← Magyarország

Pf.20775/2019/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.775/2019/7-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tordai Csaba ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében - amely perbe a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Lakatos Péter Tamás) által képviselt Alperesi beavatkozó neve (Alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék

  1. június
  2. napján kelt 25.P.20.505/2019/
  3. számú ítélete ellen az alperesi beavatkozó részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett és
  5. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő: ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az adatok kiadására az elsőfokú bíróság által meghatározott körben úgy kötelezi az alperest, hogy az EPC szerződés 20.1.1., 20.1.2., 20.2.1., 20.3.
  6. és 20.4.
  7. pontjait jogosult felismerhetetlenné tenni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya nemzetközi egyezményt kötött a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, melyet a
  8. évi II. törvénnyel hirdettek ki (Egyezmény tv.). Közöttük egy atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról megállapodás született, amelyet a
  9. évi XXIV. törvény (Pénzügyi Kormányközi Egyezmény) hirdetett ki. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról az Országgyűlés a
  10. évi VII. törvényt (Projekt tv.) alkotta meg. Az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zrt. (Paks II.) és az alperesi beavatkozó, mint fővállalkozó között
  11. december 9-én több Megvalósítási Megállapodás is született: Az Engineering, Procurement and Construction (EPC Szerződés) a jelenleg is hatályos fővállalkozási szerződés a projekt kulcsrakész megvalósítására. Az EPC Szerződés minősítését
  12. április
  13. napjától a
  14. cikk, az 1.
  15. számú melléklet, a 2.
  16. számú melléklet és a 4.
  17. számú melléklet kivételével a minősítő megszüntette. Az NFS Contract (Fuel Szerződés) a fűtőelemek és a használt fűtőelemek szállítását és kezelését rendezi. Az OM Contract (O&M Szerződés) szándéknyilatkozati szinten rendezi a későbbi üzemeltetés és karbantartás egyes kérdéseit. A minősítő az O&M Szerződés minősítését
  18. április
  19. napjától megszüntette. Az Addendum
  20. június 29-én jött létre, amelyben a felek a fenti Megvalósítási Megállapodások technikai hibáit javították. Az Addendum minősítését a minősítő
  21. április
  22. napjától ugyancsak megszüntette. [2] A felperes közérdekű adat kiadása iránt igényt terjesztett elő az alpereshez a Paks II. és az orosz fővállalkozó közötti EPC Szerződések, valamint az O&M Szerződés nem minősített részeinek másolatban megküldése érdekében. Az alperes válaszában a Paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásokról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  23. évi VII. törvény (Projekt tv.)
  24. §-ára, valamint a Kormányközi Egyezmény
  25. cikk

(3)és
(4)bekezdésében szereplő titoktartási klauzulára tekintettel, a kért adatok kiadását megtagadta. [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a felperesnek küldje meg Paks II. és az alperesi beavatkozó között
  1. december 9-én kötött EPC Szerződést, valamint az O&M Szerződést azzal, hogy abból tegye felismerhetetlenné a minősített adatokat. Arra hivatkozott, hogy a szerződés nagyobb részének minősítése megszűnt, kérelme csak a nem minősített részekre vonatkozik. A Megvalósítási Megállapodások jogszabályban ki nem hirdetett, magánjogi jogalanyok között kötött polgári jogi szerződések, az abban szereplő titoktartási klauzulák nem képezik akadályát az adatigénylés teljesítésének. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az alperes adatkezelő és a kért adatok közérdekű adatok. Hivatkozott azonban arra, hogy a kért adatok harmadik személyek üzleti titkát képezik. Előadta, hogy a kért adatok minősítése a bizottsági eljárások előrehaladtával változott, táblázatot csatolt, melyben részletesen megjelölte, hogy az egyes szerződéses rendelkezéseket mikor, milyen TÜK iktatószám alatt minősítették, illetve mikor szüntették meg az okiratok minősítését. [5] A perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó fővállalkozó a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Magyar Állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelésére és arra, hogy a Megvalósítási Megállapodások bizalmas adatait nem hozza nyilvánosságra, az adat kiadásával ezt a nemzetközi jogi kötelezettségét megszegi. A Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelését előíró, a
  2. cikk
  3. pontjába foglalt nemzetközi jogi kötelezettség nem azonos az üzleti titok vagy a minősített adat védelmének rendszerével. A Kormányközi Egyezmény ugyanis egy külön rendszert hozott létre a Megvalósítási Megállapodások bizalmas információinak védelmére, amely további szabályokat állapít meg a „Bizalmas" információk tekintetében. Hivatkozott a Projekt törvény
  4. §-ra és az információszabadságról és a személyes adatok védelméről szóló
  5. évi CXII. törvény (Info tv.)
  6. §
(3)bekezdés második fordulatára is, amely alapján a külügyi kapcsolatokra tekintettel korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága. A Kormányközi Egyezmény
  1. cikk
  2. pontját álláspontja szerint úgy kell értelmezni, hogy az korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, a Megvalósítási Megállapodások közzétételét a külügyi kapcsolatokra tekintettel. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok részben a saját, részben a Roszatom üzleti titkát képező adatokat tartalmaznak. [6] Az elsőfokú bíróság a 29.P.22.964/2017/
  3. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 45 napon belül adja ki a felperes részére másolatban az Engineering, Procurement and Construction (EPC) Contract Construction of Paks II. Nuclear Power Plant Units 5 and 6, Hungary (EPC Szerződés) elnevezésű az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a ... között
  4. december
  5. napján létrejött szerződést és
  6. június 29-én létrejött Addendum-ot oly módon, hogy az alperes abból törölje, vagy tegye felismerhetetlenné az EPC Szerződés teljes, minősített adatot nem tartalmazó - az eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett - 7-9., a 11-14., a 16., 23., 25., 26., 28.5.-28.13., 29., 31-33., 34.3.-34.5.,
  7. pontjaiban, az Addendum 24-26., 28-33., 37-41., 44-46., 49-54., 59-62.,
  8. pontjaiban foglalt rendelkezéseket és az okiraton található aláírásokat, továbbá adja ki az EPC Szerződés 4.5/1-4.5/
  9. számú mellékleteit. Az OM Contract, Operation and maintenance support for Paks Nuclear Power Plant units 5 and 6, Hungary (magyarul: Üzemeltetés és karbantartás támogatás a magyarországi paksi atomerőmű
  10. és
  11. blokkjához) (O&M Szerződés) elnevezésű, az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a ... között
  12. december
  13. napján létrejött szerződést oly módon, hogy az alperes abból törölje, vagy tegye felismerhetetlenné a szerződés teljes, minősített adatot nem tartalmazó - az eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett - 3.,
  14. és 12.
  15. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, a teljes „A melléklet" és „B melléklet" szövegét és az okiraton található aláírásokat. Egyebekben a felperes keresetét elutasította, és úgy rendelkezett, hogy a felek a felmerült költségeiket maguk viselik. [7] Az ítélet ellen valamennyi fél fellebbezést terjesztett elő. [8] A másodfokú bíróság 32.Pf.20.807/2018/9-I. sorszámú,
  16. február 8-án kelt részítételében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett rendelkezései közül az EPC Szerződés - eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett (továbbiakban: eredeti) - 20.,
  17. pontjai, a 38.2.-38.8., és a 38.
  18. pontjai, az Addendum
  19. pontja, továbbá a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyezéssel érintett részben a felperes, az alperes, és az alperesi beavatkozó másodfokú perköltségét személyenként 10.000 forintban állapította meg. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az EPC Szerződés eredeti 7., 13., 14., 16., 23., 25., 26., 28.5-28.13., 29., 31., 32., 33., 34.3-5., 35., az O&M Szerződés eredeti 3., 7., 12.11., az Addendum 29-32., 33., 37., 38-41., 44-46., 49-53., 54., 60-62.,
  20. pontjában foglalt rendelkezések és az okiratokon található aláírások törlésére, vagy felismerhetetlenné tételére kötelezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. [10] Megállapította, hogy a polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. törvény (Pp.)
