JE.2006.B.4. – Kúria

(1), 68. §-ának

(1)és 89. §-ának

(1)-

(3)bekezdése értelmében kizárt, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés elévülése a próbaidő tartama alatt bekövetkezzen. A próbaidő tartama alatt a büntetés végrehajtását elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedése a büntetés elévülésének a kezdő időpontja. II. A felfüggesztett büntetés elévülése a próbaidő leteltének napján kezdődik. A büntetés elévülését – a próbaidő letelte után – a felfüggesztett szabadságvesztés (pénzbüntetés) végrehajtását elrendelő jogerős bírósági határozat szakítja félbe. Ebben az esetben a büntetés elévülésének tartamába a próbaidő leteltétől a végrehajtást elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedéséig eltelt idő – a Büntető Törvénykönyv értelmében – nem számít be. I n d o k o l á s I. 1. A legfőbb ügyész BF.2679/2005. szám alatt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 440. -24/2006.BJE.szám §-a

(1)bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozással, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A jogegységi indítvány szerint a bíróságok eltérően ítélik meg, hogy a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése értelmében félbeszakítja-e a büntetés elévülését az elsőfokú bíróságnak a korábban kiszabott felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelő ítélete.

1. A jogegységi indítvány az eltérő álláspontok szemléltetésére a következő bírósági határozatokat hozta fel. a) A Budai Központi Kerületi Bíróság az
2. május
3. napján meghozott és jogerőre emelkedett 2.B.I.52/1995/
4. számú ítéletével a terheltet orgazdaság bűntette miatt, mint különös visszaesőt 10 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
5. március
6. napján kelt 7.B.VI.1568/1999/
7. számú ítéletével ugyanezen terheltet - az
8. február
9. napján elkövetett – sikkasztás bűntette miatt 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és egyben – a Btk.
10. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján - elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a

1. szeptember
2. napján kelt 22.Bf.7447/2004/
3. számú ítéletével a PKKB ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzte, mert álláspontja szerint – figyelemmel a Btk.
4. §-a

(1)bekezdésének d) pontjára és 68. §-ának

(1)bekezdésére – a BKKB 2.B.I.52/1995/

1. számú ítéletével kiszabott börtönbüntetés
2. május
3. napján elévült, ezért már nem hajtható végre. b) A Budai Központi Kerületi Bíróság a
4. május
5. napján (a Be.
6. §-a szerinti különleges eljárás során) meghozott 2.Bk.I.761/2005/
7. számú végzésével a BKKB 2.B.I.52/1995/
8. számú ítéletével kiszabott végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - 10 hónapi börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. -34/2006.BJE.szám A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a
9. június
10. napján meghozott 22.Bkf.7149/2005/
11. számú végzésével a BKKB (elsőfokú) határozatát megváltoztatta, és a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasította. A Fővárosi Bíróság kifejtette, hogy a Btk.
12. §-ának

(4)bekezdése szerint a büntetés végrehajthatóságának elévülését félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása iránt tett intézkedés. A felfüggesztett büntetés a jogintézmény lényegéből adódóan nem végrehajtható. Ebből az következik, hogy végrehajtása érdekében csak akkor lehet intézkedni, ha végrehajthatóvá vált. A felfüggesztett büntetés azt követően válik végrehajthatóvá, hogy a végrehajtását jogerős határozat elrendeli, e jogerős határozatot pedig nyilvánvalóan szintén a felfüggesztett büntetés elévülési idején belül kell meghozni. Az elévülés szempontjából tehát a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése, és a végrehajtás érdekében tett intézkedés a Btk. helyes értelmezése szerint egymással össze nem mosható fogalom. Az ügyészség értelmezése szerint a felfüggesztett büntetés végrehajtásáról a törvény ellenére rendelkező nem jogerős határozat az elévülést akkor is félbeszakítja, ha a jogerős határozat e rendelkezést már mellőzi. Ugyanerre az eredményre vezet az is, ha az elsőfokú bíróságnak a felfüggesztett büntetés végrehajtásáról rendelkező határozatát a másodfokú bíróság utóbb hatályon kívül helyezi. A Fővárosi Bíróság szerint az ügyészség és az elsőfokú bíróság által követendőnek vélt ilyen gyakorlat egyúttal a tisztességes eljárás, és jogbiztonság alkotmányos követelményének a sérelmét is jelenti, hiszen ezzel nem egyeztethető össze, hogy egy jogerőre nem emelkedő és ezért ténylegesen sohasem hatályosuló rendelkezés következtében a terhelt hátrányosabb helyzetbe kerüljön.

