1.2012.KMPJE – Kúria

A határozat elvi tartalma:

1. Az illetékekről szóló módosított
2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 38.§ /1/ bekezdése szerint az eljárás megindításának a keresetlevél, a nemperes eljárás iránti kérelem, a fellebbezés, a perújítási, a felülvizsgálati kérelem előterjesztése minősül. Az Itv. alkalmazásában a bírósági eljárás egyes szakaszai, az elsőfokú és jogorvoslati eljárások egymástól elkülönülő, önálló illetékköteles eljárások.
3. Az illeték alapját eljárásonként kell meghatározni az Itv. 39.§ /1/-/3/ bekezdései szerint.
4. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
5. évi CLVI. törvényt a
6. január 1-jét követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. A Kúria 1/
7. KMPJE. A Kúria jogegységi tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla elnöke által az egyes bírósági eljárási szakaszok illetékkötelezettsége tárgyában indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot:
8. Az illetékekről szóló módosított
9. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 38.§ /1/ bekezdése szerint az eljárás megindításának a keresetlevél, a nemperes eljárás iránti kérelem, a fellebbezés, a perújítási, a felülvizsgálati kérelem előterjesztése minősül. Az Itv. alkalmazásában a bírósági eljárás egyes szakaszai, az elsőfokú és jogorvoslati eljárások egymástól elkülönülő, önálló illetékköteles eljárások.
10. Az illeték alapját eljárásonként kell meghatározni az Itv. 39.§ /1/-/3/ bekezdései szerint.
11. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
12. évi CLVI. törvényt a
13. január 1-jét követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. Indokolás I. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
14. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33.§ /1/ bekezdésének a.) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a következő kérdésekben:
15. Az Itv. 38.§-ának /1/ bekezdése alkalmazása szempontjából milyen magatartás minősül az eljárás megindításának?
16. Az Itv. 39.§ /1/ bekezdésének első vagy második fordulata szerint megállapított pertárgyérték rögzül-e az elsőfokú eljárás szerint?
17. Az egyes módosításáról Módtv.) a adótörvények és azzal összefüggő egyéb szóló évi CLVI. törvényt (a
19. január 1-jét követően indult törvények továbbiakban: ügyekben kell-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy erre vonatkozó rendelkezést a jogszabály nem tartalmaz? Az indítvány szerint az Itv-t módosító, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló
20. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) a 61.§-ának /2/ bekezdése lépéssel módosította rendelkezéseit, a értelmében az Itv. 61.§-ának
21. bírósági /6/ január 1-jei eljárásokkal bekezdésében hatályba kapcsolatos kimondva, hogy a módosító rendelkezéseket a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni. hatálybalépési A Módtv. /helyesbített, időponttal/ ugyancsak
22. január módosította a 1-jei bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékösszegeket, ezúttal azonban külön nem rendelkezett arról, hogy a módosító rendelkezéseket csak a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni. A bíróságok szakaszt túlnyomó megindító felülvizsgálati többsége kérelem kérelem) az Itv-t az adott (keresetlevél, benyújtásának eljárási fellebbezés, időpontjában hatályos előírásai szerint alkalmazza. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság a
23. december
24. napján kelt Kfv.III.37.283/2010/
25. illetve Kfv.III.37.295/2010/
26. Ítélőtábla 4.Kf. tanácsa számú ítéleteinek ítéleteiben az a Fővárosi illetékekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve kifejtette, hogy a polgári eljárás egységes szabályrendszer, az ügy fogalmát - bármilyen szakaszban - azonosan kell értelmezni, az ügy indulásának pedig azt az időpontot kell tekinteni, amikor a keresetlevelet benyújtják. Érvelését az továbbiakban: 1/
27. PJE Polgári határozat) Jogegységi kifejtett Határozatban elvek (a alkalmazhatóságára alapította. A
28. Legfelsőbb december Bíróság 18-án a Polgári Kollégiumának Legfelsőbb Bíróság Elvi K.III. Csoportja tanácsának e határozataiban foglaltaktól eltérő véleményt közölt. Az Elvi Csoporttal egyezően, a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma tagjainak véleménye is az volt, hogy az Itv. alkalmazása során az 1/
29. PJE határozatban foglaltak nem irányadók, polgári mert az illetékkel perrendtartásról kapcsolatos szóló
