EBH.2015.K.15 – Kúria

(2)bekezdése alkalmazandó a folyamatosan fennálló tevékenységre tekintettel [2013. évi XXXVI. tv. 231. §

(5)bek.,

1. §,
2. §]. [1] G. J. központi névjegyzékben szereplő választópolgár (polgármesterjelölt) megjelöléssel
3. október 3-án kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) állítva, hogy B. A.-nak az Együtt-PM Szövetség, az MSZP és a Demokratikus Koalíció ÓbudaBékásmegyeri közös polgármesterjelöltjének 3.kerulet.ittlakunk.hu weboldalon szereplő hirdetése – melyben magát „A demokratikus ellenzék közös polgármesterjelöltje”-ként hirdeti – sérti a választási eljárásról szóló
4. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában rögzített, a választások tisztaságának megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. [2] Előadta, hogy B. A. állításával azt a hamis látszatot kelti, mintha valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak ő lenne a polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren, holott – többek között – a demokratikus ellenzék részét képező Lehet Más a Politikának nem B. A. a polgármesterjelöltje. Beadványozó szerint a hirdetés állítása azért is jogszabálysértő, mert azt a hamis látszatot is kelti, mintha a többi ellenzéki párt – akiknek nem ő a polgármesterjelöltje – nem lenne demokratikus. A Ve. 209.§

(2)bekezdésére hivatkozva előadta, hogy kifogása törvényes határidőben került benyújtásra, mert a sérelmezett tevékenység jelenleg is fennáll. Kérte B A eltiltását a további jogsértéstől a Ve. 218.§

(2)bekezdés b) pontjára hivatkozva. [3] A beadványozó kérelméhez csatolta a sérelmezett politikai hirdetést, melyen feltüntetésre került, hogy azt

1. október 2-án 15 óra 10 perckor mentette le a weboldalról. [4] Az FVB a kifogást
2. október 6-án kelt határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra alapítottan, hogy a beadványozó sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, így minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a kifogás a Ve. 209.§

(1)bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra. Az elkésett kifogást pedig a Ve. 215.§ b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [5] A beadványozó

1. október 8-án benyújtott fellebbezésében az FVB határozatának megváltoztatását és a kifogásának helyt adó határozat hozatalát kérte, előadva, hogy a benyújtott kifogás kifejezetten tartalmazta azt a tényt, hogy a jogsértés folyamatosan, a benyújtás időpontjában is fennállt, ezért a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdőidőpontja, hanem az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Hivatkozott arra is, hogy a jogsértő politikai hirdetést – melyen annak lementési időpontja fel van tüntetve – kifogásához csatolta igazolva a tudomásszerzése időpontját. [6] A beadványozó fellebbezését elbírálva a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB)
2. október 9-én kelt határozatával az FVB határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló háromnapos határidő a kifogás tárgyává tett hirdetésnek a hivatkozott weboldalon történő közzétételével kezdődött, ezen időpont megjelölése pedig a kifogást tevő kötelezettsége lett volna, azonban erre utaló adatot a kifogásban nem jelölt meg. [7] Rámutatott – a Kvk.III.37.484/2014/
3. számú kúriai döntésre is hivatkozva – arra, hogy internetes sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a Ve. 209.§

(1)bekezdésében foglalt határidő nem az észlelés időpontjától, hanem a cikk megjelenésének napjától számítandó. [8] Hangsúlyozta, hogy valamely cikk interneten való közzététele nem a Ve. 209.§

(2)bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, mert a közzététel egyszeri tevékenység (cselekmény), melyet nem tesz folyamatossá az, hogy az egyszeri cselekménnyel közzétett médiatartalmat meg lehet tekinteni, hozzá lehet férni. Az NVB álláspontja szerint az FVB helyesen állapította meg, hogy a kifogás elkésettség miatt érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas. [9] Az NVB határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a határozat megváltoztatását, a kifogás határidőben történő benyújtásának a megállapítását és annak érdemi elbírálását kérte az annak helyt adó határozat hozatalával. [10] A felülvizsgálati kérelem az eljárási kifogás tárgyában alapos, míg az ügy érdemi részét képező kifogás tekintetében alaptalan. [11] A kérelmező által benyújtott eljárási kifogás körében a Kúria vizsgálta a Ve. 209.§

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat, mely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz, folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. [12] A kifogás és a felülvizsgálati kérelem folyamatosan fennálló sérelmezett tevékenységre hivatkozott. Ennek igazolására a beadványozó a politikai hirdetést tartalmazó weboldal lementett példányát is csatolta. [13] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy adott esetben nem egyszeri elkövetésről, hanem folyamatosan fennálló tevékenységről van szó a Ve. 209.§

(2)bekezdése alkalmazandó a jogorvoslati határidő meghatározása körében. Mivel a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető, érdemi vizsgálata nem mellőzhető. [14] Ezzel kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy az NVB által hivatkozott Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében újságkiadvány tekintetében állapította meg, hogy nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ezt is figyelembe véve nem osztotta a Kúria az NVB határozatának indoklásában kifejtett azon álláspontot, hogy internetes sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a Ve. 209.§

(1)bekezdésében foglalt határidő nem az észlelés időpontjától, hanem a cikk megjelenésének napjától számítandó. Az NVB által kifejtettekkel szemben valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása a Ve. 209.§

(2)bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, melynek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk az interneten még megtalálható. [15] A Kúria a Ve. 231.§

(5)bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozatot, valamint az FVB kifogással támadott határozatát megváltoztatta és a kifogást – az alábbiak szerint – érdemben bírálta el. [16] A kifogáshoz csatolt politikai hirdetést tartalmazó weboldal azt tartalmazza, hogy „A demokratikus ellenzék közös polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren B A”. Ezen szöveg mellett közvetlenül található az Együtt, az MSZP, a PM és a DK hivatalos logójának ábrázolása. [17] A kifogás elbírálása során a Kúria az egész hirdetés tartalmát vette figyelembe rámutatva, hogy a fent leírt ábrázolás alapján megállapítható, hogy a hirdetés pontosan megnevezi, hogy B A a demokratikus ellenzékhez tartozó mely pártok jelöltje, olyat azonban nem tartalmaz, hogy valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak ő lenne a polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren, az általa megjelölt pártok pedig kétségtelenül a demokratikus ellenzékbe tartozó jelölő szervezetek. [18] Mindezeket értékelve a Kúria a Ve. 2.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiba ütköző politikai hirdetés fennállását nem találta megállapíthatónak, ezért a kifogást – a megtámadott határozatokat a Ve. 231.§

(5)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva - a Ve. 220.§-ában írtakra figyelemmel elutasította. [19] (Kúria Kvk.II.38.056/2014.)