← Magyarország

Pf.20524/2019/6 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.524/2019/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Mátyás Brigitta ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Kiss Éva ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amelybe az I. rendű alperes pernyertességének az előmozdítása érdekében beavatkozott a dr. Papp Dezső Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Papp Dezső ügyvéd; címe) által képviselt beavatkozó neve (címe) - a Miskolci Törvényszék 21.P.20.562/2011/
  2. számú végzésével kijavított 21.P.20.562/2011/
  3. számú ítélete ellen az I. rendű felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett és
  5. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, az I. rendű alperes által az I. rendű felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 470 837 (négyszázhetvenezernyolcszázharminchét) Ft-ra, az I. rendű alperes által az államnak megtérítendő előlegezett költség összegét 180 478 (száznyolcvanezer-négyszázhetvennyolc) Ft-ra, a II. rendű felperes által megtérítendő kereseti illeték összegét 55 004 (ötvenötezer-négy) Ft-ra felemeli, az I. rendű felperes által az államnak megfizetendő kereseti illeték összegét 128 344 (százhuszonnyolcezer-háromszáznegyvennégy) Ft-ra, az állam terhén maradó kereseti illeték összegét pedig 495 720 (négyszázkilencvenötezer-hétszázhúsz) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 32 046 (harminckettőezer-negyvenhat) Ft, az I. rendű alperesi beavatkozónak pedig 25 233 (huszonötezer-kettőszázharminchárom) Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 109 982 (százkilencezerkilencszáznyolcvankettő) Ft fellebbezési illetéket. Megállapítja, hogy 29 236 (huszonkilencezer-kettőszázharminchat) Ft fellebbezési illetéket az állam visel. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a Miskolci Törvényszék 21.P.20.562/2011/
  6. számú, a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.406/2016/
  7. számú rész- és közbenső ítéletével helybenhagyott rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik az I. rendű felperes
  8. augusztus 21-i szülésekor elszenvedett IV. fokú inveterált gátrepedéssel okozati összefüggésben kialakult, az I. és II. rendű felpereseket ért vagyoni és nem vagyoni károkért. [2] Az I. rendű felperes a káreseményt megelőzően boltvezetőént dolgozott a X Kft. munkáltató ..... Plázában működő ruházati üzletében. [3] Munkaviszonya 2005-ben közös megegyezéssel szűnt meg.
  9. december 31-ig munkanélküli járadékban részesült, majd alkalmi munkákat végzett. 2008-tól a gyermekével Angliában él, ahol takarítóként, majd a takarítók irányítójaként dolgozott, illetőleg dolgozik. [4] Az I. rendű felperes a keresetlevelét
  10. április 2-án terjesztette elő. [5] Munkaképesség-csökkenésével összefüggésben munkabér-kiesésre alapított kártérítési igénye tényalapját és az azzal kapcsolatos bizonyítási indítványát a
  11. január 19-i tárgyaláson és a
  12. február 15-én érkezett,
  13. sorszámú keresetpontosítás és bizonyítási indítvány megnevezésű beadványában, összegszerűen részletesen kidolgozva a
  14. április 12-én érkezett,
  15. sorszámú keresetpontosítás megnevezésű beadványában, majd határozott kereseti kérelmet is tartalmazóan
  16. április 24-én a
  17. sorszámú beadványában terjesztette elő. E körben a
  18. augusztus 21-től
  19. december 31-ig terjedő időszak vonatkozásában 2 602 782 Ft tőke és annak
  20. október 26-tól járó késedelmi kamatainak a megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. [6] Az I. rendű felperes munkabérkiesésre alapított kártérítés iránti igénye elévült. [7] Az I. rendű felperes nem bizonyította, hogy a perbeli káreseményt követően havonta milyen F Magyarország Kft. által forgalmazott étrendkiegészítőket szedett, és azokkal kapcsolatban havonta milyen összegű kiadása merült fel. [8] Az I. rendű felperes többször módosított és pontosított keresetében nem vagyoni kártérítés jogcímén az I. rendű alperes 4 000 000 Ft tőke és annak
  21. augusztus
  22. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai, a II. rendű felperes többször módosított és pontosított keresetében nem vagyoni kártérítés jogcímén az I. rendű alperes 2 000 000 Ft tőke, valamint annak
  23. augusztus
  24. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kötelezését kérte. [9] Vagyoni kártérítésként ápolási-gondozási többletkiadás címén az I. rendű felperes egészségi állapotával összefüggésben az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban megosztva 755 241 Ft tőke és annak
  25. október
  26. napjától számított késedelmi kamata, kiskorú II.rendű felperes neve gondozásával kapcsolatosan az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban 2 130 614 Ft tőke és annak
  27. december
  28. napjától számított késedelmi kamata, kiskorú II.rendű felperes neve gondozásával kapcsolatosan az I. rendű felperes 691 875 Ft tőke, valamint ezen összeg után
  29. december
  30. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. [10] Háztartási kisegítés többlet-költségeként az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban
  31. augusztus
  32. és
  33. március
  34. között 950 000 Ft tőke, valamint azután
  35. december
  36. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat, az I. rendű felperest megilletően 2 132 000 Ft tőke és annak
  37. március
  38. napjától számított törvényes mértékű kamata,
  39. április
  40. napjától
  41. február
  42. napjáig terjedő időszakra, az I. rendű felperes javára
  43. február
  44. napjától havi 12 000 Ft járadék megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. [11] Közlekedési többlet-kiadás jogcímén az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban 986 383 Ft tőke, valamint azután
  45. augusztus
  46. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat, az I. rendű felperes 268 168 Ft tőke és azután
  47. december
  48. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. [12] Élelemfeljavítás költsége jogcímén az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban a
  49. augusztus
  50. napjától
  51. március
  52. napjáig terjedő időszakra 626 000 Ft tőke, valamint
  53. december
  54. napjától számított késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. Az I. rendű felperes
  55. április
  56. napjától
  57. november
  58. napjáig havi 20 000 Ft járadék, valamint ezen összeg után
  59. november
  60. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat és
  61. február
  62. napjától havi 20 000 Ft járadék megfizetésére is kérte kötelezni az I. rendű alperest. [13] Tápszer-többletköltségként az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban 18 899 Ft költség, valamint ezen összeg után
  63. december
  64. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. [14] Telefon-többletköltség jogcímén az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban 49 000 Ft tőke, valamint ezen összeg után
  65. július
  66. napjától számított késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. [15] Az I. rendű felperes munkabérkiesés jogcímén 2 602 782 Ft tőke, valamint azután
  67. október
  68. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest [16] A II. rendű felperes munkabér-táppénz különbözet jogcímén 50 908 Ft tőke, valamint azután
  69. március
  70. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. [17] Tisztasági többlet-kiadás jogcímén az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban 176 000 Ft tőke és azután
  71. május