30. rendelkezések évi III. nem törvény a (a továbbiakban: Pp.) általános szabályain, hanem az Itv. speciális rendelkezésein során, az alapulnak. Itv. Az illetékkötelezettség szabályozása alapján az megállapítása elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokat önálló, egymástól elkülönülő eljárásoknak kell tekinteni. adott eljárás Ebből következően kezdeményezésének az illetékkötelezettséget időpontjában hatályban az lévő szabályok alapján kell megállapítani. Az indítványozó szerint a feltett jogkérdésekben a valamennyi ügyszakot érintő egységes jogalkalmazás érdekében jogegységi határozat meghozatala szükséges. II. A Legfőbb Ügyész képviselőjének a jogegységi tanács nem nyilvános ülésén kifejtett álláspontja szerint a bírósági peres és nemperes eljárásokban az illeték alapját eljárásonként kell meghatározni. Az Itv-nek a Módtv-nyel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelkezések hatályba lépésének napján, és az azt követően előterjesztett keresetlevél, jogorvoslati kérelem vonatkozásában kell alkalmazni. III. Az Itv. meghatározza saját területi és személyi hatályát, az illetékkötelezettség mértékét, keletkezését, rendelkezik a az illeték mentességekről, alapját, tárgyát, kedvezményekről, arról, hogy kit és mely időponttól terhel illetékfizetési kötelezettség. A közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért az Itv. 1.§-ának /1/ bekezdése alapján eljárási illetéket vagy igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. A bírósági eljárási illetékek szabályait az Itv. VI. fejezete tartalmazza, azon belül önálló cím alatt szabályozva a polgári eljárás illetékét, és a jogorvoslat illetékét. A jogalkotó az Itv. szabályozási körébe a bírósági eljárások több, egymástól lényegesen különböző fajtáit eljárásokat, a vonta, csőd- és így a polgári felszámolási, peres a és nemperes cégbírósági és a választottbírósági eljárásokat, továbbá a büntető eljárásokat. Az illetékterhet a különböző bírósági eljárásokra általános módon nem lehetett megállapítani, ezért az Itv. az egyes eljárások között illeték szempontjából csoportokat, s ezekre tehető megkülönböztetés állapított meg szerint szabályokat. képezett Az Itv. szabályozási rendszerében a jogorvoslat az elsőfokú eljárásoktól elkülönülő, önálló jogorvoslatokhoz illetékköteles pedig külön-külön illetékétől eltérő összegben alkalmazása során az irányadók, mert az 1/
31. eljárás. kapcsolódnak meghatározott PJE illetékfizetési az egyes alapeljárás illetékek. határozatban Az Itv. foglaltak nem kötelezettséggel rendelkezések az Itv. előírásain alapulnak. IV. Az kapcsolatos Az Itv. 3.§ /4/ illetékkötelezettség bekezdése az eljárás értelmében megindítása az eljárási iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Az Itv. 38.§ /1/ bekezdése alapján az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. A polgári elsőfokú eljárást a keresetlevéllel kell megindítani /Pp. 121.§ /1/ bekezdés/, a nemperes eljárást kérelemmel, a másodfokú eljárást megindító beadvány a fellebbezés /Pp. 234.§/, míg a perújítás perújítási kérelem /Pp. 263.§/, a felülvizsgálati eljárás felülvizsgálati kérelem /Pp. 272.§/ előterjesztésével indul. Figyelemmel arra, hogy kötelezettség az keletkezik, illetve, hogy jogorvoslati eljárást a eljárási illetékfizetési megindító kérelem előterjesztésekor a elsőfokú eljárást követő illetékteherrel külön eljárást az polgári jogalkotó önálló eljárásnak minősítette, továbbá, hogy az illetéket az adott eljárás megindításakor hatályos törvényi előírások alkalmazásával rendeli megfizetni, az illetékfizetésre minden egyes, az Itv. szabályozása alá vont eljárás időpontban megindításakor, hatályos a illetékszabályok alapja, mértéke, valamint beadvány az előterjesztésének irányadóak az illeték a tételes illeték meghatározására. V. A Módtv. a jogalkotásról szóló
32. évi CXXX. törvény 7.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazza az Itv-t módosító szabályok hatálybalépésének napját. Miután az eljárási illetékkötelezettség az elsőfokú eljárás, illetve a perorvoslatok esetén is az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, eljárás ha a polgári megindítása módosított Itv-t kell
33. - akár elsőfokú, akár január 1-jét követően alkalmazni, függetlenül jogorvoslati attól, vonatkozó külön rendelkezést a Módtv. nem tartalmaz. történt, hogy a erre Mindezek folytán a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében /Bszi. 40.§ /2/ bekezdése/ a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és e határozatát a Bszi. 42.§-ának /1/ bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest,
34. március
35. Dr. Darák Péter sk. a jogegységi tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró Dr. Kozma György sk. bíró Dr. Wellmann György sk. bíró Bauer Jánosné dr.sk. bíró Dr. Török Judit sk. bíró Tamáné dr. Nagy Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő a