A határozat elvi tartalma: A feltalálói minőséget megalapozó közreműködés vizsgálata során azt kell megítélni, hogy a találmány lényegét alkotó műszaki megoldásnak az oltalomhoz szükséges tartalmi feltételei kidolgozásában alkotó módon vett-e részt az érintett személy. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.738/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Ulviczki Éva ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) A per tárgya: Feltalálói minőség megváltoztatása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: Az I. és II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.126/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 22.P.20.696/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy együttesen fizessenek meg az alperesnek 812.800 (nyolcszáztizenkettőezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek megközelítőleg 20 éve foglalkoznak fényképezőgépekhez és kamerákhoz kapcsolható speciális fejek fejlesztésével, amelyet folyamatosan dokumentáltak. Az 1998-ban bejelentett vízszintezhető gömbcsuklóra vonatkozó találmányuk szabadalmi oltalmat kapott, amely díjfizetés hiányában 2001-ben megszűnt. A természetfotós alperessel a felperesek
- decemberében ismerkedtek meg. Ekkor a II. rendű felperes bemutatta az alperesnek a korábbi szabadalom szerinti eszközt és egy másik termékükről emailben fényképeket küldött a részére. A felperesek a szerkezet változatán dolgoztak és az alperes, aki ismerte a nemzetközi fotópiac igényeit és szokásait, jó üzletet látott a termékben, amennyiben azt jobb funkciókkal rendelkező gömbfejjel látják el. Az alperes megítélése szerint a vízszintezés körülményes volt, a termék nem rendelkezett portréfunkcióval és a piacképességhez a kicsinyítés is szükséges volt. [2] Az alperes
- elején megismerkedett a felperesek addigi eredményeivel, a termékek műszaki dokumentációjával. A feleknek az volt az elképzelésük, hogy az alperes befektetőként nagyobb összeget biztosít a gömbfej piacra juttatásához, a felperesek pedig elvégzik azokat a módosításokat, fejlesztéseket, amiket az alperes a piacképesség érdekében meghatároz. Az alperes a témában szakmai jártasságot szerzett, a felperesekkel érdemi egyeztetéseket folytatott, előre vitte a fejlesztési folyamatot, őt a felperesek fejlesztési partnernek tekintették, e-mail útján folyamatosan tartották vele a kapcsolatot, javaslatait kikérték, megfontolták, esetenként elfogadták. Az alperes a gyártási folyamatban a ... igénybevételével méréseket, kísérleteket végzett, a cég felé kifizetéseket teljesített. A felek megállapodtak, hogy a forgalmazásra közös céget hoznak létre, ehhez az alperes 6 millió forinttal járul hozzá. A ... néven alapított társaság neve
- júliusában ...-re változott, amelyben a felek egyenlően 1/3 arányban szereztek tulajdont. A peres felek között a kapcsolat kezdett megromlani, a
- május 2-án írt levelében az alperes kifejtette, hogy az eladható termékben legalább annyi része van, mint a felpereseknek, azt tartotta korrekt ajánlatnak, hogy a cég tulajdonjogának fele legyen az övé, ellenkező esetben csupán az ígért 6 millió forint fizetést teljesíti és keressenek kockázati tőkét. A felperesek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az alperes pénzt nem szolgáltat, a munkáját tekinti befektetésnek. [3] A felek
- június 7-én szabadalmi bejelentést tettek a „Gömbcsuklós rögzítő eszköz, vízszintezést, döntést, forgatást igénylő készülékek, különösen fényképezőgépek állványra való rögzítéséhez" című találmányra, amelyben feltalálóként és bejelentőként egyaránt 1/3 arányban voltak feltüntetve. A szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ... számon vette nyilvántartásba. A felek
- december 18-án „Fejszerkezet optikai vagy elektronikai készülék tartására és helyzetének beállítására" címmel újabb bejelentéssel éltek, amely ... számon került nyilvántartásba véve. Ez utóbbi találmány azonos működési elvre épül, azonban az előző bejelentésnél fejlettebb, jobban kezelhető, új funkciót megvalósító szerkezetre vonatkozik. A felek