  72. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest. [18] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet eltúlzottnak találta. [19] Az ápolás-gondozás indokoltságát összesen legfeljebb 6 hónapos időtartamban és legfeljebb napi 3 órában tartotta elfogadhatónak. [20] A háztartási kisegítés indokoltságát valamennyi beavatkozás és gyógytartam együttes figyelembevételével összesen legfeljebb 6 hónapos időtartamban és legfeljebb napi 3 órában fogadta el. [21] Élelemfeljavítás jogcímén
  73. augusztus 21-től számítva, hat hónapos időtartamra, havi 10 000 Ft-ot tartott elfogadhatónak. [22] Telefon-többletköltség esetében a káresemény időpontjában fennálló értékviszonyokra tekintettel összesen 5000 Ft-nak megfelelő összeget fogadott el. [23] Tisztasági többletkiadás jogcímén
  74. augusztus
  75. napjától számított 6 hónapra terjedően és havi 4000 Ft összeget tartott elfogadhatónak. [24] Az I. rendű alperesi beavatkozó a kereset elutasítását indítványozta. [25] A törvényszék 21.P.20.562/2011/
  76. sorszám alatt kijavított, 21.P.20.562/2011/
  77. számú ítéletével kötelezte az [I. rendű] alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 7 678 118 Ft tőkét, és ezen összegből 4 000 000 Ft tőke után
  78. augusztus
  79. napjától
  80. december
  81. napjáig évi 11 %-os,
  82. január
  83. napjától
  84. június
  85. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  86. július
  87. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 305 577 Ft után
  88. május
  89. napjától
  90. december
  91. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  92. január
  93. napjától
  94. június
  95. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  96. július
  97. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 88 200 Ft tőke után
  98. január
  99. napjától
  100. június
  101. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  102. július
  103. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 796 781 Ft tőke után
  104. augusztus
  105. napjától
  106. december
  107. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  108. január
  109. napjától
  110. június
  111. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  112. július
  113. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 1 203 785 Ft után
  114. szeptember
  115. napjától
  116. június
  117. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  118. július
  119. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 423 500 Ft után
  120. január
  121. napjától
  122. december
  123. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  124. január
  125. napjától
  126. június
  127. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  128. július
  129. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 472 000 Ft után
  130. augusztus
  131. napjától
  132. június
  133. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  134. július
  135. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 139 358 Ft után
  136. szeptember
  137. napjától
  138. december
  139. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  140. január
  141. napjától
  142. június
  143. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  144. július
  145. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 27 413 Ft után
  146. március
  147. napjától
  148. június
  149. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  150. július
  151. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 144 055 Ft után
  152. március
  153. napjától
  154. június
  155. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  156. július
  157. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 30 000 Ft után
  158. november
  159. napjától
  160. december
  161. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  162. január
  163. napjától
  164. június
  165. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  166. július
  167. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 9449 Ft után
  168. december
  169. napjától
  170. december
  171. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  172. január
  173. napjától
  174. június
  175. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  176. július
  177. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 2500 Ft után
  178. július
  179. napjától
  180. december
  181. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  182. január
  183. napjától
  184. június
  185. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  186. július
  187. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 35 200 Ft után
  188. május
  189. napjától
  190. december
  191. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  192. január
  193. napjától
  194. június
  195. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  196. július
  197. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. [26] Kötelezte az [I. rendű] alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű felperesnek 2 686 420 Ft tőkét, és ezen összegből 800 000 Ft után
  198. augusztus
  199. napjától
  200. december
  201. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  202. január
  203. napjától
  204. június
  205. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  206. július
  207. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 305 577 Ft után
  208. május
  209. napjától
  210. december
  211. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  212. január
  213. napjától
  214. június
  215. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  216. július
  217. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 796 781 Ft után
  218. augusztus
  219. napjától
  220. december
  221. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  222. január
  223. napjától
  224. június
  225. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  226. július
  227. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 423 500 Ft után
  228. január
  229. napjától
  230. december
  231. napjáig évi 11 %os mértékű,
  232. január
  233. napjától
  234. június
  235. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  236. július
  237. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 139 358 Ft után
  238. szeptember
  239. napjától
  240. december
  241. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  242. január
  243. napjától
  244. június
  245. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  246. július
  247. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 144 055 Ft után
  248. március
  249. napjától
  250. június
  251. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  252. július
  253. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 30 000 Ft után
  254. november
  255. napjától
  256. december
  257. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  258. január
  259. napjától
  260. június
  261. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  262. július
  263. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 9449 Ft után
  264. december
  265. napjától
  266. december
  267. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  268. január
  269. napjától
  270. június
  271. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  272. július
  273. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 2500 Ft után
  274. július
  275. napjától
  276. december
  277. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  278. január
  279. napjától
  280. június
  281. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  282. július
