A fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége [1997. évi CLV. tv. 16/A. §
(3)bek., 17/C. §
(1)bek.;
- évik CXXXIV. tv.
- §
(1)bek.,
(7)bek.]. [1] Az elsőfokú hatóság
- július 18-án hatósági ellenőrzést folytatott le a felperes K. alatt üzemeltetett „N. D.” elnevezésű kereskedelmi egységében. A felügyelők próbavásárlása után jelenlétükben az elsőfokú hatóság által megbízott fiatalkorú személy lépett az üzletbe, az eladó elkérte a személyi igazolványát, majd cigarettával őt kiszolgálta. [2] Az elsőfokú hatóság határozatával megállapította, hogy a felperesi társaság megsértette a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 16/A. §
(3)bekezdésében, és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fd. tv.) 16. §
(1)bekezdésében foglaltakat, ezért a felperest 100.000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta és 30 napra az ellenőrzött üzletben a dohánytermékek forgalmazását megtiltotta. Ez utóbbi rendelkezésének azonnali végrehajthatóságát mondta ki. [3] Az elsőfokú hatóság határozata indokolásában rögzítette, hogy a kis-, és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3. §
(1)bekezdésében meghatározott kritériumok meglétét az Fgy. tv. 47/C. §
(5)bekezdés c) pontjában, illetve az Fd. tv. 16. §
(7)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vizsgálta. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes a jogsértés tényét nem vitatta, jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet. [5] A felperes a jogerős közigazgatási határozattal szemben bírósághoz fordult és kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását. [6] Keresete indokaként előadta, hogy az alperesi határozat súlyosan jogszabálysértő, ugyanis az Fgy. tv. 16/A. §
(3)bekezdése, 47. §
(1)bekezdése figyelembevételével is megállapítható, hogy az alperes nem az eset összes körülményének figyelembevételével járt el a szankció meghatározásakor, nem a szükséges és arányos szankciót alkalmazta az első jogsértést elkövetővel szemben. [7] A kereset alaptalan. [8] A Pp. 339/B. § kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. [9] A felperes a keresetében nem vitatta, hogy kiskorú személy részére dohányterméket értékesített és ezzel megszegte az Fd. tv. 1. §
(2)bekezdésében, 16. §
(1)bekezdésében foglaltakat, így az Fd. tv. 16. §
(7)bekezdése szerint a hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szabhatott ki. Az Fd. tv. 17. §
(2)bekezdése szerint az 1. §
(1)bekezdése, valamint a 16. §-a a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárásra jogosult szerv az Fgy. tv. 45/A. §
(1)-
(3)bekezdései értelmében. [10] Az Fgy. tv. 16/A. §-a tartalmazza a gyermek – és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezéseket, melynek
(3)bekezdése kimondja, hogy tilos
- életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. [11] Az Fgy. tv.
- §
(1)bekezdései rendelkezik a kiszabható szankciókról. E szerint, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. §
(1)-
(3)bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: ... ... ... h) a 16/A. §
(1)-
(3)bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. [12] A felperes a kiszabott szankció eltúlzott, a figyelmetlenségből eredő jogsértéssel arányban nem álló voltát állította. [13] A fentiek alapján megállapítható, hogy a hatóság a kiskorú részére történő dohányáruértékesítés miatt legfeljebb egy évre tilthatta meg a dohánytermék forgalmazását, illetve fogyasztóvédelmi bírságot szabhatott ki, amelynek mértéke 15.000 forinttól még az Fgy. tv. 47/C. §
(1)bekezdés b) pontjába tartozó nettó árbevételű vállalkozás esetén is 500.000 forintig terjedhet. [14] Az alperes a szankció meghatározásakor a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, illetve azok célja pontos, részletes felsorolásában a jogsértés súlyát kiemelkedőnek értékelte és figyelembe vette azt is, hogy az ellenőrzött egység elhelyezkedése, mérete és a kihelyezett árukészlet folytán az a fogyasztók nagyobb körét érinthette, annak ellenére, hogy a jogsértés bizonyíthatóan csak a próbavásárló fiatalkorút érintette. [15] A szankció megállapításakor a fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelési jogkörében járt el. A fentebb idézett Pp. 399/B. § alapján a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerű, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta és a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, valamint a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. [16] A bíróság álláspontja szerint a fenti követelményeknek az alperesi határozat eleget tesz. A hatóság azt is megjelölte határozatában, hogy a dohánytermékek forgalmazásának megtiltásától azt várja, hogy a felperest jogkövető magatartásra szorítsa. [17] Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége. [18] A felperes állításával ellentétben a bírság kiszabásakor, illetve a további szankció megállapításakor a hatóság a felperes koncessziós szerződésből eredő polgári jogi kötelezettségeire nem lehetett tekintettel, a dohányáru forgalmazásának koncessziós szerződésben foglalt feltételei a közigazgatási jogviszonyon kívül eső körülmények, amelyek figyelembevételére az Fgy. tv. 47. §
(1)bekezdése nem ad lehetőséget. [19] Ennek következtében a koncessziós szerződésből eredő felperesi jogok és kötelezettségek nem érintik az alperesi hatóság azon jogosultságát, hogy a dohánytermék forgalmazását az általa a jogsértés súlyához igazodó mértékben megállapítsa. Köztudomású, hogy a dohányboltban nem kizárólagosan dohánytermék forgalmazható, de a jogszerű dohánytermék-forgalmazás érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság köteles a törvény által szabályozott szankciók alkalmazására. Ennek következtében a bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat a kiszabott szankciókat tekintve a jogsértéssel arányosnak tekintendő. [20] A felperes sérelmezte, hogy a hatóság határozatának kötelezésre vonatkozó részét előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Tekintve, hogy az Fgy. tv. 49. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a fogyasztóvédelmi hatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja a határozatát a 47. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása esetén, a hatóság e körben is mérlegelési jogkörében járt el. Az alperes a felperesi társaság jogkövető magatartásra ösztönzése érdekében, tisztázott tényállású ügyben hozta meg ezen rendelkezését a fiatalkorúak fizikai fejlődése védelme érdekében. Az alperes, illetve az elsőfokú hatóság e körben is részletesen indokolta határozatát, amely rendelkezés a Pp. 339/B. §-a értelmében jogszerűnek tekintendő. [21] A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperesi határozat megfelel az anyagi és eljárási szabályoknak, így a keresetet elutasította. (Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.652/2013/5. szám)