- májusában a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél kezdeményezték a fenti megoldások nemzetközi szabadalomként történő lajstromozását ... szám alatt. Ez utóbbi két szabadalmi bejelentésben is a felek azonosan 1/3 arányban lettek megjelölve feltalálóként, illetve bejelentőként. [4] A felek kapcsolata
- decemberére annyira megromlott, hogy az alperes bejelentette, az Egyesült Államokban értékesíti a szabadalmat a felperesek kihagyásával. Az ... részére
- március 31-ig egy másik gazdasági társaság 20 millió forint hitelkeretet biztosított, amelyből 13 millió forint került lehívásra, visszafizetésére a peres felek vállaltak kezességet, továbbá
- áprilisában befektetőként a társaságba egy újabb személyt vontak be a törzstőke felemelése érdekében. [5] [6] A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperesek a
- október 1-jén benyújtott keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes sem a nemzeti, sem a nemzetközi szabadalmak vonatkozásában nem minősül feltalálónak, azokkal kapcsolatban semmilyen jog nem illeti meg. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményének beterjesztését követően,
- február 13-án érkezett beadványukban a felperesek a korábbi kereseti kérelmük fenntartása mellett, másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy az alperes a ... szabadalom esetében 2%-ban, a ... szabadalom esetében 5%-ban, a ... szám alatti szabadalom tekintetében szintén 2%-ban és 5%-ban minősül feltalálónak, illetve szabadalmasnak, azzal, hogy a fennmaradó részben a felperesek egymás között egyenlő arányban feltalálók és szabadalmasok. A felperesek kereseti álláspontja szerint az alperes, aki befektetőnek jelentkezett, a feltalálói tevékenységben egyáltalán nem vett részt, a szakvélemény igazolja, hogy az oltalmi kört meghatározó főigénypont szerinti műszaki tartalom megalkotása kizárólag a felperesekhez köthető. [7] Az alperes a másodlagos keresettel kapcsolatban eljárási kifogást támasztott, érdemben az elsődleges kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a feltárt bizonyítékok alapján nem vitásan megállapítható, hogy ő is alkotó módon működött közre a per tárgyát képező szabadalmi bejelentések fejlesztésében, azokat a felek közösen alkották. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felpereseket az alperes részére 2.413.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a másodlagos keresetet keresetváltoztatásnak tekintve, a Pp.
- §
(6)[9] bekezdése alapján külön végzéssel elutasította. [10] Az elsőfokú bíróság az elsődleges keresetet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 7. §
(1)-
(3)bekezdései, és 24. §
(1)-
(2)bekezdései alapján, figyelemmel a BH1988.139 számú eseti döntésben foglaltakra, vizsgálta. A felek e-mail váltásainak, valamint az igazságügyi szakértő véleményének a mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek eredeti szándéka ugyan az volt, hogy az alperes nagyobb összeget fektet a gömbfej piacra juttatásába és ebből a célból hoznak létre közös céget, azonban az alperes befektetői státusza módosult, az alperes érdemben is részt vett a szabadalmazott termék kidolgozásában és a felperesek maguk is elismerték az alperest tevékenysége alapján feltalálóként. A két szabadalom megalkotása a felek
- évi közös munkája volt, melynek során bizonyítottan, új védhető találmányi részleteket dolgoztak ki közösen. [8] A felperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felpereseket az alperes részére „400.000 forint + áfa" összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [12] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kellően feltárt tényállás alapján, a bizonyítékok Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelő, okszerű mérlegelésével megalapozottan jutott a kereseti kérelmet elutasító döntésre. [13] A jelen per kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy az érintett szabadalmak mennyiben felelnek meg az Szt.
- §-a szerinti újdonság, illetve
- §-a alapján a feltalálói tevékenységgel szemben támasztott elvárásnak. A felperesek keresetüket az Szt.
- §-ára alapították, amelynek
(1)bekezdése értelmében feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. A Pp.