  283. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 35 200 Ft után
  284. május
  285. napjától
  286. december
  287. napjáig évi 11 %-os mértékű,
  288. január
  289. napjától
  290. június
  291. napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félévet megelőző utolsó naptári napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot,
  292. július
  293. napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. [27] Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. [28] Kötelezte az [I. rendű] alperest, hogy a .... Törvényszék Gazdasági Hivatala által közölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 94 187 Ft előlegezett költséget és 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek személyenként 102 821 - 102 821 Ft-ot. [29] Az I. rendű felperest 149 250 Ft, a II. rendű felperest 49 750 Ft feljegyzett peres eljárási illeték a ... Megyei Adó- és Vámigazgatósága által közölt módon és időben, Magyar Állam javára való megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az ezt meghaladó 701 000 Ft feljegyzett peres eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. [30] Megállapította továbbá, hogy az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. [31] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns indokolásában az élelemfeljavítással összefüggésben kifejtette, hogy a
  294. sorszám alatti orvosszakértői vélemény szerint az I. rendű felperes megfelelő széklet konzisztenciájának az elérése érdekében szakértőileg elfogadható a F-termékek használata, illetve olyan ételek fogyasztása, amelyek nem okoznak fokozottabb gázképződést. Indokolt a kevés zöldség, gyümölcs fogyasztása miatti többlet vitamin-bevitel, a F-termékek közül az f Juice Calcium és a Multivitamin rendszeres fogyasztása. [32] A törvényszék szerint a F-termékek fogyasztására vonatkozóan az Ilovszky Lajosnétól származó,
  295. sorszám alatti okirat nem alkalmas annak igazolására, hogy az I. rendű felperes 2002-től kezdődően fogyasztotta-e a F termékeket, s ha igen, akkor közülük melyiket, milyen mennyiségben és milyen értékben. Az összegszerűség igazolására a felperesek által
  296. sorszám alatt csatolt számla nem alkalmas, mert annak kiállítója a F Kft., a kiállítás időpontja 2016 augusztusa, címzettje pedig I. L-né ügynök. [33] A felperesek az élelemjavítás, vitaminpótlás tárgyában velük közölt bizonyítási kötelezettség ellenére további bizonyítékot nem szolgáltattak, így az ezen a címen előterjesztett vagyoni kártérítés iránti igényük bizonyítatlanság miatt nem volt teljesíthető. [34] Az [I. rendű] alperes a károkozást követő 6 hónapra havi 10 000 Ft-os összegben elismerte az élelemfeljavítás jogcímén előterjesztett keresetet, így a törvényszék szerint 60 000 Ft összegű kártérítés és annak kamata egymást közt 1/2 - 1/2 arányban illeti meg a felpereseket. [35] A törvényszék az I. rendű felperes munkabérkiesésre alapított kárigényét szintén nem találta alaposnak. [36] Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az I. rendű felperes ezt az igényét a rész- és közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően,
  297. február
  298. napján,
  299. sorszám alatt terjesztette elő. [37] A törvényszék a
  300. sorszámú jegyzőkönyv
  301. oldalán tájékoztatta az I. rendű felperest, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
  302. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
  303. §-ában foglaltakból következően neki kell igazolnia, hogy a munkaviszonya a károkozás folytán kialakult egészségi állapota miatt szűnt meg. [38] Az I. rendű felperes a személyes nyilatkozatában, valamint a
  304. sorszám alatti beadványában is arra hivatkozott, hogy belátta: egészségi állapota miatt korábbi munkáját nem fogja tudni végezni, nemcsak a fizikai terhelés, az étkezések rendjének betartása, hanem amiatt sem, mert a gyermekét egyedül nevelte. [39] A törvényszék álláspontja szerint az I. rendű felperes nem teljesítette a bizonyítási kötelezettségét. Az e körben meghallgatott két tanú nem volt érdektelen, hisz' egyikük az I. rendű felperes nagynénje, a másikuk pedig az I. rendű felperes barátnője. Az I. rendű felperes nyilatkozata szerint a munkaviszonya 2005 augusztusában szűnt meg, tehát olyan időszakban, amikor a per már 1 éve folyt. A törvényszék szerint elvárható lett volna a jogi képviselővel pert kezdeményező I. rendű felperestől, hogy a munkaviszonya megszűnésével összefüggő körülmények igazolása érdekében okirati bizonyítékot szolgáltasson, annak hiányában pedig elfogulatlan tanú, esetlegesen korábbi munkatársának a tanúkénti kihallgatását kérje. [40] Mivel az I. rendű felperes munkaviszonya megszűnésének indokát nem igazolta, ezért a munkabérkiesésre vonatkozó kereseti kérelmét a törvényszék elutasította. [41] A perköltségről való döntés körében a törvényszék azt vette figyelembe, hogy a keresetlevél
  305. április
  306. napján érkezett a bíróságra. [42] Az I. rendű felperes saját jogán nem vagyoni kártérítés jogcímén 4 000 000 Ft, vagyoni kártérítés jogcímén 11 859 870 Ft tőke, a II. rendű felperes nem vagyoni kártérítés jogcímén 2 000 000 Ft, vagyoni kártérítés jogcímén 2 871 045 Ft tőke megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. [43] Az I. rendű felperes a 15 859 870 Ft összegű kereseti kérelméhez képest 7 678 118 Ft tőke, a II. rendű felperes a 4 871 045 Ft összegű követeléséhez képest 2 686 420 Ft tőke erejéig lett pernyertes. [44] Az I. és II rendű felperesek a 20 730 915 Ft összegű kereseti kérelméhez képest a megítélt 10 260 222 Ft tőkére nézve az állapítható meg, hogy a pernyertességipervesztességi arány 50 - 50 %-os mértékű. [45] A felperesek a 2004-es perindításkor teljes személyes költségmentességben részesültek. [46] A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.733/2010/
  307. számú végzésében az I. rendű alperes, valamint felperesek felülvizsgálati eljárási költségét külön-külön 200 000 Ft-ban állapította meg. [47] A hatályon kívül helyezést megelőző elsőfokú eljárás során a felperesek költségmentessége folytán feljegyzett peres eljárási illeték 502 000 Ft-ot tett ki, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala által előlegezett szakértői díj összege 188 374 Ft volt, a Debreceni Ítélőtábla előtti eljárásban az I. rendű felperes fellebbezése folytán feljegyzett peres eljárási illeték 480 400 Ft, míg a II. rendű felperes fellebbezése folytán feljegyzett illeték 221 200 Ft volt. [48] A hatályon kívül helyezést követően megismételt peres eljárásban a törvényszék a
  308. június
  309. napján hozott,
  310. sorszámú végzésével a felperesek személyes költségmentességét a jövőre nézve megvonta, majd a felperesek szakértői költségre kiterjedő személyes költségmentesség iránti kérelmének a teljesítését a
  311. április 23-án hozott,
  312. sorszámú végzésével megtagadta. [49] A megismételt peres eljárás során a felemelt kereseti kérelemre tekintettel további 398 000 Ft elsőfokú feljegyzett illetékből az érvényesített tőkekövetelés arányára tekintettel az I. rendű felperesre 298 500 Ft, míg a II. rendű felperesre 99 500 Ft feljegyzett illeték összeg esik. A megismételt elsőfokú eljárás során felmerült szakértői költség 149 479 Ft (
  313. sorszám), 120 000 Ft (
  314. sorszám), 57 277 Ft (
  315. sorszám), 84 530 Ft (
  316. sorszám), azaz 411 286 Ft összegű, amelyet a felperesek előlegeztek. [50] A törvényszék a polgári perrendtartásról szóló
  317. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952es Pp.)
