Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.010/2019/
- Kijavító végzés 32.Pf.21.010/2019/
- szám alatt. Budapest,
- február
- dr. Kisbán Tamás s. k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kapa Mátyás ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Ligeti György ügyvéd (címe.) által képviselt I.rendű alperes neve Kft. (I.rendű alperes címe.) I. rendű és II.rendű alperes neve Szerkesztősége (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 64.P.22.055/2019/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és Pf/
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a keresetet elutasító rendelkezését mellőzi. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint+áfa elsőfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes, mint médiaszolgáltató üzemelteti a ... rádiót, mely lineáris audio médiaszolgáltatást végez. Egyik műsorszáma, a „..." című interaktív műsor, mely heti rendszerességgel jelentkezik és folyamatos élő kommunikációt biztosít a hallgatóknak. A
- június 24-i műsorban a felperes személyére vonatkozóan több valótlan állítás került közzétételre híresztelés útján részben a műsorvezető, részben a műsorba betelefonáló ... tanú által máshonnan származó információkra hivatkozással. A médiatartalomban az hangzott el, hogy a ...ban politikai nyomásgyakorlást alkalmaznak tanulókkal szemben, balliberális tanárok nemzeti érzelmű diákokat vegzálnak
(1). A ... vezetése vagy felügyeleti szerve utasítására a diákokkal szemben sunyi, politikai nyomásgyakorlás történhetett
(2). A ...ban nyílt agitálás folyik a jelenlegi kormányzás ellen
(3). A ...ban az uniós választás előtt egyes tanárok arra gyakoroltak nyomást, hogy a diákok a ...ra szavazzanak
(4). A ... valamely tanára az osztályban O1G kitűzőt viselt
(5). A ... valamely tanára a magyar honfoglalókat degradálta
(6). ... levelet írt a ... intézményvezető hölgyének, amelyre nem kapott megfelelő választ
(7). [2] A felperes jogi képviselője útján
- július 18-án kelt és I. rendű alperessel
- július 19-én közölt helyreigazítás iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a fenti közlések valótlansága mellett kérte a való közlések megállapítását is. [3] A helyreigazítási kérelem nem járt eredménnyel, melyre tekintettel a felperes ezt követően az alábbi keresetet terjesztette elő egyetemlegesen az I. és a II. rendű alperesekkel szemben a helyreigazítási kérelemmel részben egyező tartalommal és azzal az eltéréssel, hogy a valóság megállapítását nem kérte: „A ... rádió
- június 24-i ... című műsorában valótlanul állítottuk, illetve híreszteltük az alábbi tényeket. Valótlanul híreszteltük, hogy a ...ban politikai nyomásgyakorlást alkalmaznak tanulókkal szemben balliberális tanárok nemzeti érzelmű diákokat vegzálnak
(1). Valótlanul híreszteltük, hogy a ... vezetése vagy felügyeleti szerve utasítására a diákokkal szemben sunyi, politikai nyomás gyakorlás történhetett
(2). Valótlanul állítottuk, hogy a ...ban nyílt agitálás folyik a jelenlegi kormányzás ellen
(3). Valótlanul híreszteltük, hogy a ...ban az uniós választás előtt egyes tanárok arra gyakoroltak nyomást, hogy a diákok a ...ra szavazzanak
(4). Valótlanul állítottuk, hogy a ... valamely tanára az osztályban O1G kitűzőt viselt
(5). Valótlanul híreszteltük, hogy a ...ban bármely tanár a magyar honfoglalókat degradálta
(6). Valótlanul híreszteltük, hogy ... levelet írt volna a ... intézményvezető hölgyének, melyre nem kapott megfelelő választ
(7)." Keresetében előadta, hogy az alperesi médiatartalomban híresztelés útján került közzétételre a személyét érintő valótlan állítások, melynek helyreigazítására az alperesek egyetemlegesen kötelesek. Keresete anyagi jogi alapjául a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. CIV. törvény (Smtv.) 12. §-át, eljárásjogi alapul a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. §
(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. rendű alperest kötelezte a keresettel egyező tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére, míg a fentieket meghaladó kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 18.000 forint illetéket és megállapította, hogy a fennmaradó 18.000 forint illetéket az állam viseli. [5] Az I. rendű alperessel szembeni keresetet alaposnak, míg a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet alaptalannak találta. Rögzítette, hogy az I. rendű alperes, mint médiatartalom szolgáltató lineáris audio médiaszolgáltatást nyújt ... Rádió név alatt, és internetes oldalt is üzemeltet ....hu címen, melyen keresztül szintén meghallgatható az élő adás, továbbá ezen keresztül lekérhető médiaszolgáltatást is nyújt, mellyel a korábbi műsorok visszakereshetők és újra meghallgathatók. Megállapította, hogy a médiatartalom kifogásolt részei felperes oktatási, nevelési tevékenységére, tanári karának és törvényes képviselőjének tevékenységére vonatkoznak, ezáltal a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik a Ptk. 2:54. §
(1)bekezdése és a PK
- számú állásfoglalás I. pontja szerint. Hangsúlyozta, hogy az Smtv.