- §-ában foglalt keresethez kötöttség miatt ezért a perben azt kellett elbírálni, hogy az alperes alkotó módon részt vett-e a találmány létrehozásában, erre tekintettel feltalálónak minősül-e, megillethetik-e a szabadalmakkal kapcsolatos jogosultságok. Ezért tévesen kifogásolták a felperesek, hogy az elsőfokú bíróság az alperes feltalálói mivoltát a közreműködés feltalálói jellegének vizsgálata nélkül állapította meg. [14] A per adatai alapján nem volt megállapítható a felpereseknek az az állítása, hogy az alperes nem vett részt a találmányok kidolgozásában, illetve az adott megoldások létrehozásában nem működött közre. Az alperes nem vitásan azért csatlakozott 2013 elején a felperesekhez, mert az általuk bemutatott eszköz és fényképfelvételek felkeltették a figyelmét és ismerve a nemzetközi piaci [11] elvárásokat, fantáziát, jó üzletet látott az eszközben, annak bizonyos szempontok szerint való feljavítása esetén. Az alperes felismerte a készülék hiányosságait, amit megfogalmazott a felperesek felé, amikor a vízszintezést körülményesnek találta, a piacképességhez szükségesnek tartotta a portréfunkciót, illetve a kicsinyítést és ezen keresztül a szükséges fejlesztések irányát is az alperes szabta meg. Emellett az alperes megismerkedett a felperesek addigi eredményeivel, a termékek műszaki dokumentációjával, elmélyedt a szakmai kérdésekben is, és ennek alapján érdemi kérdéseket, felvetéseket intézett a felperesekhez, illetve szakmailag értékelhető és kompetens javaslatokkal állt elő, amit az igazságügyi szakértő is megállapított. Az alperes szakmai kérdésekben élénken együttműködött a szabadalmi bejelentéseket intéző szabadalmi ügyvivőkkel és a levelezésből az is aggálytalanul megállapítható, hogy érdemi, műszaki problémák megoldását elemezte és szorgalmazta. A felek levélváltásaiból az is jól kivehető, hogy az alperes agilitása, friss szemlélete pozitív irányban hatott, ösztönzést jelentett a találmányok kidolgozásában. Az alperes építő jellegű közreműködését jól szemlélteti az I. rendű felperessel a portréfunkció megfelelő kialakítása vagy a kicsinyítés megoldása körében folytatott levélváltás, illetve ... szabadalmi ügyvivővel a találmány lényegét alkotó főigényponti jellemző, a belső gömb két tengely körüli forgathatósága témájában folytatott írásbeli eszmecseréje is. [15] A szakértői vélemény határozottan kimutatta 7., 11.,
- és
- aligénypontok esetében az alperes közreműködését. Az igazságügyi szakértői megállapításokra tekintettel a fellebbezésben a főigénypont kritériumaira, a főigénypont és az aligénypontok viszonyára, továbbá a ... szabadalom újdonságkutatása során készült írásos véleményre vonatkozó okfejtés súlytalan. A szakvéleménynek abból a megállapításából, hogy a szabadalom főigénypontja egyértelműen levezethető a felperesek korábbi munkájából nem következik az, hogy az alperes közreműködését nem lehet feltalálói tevékenységnek minősíteni. A felperesek korábbi munkája közkinccsé vált, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából csupán annak van jelentősége, amivel a tárgyi szabadalmak többet jelentenek a már ismert megoldásokhoz képest. A szakértő által kimutatott alkotói többlettartalom arányának a jelen per érdemi elbírálása szempontjából nincs jelentősége, mert a kereset annak megállapítására irányult, hogy az alperest a nemzeti és nemzetközi szabadalmak tekintetében semmilyen jog nem illeti meg. A felek személyes nyilatkozata, intenzív levelezésük és a szakvélemény aggálytalanul alátámasztja, hogy az alperes aktívan hozzájárult a fejlesztéshez és a felperesek által is elismerten az egyes igénypontokra vonatkozó megoldások tökéletesítésében is részt vett. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes részese volt a találmány lényegét jelentő alapgondolatnak, a megoldás tényleges kidolgozásában is aktívan és alkotó módon vett részt, feltalálói minősége nem vitatható. [16] A másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a felperesek ugyan régóta foglalkoztak fényképezőgépekhez és kamerákhoz csatlakoztatható speciális fejek kialakításával, annak ellenére azonban, hogy folyamatosan dolgoztak a megoldás fejlesztésén, csak az alperessel történt megismerkedést követően, a vele létrejött kapcsolat, együttműködés alatt éltek újabb szabadalmi bejelentéssel. A felperesek nem hivatkozhatnak eredményesen arra, hogy kizárólag a várt finanszírozás reményében jelölték meg a szabadalmi bejelentésekben az alperest 1/3 arányban feltalálónak és bejelentőnek. Az alperes az időközben megváltozott helyzete folytán már nem csupán anyagi erőforrást biztosított, hanem alkotói tevékenységgel is közreműködött a közös gondolkodás eredményeként létrejött megoldás kidolgozásában. Az alperes a felek közös akaratából került a szabadalmasi pozícióba, a közreműködése folytán feltalálói minősége pedig megállapítható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetüknek való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontjuk szerint a jogerős ítélet az Szt.
- § és
- § rendelkezéseinek, továbbá a
- §
(2)bekezdése szempontjából releváns elsőbbségi időpontnak az ügyre vonatkozó téves értelmezésén, valamint a bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző értékelésén alapul. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a jogvita tárgya szerinti találmány, bár a
- június 7-i szabadalmi bejelentésben szerepel először, annak kidolgozása a felperesek részéről 2012 év vége előtt történt, amikor az alperes még nem működött együtt a felperesekkel. Figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság azt is, hogy a 2012 vége előtt kialakított megoldás, amely a találmány lényegét tartalmazza, semmilyen módon nem került publikálásra, vagy hasznosításra és nem csak a
- június 7-i magyar szabadalmi bejelentésnek, hanem a
- december 18-i magyar szabadalomnak, illetve a
- május 7-i nemzetközi szabadalomnak is részét képezte anélkül, hogy azok újdonságát lerontotta volna. Ebből következően tévesen jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy a felperesek által kidolgozott korábbi megoldás közkinccsé vált, amely így a feltalálói tevékenység körében nem értékelhető. A szakértő saját nyilatkozata szerint is nem iparjogvédelmi szempontú vizsgálatot végzett. A másodfokú bíróság az Szt.
- §
(1)bekezdését megsértve tévesen értelmezte az alperes közreműködését, mert nem vette figyelembe, hogy az megfelelt-e az Szt. 4. §
(1)bekezdése szerinti feltalálói tevékenységnek. A találmány az alperessel való találkozáskor már létezett, és később csak előnyös, de feltalálói tevékenységet nem igénylő kiegészítésekkel bővült. A másodfokú bíróság azon álláspontja miatt, hogy a feltalálói tevékenység vizsgálata nem tárgya a jelen pernek, csupán annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes bármilyen módon közreműködött a találmánnyal kapcsolatban, nem vizsgálta ugyanakkor, hogy a közreműködés megalapozza-e a feltalálói minőséget. Miután a szabadalomban a főigénypontnak kell kielégíteni a szabadalmazhatóság feltételeit, a szakértő pedig csupán az aligénypontok vonatkozásában állapította meg az alperes részéről konkrét megoldásra vonatkozó javaslatot, megállapítható, hogy a felperesek a főigénypontban megfogalmazott megoldás tekintetében feltalálói tevékenységet végeztek, az alperes közreműködése pedig kizárólag önmagukban nem szabadalmaztatható megoldások létrehozásában való közreműködésben merült ki, az nem vezetett a találmányi gondolat megfogalmazásához. Ebből pedig az következik, hogy az alperes nem tekinthető feltalálónak a perbeli szabadalmakkal kapcsolatban végzett munkája alapján. A felperesek megítélése szerint az alperes új és feltalálói tevékenységet jelentő megoldás létrehozásában nem vett részt, a termék szakembertől elvárható szintű műszaki fejlesztésében vett részt, amely hasznos, de a találmány lényegét és szabadalmaztathatóságát nem érinti. A felperesek felülvizsgálati eljárási költségigénye 1.314.600 forint volt. [18] Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy iratellenesen állítják a felperesek, miszerint a perbeli találmány kidolgozása 2012 év vége előtti időszakra vonatkozik. A szakértő megállapította, hogy a felperesek és az alperes közreműködése