1. c)A Legfelsőbb Bíróság a Bfv.I.1560/2002/8. számú – felülvizsgálati eljárásban hozott, s a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.B.33966/1996/87., illetőleg a Fővárosi Bíróság 24.Bf.5737/2001/25. számú ítéletét hatályában fenntartó – végzésében a felülvizsgálati indítványt - a korábban kiszabott (végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetés végrehajtásának alapügyben történt elrendelését kifogásoló részében is - alaptalannak -44/2006.BJE.szám tartotta. A Legfelsőbb Bíróság e körben utalt arra, hogy az alapügyben eljáró elsőfokú bíróság a próbaidő tartama alatt rendelte el a szabadságvesztés végrehajtását, mely rendelkezés – a másodfokú ítélettel - kétségtelenül a próbaidő letelte után emelkedett jogerőre. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor kifejtette, hogy „– a törvény helyes értelmét tükröző bírói gyakorlat szerint – az elsőfokú bíróságnak a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő ítélete a felfüggesztett szabadságvesztés elévülését félbeszakítja, s így az első fokú ítélet kelte irányadó annak eldöntésénél, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását el kell-e rendelni (BJD 3698)." (BH 2003/487.)
2. d)A Legfelsőbb Bíróság a Bfv.I.2.529/2003/5. számú – felülvizsgálati eljárásban hozott, s a Budakörnyéki Bíróság 13.B.288/2001/30., illetőleg a Pest Megyei Bíróság 2.Bf.77/2002/5. számú ítéletét hatályában fenntartó – végzésében a felülvizsgálati indítványt a korábban kiszabott (végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetés végrehajtásának alapügyben történt elrendelését kifogásoló részében is alaptalannak tartotta. A Legfelsőbb Bíróság utalt arra, hogy az alapügyben a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának nem jogerős elrendelése, majd ezen ítéleti rendelkezés helybenhagyása kétségtelenül a próbaidőn túl történt. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor ebben az ügyben is kifejtette, hogy – a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében – a próbaidő tartama alatt az elévülés nem folyik, az csak a próbaidő leteltének napjával kezdődik el; a megindult elévülést azonban megszakította az első fokú nem jogerős ítélet kihirdetése, majd a határozat jogerőre emelkedése, amelyek a töretlen gyakorlat szerint elévülést megszakító, egyben újra indító hatósági aktusoknak számítanak (BH 2004/446). 3. A jogegységi indítvány szerint kétségtelen, hogy a büntethetőség és a büntetés elévülésénél a törvény a megszakító cselekmények körét eltérően jelöli meg, mert a büntethetőség elévülése esetében a hatósági aktus okát, a büntetés elévülése esetében pedig a célját jelöli meg, azonban az elévülést félbeszakító intézkedések fogalmi ismérve egységes. -54/2006.BJE.szám A Legfelsőbb Bíróság (felhozott döntésekkel szemléltetett) gyakorlata azon a törvényértelmezésen alapul, mely szerint a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásáról rendelkező nem jogerős ítélet a büntetés elévülését félbeszakítja, szemben a Fővárosi Bíróság álláspontjával. Mindezek alapján – a jogegységi indítvány szerint – a Fővárosi Bíróság tévesen értelmezi a törvényt, amikor olyan gyakorlatot folytat, hogy csak a jogerősen végrehajtani rendelt büntetés végrehajtása végett tett intézkedés szakítja félbe a büntetés elévülését. A jogegységi indítvány szerint a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése nem a jogerős bírói ítéletet, hanem az elítélt ellen, a büntetés végrehajtása iránt tett intézkedést tekinti az elévülés félbeszakítását eredményező eljárási cselekménynek. A jogegységi indítvány utal arra, hogy a jogerő valóban nélkülözhetetlen feltétele a végrehajthatóságnak, azonban a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése szempontjából a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelő ítélet jogereje közömbös. A törvény egyéb rendelkezéseiből is félreérthetetlenül következik, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása végett tett intézkedésnek történjék az akár ítélettel is - anyagi jogerőhatása nincs. Az ilyen rendelkezés törvénysértő voltát a bíróság a Be. 572. §-a alapján hivatalból is orvosolni köteles; a Be. 6. §-a

