EBH.2015.K.28. – Kúria

(2)bekezdésre kell utalni [

1. LVII. tv. 44/C. §,.
2. §

(6)bek.;

1. CXXX. tv.
2. §

(2)bek.;

1. CLXXXV. tv.
2. §

(2)bek.; 61/

1. (XII.14.) IRM. r.
2. §

(2)bek., 54. §

(1)bek.]. Az indítvány alapjául szolgáló tényállás 1 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §

(1)bekezdése alapján törvényességi felhívással élt Csenyéte Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett önkormányzat) a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 5/

1. (III.03.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) tekintetében, amelyben indítványozta az Ör. hatályon kívül helyezését és az adott tárgyban a hatályos jogszabályoknak megfelelő új önkormányzati rendelet megalkotását. 2 Az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakra nem válaszolt. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása 3 Az indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése tárgyában a vízgazdálkodásról szóló
2. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.)
3. §

(6)bekezdése ad felhatalmazást. Az Ör. bevezető része az Alaptörvény

1. cikkére és nem a Vgt.-re, hanem a hulladékról szóló
2. évi CLXXXV. törvényre (a továbbiakban: Hgt.) utal. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/
3. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.)
4. §

(2)bekezdése értelmében az Alaptörvény 32. cikk

(2)bekezdésére, mint az önkormányzat jogalkotó hatáskörét megállapító rendelkezésre akkor lehet hivatkozni, ha a képviselő-testület az önkormányzati rendeletet eredeti jogalkotói hatáskörében alkotja meg. A Jszr. 54. §

(1)bekezdése pontosan meghatározza, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendelet bevezető részének mit kell tartalmaznia. Ennek nem felel meg az Ör., mivel olyan törvényre utal, amely a tárgy szerint felhatalmazást nem ad. Az indítványozó hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.021/2013/

1. számú határozatában kifejtett azon álláspontjára, amely szerint a végrehajtási jelleggel megalkotott önkormányzati rendelet esetében a felhatalmazó jogszabály megjelölése érvényességi kellék. Az indítványozó utalt arra, hogy a jogalkotásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
3. §

(2)bekezdése szerint nem lehet módosítani a rendelet bevezető részét, így az önkormányzat a törvénysértést csak a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelet megalkotásával tudja megszüntetni. 4 Az indítványozó szerint az Ör. a jogszabály-szerkesztési előírásoknak más szempontból sem felel meg. A Jszr. 4. §

(2)bekezdése értelmében egy jogszabályban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki. A Vgt. szerint a közszolgáltatás tárgya a „nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz” begyűjtése, az Ör. azonban a „folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás” fogalmat használja, amely tartalma szerint nem azonos a Vgt. által szabályozott közszolgáltatással. Az eltérő fogalomhasználat értelmezési nehézséget okoz, megtévesztő, ezáltal sérti a jogbiztonságot. Az indítványozó kifejtette továbbá, hogy az Ör. formai tagoltsága és szerkezeti egységei sem felelnek meg a Jszr.-ben meghatározott jogszabályszerkesztési előírásoknak. 5 Végezetül az indítványozó utalt arra is, hogy a Vgt. 45. §

(6)bekezdés alapján a felhatalmazás kereteit a Vgt. 44/C. §

(2)bekezdés a)-g) pontjai határozzák meg. Az ebben kapott felhatalmazásnak az Ör. több szempontból nem tesz eleget. 6 Az indítványozó szerint az Ör. – a fentiek alapján – a Vgt. és a Jszr. rendelkezéseivel ellentétes, ezért kérte az Ör. egészének megsemmisítését. 7 A Kúria Önkormányzatai Tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

1. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
2. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot, hogy az indítványra állásfoglalást terjeszthet elő. A megadott határidőn belül az érintett önkormányzat az állásfoglalás benyújtásával kapcsolatos lehetőségével nem élt, a rendelettel kapcsolatban nem adott tájékoztatást. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása 8 Az Alaptörvény
3. cikk

(2)bekezdése értelmében „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.” Az Alaptörvény e szabálya az eredeti és a származékos önkormányzati jogalkotói jogkörről szól. Ehhez igazodik a Jszr. 53. §