- decemberétől
- decemberéig tartott, és a
- januári fejlesztési állapotban már megjelent az alperes tevékenysége. A szakértő részletesen ismertette az alperes szakmai részvételét a munkafolyamatban és egyértelműen megállapította az alperes feltalálói tevékenységét. A szakértő a tárgyi szabadalmak többlettartalmát vizsgálta és mutatta ki a már ismert megoldásokhoz képest, ezért nincs jelentősége a felperesek korábban, 2012 vége előtt kifejtett tevékenységének. A szakértő a
- június 7-ei bejelentéssel kapcsolatban egyértelműen megállapította, hogy ebben az időpontban az alperes már több, mint fél éve feltalálói tevékenységet folytatott a felperesekkel együtt. Ugyancsak iratellenesen állítják a felperesek, hogy a szakértő csak az aligénypontok vonatkozásában állapította meg az alperes részéről a konkrét megoldásra vonatkozó javaslatot. A szerkezet főigénypontban leírt alapműködésén a bejelentés előtt feltalálói tevékenység volt szükséges ahhoz, hogy az a kívánt módon funkcionáljon, amelyben az alperes is részt vett és ezt a szakértő is visszaigazolta. A felpereseknek azt az álláspontját, mely szerint az alperes közreműködése kizárólag önmagukban nem szabadalmaztatható megoldások létrehozásában való közreműködésben merült ki, a szakértői vélemény egyértelműen cáfolta. Az alperes nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a felperesek az elsőfokú eljárásban elfogadták a szakértői véleményt, arra hivatkozva kívántak a szerzőségi részarány megváltoztatására vonatkozó keresetmódosítással élni. Az alperes felülvizsgálati eljárási költségigénye 812.800 forint volt. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem sértett jogszabályt. [20] A perben az elbírált kereset alapján a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes a perbeli szabadalmakban megtestesült találmány kidolgozása során feltalálói tevékenységet egyáltalán nem végzett, azaz a találmányban megtestesülő műszaki megoldás kizárólag a felperesek feltalálói tevékenységének az eredménye. Az eljárt bíróságok a per adatainak a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével állapították meg az alperes feltalálói minőségét megalapozó közreműködését a találmány megalkotásában. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére és a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során az ügy érdemére kiható, nyilvánvalóan helytelen, iratellenes, kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes következtetésre jut (BH2002.29., BH1993.768., BH1999.44.). A perbeli esetben ez nem volt megállapítható. [21] Az Szt. 7. §
(1)bekezdése alapján feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. A
(3)bekezdés a feltalálók egyenlő szerzőségi arányára vonatkozó vélelmet állít fel, ha a találmányt többen közösen alkották. Az ítélkezési gyakorlat szerint, azt, aki a szabadalmi igénypontok részének a kialakításával kapcsolatban közreműködött a szabadalommal védett megoldás létrehozásában, feltalálónak kell tekinteni (BH1987.79.). A szerzőség szempontjából az oltalmazható találmány feltalálói tevékenységéhez tartozik a találmány lényegét kitevő alapgondolat megfogalmazásán túl a megoldás kidolgozása és mindaz az alkotó jellegű tevékenység is, ami a kidolgozott lényegi megoldásnak az oltalmazhatósághoz szükséges tartalmi feltételek kialakítása körében szükséges (BH1988.139.). [22] A perben kirendelt igazságügyi műszaki szakértő a találmány lényegét alkotó megoldás kidolgozásában az alperes érdemi közreműködő tevékenységét egyértelműen megállapította. A szakértő az alperes által végzett fejlesztői közreműködés minőségét, a feltalálói részmunka súlyát, illetve feltalálói szerzőségi arányát a javaslatával érintett szerkezeti rész találmányok szerinti fontossága, felvetésének műszaki tartalma, aktualitása, kivitelezhetősége és javaslatainak tényleges szerkezeti megjelenése alapján határozta meg (22.P.20.696/2015/