(3)bekezdésének d) pontja pedig ezt a szabályozást kivonja a többszöri eljárás tilalma alól. II. Az eldöntendő elvi kérdés, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a büntetés elévülésére és végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései alapján a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának nem jogerős elrendelése a büntetés elévülését félbeszakítja-e. Kétségtelen, hogy a legfőbb ügyész által megjelölt jogkérdést a bíróságok eltérően értelmezik, ezért az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. §-a

(1)bekezdésének a) pontja, -64/2006.BJE.szám illetve a Be. 439. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerinti okból - jogegységi határozat meghozatala szükséges. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 440. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján, a jogegységi indítvány érdemi elbírálása végett - a Be. 442. §-a

(3)bekezdése szerint – nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a jogegységi indítványt fenntartva, az abban foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. III. A jogegységi indítvány – eltérő indokokkal - alapos.

1. a) Az eldöntendő elvi kérdés – értelemszerűen – kizárólag olyan büntetésre (illetve büntetési nemre) vonatkozik, amely végrehajtásának felfüggesztését a Btk. lehetővé teszi. A Btk.
2. §-a értelmében ilyen a szabadságvesztés és a pénzbüntetés. A Btk.
3. §-a

(1)bekezdésének

1. pontja alapján a szabadságvesztés, a
2. pontja alapján pedig a pénzbüntetés a kiszabható főbüntetés neme. Ezért a Btk.
3. §-ának b) pontja és
4. §-ának

(1)bekezdése értelmében mindig a szabadságvesztés, illetve a pénzbüntetés évül el, s e tekintetben közömbös a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztése. b) A Btk. 68. §-a

(1)bekezdése első mondatának első fordulata értelmében a végrehajtandóként kiszabott szabadságvesztés és pénzbüntetés elévülésének kezdő időpontja a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja; ha pedig a végrehajtást felfüggesztik, akkor – a Btk. 68. §-a

(1)bekezdése első mondatának második fordulata alapján - a próbaidő leteltének a napja. c) A Btk. 67. §-a

(1)bekezdésének és a Btk. 89. §-a

(1)-

(3)bekezdésének egybevetett értelméből az következik, hogy főszabályként szabadságvesztés esetében a legrövidebb elévülési idő megegyezik a leghosszabb próbaidővel, míg pénzbüntetés esetében a próbaidő az elévülési időnél rövidebb. Ehhez képest a Btk. 89. §-ának

(4)és

(5)bekezdése két olyan esetről rendelkezik, amikor a próbaidő meghosszabbodik. -74/2006.BJE.szám d) E törvényi rendelkezések értelmében kizárt, hogy a büntetés elévülése a próbaidő alatt bekövetkezzen, mert amellett, hogy főszabályként a próbaidő nem haladhatja meg a legrövidebb elévülési időt – a próbaidő (illetve annak esetlegesen meghosszabbodott tartama) alatt az elévülés (figyelemmel annak kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezésre) meg sem kezdődik. 2. A végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésének nem az elévülési idő tartama, hanem az elévülés kezdő időpontja miatt van jelentősége, mert a végrehajtást – így annak elrendelését – az zárja ki, ha az adott szabadságvesztés vagy pénzbüntetés Btk. 67. §-a

(1)bekezdése első mondatának második fordulata szerinti (a próbaidő leteltének napján kezdődő) elévülési ideje már letelt.