  22. §
(4)bekezdés alapján fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezései az EPC szerződés mellékleteinek - kivéve a 4.5/1.-4.5/
  1. mellékleteket -, az O&M szerződés A, B mellékleteinek kiadása iránti kérelem vonatkozásában jogerőre emelkedtek. [11] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezett rendelkezései az EPC Szerződés 20.,
  2. pontjai, a 38.2.38.8., és a 38.
  3. pontjaira, továbbá az Addendum
  4. pontjára vonatkoztak, mert ezek esetében az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása egymással ellentétes volt. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak olyan határozatot kellett hoznia, amelyből az ítéleti döntés és annak indokai egyértelműen megismerhetők, és a döntést sérelmező fél a fellebbezési jogát is megfelelően gyakorolni tudja. [12] [13] A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes által igényelt adatok közérdekű adatok, a beavatkozó által hangsúlyosan hivatkozott Kormányközi Egyezmény rendelkezései alapján azok kiadása nem tagadható meg. Az Egyezmény tv. nem írja felül az Info tv. rendelkezéseit. Amennyiben olyan, a nyilvánosság korlátozására vonatkozó rendelkezést tartalmazna, amely az adatkezelőkre és az adatkérőkre kiterjed, az Info tv.
  5. §
(2)bekezdése alapján törvényi korlátozását képezhetné a közérdekű adatok megismerésének. Ennek hiányában az államra, mint nemzetközi jogalanyra ró olyan kötelezettséget, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat a belső jogrendben meglévő jogszabályokkal, ha szükséges jogalkotással, illetve egyéb állami cselekvésekkel, aktusokkal (pl. a titoktartás terén az adatok minősítésével) biztosítsa. Nem állt fenn kollízió a nemzetközi jogi kötelezettség és az Info tv. között sem, a jogszabályok közötti hierarchiának pedig nincs ügydöntő jelentősége. Kiemelte, hogy hogy a Kormányközi Egyezmény
  1. cikk
  2. pontja kifejezetten megerősítette, hogy az egyezmény Magyarország jogszabályaival összhangban kerül végrehajtásra, és Magyarország szabályai alatt Magyarországra és Magyarországon alkalmazandó összes jogszabály értendő. Ilyen jogszabályok az Alaptörvény és az Info tv. is. A szerződő feleknek számolniuk kellett ezáltal az egyezmény hatálya alá tartozó dokumentumok Info tv. és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok szerinti nyilvánosságára vonatkozó szabályokkal, és a Kormányközi Egyezmény titoktartásra vonatkozó kötelezettségvállalásait is ebben az értelmezési keretben kellett megvalósítaniuk. Annak is jelentőséget tulajdonított, hogy a Kormányközi Egyezmény nem az Info tv.
  3. §
(2)bekezdése szerinti egyértelmű, az adatkezelők és az adatkérők viszonylatában alkalmazható, abszolút nyilvánosság korlátozási szabályt tartalmazott. Az egyezményben foglalt titoktartásnak a Kormányközi Egyezmény
  1. cikk,
  2. cikk
  3. pont utolsó mondata, és a
  4. pont által deklaráltan a magyar törvények is korlátot szabtak. Az alperesi beavatkozó érvelésével szemben a
  5. pont nem értelmezhető úgy, hogy az Info tv. szerinti minősítés, illetve egyéb jogszabályi korlát hiányában további korlátozásnak vethető alá az adatkiadás. A
  6. pont a jogszabály, illetve bíróság által elrendelt adatkiadás végrehajtásának módjára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, nem pedig az Info tv.-hez képest különös nyilvánosság korlátozási jogszabályi rendelkezést. Az Egyezmény tv.
  7. cikk
  8. pontja a
  9. pontban foglalt nyilvánosság korlátozási kötelezettségvállalásnak korlátját képezte. A felek a titoktartással kapcsolatos megállapodásukat a magyar jogrendszer keretei közé is helyezték, ezért nem vonható le olyan következtetés, hogy a Megvalósítási Megállapodások, közötte a perbeli EPC Szerződés, illetve az O&M Szerződés és módosításai teljes egészében a nyilvánosság elől elzárt adatokat tartalmaznának a Kormányközi Egyezmény
  10. cikkére figyelemmel. [14] Megjegyezte a másodfokú bíróság azt is, hogy a per során nem nyert igazolást az, hogy a perbeli szerződéseken szereplő üzleti titokra és kereskedelmi titokra vonatkozó megjelölést, illetve a „Bizalmas" minősítést az Egyezmény tv.
  11. cikk
  12. pontja szerinti Fél fogalma alá tartozó jogalanyok adták, nem pedig az azt aláíró felek, illetve teljeskörűen fenntartották akkor is, amikor a magyar fél a Mav tv. szerinti minősítés alól feloldotta az érintett szerződési pontok nyilvánosság korlátozását. A Mav tv.
  13. §
(1)bekezdés e) pontjára, 8. §
(2)bekezdésére is figyelemmel, nyilvánvalóan nem kerülhetett volna sor a - Mav tv. szerinti - minősítés megszüntetésére, ha azzal Magyarország vállalt nemzetközi jogi kötelezettségét szegi meg az Oroszországi Föderációval szemben. [15] Rögzítette a másodfokú bíróság azt is, hogy a Projekt tv. 5. §-a az Info tv. 27. §
(2)bekezdése szerinti nyilvánosság korlátozó rendelkezés. Megjelöli a konkrét adatfajtákat és a korlátozás időtartamát is. Azt kellett ezért vizsgálni, hogy a kiadni kért adatok ebbe az adatkörbe tartoznak-e vagy sem. A Projekt tv.
  1. § megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy a nyilvánosság korlátozás nem a szerződések egészét, csupán egyes rendelkezéseit (üzleti és műszaki adatait) érintheti, mégpedig az Info tv.
  2. §
(2)bekezdése alapján a nemzetbiztonsági érdeket és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértő adatokat. E körben a bizonyítás az Info tv. 31. §
(2)bekezdésére figyelemmel az alperest, illetve az alperesi beavatkozót terhelte. [16] A nemzetbiztonsági érdekkel kapcsolatosan a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  1. évi CXXV. törvény (Nbtv.) és a minősített adat védelméről szóló
  2. évi CLV. törvény (Mav tv.) rendelkezéseiből következően a minősítés megszüntetésére nem kerülhetett volna sor, ha a nyilvánosságra hozatallal az Nbtv.
  3. §-a értelmében a nemzetbiztonsági érdek sérülhetne. Mivel a Projekt tv. a nemzetbiztonsági érdeket sértő nyilvánosságra hozatal meghatározása, és ilyenkénti minősítése tekintetében nem tartalmaz többletszabályt az Nbtv., illetve a Mav tv.-hez képest, a Projekt tv.
  4. § szerinti nemzetbiztonsági érdek sérelmére sem lehetett megalapozottan hivatkozni. A minősítés megszüntetése ugyan önmagában nem zárja ki a nemzetbiztonsági érdek sérelmének lehetőségét, azonban olyan tény, amely az ilyen hivatkozás megalapozottságát már önmagában kétségessé teszi nem merült fel. Szakértői kérdésként ez abban az esetben merülhet fel, ha konkrét logikai összefüggést állít a fél egy konkrét adatfajta nyilvánossága és az ezáltal bekövetkező érdeksérelem között, amelynek egésze csak különleges szakértelem segítségével bírálható el. A perbeli adatigényléssel érintett adatok nem vonatkoztak konkrét megrendelői követelményekre, műszaki adatokra, a beavatkozó által csatolt szakvélemények nem is érintették ezeket és a bíróság által megismert dokumentumokból sem lehetett következtetést levonni az építés, tervezés műszaki, technikai struktúrájára, ezért e körben további szakértői bizonyítás sem volt indokolt. Önmagában abból, hogy egyes szerződéses feltételek szoros kapcsolatban állnak minősített adatokkal, nem származik azok nemzetbiztonságot sértő volta. Az aláírások titkossága sem igazolt és okszerű a nemzetbiztonsági érdek védelmében. [17] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a nemzetbiztonsági érdek sérelmére és a Projekt tv.