  318. §-ára tekintettel a pernyertesség-pervesztesség aránya alapján úgy határozott, hogy a perrel felmerült ügyvédi munkadíjban megmutatkozó költségeiket a peres felek maguk viselik. [51] A felemelt kereset folytán feljegyzett peres eljárási illetékből a megvont személyes költségmentességre tekintettel az I. rendű felperes (298 500 Ft/2) 149 250 Ft, míg a II. rendű felperes (99 500/2) 49 500 Ft összegű illetéket köteles megfizetni a Magyar Államnak, míg az I. rendű alperes személyes illetékmentességére tekintettel 701 000 Ft illeték a Magyar Állam terhén marad az illetékekről szóló
  319. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  320. §-ára és
  321. §-ára tekintettel alkalmazandó 6/
  322. (VI. 26.) IM rendelet
  323. §-ának

(1)és
(2)bekezdései alapján. [52] A fele részben pervesztes I. rendű alperes ezen arányban köteles a felpereseknek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban megtéríteni az előlegezett szakértői költséget. [53] A perrel felmerült szakértői díj a megelőző elsőfokú eljárásban 188 374 Ft volt, amelyet az akkor személyes költségmentességben részesülő felperesek nem kötelesek megtéríteni. A megismételt elsőfokú eljárásban 411 286 Ft szakértői díj merült fel. A mindösszesen 609 660 Ft összegű szakértői költségből a 188 374 Ft fele részét, 94 187 Ft-ot az I. rendű alperes köteles megtéríteni a Magyar Államnak, míg 205 643 Ft-ot az I. és II. rendű felperesek egymás közt 1/2 - 1/2 arányban a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján kötelesek viselni. [54] Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az I. rendű alperes kötelezését kérte élelemfeljavítás jogcímén a
  1. augusztus
  2. napjától a
  3. március
  4. napjáig terjedő időszakra 626 000 Ft tőke és annak
  5. december
  6. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatai, a
  7. március
  8. napjától
  9. november
  10. napjáig terjedő időszakra 2 750 000 Ft tőke és annak
  11. január
  12. napjától járó törvényes mértékű késedelmei kamatai,
  13. november
  14. napjától pedig havi 20 000 Ft járadék és törvényes kamata megfizetésére. [55] Munkabérkiesés jogcímén 2 602 782 Ft tőke és ezen összeg után
  15. október
  16. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére is kérte kötelezni az I. rendű alperest. [56] Kérte továbbá, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet perköltséggel kapcsolatos rendelkezését is változtassa meg, és kötelezze az I. rendű alperest a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet alapján megállapítható 5%-os mértékben. [57] Érvelése szerint a törvényszék nem indokolta meg, hogy a munkabérkieséssel összefüggésben meghallgatott tanúkat miért tartotta elfogultnak. [58] Az I. rendű felperes munkahelyváltásának indoka a IV. fokú gátrepedés és annak következményei voltak. 2005-ben kellett volna visszamennie dolgozni, de orvosszakértői véleménnyel is igazoltan a többszöri műtéti beavatkozások miatt munkaképessége, illetve korábbi teherbírása csökkent, fizikailag nem volt terhelhető, ezért közepesen nehéz és nehéz fizikai munkákat nem tudott végezni. Széklettartási nehézsége, illetve a bélgázok tartásának elégtelensége hozzájárulhatott ahhoz, hogy az üzletvezetői-eladói munkaviszonyát nem tudta folytatni. [59] Előadta, hogy az élelemfeljavítás összegszerűségét a
  17. sorszám alatt becsatolt okirat bizonyítja. [60] A perköltséggel kapcsolatos döntést azért is támadta, mert az elsőfokú ítélet sérti az 1952es Pp.
  18. §-ának
(2)bekezdését. [61] Kifejtette, hogy a felperesek 411 286 Ft szakértői díjat előlegezetek, amely összeg alapvetően a megismételt eljárás során merült fel. Amennyiben erre nem lett volna szükség, a felpereseknek azt a költségmentességükre tekintettel nem kellett volna előlegezni. A törvényszéknek azt is értékelnie kellett volna, hogy az orvosszakértői bizonyítás a jogalappal összefüggésben merült fel, amelynek tekintetében a felperesek pernyertesek lettek. [62] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [63] A munkabérkieséssel kapcsolatban előadta, hogy az I. rendű felperes ezt az igényét csak a rész- és közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően, a 2005-ben bekövetkezett káreseményhez képest 12 évvel később, 2017. február 5-én terjesztette elő, amely felveti az igény elévülésének a lehetőségét. [64] Vitatta, hogy az I. rendű felperes munkaviszonya az egészségi állapota miatt szűnt volna meg. [65] Rögzítette, hogy az I. rendű felperes volt munkáltatóját egy hosszan tartó felszámolási eljárás következtében 2008-ban törölték a cégnyilvántartásból. [66] Vitatta azt is, hogy az I. rendű felperes ne lett volna alkalmas a korábbi boltvezetői feladatainak az ellátásra, miközben ezután folyamatos fizikai igénybevételt jelentő takarítói munkát vállalt. [67] Osztotta a törvényszék azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a meghallgatott tanúk legfeljebb az I. rendű felperes által előadottakat erősítették meg és nyilvánvalóan nem rendelkeztek információkkal az I. rendű felperes munkavégzési körülményeiről. [68] Az élelemfeljavítás körében előadta, hogy egy 2016-ban kiállított számla nem lehet elégséges egy jóval korábban felmerült kiadás igazolására. [69] Az I. rendű felperes semmilyen módon nem bizonyította, hogy szedte volna a Ftermékeket. [70] A perköltségviseléssel kapcsolatban előadta, hogy az I. rendű alperes a per során mindvégig jogi képviselővel járt el, részletes ellenkérelmet és számos előkészítő iratot terjesztett elő, azaz hasonló terjedelmű munkát fejtett ki, mint a felperesek képviselője. [71] Az I. rendű felperes jóhiszemű pervitelét aggályossá teszi a 12-13 évvel későbbi, új igény formájában előterjesztett keresetmódosítás is. [72] Az I. rendű alperesi beavatkozó az elsőfokokú ítélet helybenhagyását és az I. rendű felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [73] Az élelemfeljavítás körében kifejtette, hogy az I. rendű felperes a F-termékek fogyasztásával összefüggő kárigényét nem bizonyította, ahogy azt sem, hogy a munkaviszonya megszűnése a káreseményre lett volna visszavezethető. [74] Az I. rendű felperes a korábbi munkaköre ellátására való alkalmatlanságát azzal tudta volna hitelt érdemlő módon bizonyítani, ha a munkahelyén kéri a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését, és a foglalkozás-egészségügyi orvostól nem alkalmas minősítést kap. [75] Az I. rendű alperesi beavatkozó szerint az elsőfokú bíróság a perköltséggel kapcsolatban is helyes döntést hozott. [76] Az ítélőtábla az I. rendű felperes fellebbezését az 1952-es Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, fellebbezés hiányában, a kereseti illeték kivételével nem érintette az elsőfokú ítélet II. rendű felperesre vonatkozó rendelkezéseit, az I. rendű alperest az I. rendű felperes javára 7 678 118 Ft tőkében és kamataiban marasztaló, valamit a munkabérkiesés és az élelemfeljavítás vonatkozásában a F L-termékekkel kapcsolatban előterjesztett lejárt jövedelempótló és költségtérítő járadékigény kivételével az I. rendű alperes marasztalását meghaladóan az I. rendű felperes keresetét elutasító rendelkezéseket, és az I. rendű felperes fellebbezését a javára megítélt perköltség összege vonatkozásában alaposnak, az élelemfeljavítással összefüggő költségtérítő járadékigény, valamint a munkabér-kiesésre alapított jövedelempótló járadékigény vonatkozásában alaptalannak találta. [77] Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy egy polgári perben minden peres fél a per végéig megtartja a perbeli pozícióját, „rendűségét". [78] A törvényszék a per II. rendű alperesével szembeni keresetet a