(2)bekezdése, amely az Alaptörvény e szabályára utalást akkor teszi kötelezővé, ha az önkormányzat eredeti jogalkotói jogkörében jár el. A Jszr. 54. §

(1)bekezdése szerint a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják. 9 A Kúria megítélése szerint a felhatalmazó rendelkezések önkormányzati rendelet bevezetőjében való pontos megjelölése az önkormányzati rendeletalkotás fontos garanciája, mert ahogy a Kúria korábbi döntésében megállapította, ez alapján lehet eldönteni, hogy az önkormányzati rendelet igazodik-e a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez. A Köf.5.021/2013/

1. számú határozat szerint „a végrehajtási jelleggel megalkotott önkormányzati rendelet esetében azonban a felhatalmazó jogszabály megjelölése érvényességi kellék, mert az önkormányzat csak annak közbejöttével válik normaalkotóvá. Önálló cél hiányában igazodik a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez.” 10 Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ör. nem a tárgy szerint vonatkozó törvényt, azaz nem a Vgt.-t jelöli meg bevezető részében, hanem a Hgt.-t, de a Hgt.-nek sem utal konkrét felhatalmazó rendelkezésére. Megjegyzést érdemel, hogy a Hgt.
2. §-a is ad felhatalmazást önkormányzati rendeleti szabályozásra. A Hgt.
3. §-a a törvény hatályát érintően állapít meg szabályokat. Az Ör.ben szabályozott szennyvízkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás önkormányzati szabályozására nem a Hgt. rendelkezései az irányadóak, e tárgyban nem a Hgt. ad felhatalmazást, hanem a Vgt.
4. §

(6)bekezdése. Mivel az Ör. bevezető része olyan törvényre utal, amely az adott tárgyban felhatalmazást nem ad önkormányzati rendeleti szabályozásra, ezért az Ör. a Jszr. 54. §

(1)bekezdésével ellentétes. Az Ör. bevezetője megjelöli az Alaptörvény

1. §-át is. Az Alaptörvény
2. § hat bekezdésből áll, a helyi önkormányzat hatáskörcsoportjainak a felsorolásától kezdve az önkormányzati rendelet jogforrástani besorolásig számos rendelkezést tartalmaz. A Kúria megállapítja, hogy az Alaptörvény e rendelkezésére való általános utalás – ahogy a rossz törvényi hivatkozás is – jogbizonytalanságot eredményez. 11 A Jat.
3. §

(2)bekezdése értelmében „[n]em lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét ...” Ez alapján megalapozott az indítványozó azon állítása, hogy az Ör. bevezetőjében jelölt jogszabálysértést nem módosítással, hanem új önkormányzati rendelet megalkotásával lehet orvosolni. E körbe csatlakozik be, hogy a rendelet „A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás” címet viseli, azonban a Vgt. IX/A. Fejezete szerinti tárgy: „A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás”. Így mind az Ör. címe, mind pedig bevezetője módosítással nem korrigálható. 12 A Kúria Önkormányzati Tanácsa megvizsgálta az indítványozó egyes tartalmi kifogásait is. A Vgt. 45. §

(6)bekezdése értelmében „Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselőtestülete, hogy a törvény 44/C. §

(2)bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.” A Vgt. 44/C. §

(2)bekezdése a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás körében több tárgykört is megjelöl az önkormányzati szabályozást illetően. A Vgt. e rendelkezése szerint: A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

1. a)a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
2. b)a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
3. c)a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
4. d)a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
5. e)az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
6. f)az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
7. g)a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. 13 A jelen eljárásban vizsgált Ör. mindösszesen hat szakaszból áll. Nem tartalmazza – többek között – a Vgt. szerinti közszolgáltató megnevezését, az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet, a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét stb. Megállapítható ezáltal, hogy az Ör. tartalmában sem felel meg a szabályozás alá vont tárgynak. 14 Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. ellentétben áll a Jszr. 54. §

(1)bekezdésével és a Hgt. 1. §

(2)bekezdés a) pontjával, valamint a Vgt. 45. §

(6)bekezdésével és 44/C. §-ával. A formai és tartalmi törvényellenességre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az Ör. egészét megsemmisítette. (Kúria Köf.5032/2014.)