  5. §-ára vonatkozó nyilvánosságkorlátozási hivatkozást a szerződések egészére, illetve valamennyi felperesi és alperesi beavatkozói fellebbezéssel érintett, érdemben vizsgált szerződési pont tekintetében megalapozatlannak találta. [18] Az üzleti titok vonatkozásában a másodfokú bíróság a
  6. évi V. törvény (Ptk.) 2:
  7. § és az Info tv.
  8. §
(3)bekezdés rendelkezéseiből kiindulva vizsgálódott, figyelemmel a 21/
  1. (VII. 19.) számú és a 6/
  2. (III. 11.) AB határozatokban kifejtettekre is. A perbeli szerződés sajátosságai körében jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alperesi beavatkozó, annak anyavállalata egy lényegében három szereplős, nagy tőkeigényű, jelentős kockázatokkal járó és komplex beruházást igénylő piacon, az atomerőmű nagyberuházások világpiacán tevékenykedik. Ezen a világpiacon piacvezető szerepet tölt be, több országban van projektje. A beruházást megvalósító Orosz Kijelölt Szervezet ugyanakkor, az Egyezmény tv.
  3. cikk szerinti orosz állami irányítás alatt áll. A perbeli EPC és O&M szerződés Paks II. beruházás az orosz fél által, a hivatkozott Pénzügyi Kormányzati Egyezmény alapján erre a célra biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret alapján valósul meg, amelynek feltételei árnyalhatják valamely feltételrendszer kedvezőségét, illetve a kockázatvállalást. A perbeli, egyedileg megtárgyalt szerződéssel érintett beruházás nem helyettesíthető termék, hanem egyedi, a magyar földrajzi, gazdasági, politikai és jogi környezet által meghatározott keretek között létrejövő, hitelszerződéssel összekapcsolt projekt. Magyar szempontból kiemelkedő az energiaellátás szempontjából, ezáltal politikai, nemzetstratégiai jelentőséggel is bír. A kitárgyalt [19] feltételekből a megvalósítási környezet egyediségére is figyelemmel nem vonható le olyan messzemenő következtetés, mint egy általános szerződési feltételek mentén szerződő fővállalkozó vállalkozási szerződéséből. A projekt ütemezésére és a fizetési feltételekre vonatkozó adatok tekintetében a másodfokú bíróság is elfogadta, hogy a fővállalkozó pozícióját aránytalanul elnehezítené, ha ezeket az alvállalkozói megismernék. Figyelembe vette azt is, hogy ezek a szerződési pontok nem érintik a közpénz felhasználás, és az Alaptörvény
  4. cikk
(2)bekezdése szempontjából kiemelt jelentőségű főszolgáltatás, ellenszolgáltatás megismerhetőségét, nincs olyan az Info tv. 30. §
(5)bekezdése alapján nyomósnak értékelhető közérdek sem, amely miatt ezen feltételek megismerhetősége nagyobb súllyal eshetne latba. Ugyancsak alaposnak találta a beavatkozó érvelését a kötbér mértéke és feltételei, továbbá az általános felelősségkorlátozó rendelkezések tekintetében is a fenti indokok alapján. [20] Az egyéb, a beavatkozó által konkrétan megjelölt szerződéses pontok esetében az állított megtagadási okot nem találta bizonyítottnak, ennek megfelelően rendelkezett az igényelt adatok megismerhetőségéről. [21] A megismételt eljárásban a felperes keresetét változatlan formában tartotta fenn. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az EPC Szerződés - eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett (továbbiakban: eredeti) - 20.,
  1. pontjaiban, a 38.2.-38.8., és a 38.
  2. pontjaiban, az Addendum
  3. pontjában szereplő adatok kiadására az alperest. A megelőző eljárásban kifejtett érveit fenntartotta. Álláspontja szerint a perbeli adatok közérdekű minősége nem vitatott, a kérelem nem minősített adatokra vonatkozik, a megvalósítási megállapodások jogszabályban ki nem hirdetett, magánjogi jogalanyok között kötött polgári jogi szerződések, így az azokban szereplő titoktartási klauzulák nem képezik akadályát az adatigénylés teljesítésének. Az Egyezmény
  4. cikk
  5. pontja nem képezi akadályát a közérdekű adatok, így különösen a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok nyilvánosságának. Ezen szerződési pont olyan értelmezése, hogy az orosz fél által bizalmasnak minősített információ közérdekű adatként nem megismerhető azt eredményezné, hogy a nemzetközi szerződés ellentétes az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésével és 39. cikk
(2)bekezdésével. Az Egyezmény
  1. cikk
  2. pontja ugyanakkor biztosítja az Egyezmény és az Alaptörvény összhangját. Az alperesi beavatkozó nem tudott megjelölni olyan jogszabályi rendelkezést, amely az Ausztria és Luxembourg által az Európai Bíróság előtt kezdeményezett jogvitára figyelemmel korlátozná a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, így ezen eljárás a felperesi adatigénylés megtagadásának indokául nem szolgálhat. Az alperes nem bizonyította, hogy az üzleti titokra való szűk körű, az Info tv.
  3. §
(3)bekezdése szerinti megtagadás indokok ténylegesen fennállnak, másfelől pedig a kereseti kérelem szerinti megállapodások egésze nem minősülhet üzleti titoknak. A nemzetközi érdek sérelmével kapcsolatos alperesi és beavatkozói védekezéssel szemben hivatkozott a másodfokú bíróság ítéletében kifejtettekre, miszerint a minősítés megszüntetése ilyen érdek fennállását önmagában kérdőjelezi meg. Egyéb indokot pedig az alperesi oldal nem jelölt meg. Az üzleti titokkal kapcsolatos védekezés körében arra hivatkozott, hogy az alperesi beavatkozónak bizonyítania kellett volna, hogy az alperesi beavatkozó számára az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna a kérdéses adatok nyilvánosságra hozatala. Nem minősül konkrét tényelőadásnak az az állítás, hogy hasonló projektek esetében az alperesi beavatkozó tárgyalási pozícióját általában hátrányosan érintené a szerződés részét képező egyes adatok nyilvánossága, mivel ez általában igaz valamennyi közpénz terhére szerződést kötő piaci szereplő vonatkozásában. Ehhez képest az alperesi beavatkozónak többletsérelmet kellett volna bizonyítani. Egyes szerződési rendelkezések vonatkozásában az alperesi beavatkozó állította, de nem bizonyította, hogy a szerződéses rendelkezés különösen kedvező a magyar félre. Így ez az általános hivatkozása sem alapozza meg az aránytalan sérelem fennállását. Hivatkozott arra, hogy az EPC szerződés egy hagyományos fővállalkozói szerződés, ha az alperesi beavatkozó az alvállalkozóival nem állapodott meg, az a terhére értékelhető. Kifejtette, hogy konkrétan védett know-how nyilvánosságra kerülését nem is állította a beavatkozó, hanem csak azt, hogy engedményeket tett, ami azonban az álláspontja szerint az aránytalanságot nem támasztja alá. A felelősség megosztást tartalmazó rendelkezések a magyar fél megismerése és jóváhagyási jogosultsága pedig olyan szerződési rendelkezések, amelyek megismerésének lehetősége alapvető fontosságú. [22] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Korábbi védekezését fenntartotta. Nem vitatta, hogy a hivatkozott szerződések mindegyike az Info tv.
  1. §
  2. pontja szerinti közérdekű adat és azt sem, hogy adatkezelőnek minősül. A már megszűnt minősítésű adatokra nézve előadta, hogy azok nem az alperes, hanem a Paks II Zrt. és az alperesi beavatkozó, míg az EPC szerződés ezentúl még a Roszatom üzleti titkait is képezi és a Ptk. 2:
  3. § védelme alá esnek. Ennél fogva mint titokgazdák a Pp.