  1. sorszámú rész- és közbenső ítéletével elutasította. Ezt a határozatát a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.406/2016/
  2. számú rész- és közbenső ítéletével helybenhagyta. [79] A II. rendű alperessel szembeni kereset jogerős részítélettel való elutasítása nem eredményezi azt, hogy az I. rendű alperes mint a perben kétségkívül egyedül maradt alperes elveszti a rendűségét, azaz az I. rendű alperes a sorban őt követő II. rendű alperes „kiesése" ellenére mindvégig megtartja az I. rendűségét, ezért az ítélőtábla a törvényszék által alperesnek nevezett peres félre ítéletében I. rendű alperesként utal. [80] A törvényszék a tényállást a fellebbezéssel támadott kártételek vonatozásában a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, az élelemfeljavítás körében a F Livingtermékekkel kapcsolatban előterjesztett költségtérítő járadékigény tekintetében megfelelő terjedelmű és irányú bizonyítást, valamint helytálló jogi következtetést vont le. A munkabérkieséssel összefüggő kárigény vonatkozásában a tényállást úgyszintén helyesen tárta fel és megfelelő végkövetkeztetést vont le, azonban döntése indokait az ítélőtábla nem osztotta. [81] Az ítélőtábla a pertárgyérték meghatározása, s így a perköltségszámítás vonatkozásában is a törvényszékétől eltérő álláspontra helyezkedett. [82] Élelemfeljavítással összefüggő költségtérítő járadékigény - F Magyarország Kft. által forgalmazott termékek [83] Az 1959-es Ptk.
  3. §-ának
(4)bekezdése szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. [84] Az ítélőtábla mindenben és maradéktalanul osztotta a törvényszék e kárigény elutasításával kapcsolatos indokolását. [85] Az I. rendű felperes nem bizonyította, hogy a káreseményt követően havonta milyen F Magyarország Kft. által forgalmazott étrendkiegészítőket fogyasztott, és azokkal kapcsolatban milyen összegű havi kiadása merült fel. [86] Az ítélőtábla álláspontja e körben a törvényszékével azonos: egy 2016-ban kiállított, a 2016-os évre vonatkozó, nem is az I. rendű felperes nevére szóló számla nem bizonyítja azt, hogy az I. rendű felperes a megelőző években milyen értékben és milyen összetételben vásárolt F-étrendkiegészítőket. [87] A
  1. sorszámú igazságügyi orvosszakértői szakvélemény
  2. oldalának
  3. pontjában írtak, miszerint szakértőileg elfogadható a F-termékek fogyasztása, e kárigény vonatkozásában pusztán az elméleti okozati összefüggést támasztják alá, de sem a kár összegszerűségét, sem annak tényleges, adott időszakban való felmerülését, azaz az I. rendű felperes vagyonában ezen étrendkiegészítők beszerzése miatt az adott időben bekövetkezett csökkenést nem igazolják, azt a károsultnak kell megtennie, akár e kártételek felmerülését igazoló okiratok (például a vásárlást igazoló számla, átutalási megbízás) becsatolásával, akár a forgalmazó, viszonteladó tanúkénti kihallgatásának az indítványozásával vagy bármilyen olyan módon, amely e kártétel tényleges, adott időszakban való felmerülését a bíróság számára is ellenőrizhetővé és követhetővé teszi. [88] Az I. rendű felperes nem bizonyította, hogy a keresetében megjelölt étrendkiegészítőket az általa megjelölt időszakban megvásárolta, ahogy azt sem, hogy azok megvásárlásával kapcsolatban havonta milyen összegű kiadása merült fel. [89] Ennek alátámasztására nem alkalmas az I. rendű felperes által
  4. sorszám alatt csatolt egyszerű magánokirat, amely általánosságban utal arra, hogy az I. rendű felperes I. Lnénak, a F-termékek forgalmazójának a rendszeres vásárlója 2008 óta, továbbá amely ugyancsak általánosságban utal ezen termékek 2017-es árára, valamint arra, hogy a 2003-as árakhoz képest 2005-re 5 %-os mértékű volt az áremelkedés. [90] Mindezekből következően a törvényszék jogszerűen utasította el az I. rendű felperesnek a F Magyarország Kft. által forgalmazott étrendkiegészítő termékek megvásárlásával összefüggésben előterjesztett kártérítési igényét. [91] Az I. rendű felperes munkabér-kiesésre alapított kártérítési igénye [92] Az ítélőtábla az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében előterjesztett elévülési kifogást alaposnak találta. [93] Az 1959-es Ptk.
  5. §-a
(4)bekezdésének II. fordulata alapján kártérítés címén a károkozó körülmény folytán elmaradt vagyoni előnyt kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges. [94] Az 1959-es Ptk. 356. §-ának
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. [95] Az 1959-es Ptk. 357. §-ának
(1)bekezdése értelmében a balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. [96] Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése szerint, ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni. [97] Ugyanezen szakasz
(4)bekezdése alapján a keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni. [98] Az 1959-es Ptk. 324. §-ának
(1)bekezdése értelmében a követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik [99] Az 1959-es Ptk. 280. §-ának
(3)bekezdése szerint a tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni; a jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti. [100] A Legfelsőbb Bíróság PK
  1. számú állásfoglalása értelmében járadékkövetelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére, tehát a jövőben lejáró részletekre is egységesen akkor kezdődik, amikor a káresemény folytán első ízben jelentkezett az egyébként rendszeres, időszakonként visszatérő károsodás. [101] (A jövedelempótló járadék elévülésével kapcsolatban lásd a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.057/2016/
  2. számú, míg a költségtérítő járadék elévülésével kapcsolatban a Kúria Pfv.III.20.800/2013/
  3. számú határozatát.) [102] A Kúria Pfv.V.21.285/2015/
  4. számú határozatának indokolása szerint az 5 éven belül nem érvényesített járadék iránti igény elévül. Az elévülés kezdőidőpontját meghatározza, hogy maga a károsult mikorra teszi az adott követelés esedékességét. [103] Az I. rendű felperesnek a X Kft.-nél fennállt munkaviszonya 2005-ben szűnt meg, az I. rendű felperes állítása szerint azért, mert a káreseményre visszavezethetően a korábban végzett munkáját nem tudta ellátni. [104] Az I. rendű felperes erre alapítottan a
  5. augusztus 21-től
  6. december 31-ig terjedő időszak vonatkozásában munkabér-kiesésben manifesztálódó vagyoni kártérítés iránti igényét a 2004-ben indult perben 2017-ben terjesztette elő, amely elévültnek minősül. [105] Elsőfokú perköltség Alapos volt az I. rendű felperes perköltségszámítással kapcsolatos fellebbezése. [106] A törvényszék az I. rendű felperes által érvényesített költségtérítő és jövedelempótló járadékigények vonatkozásában nem az 1952-es Pp.