- §
(1)bekezdése a sajtó-helyreigazítást, mint speciális személyiségi jogi jogvédelmi eszközt kizárólag a tényállítások tekintetében biztosítja. A bizonyíthatósági teszt alapján a sérelmezett kifejezések tényállításnak minősülnek, melyek bizonyíthatók, illetve cáfolhatók, továbbá a PK
- számú állásfoglalása alapján híresztelés esetén is a sajtószerv köteles bizonyítani a tények valóságtartalmát. A kifogásolt tartalom értelmezése során a PK
- számú állásfoglalása II. pontja szerinti vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a médiatartalom lényegileg azt fejezi ki, hogy a felperesi intézményben az intézmény vezetése, illetve a felügyeleti szerv utasítására, de minimálisan ezek tudtával és beleegyezésével a tanári kar részéről a diákokat rendszeres politikailag célzatos befolyás, nyomásgyakorlás, illetve zaklatás éri, azzal, hogy az ezt számonkérő megkeresésre még csak nem is válaszol. Részletesen értékelte a tanúvallomásokat és a bizonyítási eljárás eredményeképpen arra jutott, hogy az I. rendű alperes a Pp.
- §
(1)bekezdés és a 495. §
(2)bekezdés c) pontja alapján fennálló bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, erre tekintettel az I. rendű alperest, mint médiaszolgáltatót helyreigazítás közzétételére kötelezte. [6] A II. rendű alperessel szemben a keresetet alaptalannak ítélte, mert a kifogásolt médiatartalom közzétételére nem sajtótermékben került sor, hanem lineális médiaszolgáltatás keretében, és ilyen esetben a Pp. 495. §
(1)bekezdése által meghatározott igényérvényesítés címzettje az I. rendű alperes, vagyis passzív perbeli legitimációjával az I. rendű alperes rendelkezik, vagyis ilyen igény II. rendű alperessel szemben nem terjeszthető elő. Mindezek alapján az I. rendű alperest kötelezte a helyreigazítás közzétételére, míg a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasította. [7] A határozata indokolásában kifejtette, hogy a pernyertesség és pervesztesség aránya egyenlő, ezért a felszámított perköltség mértéke miatt, arról nem rendelkezett a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján. A feljegyzett illeték viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja, a 39. §
(3)bekezdés b), 42. §
(1)bekezdés a) és a 62. §
(1)bekezdés f) pontjai, valamint a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján határozott azzal, hogy a felperes teljes személyes illetékmentesség kedvezményében részesül. [8] A felperes fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés második fordulata alapján részben változtassa meg és mellőzze a rendelkező részből a fentieket meghaladó kereseti kérelmet elutasító rendelkezést, valamint kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére. Jogszabálysértésként a Pp. 2. §
(2)bekezdését, a Pp. 342. § (
- l)bekezdését, a Pp. 279. § (
- l)bekezdését, a Pp. 346. §
(5)bekezdését, valamint a Pp. 83. §
(1)-
(2)bekezdését jelölte meg. [9] Kérte, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontjában rögzített felülbírálati jogkörében eljárva bírálja felül az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményéből okszerűtlen következtetéseket vont le, ezért Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján - kérte a tényállás módosítását, valamint a megállapított tényekből helytelen jogi következtetést vont le, ezért - Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)pontja alapján kérte az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés levonását, a tények eltérő minősítését. [10] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetének úgy adott helyt, hogy az I. rendű alperest kötelezte a rendelkező részben meghatározott helyreigazító közlemény közzétételére, mellyel teljes egészében a hatályos kereseti kérelemnek megfelelő döntést hozott. Ezzel ellentétesen azonban az ítélet rendelkező részében a fentieket meghaladó kereseti kérelmet elutasította, továbbá a pernyertesség és a pervesztesség arányára tekintettel a perköltséget fele-fele arányban osztotta meg a felek között. Az elsőfokú bíróság tévesen indult ki abból, hogy a perben szerepel a II. rendű alperes is, akivel szemben a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő. A valóság azonban az, hogy egy nem létező kereseti kérelmet utasított el, és erre tekintettel határozott a perköltség megosztásáról. Indokolása körében előadta, hogy a felperes 2019. augusztus 6. napján kelt kereseti kérelmében alperesi pertársaságot jelölt meg, I. rendű alperesként a ... Korlátolt Felelősségű Társaságot, míg II. rendű alperesként a ... Szerkesztőségét jelölte meg. Az elsőfokú bíróság 5. számú végzésében arra hívta fel a felperest, hogy keresetét úgy pontosítsa, hogy azt kizárólag az I. rendű alperessel szemben terjessze elő. A felhívásnak eleget tett, és 2019. augusztus 12-én keltezett pontosított keresetében kizárólag a ... Kft.-t, mint egyedüli alperest jelölte meg, és kérte kötelezni a helyreigazítás közzétételére. A bíróság ezt a pontosított keresetlevelet tekintette hatályosnak, ezt közölte az alperessel, és ettől kezdve a 7. számú idézésben, majd az egyéb periratokban kizárólag egyetlen alperest szerepeltetett. Az alperessel közölt, hatályos és perfelvételre alkalmas kereset tehát kizárólag egy alperes, a ... Kft. ellen irányult. Mivel a perben a felperesnek nem volt keresete II. rendű alperes ellen, ezért a kereset vele szemben való elutasításának sem volt helye. Erre figyelemmel mellőzni kell az erről szóló ítéleti rendelkezést. Ezen túl mivel az elsőfokú bíróság teljes egészében helyt adott a felperes keresetének, a felperes a teljes pernyertessége alapján jogosult a perköltség alperes általi megtérítésére. Erre figyelemmel szükséges az ítélet perköltség viselésére vonatkozó részét úgy módosítani, hogy a teljes perköltség megfizetésére az alperest kell kötelezni. Kérte a fellebbezési eljárásban felmerült perköltség megfizetésére is kötelezni az alperest a Pp. 83. § (
- l)bekezdése alapján, azonban költségjegyzéket nem csatolt. Előadta, hogy a felperest az Itv. 5. § (
- l)bekezdés
- c)pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg. [11] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség vonatkozásában hagyja helyben. A felperes eredetileg nem jó alperest perelt, később pedig a bíróság felhívására a hiánypótlást két alperes, a szerkesztőség és a médiaszolgáltató ellen is előterjesztette. Az ügyben szükségtelen volt két alperest megnevezni, ezért a felperes csak részben lett pernyertes, ez pedig indokolja a perköltség megosztását. [12] A fellebbezés alapos. [13] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezéssel érintett körben a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a felülbírálat nem volt lehetséges, mert a fellebbezés nem a bizonyítás eredményének okszerűtlen minősítésére irányult. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(3)bekezdésének c) pontja alapján felülbírálati jogkörében vizsgálta a fellebbezés kapcsán, hogy van-e helye a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést levonni. [14] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben a tényállást helyesen állapította meg, az alkalmazandó jogszabályok körét részben helyesen határozta meg, ellenben a II. rendű alperessel szembeni kereset elutasítása téves következtetésen alapult. [15] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság felhívására és annak megfelelően kereseti kérelmét módosította, és azt csak és kizárólag a ... alperessel szemben tartotta fenn. Tekintettel arra, hogy az alperest helyreigazításra kötelezte az elsőfokú bíróság, így teljes egészében pernyertesnek tekintendő, így erre tekintettel a II. rendű alperessel szemben (nem létező) kereset elutasításának nem volt helye és a felperes perköltségében, és az alperest kellett volna marasztalni, továbbá kötelezni a feljegyzett kereseti illeték megfizetésére is. [16] A másodfokú bíróság megállapította, hogy abban helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, hogy a kifogásolt médiatartalom közzétételére lineáris médiaszolgáltatás keretében került sor, mely esetben a Pp. 495. §
(1)bekezdése alapján a passzív perbeli legitimációval csak az I. rendű alperes rendelkezik, de tévedett, amikor a perben nem álló II. rendű alperessel szembeni kereset elutasításáról rendelkezett. [17] A peres iratok tanúsága szerint a felperes
- augusztus
- napján érkeztetett keresetlevelében előterjesztett első keresetében a ... Kft. I. rendű alperest és II.rendű alperes neve II. rendű alpereseket egyetemlegesen kérte a helyreigazító közlemény közzétételére kötelezni. A fellebbezés helyesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság felhívására ezt követően a felperes
- augusztus
- napján érkeztetett 6/F/