1. A bíróság végrehajtást elrendelő határozatának jogerőre emelkedésével válik a – korábban végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés végrehajthatóvá. - -
2. A büntetés elévülését félbeszakítja a Btk.
3. §-a

(1)bekezdésének második mondata alapján, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, s az elévülés tartama a szökés napjával újra kezdődik; a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése alapján az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés, s a félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik. A Btk. 68. §-a

(1)bekezdésének második mondata értelemszerűen - arra vonatkozik, amikor a bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtandó büntetés, vagy a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának jogerős elrendelése esetén a végrehajtást foganatosították. A Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése pedig arra az esetre vonatkozik, ha a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását a bíróság jogerősen elrendelte és a végrehajtás végett történik intézkedés. 5. a) A bíróság – próbaidő alatt hozott - végrehajtást elrendelő határozata azért nem a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése értelmében vett (az elévülést félbeszakító) -84/2006.BJE.szám intézkedés, mert a Btk. 68. §-a

(1)bekezdése első mondatának második fordulata értelmében a próbaidő alatt a büntetés elévülése nem kezdődik meg. A próbaidő alatt hozott ilyen határozat jogerőre emelkedésének időpontjában kezdődik a büntetés elévülése. b) A bíróság – próbaidő letelte után hozott végrehajtást elrendelő nem jogerős határozata pedig azért nem a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése értelmében vett (az elévülést félbeszakító) intézkedés, mert bár a határozat meghozatala előtt a büntetés elévülése (a Btk. 68. §-a

(1)bekezdése első mondatának második fordulata alapján) már megkezdődött, azonban a kiszabott büntetés a végrehajtást elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig nem tekinthető végrehajthatónak.

1. Ha a bíróság végrehajtást elrendelő határozata a próbaidő letelte előtt jogerőre emelkedik, s ezáltal a büntetés végrehajthatóvá válik, akkor e határozat jogerőre emelkedésének az időpontja az elévülés kezdő időpontja. A végrehajtást elrendelő határozat próbaidő leteltét követő jogerőre emelkedésével a Btk.
2. §-a

(1)bekezdése első mondatának második fordulata alapján elkezdődött elévülés viszont értelemszerűen félbeszakad. Ezt követően - a már jogerősen végrehajthatóvá vált büntetés elévülése tekintetében – a Btk. 68. §-ának

(4)bekezdése alkalmazható, illetve alkalmazandó.

1. A Btk.
2. §-a nem a büntetés elévülésének nyugvásáról, hanem félbeszakításáról, illetve kezdő időpontjairól rendelkezik. Ezért amennyiben a korábban kiszabott – és végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés végrehajtását jogerősen elrendelik, akkor az adott büntetés elévülésének – Btk.
3. §-ának

(1)bekezdése szerinti - tartamába a próbaidő leteltétől a végrehajtást elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedéséig eltelt idő nem számít be. IV. A fentiek alapján a jogegységi tanács a Bírósági Határozatokban

1. évben közzé tett
2. és
3. évben közzé tett
4. számú döntésekben kifejtett jogértelmezést a jövőben nem tartja irányadónak. -94/2006.BJE.szám Ekként a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Tanácsa - a Be.
5. §-ának

(1)bekezdése szerint - a Bsz. 29. §-a

(1)bekezdésének a), illetve a Be. 439. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Be. 443. §-ának

(2)bekezdése alapján a jogegységi indítványnak – eltérő indokokkal - helyt adott és a rendelkező rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatát – a Bsz. 32. §-ának

(4)bekezdése, illetve a Be. 445. §-ának

(2)bekezdése alapján - a Magyar Közlönyben közzé teszi. Budapest,

1. október
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Édes Tamás s.k. bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró, Dr. Belegi József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok N-né TH