolgáltatás törvény (a általános továbbiakban: Ket.) –
  2. november 1-jével hatályon kívül helyezett, ezért a döntés meghaladott. d) Az 1/
  3. KJE határozat a vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó alanyiságát értelmezi az általános forgalmi adóról szóló
  4. évi LXXIV. törvény 4.§
(1)bekezdése és 5.§
(1)bekezdése alapján. Az
  1. évi LXXIV. törvényt az általános forgalmi adóról szóló
  2. évi CXXVII. törvény
  3. január 1jével hatályon kívül helyezte, ezért a döntés meghaladott. e) A 3/
  4. KJE határozat a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §-ának alkalmazását tárgyalja, ennek során a Pp.
  7. §
(1)bekezdésében, valamint a Ket. 15. §
(1)bekezdésében meghatározott ügyfél fogalmát használja. A Pp. 327.§
(1)bekezdését a 2009. évi LVI. törvény 1. §-a 2009. október 1-jével módosította, ezért a határozat fenntartása nem indokolt.
  1. f)Az 1/2008. KJE határozat egy korábbi – a 3/2005. KJE határozat – alkalmazásának megszüntetéséről szól, a döntés fenntartása ezért nem indokolt.
  2. g)A 2/2008. KJE határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 23/A. rendelkezést §-ának tartalmaz, alkalmazására vonatkozóan a nem határozat átmeneti időszerű, ezért fenntartása nem indokolt. 2. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra és az ítélkezési gyakorlat alakulására tekintettel a korábban kiadott KK állásfoglalások meghaladottá, egyes esetekben jogszabállyal ellentétessé váltak. A Bszi. 105. §-a értelmében az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók. Ennek megfelelően jogegységi határozatban kell megállapítani, hogy a rendelkező részben meghatározott jogegységi határozatok és KK állásfoglalások a jövőben nem alkalmazhatók. Azokat a KK állásfoglalásokat, Közigazgatási Kollégium korszerűsítve, – a amelyeket továbbra hatályos jogi is tartalmuk alapján alkalmazandónak szabályozással a tekint, összhangban – vélemény formájában hozhatja meg. A rendelkező rész
  3. b)pontjában felsorolt - KK 1., 2., 7., 11., 12., 13. és 38. számú állásfoglalások a társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal kapcsolatos, - KK 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24., 25. 27. és 35. számú állásfoglalások a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti ügyekben születtek. Időközben a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételével, eljárások, valamint továbbá felülvizsgálata ügykörébe jogvitáival a kerültek a peres társadalombiztosítási Legfelsőbb át, kapcsolatos ezért Bíróság az e Polgári és nemperes határozatok Kollégiumának jogterületeken hozott állásfoglalások felülvizsgálatára – a Közigazgatási Kollégium által – nem kerülhetett sor. Ezek felülvizsgálatát a Polgári Kollégium végzi el. Mindezek folytán a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és határozatát a Bszi. 32. §
(4)bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Kozma György sk. a jogegységi tanács elnöke Bauer Jánosné dr.sk. sk. bíró Dr. Lomnici Zoltán sk. bíró Dr. Kaszainé dr.Mezey Katalin bíró Dr. Madarász Gabriella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.