  7. §-a
(2)bekezdésének a) pontja alapján határozta meg a pertárgyértéket, így a pernyertesség-pervesztesség arányát illetően nem helytálló következtetést vont el. [107] A felperesek keresetükben a nem vagyoni kártérítés mellett lejárt költségtérítő és jövedelempótló járadék iránti igényeket is előterjesztettek, amelyek vonatkozásában a pertárgyérték meghatározásakor a törvényszéknek az 1952-es Pp. 24. §-a
(2)bekezdésének
  1. a)pontját kellett volna alkalmaznia, miszerint a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét kell számításba venni. [108] A bírói gyakorlat több évtizede következetes álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a felperes csak a lejárt járadék(
  2. ok)megfizetése iránt terjeszt elő igényt, avagy ezzel együtt a jövőben lejáró járadékra vonatkozóan is, vagy pedig csak a jövőre nézve érvényesít járadékigényt. [109] Ha a követelés egy évnél hosszabb időre szól, a pertárgy értéke ebben az esetben is az egy évre járó összeg lesz. [Szilbereky Jenő - Névai László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. Első kötet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 255. o. és Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 1. kötet. Második (átdolgozott) kiadás). Complex Kiadó, Budapest, 2007. 289. o.] [110] A Legfelsőbb Bíróság 4/2008. Polgári jogegységi határozatának V. pontja ezzel analóg módon kimondta, hogy a pertárgy értékének számítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes csupán lejárt tartásdíjat igényel vagy - az 1952-es Pp. 122. §-a
(2)bekezdésének speciális rendelkezése alapján - csak jövőben lejáró tartásdíjat követel, esetleg mindkettőre kiterjed a keresete, a pertárgy értékét - a ténylegesen érvényesített hátralék vagy jövőbeni követelés összegétől függetlenül - a Pp. 24. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján, általában [111] A bírói gyakorlat kártérítési perben több évre vonatkozóan előterjesztett, lejárt járadékigény esetén pertárgyértékként a legmagasabb havi járadékösszeg 12-szeresét veszi figyelembe. (Lásd a Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.21.331/2016/8. számú ítéletét.) [112] A törvényszék a perköltségviselés körében nem alkalmazta az 1952-es Pp. 25. §-ának
(3)bekezdésében, valamint az 1952-es Pp.
  1. §-ának b) pontjában foglaltakat sem. [113] Az ítélőtábla rögzíti, hogy az 1952-es Pp.
  2. §-ának
(3)bekezdésében írtakból következően, amennyiben több felperes együtt indít pert, követeléseiket a pertárgy értékének meghatározása végett össze kell adni, és az 1952-es Pp.
  1. §-ának b) pontja szerinti egyszerű pertársaságot alkotó felpereseket a pertárgy értékének megfelelően kiszámított perköltség viselésére érdekeltségük arányában kell kötelezni, ha érdekeltségük között jelentékenyebb eltérés mutatkozik. (Lásd a Legfelsőbb Bíróság BH2008.
  2. számú eseti döntésének II. pontjában kifejtetteket és a Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.21.331/2016/
  3. számú határozatát.) [114] Ennek értelmében az I. rendű felperes keresete vonatkozásában a pertárgyérték a 144.,
  4. és
  5. sorszámú, keresetpontosítást tartalmazó beadványok alapulvételével a következőképpen alakul:
  6. tétel: nem vagyoni kártérítés 4 000 000 Ft,
  7. tétel: ápolásgondozás az I. rendű felperes egészségügyi állapota miatt - a legmagasabb havi összeg 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e (miután ezt az igényt az I. és II. rendű felperesek együttes jogosultakként érvényesítették) = 442 350 Ft,
  8. tétel: ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban - a legmagasabb havi összeg 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e = 442 350 Ft,
  9. tétel: ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban mint az I. rendű felperes önálló kárigénye - a legmagasabb havi összeg 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft,
  10. tétel: háztartási kisegítés többletköltsége - 30 000 Ft X 12 =360 000 Ft ½-e = 180 000 Ft,
  11. tétel: háztartási kisegítés többletköltsége mint az I. rendű felperes önálló kárigénye - 20 000 Ft X 12 = 240 000 Ft,
  12. tétel: közlekedési többletköltség - 16 058 Ft X 12 = 192 696 Ft ½-e = 96 348 Ft,
  13. tétel: közlekedési többletköltség mint az I. rendű felperes önálló kárigénye: 5180 Ft X 12 = 62 160 Ft,
  14. tétel: élelemfeljavítási költség - 20 000 Ft X 12 = 240 000 Ft ½-e = 120 000 Ft,
  15. tétel: élelemfeljavítási költség mint az I. rendű felperes önálló kárigénye: 20 000 Ft X 12 = 240 000 Ft,
  16. tétel: tápszerköltség 18 889 Ft ½-e = 9450 Ft,
  17. tétel: telefonálási többletköltség - 49 000 Ft ½-e = 24 500 Ft,
  18. tétel: az I. rendű felperes munkabérkiesése: 92 957 Ft X 12 = 1 115 484 Ft,
  19. tétel: tisztasági többletkiadás: 10 000 Ft X 2 = 120 000 Ft ½-e = 60 000 Ft. [115] Az I. rendű felperes keresetére eső pertárgyérték: 7 917 342 Ft. [116] A törvényszék az az I. rendű felperes vonatkozásában az
  20. tételt (nem vagyoni kártérítést) 4 000 000 Ft összegben, a
  21. tételt (ápolás-gondozás az I. rendű felperes egészségügyi állapota miatt) pertárgyérték-számítási szempontból 62 850 X 12 = 754 200 ½-e = 377 100 Ft összegben, a
  22. tételt (ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban) pertárgyérték-számítási szempontból 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e = 442 350 Ft összegben, az
  23. tételt (ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban mint az I. rendű felperes önálló kárigénye) 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft összegben, a
  24. tételt (háztartási kisegítés többletköltsége) pertárgyérték-számítási szempontból 30 000 Ft X 12 =360 000 Ft ½-e = 180 000 Ft összegben, a