  4. §-a szerinti megismerési engedély kiadására ők jogosultak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2018/220/8/T szám alatt lefolytatott eljárása alapján arra hivatkozott, hogy hasonló jellegű ügyekben relevanciával bír az egyes európai információszabadság társhatóságok és az európai államok gyakorlatának a vizsgálata. Az atomerőmű beruházások adatainak a nyilvánosságával kapcsolatosan a magyar jogszabályi környezet értelmezése során indokolt a külföldi jogalkalmazás gyakorlat vizsgálata is. [23] Az alperesi beavatkozó továbbra is a kereset elutasítását kérte. Korábbi védekezését fenntartva elsősorban továbbra is arra hivatkozott, hogy az ügyben született ítéletek nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséggel ellentétesek. A hatályon kívül helyezéssel érintett szerződéses pontok esetében a jogalap ismételt és önálló vizsgálatának nincs akadálya. Az Egyezmény
  5. cikk
  6. pontját a
  7. ponttal együtt kell értelmezni. Bírósági ítéleti rendelkezést követően az orosz féllel történő egyeztetésre már nincs mód. Fenntartotta ezért az Egyezmény
  8. cikkével kapcsolatos védekezését abból kiemelve, hogy abban szuverén hatalmak állapodtak meg titoktartásban. A
  9. pont, mint speciális szabály felülírja az Info tv. általános rendelkezéseit. A
  10. évi II. törvény
  11. cikk
  12. pontja alapján a szerződésre nem csak a magyar, hanem az orosz jogszabályi rendelkezéseket is alkalmazni kell, amely alapján az üzleti titkot képező adatok nem hozhatók nyilvánosságra. Indítványozta az oroszországi 98FZ29 július
  13. számú törvény, mint vonatkozó orosz szabályozás beszerzését, továbbá az EPC szerződések kockázatmegosztási elemzése körébe tartozó iratot is csatolt. Az üzleti titokkal kapcsolatos védekezése során arra hivatkozott, hogy az üzleti titokról szóló
  14. évi LIV. törvény új fogalom meghatározása alapján az minősül üzleti titoknak, amit a felek annak tekintenek és a titokban tartáshoz elvárható magatartást a felek tanúsítsák. Annak gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódnia, nem lehet közismert s nem lehet könnyen hozzáférhető, ennél fogva vagyoni értékkel kell bírnia. Ezen feltételeknek mindenben megfelelnek a jelen perrel érintett adatok. Hivatkozott az Alaptörvény
  15. cikkére is abban a körben, hogy a világon sehol nem hozzák nyilvánosságra a hasonló jellegű szerződéseket. A perrel érintett pontok minden esetben egy egyedi egyensúly megteremtésére szolgáltak. A havi beszámolási kötelezettség, illetve az előzetes tájékoztatási kötelezettségek, olyan rendelkezések, amelyek a vállalkozót korlátozzák a szerződés teljesítése során, így üzleti érdekeit hátrányosan befolyásolná ezen szerződéses rendelkezések nyilvánosságra kerülése. A fix áras szerződés ellenére a saját lehetőségeit súlyosan csorbító feltételeket fogadott el, ami a profitját is csökkenti. Ezen túlmenően a kockázatviselési mátrixnak a nyilvánosságra kerülése is kizárt volt a felek számára. Minden felelősséget tulajdonképpen a vállalkozóra telepített a szerződés és extra jogosultságok vannak a megrendelőnél, ezeknek a nyilvánosságra kerülése pedig önmagában is súlyos károkat okoz a vállalkozónak. A
  16. pontok lényege az EU-s jóváhagyás volt, ami megtörtént a nyilvánosság előtt. Miként a finanszírozási adatok is külön törvényben kerültek elfogadásra és azok nyilvánosak bárki számára. Igaz ez a környezetvédelemre vonatkozó adatokra is. Ezek megismeréséhez fűződő közérdek okafogyottá vált, hiszen maga az uniós jóváhagyás már megtörtént. Az eredeti aláírásképek nyilvánosságra hozatala pedig teljességgel szükségtelen és ellentétes lenne a GDPR szabályaival is. Valamennyi perrel érintett pont esetében részletesen kifejtette érveit. [24] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az Engineering, Procurement and Construction (EPC) Contract elnevezésű, az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zrt. és a ... között
  17. december
  18. napján létrejött szerződés 20., 22., 38.2-38.
  19. és 38.
  20. pontjait, valamint az Addendum
  21. pontját oly módon, hogy tegye felismerhetetlenné a 38.
  22. pontot követő aláírásokat és a minősítői ellenjegyzéseknél található aláírásokat és fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 40.000 forint perköltséget. [25] Azt rögzítette, hogy speciális helyzetet jelentett a másodfokú bíróság részben megváltoztató részítéleti döntése, mert indokolásában az EPC Szerződés és az Addendum egyes szerződési pontjait érintő tartalmi vizsgálaton túlmenő, magára a szerződésre és kiegészítésére általánosságban vonatkozó megállapításokat is tett. A részítélet anyagi jogereje kizárólag az adatigénylés egy részére terjedt ki, ugyanakkor a hatályon kívül helyezés indoka csupán a szerződéses pontonkénti tartalmi vizsgálat egyes pontok esetében való fel nem tárható voltát jelentő, az elsőfokú ítélet rendelkező részének és indokolásának egymással ellentétes volta jelentette. Ebből következően nem hagyhatta figyelmen kívül a részítéletben foglalt egyes általános jellegű, indokolásbéli megállapításokat. Vizsgálatának körét ugyanakkor kizárólag az EPC Szerződés 20.,
  23. pontjai, a 38.2-38.8., és a 38.
  24. pontjai, valamint az Addendum
  25. pontjai szerinti adatok kiadása megtagadásának jogszerűsége képezte. [26] Miután a beavatkozó a megelőző eljárásban előadott védekezését is fenntartotta elsősorban a felperes perbeli legitimációja kérdésében foglalt állást és a korábbi döntéssel egyezően azt állapította meg, hogy a felperes adatigénylői minőségét a beavatkozó sem vitatta. Miután adatigénye nem minősült az Info tv.
  26. §
(1a)bekezdés szerinti kérelemnek, jogosult volt jelen per megindítására. [27] Érdemben rögzítette, hogy a perbeli adatok közérdekű jellege nem volt vitatott. A részítélet anyagi jogerőhatása csak az érintett tárgyi és személyi körben áll be, a hatályon kívül helyezett pontok pedig eltérő tárgyi kört jelentettek, azonban a részítéletbe foglalt általános jellegű jogértelmezésektől nem lehetett eltekinteni, hiszen e megállapítások részben érintették a megismételt eljárás tárgykörét is, és a szerződés további pontjai tekintetében anyagi jogerőhatással bírtak. Az Egyezmény
  1. cikke és a Projekt tv.
  2. § vonatkozásában osztotta a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.807/2018/8-I. számú részítéletében kifejtetteket. Ugyanakkor egyetértett az alperesi beavatkozónak az Egyezmény
  3. cikk
  4. pontjának értelmezése kapcsán kifejtett álláspontjával, ezért egy általános szerződéses klauzulaként fogadta el azt. E pont nyilvánvaló jogszabályi kötelezettségeket rögzített első mondatában, annak egyezménybeli rögzítése nélkül is fennállt volna a részes felek ez irányú kötelezettsége. A beavatkozónak az oroszországi jogszabály beszerzésére vonatkozó indítványának teljesítését nem tartotta szükségesnek, mert az érintett országok törvényeinek területi hatályát az Egyezmény szabályai nem tágították ki. Az oroszországi üzleti [28] titok védelmére szolgáló norma Magyarország területére nem terjedt ki. Magyarország az Egyezmény
  5. cikk
  6. pontjának harmadik és negyedik mondatában vállalt kötelezettségét - a titkok jogszabályai védelmén túl - többféle módon is teljesíthette, így a minősítés rendszerén keresztül. A szerződés ugyanakkor két gazdasági társaság között jött létre. Az Egyezmény
  7. cikkének
  8. pontja alapján az információt átadó felek (értve ez alatt az Egyezményben részes feleket) láthatták el az adott információt „Bizalmas" megjelöléssel. A becsatolt angol nyelvű okirat az eredeti szerződés beszkennelt változata volt, azon a szerződő felek cégjegyzés útján történt aláírásán túl kizárólag a minősítésre vonatkozó feljegyzések voltak láthatóak. Ekként a szerződésen lévő „Bizalmas" megjelölés eleve nem volt az Egyezmény
  9. cikkének
  10. pontjában meghatározott megjelölésnek megfeleltethető. [29] [30] Mindezekre tekintettel a Projekt tv.
