JE.2018.B.3. – Kúria

(1)bekezdés b) pontja és a 33. §

(1)bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A jogegységi indítvány szerint abban a kérdésben, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználhatóságának lehetőségéről döntő végzés ellen fellebbezésnek van-e helye, olyan törvényszéki határozat meghozatalára került sor, amely ellen – annak törvénysértő volta okán – a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvánnyal élt; ez a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvánnyal megtámadott határozat elvi bírósági döntésként is megjelent, ma is hatályban van, és amely közzétett, jelen jogegységi indítvánnyal támadott határozatban képviselt döntéstől a Kúria ítélkező tanácsa el kíván térni. Az indítványozó indítványában a következő bírósági határozatra, az ítélkezésben kötelező érvénnyel bíró elvi bírósági döntésre, és a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványra hivatkozott:

1. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán 16767/
2. bü. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.13/2014/
3. számon,
4. október
5. napján indítványozta, hogy a járásbíróság nyomozási bírája engedélyezze a titkos információgyűjtés keretében beszerzett bizonyítékok büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználását. A Nyíregyházi Járásbíróság a
6. október
7. napján meghozott 36.Bny.566/2014/
8. számú végzésében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.13/2014/
9. számú indítványát elutasította. A jogorvoslati nyilatkozat tekintetében pedig úgy rendelkezett, hogy a végzés ellen a kézbesítéstől számított három napon belül fellebbezésnek van helye. A Nyíregyházi Járásbíróság az ugyanaznap meghozott 36.Bny.566/2014/
10. számú végzésével a /
11. sorszámú végzését azzal javította ki, hogy a korábbi határozatával elutasított ügyészségi indítvány pontosan mire irányult. Eszerint a kijavított szöveg a következő: „az ügyészség indítványozta, hogy a nyomozási bíró engedélyezze a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználását”. A határozat ellen a Főügyészség B.13/2014/
12. számon,
13. október
14. napján fellebbezést jelentett be. A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a
15. október
16. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/
17. számú végzésével a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírójának a
18. október
19. napján meghozott 36.Bny.566/2014/
20. számú végzése ellen bejelentett ügyészi fellebbezést elutasította; az azonos napon meghozott 36.Bny.566/2014/
21. számú – kijavító – végzését pedig helybenhagyta. A Nyíregyházi Törvényszék az ügyészi fellebbezés elutasítását azzal indokolta, hogy a büntetőeljárásról szóló
22. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
23. §

(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek a nyomozási bíró által a Be. 207. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. e)pontjára, valamint a

(3)-

(4)bekezdésére vonatkozóan hozott határozat ellen. A Be. 207. §

(2)bekezdésének b) pontja a nyomozási bíró jogkörébe utalja többek között a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [Be. 206/A. §

(4)bekezdés] való döntést. Ezért a törvényszék – a nyomozási bíró saját téves rendelkezésén alapuló mulasztását pótolva – a Be. 359. §

(1)bekezdése alapján az ügyésznek a /

1. sorszámú végzés ellen bejelentett törvényben kizárt fellebbezését elutasította.
2. A Nyíregyházi Törvényszék
3. október
4. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/
5. számú végzése a Kúriai Döntések 2015/
6. számában B.
7. szám alatt elvi döntésként közzétételre került azt kiemelve, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatósága tárgyában hozott nyomozási bírói határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
8. A legfőbb ügyész BF.1516/
9. számú,
10. január
11. napján kelt – a Kúrián
12. január
13. napján érkeztetett – átiratában a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelentett be a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bnyf.425/2014/
14. számú végzésével szemben, mert az ügyészi fellebbezést elutasító határozatát törvénysértőnek tartja. Indítványát azzal indokolta, hogy a Be.
15. §

(4)bekezdés b) pontjának

1. december
2. napjáig hatályos szövege szerint valóban nem volt helye fellebbezésnek a Be.
3. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. e)pontjára, valamint a

(3)és

(4)bekezdésére vonatkozó – így a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő – határozatok ellen. E rendelkezést azonban az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény 46. §

(2)bekezdése módosította, így a Be.

1. §
2. január
3. napjától hatályos szövege már nem zárja ki a
4. §

(2)bekezdés b) pontjában felsorolt döntések – köztük a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzések – elleni fellebbezést. Erre figyelemmel a Nyíregyházi Törvényszék törvényt sértett, amikor

1. október
2. napján kelt határozatával az ügyészi fellebbezést – mint törvényben kizártat – elutasította. Ezért – a kizárólag a legfőbb ügyészt megillető rendkívüli jogorvoslati lehetőség keretében – indítványozta annak megállapítását, hogy a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bnyf.425/2014/
3. számú végzésének az ügyészi fellebbezést elutasító rendelkezése törvénysértő.
4. A Kúria a Legfőbb Ügyész BF.1516/
5. szám alatt törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát Bt.I.25/
6. szám alatt lajstromozta. Ezt követően a Kúria B.I. Tanácsának tanácselnöke
7. január
8. napján a Bszi.
9. §

(1)bekezdés b) pontja és a 33.§

(1)bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint a legfőbb ügyész álláspontja helytálló, s a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a közzétett elvi bírósági döntéstől. Ezért a Kúria a

1. január
2. napján tartott tanácsülésen meghozott Bt.I.25/2016/
3. számú végzésével a legfőbb ügyész által a Nyíregyházi Törvényszéknek a költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Észak-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán indult büntetőügyben 3.Bnyf.425/2014/
4. szám alatt hozott végzése ellen a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványa alapján indult eljárást – a jogegységi határozat meghozataláig – felfüggesztette.
5. A legfőbb ügyész
6. február
7. napján kelt, a Kúrián
8. február
9. napján érkeztetett BF.223/
10. számú átiratában a BF.1516/
11. számú,
12. január.
13. napján kelt, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványában foglaltakat megismételve, az abban foglaltakat fenntartva indítványozta, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa akként határozzon, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban a bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye, és a Bszi.
14. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a Kúriai Döntések 2015/

1. számában B.
2. szám alatt megjelent határozat elvi bírósági döntésként való fenntartását szüntesse meg. II. Miután a jogegységi indítványban megjelölt jogkérdés kapcsán a Nyíregyházi Törvényszék téves jogalkalmazás alapján hozta meg döntését, amely elvi bírósági döntésként is megjelent, a Bszi.
3. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti okból a jogegységi határozat meghozatala indokolt. A Kúria ezért a jogegységi indítvány érdemi elbírálása végett a Bszi.

1. §-a szerint ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az írásbeli indítványukban foglaltakat fenntartotta, és azzal egyezően szólalt fel. III. A kezdeményezett jogegységi eljárásban a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a következő álláspontra helyezkedett. A Kúriai Döntések 2015/
2. számában B.
3. szám alatt elvi döntésként közzétett Nyíregyházi Törvényszék
4. október
5. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/
6. számú végzése nem a meghozatalakor hatályos jogszabályon alapul. A Be. – jelenleg hatályos –
7. §

(4)bekezdése a), b),

1. c)és
2. d)pont alatt – szűkítő rendelkezés keretében – nevesíti a nyomozási bírói határozatok azon zárt körét, amelyek ellen nincs fellebbezésnek helye. Így kizárt a jogorvoslat
3. a)a Be. 207. §

(2)bekezdésének a) pontja szerinti, a vádirat benyújtása előtt a bírósághatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 149. §

(6)és

(8)bekezdésével, a 151. §

(3)és

(6)bekezdésével és a 153. §

(2)bekezdésével kapcsolatos indítványokról hozott határozat, b) a Be. 207. §

(2)bekezdés e) pontjára és

(3)-

(4)bekezdésére vonatkozó határozat, c) a Be. 212. §

(2)bekezdése szerinti határozat, d) a Be. 214. §

(1a)bekezdés szerinti határozat ellen. A Kúria jogegységi tanácsa megállapítja, hogy a hivatkozott Be. 215. §

(4)bekezdés b) pontja szerinti törvényi rendelkezés

1. január 1-jével módosult a jelenleg hatályos törvényi rendelkezéssé. A Be.
2. §

(4)bekezdés b) pontja alatti törvényhely korábbi,

1. december
2. napjáig hatályos szövege nem csak a Be.
3. §

(2)bekezdésének e) pontjára és

(3)-

(4)bekezdésére vonatkozó határozatra vonatkozóan mondta ki a fellebbezés kizártságát, hanem a Be. 207. §

(2)bekezdésének b) pontja alá tartozó határozatokra, így a titkos adatszerzés engedélyezéséről [Be. 203. §

(4)és

(6)bekezdés], megszüntetéséről [Be. 205. §

(3)bekezdés], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [Be. 206/A. §

(3)bekezdés], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [Be. 206/A. §

(4)bekezdés] szóló határozatokra is. E rendelkezést azonban az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény 46. §

(2)bekezdése módosította. A jogorvoslatot kizáró rendelkezések közül kivette a Be. 207.§

(2)bekezdés b) pontját, így a Be.

1. §
2. január
3. napjától hatályos szövege már nem zárja ki a
4. §

(2)bekezdés b) pontjában felsorolt döntések – köztük a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzések – elleni fellebbezést. A Kúria Jogegységi Tanácsa ezért rögzíti, hogy az elvi bírósági döntésként megjelent Nyíregyházi Törvényszék 3.Bnyf.425/2014/

1. számú végzése a jogorvoslat tárgyában már hatályban nem lévő Be. rendelkezésre hivatkozott. Másrészt a Kúria jogegységi tanácsa leszögezi, hogy a jogegységi eljárás célja és lényege a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása. Jelen jogegységi eljárás tárgya olyan elvi bírósági döntésként megjelent határozat, amely – a fellebbezési jogosultság tárgyában – nem a meghozatalakor hatályos Be. szerint rendelkezett. Az elvi bírósági döntés kötőerejét szabályozza ugyanakkor a Bszi.
2. §

(1)bekezdés b) pontja, amely kimondja, hogy jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsban jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. IV. Ezért a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi indítvány alapján eljárva a Bszi. 32. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata szerinti okból a rendelkező rész szerint határozott. Miután a jogegységi eljárást generáló jogkérdést a Be. egyértelműen szabályozza, annak kimondása szükségtelen volt. Az EBD 2015.B.

1. számon közzétett határozat elvi bírósági döntésként való fenntartása megszüntetésével ugyanakkor biztosította azt, hogy megfelelő legyen a törvényalkalmazás. A jogegységi tanács a határozatát a Bszi.
2. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest,

1. március
2. Dr. Székely Ákos s.k. a jogegységi tanács elnöke Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró Dr. Csák Zsolt s.k. bíró a jogegységi tanács tagjai A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya bírósági ügyintéző