  25. tételt (háztartási kisegítés többletköltsége mint az I. rendű felperes önálló kárigénye) pertárgyérték-számítási szempontból 20 000 Ft X 12 = 240 000 Ft összegben, a
  26. tételt (közlekedési többletköltség) 16 058 Ft X 12 = 192 696 Ft ½-e = 96 348 Ft összegben, a
  27. tételt (közlekedési többletköltség mint az I. rendű felperes önálló kárigénye) pertárgyérték-számítási szempontból 27 713 Ft összegben, a
  28. tételt (élelemfeljavítási költség) pertárgyérték-számítási szempontból, az I. rendű alperes elismerésére is tekintettel 60 000 Ft összegben, a
  29. tételt (tápszerköltség) pertárgyérték-számítási szempontból 9450 Ft összegben, a
  30. tételt (telefonálási többletköltség) pertárgyérték-számítási szempontból 2500 Ft összegben, a
  31. tételt (tisztasági többletkiadás) pertárgyérték-számítási szempontból az I. rendű alperesi elismerésre is figyelemmel 4000 X 12 = 48 000 Ft ½-es = 24 000 Ft összegben ítélte meg, a
  32. tételt (élelemfeljavítási költség mint az I. rendű felperes önálló kárigénye) és a
  33. tételt (az I. rendű felperes munkabérkiesése) elutasította. [117] A törvényszék pertárgyérték-számítási szempontból az I. rendű felperes részére 6 344 161 Ft-ot ítélt meg. [118] A II. rendű felperes keresete vonatkozásában a pertárgyérték a 144.,
  34. és
  35. sorszámú, keresetpontosítást tartalmazó beadványok alapulvételével a következőképpen alakul:
  36. tétel: nem vagyoni kártérítés 2 000 000 Ft,
  37. tétel: ápolás-gondozás az I. rendű felperes egészségügyi állapota miatt - a legmagasabb havi összeg 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e (miután ezt az igényt az I. és II. rendű felperesek együttes jogosultakként érvényesítették) = 442 350 Ft,
  38. tétel: ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban - a legmagasabb havi összeg 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e = 442 350 Ft,
  39. tétel: háztartási kisegítés többletköltsége - 30 000 Ft X 12 =360 000 Ft ½-e = 180 000 Ft,
  40. tétel: közlekedési többletköltség - 16 058 Ft X 12 = 192 696 Ft ½-e = 96 348 Ft,
  41. tétel: élelemfeljavítási költség - 20 000 Ft X 12 = 240 000 Ft ½-e = 120 000 Ft,
  42. tétel: tápszerköltség 18 889 Ft ½-e = 9450 Ft,
  43. tétel: telefonálási többletköltség - 49 000 Ft ½e = 24 500 Ft,
  44. tétel: munkabér-táppénz különbözet a II. rendű felperesnél 50 908 Ft ½e = 25 454 Ft,
  45. tétel: tisztasági többletkiadás: 10 000 Ft X 2 = 120 000 Ft ½-e = 60 000 Ft. [119] A II. rendű felperes keresetére eső pertárgyérték: 3 400 452 Ft. [120] A törvényszék a II. rendű felperes javára a
  46. tételt (nem vagyoni kártérítést) 800 000 Ft összegben, a
  47. tételt (ápolás-gondozás az I. rendű felperes egészségügyi állapota miatt) pertárgyérték-számítási szempontból 62 850 X 12 = 754 200 ½-e = 377 100 Ft összegben, a
  48. tételt (ápolás-gondozás a felperesek gyermekével kapcsolatban) pertárgyértékszámítási szempontból 73 725 Ft X 12 = 884 700 Ft ½-e = 442 350 Ft összegben, a
  49. tételt (háztartási kisegítés többletköltsége) pertárgyérték-számítási szempontból 30 000 Ft X 12 =360 000 Ft ½-e = 180 000 Ft összegben, a
  50. tételt (közlekedési többletköltség) 16 058 Ft X 12 = 192 696 Ft ½-e = 96 348 Ft összegben, a
  51. tételt (tápszerköltség) pertárgyérték-számítási szempontból 9450 Ft összegben, a
  52. tételt (telefonálási többletköltség) pertárgyérték-számítási szempontból 2500 Ft összegben, a
  53. tételt (tisztasági többletkiadás) pertárgyérték-számítási szempontból az I. rendű alperesi elismerésre is figyelemmel 4000 X 12 = 48 000 Ft ½-es = 24 000 Ft összegben ítélte meg, a
  54. tételt (munkabér-táppénz különbözet a II. rendű felperesnél) elutasította. [121] A törvényszék pertárgyérték-számítási szempontból a II. rendű felperes részére 1 931 748 Ft-ot ítélt meg. [122] Az I. és II. rendű felperesek a perben személyenként 215 000 Ft szakértői díjat előlegeztek (18., 20., 55.,
  55. és
  56. sorszámú GH-értesítések), az I. rendű alperes 140 000 Ft szakértői díjat előlegezett (
  57. és
  58. sorszámú GH-értesítés). [123] A törvényszék számításától eltérően jogalapi körben az alapeljárásban nem 188 374 Ft, hanem 180 478 Ft szakértői díj merült fel (
  59. sorszámú díjmegállapító végzés: 41 850 Ft,
  60. sorszámú díjmegállapító végzés: 2500 Ft,
  61. sorszámú díjmegállapító végzés: 22 032 Ft,
  62. sorszámú díjmegállapító végzés: 2400 Ft,
  63. sorszámú díjmegállapító végzés: 29 808 Ft és 1200 Ft,
  64. sorszámú díjmegállapító végzés 55 728 Ft és 1200 Ft,
  65. sorszámú díjmegállapító végzés: 22 560 Ft és 1200 Ft). [124] A megismételt eljárásban a szakértői bizonyítással összefüggésben jogalapi körben 326 756 Ft szakértői díj (
  66. sorszámú díjmegállapító végzés: 149 479 Ft,
  67. sorszámú díjmegállapító végzés: 120 000 Ft, 107-I. sorszámú díjmegállapító végzés: 57 277 Ft), összegszerűségi körben pedig 84 530 Ft szakértői díj merült fel (
  68. sorszámú díjmegállapító végzés). [125] A Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.733/2010/
  69. számú végzésében a felperesek részére együttes felülvizsgálati eljárási költségként 200 000 Ft-ot állapított meg. [126] Az I. rendű felperes érdekeltségének aránya 7 917 342 Ft / 11 317 794 Ft-tal = 70 %-os mértékű, a II. rendű felperes érdekeltségének aránya 3 400 452 Ft / 11 317 794 Ft-tal = 30 %-os mértékű volt, ami az érdekeltség arányában jelentős eltérésnek minősül. [127] A törvényszék a felpereseknek együttesen 8 275 909 Ft-ot ítélt meg, tehát a felperesek pernyertessége 8 275 909 / 11 317 794 Ft-tal = 73 %-os, pervesztessége 27 %-os mértékű volt. [128] A kereseti illeték összege az Itv.