  11. § alapján volt vizsgálható az, hogy az alperes a felperes adatigényét jogszerűen tagadta-e meg. E szerint a közérdekű adatok nyilvánosságát a Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló azon adatok vonatkozásában korlátozta, melyek megismerése nemzetbiztonsági érdeket vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény
  12. cikk alapján figyelembe vette a jogszabály megalkotására, illetve módosítására vonatkozó javaslat indokolását is. Megítélése szerint mindezekből az következik, hogy a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kifejezetten szűkkörű lehet, az mind az adatkör, mind a megtagadási ok tekintetében korlátozott. Az EPC Szerződés nem vitásan a Megvalósítási Megállapodások részét képezte, ezért egyrészről a Projekt tv.
  13. §-a alapján, másrészről az Info tv. és más, titokvédelmi szabályt tartalmazó törvények rendelkezéseire figyelemmel kellett a nyilvánosság korlátozását megítélni. A korlátozás csupán a szerződés üzleti és műszaki adataira terjedhet ki. Korlátozási okként pedig pusztán a nemzetbiztonsági érdek sérelme vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelme vehető figyelembe. Ez utóbbi körben sem az alperes, sem a beavatkozó nem terjesztett elő érdemi védekezést, ezért e körben vizsgálat lefolytatása nem volt szükséges. A nemzetbiztonsági érdek vonatkozásában az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla által kifejtett érveket osztotta. Rögzítette továbbá, hogy az adatigénylés megtagadásaként felhozottak akkor indukálnak bizonyítási kötelezettséget, ha az annak alapjául előadott releváns tények tekintetében a felek között vita van. Adott esetben szakértői bizonyítás szükségessége is felmerülhet, ehhez azonban olyan ténykérdésben kell, hogy vita álljon fenn a felek között, amelynek megítélése különleges szakértelmet igényel. Az alperesi beavatkozó az alapeljárásban, a fellebbezési eljárásban, továbbá a megismételt eljárás során is csatolt szakértői véleményeket azok egy részét saját nyilatkozatként előadva. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság keresse meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jogi osztályát azzal kapcsolatosan, hogy a valóságot tartalmazzák-e azok az alperesi beavatkozó által tett állítások, mely szerint ezen Megvalósítási Megállapodások semelyik országban nem kerültek nyilvánosságra. Az elsőfokú bíróság azonban szükségtelennek ítélte e körben a bizonyítást, mivel a perbeli szerződés esetében pusztán a felek által megtett tényállítások és a csatolt szerződés alapján állást lehetett foglalni a megtagadási okok alaposságáról. Nem észlelt ennek során olyan kérdést, melynek megítéléséhez különleges szakértelem lett volna szükséges. A csatolt magánszakértői vélemények tartalmát megismerte, és az azokban foglaltakra is figyelemmel hozta meg döntését. Azt rögzítette, hogy a beavatkozó általános tartalmú előadást tett, illetve a melléklet egyes, minősített adatként állított pontjait hívta fel, melyek hivatkozása szerint szorosan kapcsolódnak az adott szerződéses ponthoz. Önmagában azonban az, hogy egyes szerződéses feltételek kapcsolatban állnak a szerződés mellékletének vonatkozó részeivel, amelyek adott esetben minősített adatot tartalmaztak, még nem eredményezte a nemzetbiztonsági érdek sérelmét. A melléklet hivatkozott pontjai a bíróság számára sem ismertek, mivel a kizárólag angol nyelven csatolt mellékletekből is kihagyásra kerültek a minősített adatot tartalmazó részek. Az alperesi beavatkozó által előadottak sem tartalmaztak arra vonatkozó adatot, hogy konkrét műszaki tartalmat hordoznak maguk az érintett szerződési pontok. [31] A jelen perrel érintett szerződéses pontok közül a
  14. pont a projekt ütemtervére vonatkozó szabályokat, a
  15. pont a hatósági jóváhagyások és műszaki dokumentáció szabályait, a
  16. pont pedig a vegyes rendelkezéseket tartalmazott. Az Addendum
  17. pontja a 38.4.
  18. pontot módosította részben, mely a mellékletek átadásának határidejét szabályozta. E pontok esetében megállapítható, hogy azok nem műszaki adatokat tartalmazó részletszabályokat, hanem általános jellegű rendelkezéseket rögzítettek a szerződő felek szerződéses jogviszonyának jogi kereteit meghatározva. Azokból műszaki, technikai adatokat nem lehetett megismerni. A Projekt tv.
  19. § alapján ezért az adatok kiadásának megtagadása nem volt jogszerű. [32] Az üzleti titok körében az elsőfokú bíróság ismertette az Info tv.
  20. §
(3)bekezdését, a Ptk. 2:47. §
(1)bekezdését, a
  1. évi LIV törvény
  2. §
(1)bekezdését. Egyetértett az alperesi beavatkozóval abban, hogy a per jelenlegi szakaszában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az új szabályozás volt alkalmazandó. Az üzleti titoki minőség elbírálása szempontjából releváns tények köre, melyek a per során megállapítást nyernek, a döntés pillanatában hatályos norma alapján ítélendőek meg, így az akkor hatályos jogszabályszöveg szerint minősülnek jogi tényeknek. A közérdekű adat kiadása iránti perekben bár a per tárgya az adatigénylés megtagadásának jogszerűsége, viszont a bíróság ítéleti rendelkezésében nem az adatkezelői döntést helyezi hatályon kívül vagy változtatja meg, hanem amennyiben a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, úgy határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi [Info tv. 31. §
(7)bekezdés]. Így amennyiben az eljárás ideje alatt változó jogi norma tartalma alapján figyelembe veendő jogi tények a titok minőséget megalapozzák és az arányossági teszt is a titokgazda aránytalan sérelmére mutat, úgy a keresetet el kell utasítani. Míg ellenkező irányú jogszabályváltozás esetén a keresetnek helyt adó döntést kell hozni adott esetben pusztán a titok fogalmának változására figyelemmel minden mérlegelési tevékenység elvégzése nélkül. Az új fogalommeghatározás értelmezésekor ugyancsak figyelembe vette az elsőfokú bíróság a törvényjavaslat indokolását, továbbá az Info tv. módosításáról rendelkező
  1. évi XCI. törvényjavaslat indokolását is. Mindezek alapján végezte el az egyes perrel érintett pontok vizsgálatát abból a szempontból, hogy az igényelt adat megismerése az üzleti tevékenység végzése során aránytalan sérelmet okozna-e, melynél fogva a megtagadás alapjául szolgáló érdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. [33] A
  2. és
  3. pontokat átvizsgálva az elsőfokú bíróság minden esetben az általánosság szintjén maradó rendelkezéseket talált, melyek titoktartalma is kérdéses volt. A beavatkozó érvelésével szemben azt állapította meg, az egyesített és a részletes ütemtervek átadásának határideje, az azzal kapcsolatos jóváhagyások és tájékoztatási kötelezettség, a jelentéstétel rendszeressége, a megvalósulás dokumentálásának naprakészen tartása mind olyan általános keretszabályok, amelyek a felek jogviszonyának, jogainak és kötelezettségeinek részletekbe menő meghatározására még e körben sem alkalmasak, műszaki és technikai információt pedig egyáltalán nem rögzítettek. [34] A
  4. pont vegyes rendelkezéseket tartalmazott, közülük is a 38.2-38.
  5. pontjai a bontó feltételekre, a felek egyéb kötelezettségvállalásaira, a szerződés módosítására, valamint a 38.
  6. pontjánál a képviselők aláírását tartalmazta. Ezek a pontok ugyancsak az általánosságok sorába tartoztak, azok között olyan különös, adott esetben az egyik felet különleges előnyben részesítő feltétel vagy speciális ismeret nem volt, miként nyilvánosságra hozatala az alperesi beavatkozó vagy más személy piaci helyzetét sem befolyásolhatta, amely miatt indokolt lett volna ezen pontok kiadásának a megtagadása. A nyilvánosságra hozatal okafogyott jellege az információszabadság kapcsán legfeljebb akként értelmezhető, hogy az adatigényléssel érintett adatok esetleges korábbi nyilvánosságra hozatala esetén lehetőség van az adatigénylésnek az Info tv.
  7. §
(2)bekezdése szerinti, nyilvános forrás megjelölésével való teljesítésére. A beavatkozó nyilván nem e szabályt gondolta az okafogyottság állítása mögé, így érvelése minden alapot nélkülözött. Az Addendum
  1. pontja az EPC Szerződés 38.4.
  2. pontját váltotta fel részben eltérő időpontokat meghatározva, így ez esetben is irányadó volt a fenti érvelés. [35] Egyedül az aláíró személyek aláírása nem minősült közlendő közérdekű adatnak, ugyanis az Info tv.
  3. §
  4. pontjában meghatározott közérdekű adat fogalom a személyes adat fogalmának körébe tartozó adatokra nem terjedt ki, ezért e körben elutasítandó volt a kereset. Ezzel egy megítélés alá estek a minősítői kézjegyek, melyek ugyancsak személyes adatnak minősültek az Info tv.
  5. §
(2)bekezdése értelmében, mint az érintettre vonatkozó információ. [36] Az elsőfokú bíróság a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség megfizetéséről. [37] Az ítélet ellen az alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a felperes keresetét utasítsa el. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályellenesen hivatkozik a megismételt eljárás tárgyát nem képező részekre vonatkozó jogerős indokolásra. Fenntartotta és hangsúlyosan hivatkozott ezért az Egyezmény
  1. cikkével kapcsolatosan kifejtett érveire. Téves és iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy az EPC Szerződésen megállapíthatóan feltüntetésre került „Bizalmas" megjelölés ne lenne megfeleltethető a Kormányközi Egyezmény
  2. cikk
  3. pontjában meghatározott megjelölésnek, és hogy csak a Kormányközi Egyezményben részes felek láthatták volna el az EPC Szerződést „Bizalmas" vagy „Confidential" megjelöléssel. Erre a beavatkozónak, mint „Illetékes Hatóságnak" a Kormányközi Egyezmény
  4. cikk
  5. pontja alapján joga volt. A Megvalósítási Megállapodások Bizalmas kezelése sem a Mavtv. sem az Info tv. rendelkezéseinek nem mond ellent csupán azokhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. A Kormányközi Egyezmény szerinti „Bizalmas", illetve „Confidential" megjelölésekkel való ellátás egyáltalán nem ekvivalens - és a Kormányközi Egyezményt megkötő felek sem szánták ekvivalensnek a Mavtv. szerinti minősítéssel -, hanem egy attól teljesen független, bizalmas adatkezelést előíró szabályozás, illetve rendszer. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság megszegte a Pp.
  6. §
(3)bekezdésében előírt kötelezettségét, mivel egyszer sem jelezte, hogy számára nem bizonyított, hogy az EPC Szerződésen feltüntetésre került „Bizalmas" megjelölés megfeleltethető-e a Kormányközi Egyezmény fenti 13. cikk 3. pontjában meghatározott megjelölésnek. Ez olyan súlyú eljárási jogsértés, amely miatt a Pp. 252. §
(3)bekezdése alapián az ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye. Amennyiben a másodfokú bíróság nem tartja alkalmazandónak a Pp. 252. §
(3)bekezdését, úgy azt indítványozta. hogy a másodfokú bíróság hívja fel a feleket e kérdés megfelelő bizonyítására. Az Alaptörvény Q cikk
(2)bekezdése alapján álláspontja szerint - figyelemmel az Alkotmánybíróság jogértelmezésére is - úgy rendelkezik, hogy a magyar jogforrási rendszerben a törvényben kihirdetett szerződést az Alaptörvény alatt, de a törvények felett álló jogszabálynak, a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződést pedig a törvények alatt, de a kormányrendeletek felett elhelyezkedő jogi normának tekinti. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály a jogforrási hierarchiában egy szinttel magasabban helyezkedik el, mint a formailag vele azonos belső jogszabály. Ennek alapján megítélése szerint az Info tv. rendelkezéseinek alkalmazása az Egyezmény
  1. cikkével szemben fel sem merülhet. Mindebből az következik, hogy a Kormányközi Egyezményben vállalt titoktartási kötelezettséget előíró rendelkezések elsőbbséget élveznek az Info tv. közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát előíró általános rendelkezéseihez képest. A kereset teljes elutasítását kell eredményezze az a körülmény is, hogy az Egyezmény, mint speciális jogszabály elsőbbséget élvez az általánosságot jelentő Info tv.-vel szemben. Utalt e körben a banktitok körében kialakult ítélkezési gyakorlatra, illetve a korábban csatolt ... szakvéleményére. Előadta, hogy a hazai joggyakorlat alapján az adatok nyilvánosságra hozatala az Info tv.
  2. §
(2)bekezdés f) pontjába is ütközik, mert az sérti Magyarország külügyi kapcsolatait. Eseti döntésekre hivatkozott e körben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta az Egyezmény
  1. cikk
  2. pontja szerinti hármas teszt alkalmazását is. Amennyiben ugyanis mégis szükséges valamely adatok kiadása, úgy az csak az orosz partnerrel történő egyeztetés útján lehetséges. Erre az ítéleti döntést követően már nyilvánvalóan nincs mód. A Projekt tv.
  3. §-val összefüggésben a beavatkozó arra hivatkozott, hogy annak alkalmazása, vizsgálata jelen perben szükségtelen, mert az EPC szerződés egyértelműen az Egyezmény
  4. cikke alá tartozik. Jogforrási hierarchia miatt a Projekt tv. rendelkezései nem is alkalmazhatóak. Mindettől függetlenül az elsőfokú bíróság jogszerűtlenül utasította el bizonyítási indítványát, mert az, hogy az EPC Szerződésben foglalt üzleti és műszaki adatok nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sértene-e, egyértelműen olyan ténykérdés. illetve körülmény, amelynek megítéléséhez szükséges egy olyan különleges szakértelem, amellyel a peres felek, illetve a bíróság sem feltétlenül rendelkezik. Vitatta, hogy e körben tényelőadást ne tett volna, és utalt az általa csatolt ... szakértő által készített szakvéleményre. Amennyiben azt a másodfokú bíróság nem fogadná el, fenntartotta a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát, melynek terjedelme miatt ugyancsak indokolt lehet az elsőfokú eljárás megismétlése. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem felel meg az Alaptörvény
  5. cikkébe foglalt, a jogszabályok értelmezése során felállított követelményének. Az atomerőművek építésével kapcsolatos szerződéseket ugyanis a világon sehol sem hozzák nyilvánosságra a nyilvánvaló nemzetbiztonsági kockázatok miatt. Erre vonatkozóan végzett kutatása eredményét csatolta. Kifejezetten hivatkozott az Egyesült Királyság Hinkley Point C. atomerőmű építésével kapcsolatos ügyre. Ezt angol nyelven csatolta, magyar összefoglalóját a fellebbezésbe építve adta elő. Továbbra is hivatkozott külügyi érdekre, mint a közérdekű adatok megismerésének korlátozó okra, figyelemmel az Ausztria által Magyarország ellen a Paks II. Atomerőmű beruházással kapcsolatosan folyamatban lévő nemzetközi eljárásra. Megismételte azon védekezését is, hogy a jelenleg már nyilvánosságra került információk teljes egészében kimerítik a közérdekű adatok és a környezetvédelmi szempontok érvényesüléséhez fűződő igényeket. Az igényelt adatok üzleti titok jellegével kapcsolatosan hivatkozott a
  6. évi LIV. törvény fogalommeghatározására, amelynek a per tárgyát képező adatok mindenben megfelelnek. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem fejtette ki, hogy az új fogalommeghatározás mely eleme nem valósult meg, sommásan - más perben kifejtett megállapításával egyezően - csak annyit rögzített, hogy a teljes szerződés, annak keretjellege miatt nem minősülhet üzleti titoknak. Ezen megállapítás ellentmond az EPC szerződés
  8. pontjának ismertetésével is. Kiemelte a szerződés egyedi jellegét. Hivatkozott a
  9. június 5-én zártan kezelt iratként benyújtott beadványában foglaltakra, melyben az adatok nyilvánosságra hozatala miatt bekövetkező aránytalan sérelmére vonatkozóan fejtette ki részletesen érveit. [38] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, az alperes a beavatkozó fellebbezésének elbírálását nem ellenezte. [39] A fellebbezés az alábbiak szerint túlnyomó részben alaptalan. [40] A másodfokú bíróság elsősorban azt rögzíti, hogy az alperesi beavatkozónak a tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmét nem ítélte megalapozottnak. A Pp.