- szám alatti keresetlevelében alperesként már csak és kizárólag a I.rendű alperes neve Kft.-t tüntette fel és őt kérte a helyreigazító közlemény közzétételére kötelezni. Az elsőfokú bíróság a perfelvételi tárgyalást kitűző végzésével együtt az alperes részére kézbesítette az
- sorszám alatti eredeti keresetlevelet, valamint a
- sorszám alatti pontosított keresetet tartalmazó előkészítő iratot és mellékleteit is teljes terjedelemben. Bár az alperes által csatolt jogi képviselői meghatalmazáson meghatalmazóként mind az alperes, mind pedig a perben nem álló ... Szerkesztősége is feltüntetésre került, továbbá a soron következő tárgyalásra kiadott idéző végzéseken mind az I. rendű, és mind a II. rendű alperesek neve is szerepel, valamint a tárgyalási jegyzőkönyv is „alperesek" megnevezést tartalmaz - mindez nyilvánvalóan adminisztrációs tévedésből történt. Ettől függetlenül a felperes keresetét csak egyetlen alperessel szemben tartotta fent. [18] Fentiekből következően tekintettel arra, hogy a felperes pontosított keresetét csak és kizárólag a I.rendű alperes neve Kft. alperessel szemben tartotta fenn, ezért az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes helyesen történő helyreigazításra kötelezése mellett tévesen rendelkezett az ezt meghaladó kereseti kérelem elutasításáról. Ebből következően tévesen rendelkezett a perköltségről is, hiszen a pernyertesség-pervesztesség aránya nem egyenlő, mert az eljárás a felperes teljes pernyertességével zárult. [19] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése második fordulata alapján részben megváltoztatta és a keresetet elutasító elsőfokú rendelkezést mellőzte. [20] A felperes pernyertessége miatt a pervesztes alperest kötelezte az elsőfokú eljárásban felmerült 50.000 forint+áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére, a Pp. 364. § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján azzal, hogy a felperes által igényelt és feljegyzett költség összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése, továbbá a
(6)bekezdés alapján állapította meg a költségjegyzékkel egyezően. Mivel a másodfokú eljárásban a felperes költségjegyzéket nem csatolt, ezért a Pp. 81.§
(5)bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban költséget nem állapított meg. [21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték megfizetéséről a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- január
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin s.k. előadó bíró Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.010/2019/
- dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kapa Mátyás ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Ligeti György ügyvéd (címe.) által képviselt I.rendű alperes neve Kft. (I.rendű alperes címe.) I. rendű és II.rendű alperes neve Szerkesztősége (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla
- január
- napján kelt 32.Pf.21.010/2019/
- számú ítélet kijavítása tárgyában meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla a 32.Pf.21.010/2019/
- számú ítélet rendelkező részének második bekezdését az alábbiak szerint javítja ki: Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint+áfa elsőfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet indokolása [20] bekezdésének első sorában foglalt az „alperest" szövegrészt kijavítja és helyébe a „I. rendű alperest" szövegrész lép. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Ítélőtábla
- sorszám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a keresetet elutasító rendelkezést mellőzte. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint+áfa elsőfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság észlelte, hogy ítélete perköltségviselésre vonatkozó rendelkezése elírást tartalmaz, mert tévesen kötelezte a II. rendű alperesi szerkesztőséget a perköltség viselésére. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám-, vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint kijavította és a II. rendű alperes helyett az I. rendű alperest kötelezte a felperes javára járó perköltség és az államnak felhívásra fizetendő kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére, és ehhez igazodóan ítélete indokolását is kijavította. A végzés ellen a Pp. 352.§
(4)bekezdése a) pontja alapján fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
- február
- dr. Kisbán Tamás s. k. a tanács elnöke Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin s. k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s. k. bíró