  70. §-ának
(1)bekezdése és 42. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján helyesen 11 317 794 Ft X 0,06 = 679 068 Ft volt. [129] Ebből az I. rendű felperes pervesztességére 128 344 Ft, a II. rendű felperes pervesztességére 55 004 Ft, az I. rendű alperes pervesztességére 495 720 Ft kereseti illeték esik. [130] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Pf.I.20.406/2016/
  1. számú rész- és közbenső ítéletében nem feljegyezte a felek oldalán felmerült fellebbezési illetéket és perköltséget, hanem azok megfizetésére kötelezte a feleket. [131] Az ítélőtábla rész- és közbenső ítéletében kötelezte az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 50 000 Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 448 400 Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, továbbá kötelezte a II. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 25 000 Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 221 200 Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, és kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek 12 700 Ft másodfokú perköltséget. [132] Miután jogalapi körben a felperesek keresete alaposnak bizonyult, ezért a jogalap körében felmerült szakértői bizonyítás 180 478 Ft összegű költségét teljes egészében, valamint a 411 286 Ft összegű szakértői díjból az I. rendű felperes által előlelegezett 215 000 Ft-ot figyelembe véve és azt akként megbontva, hogy abból a jogalapra 175 000 Ft-ot, az összegszerűségi bizonyításra 40 000 Ft előlegezett költséget elszámolva a jogalap körében a teljes 175 000 Ft-ot, az összegszerűség körében a 40 000 Ft 73 %-át, azaz 29 200 Ft-ot az I. rendű alperes tartozik viselni akként, hogy 180 478 Ft-ot mint állam által előlegezett költséget az állam javára, a törvényszék gazdasági hivatala felhívására kell megfizetnie, 175 000 Ft + 29 200 Ft Ft-ot, azaz mindösszesen 204 200 Ft-ot pedig az I. rendű felperes részére perköltségként kell megfizetnie. [133] Az I. rendű felperest képviselő ügyvéd részére járó, az érdekeltsége és a tiszta pernyertessége arányához igazodó elsőfokú perköltség összege a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján bruttó 220 637 Ft (500 000 Ft + 39 534 Ft = 539 534 Ft 70 %-a = 377 674 Ft, ebből az I. rendű felperes tiszta pernyertességére 173 730 Ft X 1,27 = 220 637 Ft esik). [134] Ehhez hozzáadva az I. rendű felperes által előlegezett szakértői költségből 204 200 Ft-ot, valamint a felülvizsgálati eljárásban felmerült, az I. rendű felperesre eső 100 000 Ft-ból az I. rendű felperest megillető, a tiszta pernyertességére eső 46 000 Ft felülvizsgálati költséget mindösszesen 470 837 Ft elsőfokú perköltség illeti meg az I. rendű felperest az 1952-es Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és 81. §-ának
(1)bekezdése alapján. [135] Az ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű felperesnek járó elsőfokú perköltség vonatkozásában az 1952-es Pp. 253. §-ának
(2)és
(3)bekezdései alapján részben megváltoztatta, az I. rendű felperesnek járó elsőfokú perköltség összegét 102 821 Ft-ról 470 837 Ft-ra felemelte, az I. rendű felperes által megfizetendő kereseti illeték összegét 128 344 Ft-ra leszállította, a II. rendű felperes által fizetendő kereseti illeték összegét az 1952-es Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján 55 004 Ft-ra felemelte, a helyesen az I. rendű alperes által az államnak megtérítendő előlegezett költség összegét 180 478 Ft-ra felemelte, és megállapította, hogy az I. rendű alperesnek az Itv. 5. §-a
(1)bekezdésének c) pontján alapuló teljes személyes illetékmentességére tekintettel 495 720 Ft összegű kereseti illeték marad az állam terhén. [136] Másodfokú perköltség A fellebbezett perérték a munkabérkiesés vonatkozásában 92 957 Ft X 12 = 1 115 484 Ft, az élelemfeljavítás költsége vonatkozásában 20 000 X 12 = 240 000 Ft, a perköltség vonatkozásában 384 739 Ft (a törvényszék által megítélt 7 678 118 X 0,05 X 1,27 = 487 560 Ft, abból levonva a törvényszék által az I. rendű felperesnek megítélt 102 821 Ft perköltséget), mindösszesen 1 740 223 Ft volt. [137] Az I. rendű felperes fellebbezése 368 016 Ft összegben, 21 %-os mértékben bizonyult alaposnak, és 1 372 207 Ft összegben, 79 %-os mértékben alaptalannak, ezért az ítélőtábla az I. rendű felperest az I. rendű alperes javára az 1952-es Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése, 81. §-ának
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a
(2)bekezdésének a) pontja, ugyanezen szakasz
(5)bekezdése és 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján bruttó 32 046 Ft, az I. rendű alperesi beavatkozó javára pedig az 1952-es Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése, 81. §-ának
(1)bekezdése és 83. §-ának
(3)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és ugyanezen szakasz
(5)bekezdése alapján 25 233 Ft másodfokú perköltség, továbbá az Itv. 39. §-ának
(1)bekezdése és 46. §-ának
(1)bekezdésén alapuló mértékű, 139 218 Ft összegű fellebbezési illetékből a 79 %-os pervesztességére eső, 109 982 Ft fellebbezési illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte az Itv. 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-ának
(1)és
(3)bekezdései értelmében. [138] A fennmaradó 29 236 Ft fellebbezési illetéket az I. rendű alperesnek az Itv. 5. §-a
(1)bekezdésének c) pontján alapuló teljes személyes illetékmentességére tekintettel az Itv. 4. §-ának
(1)bekezdése szerint állam viseli. [139] A teljesítési határidő az 1952-es Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Debrecen,
  1. február
  2. Dr. Bakó Pál s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Árok Krisztián s.k. bíró, Dr. Pribula László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.