  10. §
(1)és
(2)bekezdése alapján akkor függeszthető fel a tárgyalás, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, vagy annak tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. A beavatkozó által hivatkozott eljárás más peres felek között folyamatban volt per felülvizsgálati eljárása, amely a jelen perrel tárgyában összefügg ugyan, azonban az abban hozott döntés jelen per eldöntésére nincs kihatással. A perbeli vita eldöntésére jogilag előkérdésben hozandó döntésnek nem tekinthető. [41] A per érdemére vonatkozóan a másodfokú bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy a felperes keresetének túlnyomó része már jogerősen elbírálásra került, mely eljárásban született döntés indokai jelen perrel érintett vitás kérdésekben is irányadóak. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül vehette figyelembe a 32.Pf.20.807/2018/9-I. sorszámú részítéletnek a felperesi adatigénnyel érintett szerződéses konstrukció megítélése tárgyában kifejtetteket, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése csupán ezen szerződés egyes pontjait érintette. A megismételt eljárás során a beavatkozó lényegében az eljárás korábbi szakaszában is előadott védekezését ismételte meg arra vonatkozóan, hogy álláspontja szerint a kormányközi megállapodás miért és mennyiben helyezhető az egyéb magyarországi jogszabályok fölé. Ezen állásponttal a másodfokú bíróság korábban sem értett egyet. Korábbi indokait nem megismételve azt hangsúlyozza, hogy a 2014. évi II. törvény rendelkezéseiből nem vezethető le a felek ilyen törekvése. Az Alaptörvény Q cikk
(2)és
(3)bekezdésében foglalt kötelezettségét a Magyar Állam az Egyezmény tv. kihirdetésével, továbbá a Projekt tv. megalkotásával - mint ahogyan arra preambulumában is utal - teljesítette. Az Egyezmény tv.
  1. cikke kifejezetten azt rögzítette, hogy az Egyezményben foglalt együttműködés Magyarország és az Oroszországi Föderáció vonatkozó jogszabályaival, valamint azokkal a nemzetközi egyezményekkel összhangban kerül végrehajtásra, amelyeknek a Felek részesei, figyelembe veszi továbbá a nukleáris- és sugárzásbiztonság, valamint a környezetvédelem általánosan elismert nemzetközi alapelveit és ajánlásait. Magyarország jogszabályai alatt a Magyarországra és Magyarországon alkalmazandó összes jogszabály értendő. Ebből az következik, hogy a titoktartásra vonatkozóan az Alaptörvény és az Info tv. rendelkezéseit szem előtt tartva kellett a feleknek megállapodniuk. Amennyiben az Egyezmény tv. adatfajtákat meghatározva egyes közérdekű vagy közérdekű adatok nyilvánosságát nem korlátozza - márpedig ilyen korlátozás nincs -, úgy az Info tv.
  2. §
(2)bekezdés alapján pusztán az Egyezményben foglaltakra hivatkozással a közérdekű adatok megismerhetőségét az adatkezelő nem tagadhatja meg. Az Egyezmény tv.
  1. cikke alapján a felek a megállapodásukkal érintett információkat a hazai jogszabályaik rendszerén keresztül védhetik meg. Nem helytálló az alperesi beavatkozó azon érvelése, hogy ezen rendelkezés az orosz jogszabályok alkalmazását teszi szükségesség Magyarországon is. Ez az érvelés ugyanis azt is jelentené, hogy Oroszországban az orosz jogszabályok mellett a magyar jogszabályi rendelkezéseket is alkalmazni kellene, ami feloldhatatlan jogi helyzeteket teremtene, ami nyilvánvalóan nem lehetett a felek akarata. Egyebekben a jogi normák területi hatályával kapcsolatosan kifejtett elsőfokú bírói álláspontot a másodfokú bíróság is osztja, figyelemmel arra is, hogy maga az Egyezmény tv. ennek ellentmondó rendelkezést nem tartalmaz. A magyar jogrendszer ugyanakkor ismeri azokat az [42] eszközöket, amelyeken keresztül az információvédelem megvalósítható, mert mind az Info tv., mind a Mavtv. tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, melyeket a felek alkalmaztak is az Egyezmény tv. alapján kötött szerződések meghatározott adatainak minősítésével. Az alperesi beavatkozó továbbra sem tudott megfelelő érvrendszert előadni a minősítés megszüntetése és saját, a titokvédelemmel összefüggő álláspontja közötti ellentét feloldására. [43] Mindebből az következik, hogy az Info tv.
  2. §
(1)bekezdésének megfelelő törvénynek a Projekt tv. tekinthető, így az alperes abban az esetben tagadhatja meg jogszerűen a felperesi kérelmet, amennyiben az olyan műszaki és üzleti adatokat érint, amelyek megismerése az Info tv. 27. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. h)pontja szerinti nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. Azt kellett bizonyítania, hogy ezen rendelkezés alá tartoznak a keresettel érintett adatok, ezért ténylegesen szükségtelen azt vizsgálni, hogy a „Bizalmas", illetve „Confidential" jelölést ki alkalmazhatta jogszerűen. E körben ezért a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti kioktatás sem volt szükséges, így ezokból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére sem kerülhetett sor. [44] A nemzetbiztonsági érdek vonatkozásában a másodfokú bíróság a részítételében kifejtetteket változatlanul fenntartja, azt nem ismétli meg. Azt hangsúlyozza, hogy minősítés hiányában e körben az alperesnek konkrét tényelőadást kellett volna tennie arra vonatkozóan, hogy az EPC szerződés jelen perrel érintett egyes pontjai mennyiben veszélyeztetnek nemzetbiztonsági érdeket. Önmagában az a hivatkozás, hogy atomenergetikai beruházásra vonatkozik a szerződés nem támasztja alá, hogy annak részleges megismerése - figyelemmel egyes adatok vonatkozásában a továbbra is fenntartott minősítésre - veszélyeztetheti a nemzeti biztonságot. Miután sem az alperes, sem a beavatkozó e körben konkrét tényelőadást nem tett, az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a beavatkozó szakértői bizonyításra vonatkozó indítványát. [45] Ugyancsak súlytalan volt a beavatkozó hivatkozása az Info tv. 27. §
(2)bekezdés f) pontjára. Hasonlóan a nemzetbiztonsági érdekre történő hivatkozással összefüggő indokokra azt szükséges rögzíteni, hogy ilyen kifejezett nyilvánosságot korlátozó okot, meghatározott adatfajtákra törvényben szükséges rögzíteni. Ilyen törvényi rendelkezésre a beavatkozó nem tudott hivatkozni, továbbá konkrét meghatározott adatfajtát sem tudott megjelölni. Általánosságban az Alaptörvény
  1. cikke e körben eredményesen nem hivatkozható, szerződéses megállapodások egésze vonatkozásában pedig különösen nem. [46] Miután szellemi tulajdont érintő adatokra vonatkozóan az alperesi oldal védekezést nem terjesztett elő az volt vizsgálandó, hogy az EPC szerződés és az Addendum érintett pontja üzleti titoknak minősülnek-e. E körben a másodfokú bíróság elsősorban azt rögzíti, hogy a felperesi adatigénylés és a szerződések létrejöttének időpontjára tekintettel annak meghatározásakor, hogy mi minősülhet üzleti titoknak a Ptk. 2:
  2. § rendelkezéseit kellett figyelembe venni. A
  3. évi LIV. törvény ugyanis
  4. augusztus 8-án lépett hatályba, melyet követően sem olyan tény, sem olyan jogviszony nem keletkezett a felek között a perbeli szerződések tárgyában, vagy azokkal összefüggésben, melyre tekintettel az újabb szabályozást kellene alkalmazni. A bíróságnak az adat kiadására vonatkozó rendelkezése nem minősül a Jat.
  5. §
(1)bekezdése b) pontja szerinti eljárási cselekménynek. A per megindítása, a keresetlevél előterjesztése az az eljárási cselekmény, amely miatt a Jat. 15. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a
  1. évi LIV. törvény hatályon kívül helyező rendelkezése ellenére is a Ptk. szabályozását kellett figyelembe venni. Mindennek azonban perdöntő jelentősége nincs, mivel az üzleti titok fogalmának változása sem teszi szükségtelenné a bíróság érdekmérlegelését figyelemmel az Info tv.
  2. §
(3)bekezdésében foglaltakra, mely rendelkezést a jogszabályváltozás nem érintette. [47] A részítéletben rögzített értékelési szempontokat továbbra is irányadónak tekintette a másodfokú bíróság az EPC szerződés
  1. és
  2. pontja, a 38.2-38.8., továbbá az Addendum
  3. pontjainak vizsgálatakor. Figyelemmel volt továbbá az Alkotmánybíróság 21/
  4. (VII. 19.) számú és 6/
  5. (III. 11.) AB határozatokban rögzítettekre is, arra, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. A korlátozást érintő ezen tartalmi követelmény egyik indoka az is, hogy ennek révén lehetővé váljon a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslat lehetősége, amelynek ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is {21/
  6. (VII. 19.) AB határozat [39]}. A nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül {6/2016.(III. 11.) AB határozat [40]}. [48] A részítéletben is kifejtettek szerint jelen perrel érintett pontok tekintetében is figyelembe vette a másodfokú bíróság a perbeli beruházás speciális jellegét nem csak az érintett piac, de a perbeli beruházás finanszírozásának egyedi jellege vonatkozásában is. Tekintettel kellett lenni arra is, hogy a beruházás jelenleg milyen szakaszban van, a tényleges munkálatok elvégzéséhez szükséges szerződések jó részének megkötése folyamatban van, vagy csak a későbbiekben realizálható. Nem osztotta a beavatkozó azon álláspontját, hogy a jelen ítélettel érintett pontok - a részítélettel érintett szerződéses pontokkal együtt értelmezve - alapján a beruházó szerződéses módszerei, mint modell megismerésére adnak lehetőséget oly módon, hogy azok miatt, más projektek megvalósítása során tárgyalási pozíciói meggyengülnének. Erre vonatkozóan ugyanis semmiféle konkrétumot nem adott elő. Az a hivatkozása, hogy a jelen szerződések megkötése során teljesen egyedi, az átlagostól és szokásostól eltérő feltételeket építettek a szerződésbe - összehasonlítható szerződés hiányában egyrészt nem megállapítható, másrészt nem megfelelő hivatkozás. Amennyiben ugyanis a perrel érintett szerződés egyedi, úgy a későbbiek során kötendő szerződések esetében nem lehet hivatkozási alap éppen ezen egyedisége miatt, tehát közömbösnek tekinthető a szokásos tárgyalások során. Azt pedig csak állította a beavatkozó, hogy jelentős engedményeket tett, a piacon nem szokásos terheket vállalt. Ezekre az egyes szerződéses pontok esetén nem mutatott rá konkrétan. Hangsúlyos volt ugyanakkor az, hogy a beruházás teljes egészében közpénzből valósul meg, mely tény alapján, az Alaptörvény
  7. cikk
(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel teljes adatnyilvánosság követelhető meg. [49] Mindezek alapján az EPC szerződés
  1. pontja vonatkozásában - mely a beruházás ütemtervére vonatkozik - a másodfokú bíróság a határidőket meghatározó szerződéses alpontok esetében elfogadta a beavatkozó azon védekezését (
  2. sorszámú beadvány), miszerint azok megismerése esetében a még megkötendő szerződésekre is tekintettel szerződéses partnereivel szemben tárgyalási pozíciói gyengülhetnek. Ez a sérelem aránytalannak tekinthető figyelemmel arra, hogy a konkrét határidő megismerése a közpénzek felhasználásának átláthatóságához fűződő alapjogi igény kielégítéséhez nem szükséges. [50] A
  3. pont esetében - amely a projekt megvalósulásához szükséges hatósági engedélyekre vonatkozik - ugyanezen gondolatmenet mentén a másodfokú bíróság olyan méltányolható, az üzleti titok védelméhez fűződő igényt nem azonosított, amely jelen körülmények között indokolt. E körben azokat a felelősségi szabályokat fektették le a felek, amelyek logikusan következtethetőek. Semmilyen olyan egyedi jelleget azok nem mutatnak, ami az elvárhatótól eltérő lenne. Ezek az információk ugyanakkor a közpénzek felelős elköltésére vonatkozó információt hordoznak, amellyel szemben nem mutatható fel a beavatkozó aránytalan érdeksérelme. [51] A 38.2-38.
  4. pontokban található vegyes rendelkezések esetében sem volt azonosítható olyan adat, amely a projekt irányítási rendszerre vonatkozó egyedi, ezért védendő információ. Az a körülmény, hogy az ott meghatározott határidők már az adatigénylés időpontjában is „idejét múlt" határidők éppen a fent írtakra tekintettel elsorvasztják a beavatkozó érdeksérelmére történő hivatkozást. Kétségtelen, hogy az Európai Uniós előírásoknak való megfelelőség jelen szerződés egyedi vonása, azonban arra vonatkozóan maga az Egyezmény törvény is tartalmaz rendelkezéseket [Egyezmény tv.
  5. cikk
(3)és
(4)bekezdés]. Az EPC szerződés ezen pontjai részben ezen rendelkezéseknek való megfelelőséget célozták, a felek annak érdekében végzett tevékenysége körében vállalt felelősségére vonatkozóan tartalmaznak információkat, azonban a felelősség telepítése semmilyen egyedi jellegzetességet nem hordoz. [52] A 38.
  1. pont tekintetében a felek fellebbezést nem terjesztettek elő, ezért azt a másodfokú bíróság ítélete nem érintette. [53] Az Addendum
  2. pontja olyan szerződéses pontot módosított, amely a jelen és a részítélet alapján megismerhető adatot tartalmazott, ezért annak titokban tartása sem lehet indokolt. Az ugyanis a 38.
  3. pontbeli határidőt módosította oly módon, hogy egy melléklet esetében azt az EPC szerződés 29.
  4. pontja szerinti határidő megállapítás szabályai alá helyezte. [54] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alperest arra kötelezte, hogy a felperes által igényelt adatokat oly módon adja ki, hogy azokból az EPC szerződés 20.1.1, 20.1.2., 20.2.1., 20.3.1. és 20.4.1. pontjait az Info tv. 30. §
(1)bekezdése alapján tegye felismerhetetlenné, egyebekben azt helybenhagyta. [55] Ez a változtatás azonban a pernyertesség, pervesztesség arányát - figyelemmel a részítéletre is - nem változtatta meg, ezért a perköltség tekintetében is helybenhagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét. [56] A másodfokú eljárásban a fellebbezés nagyobb részének alaptalansága miatt - figyelemmel arra, hogy a felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő - nem merült fel olyan perköltség igény, amiről a másodfokú bíróságnak döntenie kellett. [57] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. január
  2. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.