- számú irat 9-
- oldal). A szakértő igénypontok szerint vizsgálta a felek alkotó munkában való részvételét, és a főigénypont tekintetében nem értett egyet a felperesek azon álláspontjával, hogy az kizárólag saját munkájuk eredménye. A felülvizsgálati állásponttal szemben, a feltalálói minőséget megalapozó közreműködés vizsgálata során ugyanakkor nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy az egyes javasolt megoldások önmagukban teljesítik-e a szabadalmi oltalom egyes törvényi feltételeit, hanem azt kellett megítélni, hogy a találmány lényegét alkotó műszaki megoldásnak az oltalomhoz szükséges tartalmi feltételei kidolgozásában alkotó módon vett-e részt az alperes. Ezért, amint azt az eljárt bíróságok is helytállóan megállapították, az alperes által javasolt konkrét megoldások tekintetében az Szt.
- §-a alapján az újdonság, valamint a
- § szerinti feltalálói tevékenység vizsgálata szükségtelen. Erre tekintettel nem állapítható meg az, hogy a szakértői megállapítások megalapozatlanok, mert a szakértő vizsgálata nem volt „iparjogvédelmi szempontú" azáltal, hogy az alperes által javasolt egyes részmegoldások - világviszonylatban mért - újdonságtartalmát nem vizsgálta. [23] A perben csatolt felek közötti levélváltásokból és dokumentumokból a szakértő és az eljárt bíróságok is okszerűen jutottak arra a következtetésre, hogy az alperes a találmány kidolgozása során az érdemi munkában alkotó módon működött közre. Amint azt a másodfokú bíróság is helyesen megállapította, az alperes feltalálói tevékenységének megítélése során annak van jelentősége, amivel a tárgyi szabadalmak többet jelentenek a már ismert megoldásokhoz képest. A szakértő megállapította, hogy a felperesek és az alperes "feltalálói/szerkesztői/konstrukciós közreműködése" egy évig, 2012 decemberétől 2013 decemberéig tartott. A szakértő álláspontja szerint: a fejlesztési előzményekhez képest, amely előzmények műszaki tartalmát kizárólag a felperesek alkottak meg, a szabadalmak lényegi újdonságtartalma a ... szabadalom esetében 10 %, a ... szabadalom esetén 15 %. A felperesek a szakértő műszaki elemzését alaposnak tartották, csupán az abból levont jogi következtetésük eltérő a jogerős ítéletben kifejtett következtetéstől. [24] A Kúria megítélése szerint a per adatainak mérlegelése során az értékelés körébe vonható a felperesek részéről a szabadalmi bejelentésben az alperes feltalálói minőségének az elismerése, továbbá a perben a szakértői vélemény feltalálói részarányokra vonatkozó megállapításának elfogadása, melynek alapján terjesztették elő a felperesek a másodlagos kereseti kérelmet. [25] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvek alapján azt, hogy a jogerős ítélet a per adatainak okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes mérlegelésen alapul, megállapítani nem lehet. [26] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [27] Szt.
- § A döntés elvi tartalma [28] A feltalálói minőséget megalapozó közreműködés vizsgálata során azt kell megítélni, hogy a találmány lényegét alkotó műszaki megoldásnak az oltalomhoz szükséges tartalmi feltételei kidolgozásában alkotó módon vett-e részt az érintett személy. Záró rész [29] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felpereseket a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése szerint megállapított, számlával igazolt felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző