Bfv.969/2019/7 – Kúria

(1)bekezdésében írt célzattal való, a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem, ami a birtoklási típusú magatartás - jelen esetben a termesztés - megkezdésével, a növényegyed fejlettségi fokától függetlenül kísérleti szakba kerül. II. Téves minősítés esetén mód van a helyes minősítés szerinti büntetési tétel keretei közé eső büntetés megváltoztatására is, ha az a helyes minősítés alapulvételével eltúlzottan súlyos vagy enyhe. Ez azonban nem jelenthet automatizmust, hanem minden ügyben egyedileg bírálandó el, hogy a téves minősítés mellett kiszabott büntetés a helyes minősítés alapulvételével törvényes-e; általában nincs ok az enyhítésre akkor, ha bár a két bűncselekmény büntetési tételének felső határa eltérő, azonban a konkrét ügyben kiszabott büntetés mindkét minősítés szerint a törvényi minimum közelébe esik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.969/2019/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Somogyi Gábor előadó bíró . Gergye Tamás bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete Terhelt: ... és társa Első fok: ányai Törvényszék 17.B.69/2017/52., ítélet,
4. június 8., tárgyalás Másodfok: őri Ítélőtábla Bf.I.93/2018/6., ítélet,
5. november 6., nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: ... I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Tatabányai Törvényszék 17.B.69/2017/
6. számú, valamint a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.93/2018/
7. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
8. A Tatabányai Törvényszék a
9. június
10. napján meghozott és kihirdetett 17.B.69/2017/
11. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletében [Btk.
12. §

(1)és

(3)bekezdés], mint társtettest. Ezért 7 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és akként rendelkezett, hogy abból a [2] [3] [4] [5] [6] [7] terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2018. november 6. napján meghozott és kihirdetett Bf.I.93/2018/6. számú végzésével az I. rendű terhelt terhére rótt cselekmény jogszabályi alapját a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatára és

(3)bekezdésére pontosította, valamint szabadságvesztésének tartamát 6 év 6 hónapra enyhítette; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

1. A jogerős ítéletben megállapított tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett része a következő. ... I. rendű és ... II. rendű terheltek kb. 11 évvel ezelőtt ismerkedtek meg egymással a II. rendű terhelt munkahelyén, közöttük kezdetben csak munkakapcsolat volt, majd később a munkán kívül is találkoztak egymással, és jó ismerősökké váltak. A terheltek a
2. év végén közösen elhatározták, hogy haszonszerzés céljából indiai kannabisz kendert fognak termeszteni, majd a nagyobb mennyiségben termesztett, kábítószernek minősülő marihuánát kábítószert fogyasztó személyeknek értékesítik. A terheltek e tervük megvalósítása érdekében megállapodtak abban is, hogy ... II. rendű terhelt édesanyjának nevén lévő, de a II. rendű terhelt tulajdonát képező, ... szám alatti pincében fogják létrehozni a kenderültetvényt. Ezt követően ... I. rendű és ... II. rendű terheltek a kenderültetvény létrehozásához és működtetéséhez megfelelő körülmények megteremtése érdekében ismeretlen módon, ismeretlen személyekkel és ismeretlen időben átalakították a II. rendű terhelt pincéjét, annak ajtaját leszigetelték, transzformátorokat, elektromos radiátorokat, ventilátorokat, izzókat, hőmérséklet- és páratartalom mérőket, továbbá a növények termesztéséhez közvetlenül szükséges tenyész edényeket, műtrágyát, növényvédő szereket szereztek és üzemeltek be, majd
3. december végén - 2016 januárjában megkezdték az indiai kender növények termesztését. ... I. rendű és ... II. rendű terheltek a kendernövények termesztésének megkezdését követően a növényegyedek gondozását, táplálását, locsolását közösen végezték, melynek eredményeképpen a kendernövények önálló fejlődésnek indultak.
4. április 12-én 12 óra 05 perckor a ... szám alatti pince előtti területen a rendőrkapitányság tagjai intézkedés alá kívánták vonni a pincéből éppen együttesen távozó ... I. rendű és ... II. rendű terhelteket, akik a rendőri intézkedés alól igyekeztek magukat kivonni. ... I. rendű terhelt nem tett eleget a rendőri felszólításnak, ... II. rendű terhelt pedig megkísérelt a helyszínről elfutni, azonban az eljáró rendőrök mindkét terheltet elfogták a helyszín közelében. Ezt követően a rendőrkapitányság házkutatást foganatosított a II. rendű terhelt pincéjében, ahol 23x23 cm-es műanyag tenyész edényekben, perlites virágföldben, összesen 127 tő, 60-90 cm magasságú, nőivarra szelektált indiai kannabisz kender növényt találtak és foglaltak le a kábítószer termesztéshez használt eszközökkel, berendezésekkel együtt. A nyomozó hatóság az elkövetés helyszínén lefoglalt egy a papírtáskában elhelyezett, 60,12 gramm nettó tömegű zöldesbarna színű növényi ágvégződést, valamint egy fekete színű zsákba helyezett, 23,81 gramm nettó tömegű növény levélzetét. [8] ... I. rendű és ... II. rendű terheltektől lefoglalt növényegyedek, növényi ágvégződések és növényi levélzet kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületet, köztük delta-9tetrahidrokannabinolt (THC) tartalmaztak. Az indiai kannabisz kendernövény és a delta-9tetrahidrokannabinol (THC) a Btk. 459.§

(1)bekezdés 18/a., pontja értelmében kábítószernek minősül. A ... I. rendű és ... II. rendű terheltek által forgalomba hozatal céljából termesztett 127 tő indiai kannabisz kender növény meghaladja a jelenős mennyiség alsó határát, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát. Az I. rendű és a II. rendű terheltektől lefoglalt kábítószer mért és becsült tiszta hatóanyag tartalma 721,3 gramm, amely szintén meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát. [9] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítva nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelt cselekményének kábítószer birtoklása bűntetteként [Btk. 178. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont] való minősítését és az I. rendű terhelt büntetésének jelentős enyhítését kérte. [10] Indokai szerint a jogerős ítéleti tényállás ugyan tartalmazza azt a megállapítást, miszerint a terheltek a pincében termesztett marihuánát későbbi értékesítésre szánták, azonban kereskedés helyett a forgalomba hozatal kísérletét rótta a terheltek terhére. Kísérletet az valósít meg, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be; ugyanakkor nem minősülhet kísérletnek az a magatartás, ami önálló bűncselekményt valósít meg. Jelen esetben a bűncselekmény tárgya a növényi egyed volt; ezek azonban nem voltak olyan növekedési stádiumban, hogy akár kereskedelemre, akár forgalomba hozatalra alkalmasak lettek volna, nem voltak „fogyasztható" állapotban. [11] Az indítvány szerint a terhelti magatartás előkészületnek felel meg; a növénytermesztéssel a terhelt és társa legfeljebb a kábítószer-kereskedelem feltételeit biztosította, akkor is, ha az a kereskedelem vagy forgalomba hozatal szándékával történt. Az előkészület és a kísérlet elhatárolása kizárólag a tárgyi oldal egybevetésével lehetséges; a szándék nem elegendő az elhatároláshoz. A Btk. 11. §

(3)bekezdése szerint, és a bírói gyakorlat alapján is előkészület helyett befejezett bűncselekmény megállapításának van helye, ha az előkészületi magatartás önmagában is bűncselekmény. Bár a kábítószer-kereskedelem bűntettének előkészülete is büntetendő, azonban a kábítószer-tartalmú növényegyedek termesztése - azok hatóanyag-tartalmától függetlenül - önálló bűncselekményt is megvalósít. [12] Ezért - a védő álláspontja szerint - a terhelt cselekményének helyes minősítése a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette. E cselekmény büntetési tételének felső határa - és így annak középmértéke is - jóval alacsonyabb a kábítószer-kereskedelem büntetési tételénél. Következésképp a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés eltúlzottan súlyos; a terhelt cselekvőségére és személyi körülményeire tekintettel ennél lényegesen enyhébb büntetés kiszabása indokolt. [13]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1138/2019/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [14] Indokai szerint a terhelt haszonszerzés végett, azzal a szándékkal kezdett az indiai kender termesztéséhez, hogy azt kábítószerfogyasztók részére értékesíti. Ennek érdekében számos berendezést szereztek be, ami a majdani haszonszerzés érdekében való befektetést jelent. A termesztett kábítószer mennyiségére is tekintettel e magatartás túlmutat a saját célra történ ő birtokláson, hanem - társadalomra veszélyességéhez mérten - a súlyosabb fenyegetettségű kábítószer-kereskedelem keretei között értékelendő, a forgalomba hozatal kísérleteként. [15] A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor kifejtette azt is, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a védő által indítványozott minősítés esetén sem lenne eltúlzott, tartama a büntetési tételkeret minimumához közelít. Legfőbb Ügyészség átirata kapcsán a védő írásban tett [16] A észrevételt. [17] Ebben indítványát változatlan tartalommal tartotta fenn. Utalt rá, hogy a saját fogyasztási célzat a kábítószer birtoklása bűncselekménynek - a privilegizált eset kivételével - nem a tényállási eleme; ezért az nem elhatárolási szempont a kábítószerkereskedelem és kábítószer birtoklása között. Ugyanakkor azt nem vitatta, hogy a tényállásból levonható olyan következtetés, hogy a terhelt magatartása túlmutat a tartási típusú cselekvőségen, de olyan nem, hogy a megvalósult magatartás kereskedő, forgalmazó típusú. védő álláspontja szerint a kábítószerrel kapcsolatos [18] A bűncselekmények törvényi szabályozásakor a jogalkotó célja az volt, hogy az egészségre ártalmas anyagokkal összefüggő magatartások még az előtt büntethetők legyenek, hogy a káros hatást kifejtik. Ennek megfelelően a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklás (valamint az új pszichoaktív anyaggal visszaélés) előkészülete is büntetendő. Ez azonban nem vezethet odáig, hogy például akár már nagyobb számú növényegyed termesztésében való szóbeli megállapodás is - bármiféle tevőleges magatartás nélkül - a kábítószerkereskedelem előkészületeként értékelhető legyen. [19] Jelen esetben a terhelt cselekménye a Btk.
3. §

(6)bekezdés b) pontja szerinti kábítószer-kereskedelem előkészületének felel meg; mivel azonban az elkövetési magatartás a kábítószer birtoklása bűntettének egyik elkövetési magatartását a kábítószer termesztését - kimeríti, így a cselekmény ekként minősül. [20] A téves minősítésre tekintettel pedig a büntetés nem csupán akkor törvénysértő, ha az bármelyik irányban - túllépi a helyes minősítés szerinti bűncselekmény büntetési tételkereteit, hanem akkor is, ha az a konkrét esetben, valamennyi körülményre tekintettel eltúlzott. A tényállás személyi része az I. rendű terhelt tekintetében tartalmazza azokat a szempontokat, amelyekre tekintettel a bíróság jogerős ítéletében az általa alkalmazott minősítés szerinti tételkeretben a büntetés kiszabta. A tételkeret jelentős változása ugyanazon személyi körülmények mellett a büntetés jelentős enyhítését kell hogy eredményezze, mert a büntetés így már nem felel meg a büntetés-kiszabás törvényi követelményeinek. A védői álláspont szerint helyes minősítés mellett a törvényi minimummal egyező büntetést kellene kiszabni. [21] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [22] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [23] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont első fordulat
2. ba)alpontja alapján valóban felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. Az indítvány azt állította, hogy a terhelt cselekményének törvényes minősítése a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete helyett a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette, a jogerős ítéletben kiszabott büntetés pedig erre tekintettel eltúlzottan súlyos. Az indítvány alapján tehát a felülvizsgálatnak helye van. [24]

1. A védői álláspont lényege, hogy bár az irányadó tényállás szerint a terhelt szándéka a megtermelt kábítószer forgalomba hozatalára irányult, azonban e cselekménye - a jogerős ítélet álláspontjával szemben - nem kísérleti, hanem előkészületi szakban rekedt; s mivel e magatartás önmagában is kimeríti egy másik bűncselekmény - a kábítószer birtoklásának - egyik elkövetési magatartását, úgy kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete helyett ebben a bűncselekményben kell a terhelt bűnösségét megállapítani. [25] A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A Btk. 11. §

(1)bekezdése szerint előkészületet követ el az, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A kísérlet és előkészület elhatárolása kapcsán az elhatárolás alapja kizárólag az, hogy a kísérlet elkövetője belép a törvényi tényállásba, az előkészület megvalósítója azonban nem. Ehhez képest jelen ügyben azt kellett eldönteni, hogy a terhelt a jogerős ítéletben megállapított magatartásával a kábítószer termesztésével - valósított-e meg olyan tényállási elemet, amit a kábítószer-kereskedelem bűntettének törvényi tényállása tartalmaz. [26] A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/

1. BJE Büntető jogegységi határozatában rámutatott, a forgalomba hozatallal miként a kereskedéssel is szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. [27] Mindez értelemszerűen irányadó a forgalomba hozatalra is, ami szintén a Btk.
2. §-ában írt kábítószer-kereskedelem egyik - és jelen ügyben a terheltnek felrótt - elkövetési magatartása. [28] A forgalomba hozatal (kereskedés) megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. Ha a rendelkezésre álló adatok, így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel. [29] Ha azonban adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/
3. BJE határozat III/3/a. pont). Jelen esetben a forgalomba hozatali szándékot a bíróság jogerős ítéletében megállapította (elsőfokú ítélet
4. oldal utolsó bekezdés). [30] A bírói gyakorlat pedig következetes abban, hogy a (kereskedési típusú elkövetői magatartásra irányuló) célzatos, de önmagában még csak a kábítószer birtoklásának valamely elkövetési magatartását kimerítő cselekvés már a kábítószer-kereskedelem része, nem csupán arra irányuló előkészület; annak kifejtésével az elkövető a kábítószer-kereskedelem tényállásába lép. A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe került a kábítószer (BH 2019.38.). A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH
5. 144.). tehát a kábítószer kereskedési célzattal való [31] Amennyiben megszerzése kábítószer-kereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer forgalomba hozatali célzattal való termesztése is az. Egyúttal ez cáfolja azt a védői álláspontot is, miszerint a kábítószer célzatos birtoklása csupán a kábítószer-kereskedelem előkészülete, ami helyett a befejezett kábítószer-birtoklás állapítandó meg. [32] Megjegyzi a Kúria, hogy a BH 2017.
6. számú eseti döntés egyenesen azt rögzíti, miszerint a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése nem is csupán a kereskedés kísérlete, hanem befejezett bűncselekmény. Abban az ügyben azonban a bíróság jogerős ítéletében a kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásai közül a kereskedést rótta az elkövető terhére, ami folyamatos jellegű, rendszeres, ismétlődő adásvételekből összetevődő tevékenység, míg ellenben a jelen tényállásban foglalt forgalomba hozatal egyszeri cselekvés, amire még tényszerűen nem került sor. Ezért a terhelt cselekménye befejezett kábítószerkereskedelemnek nem minősíthető, ami azonban nem jelenti azt, hogy a kísérleti szakba sem került volna. [33] Közömbös, hogy a terhelt által termesztett növényegyedek még nem voltak „fogyasztható" állapotban; a terhelt magatartása éppen az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, azt már megkezdte, folyamatban volt. A már - akár részben - kifejtett, az elkövetési magatartás körébe tartozó résztevékenységgel a terhelt a tényállásba lépett, tehát magatartása kísérlet, nem előkészület. [34] Elvi éllel rögzíthető tehát, hogy a kábítószernek a Btk.
7. §

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem; ekként az a kábítószer forgalomba hozatali céllal való (megkezdett) termesztése is. A cselekmény pedig a birtoklási típusú magatartás megkezdésével legalábbis kísérleti szakba kerül. [35] A Kúria megjegyzi, hogy ellenkező álláspont esetén nem lenne különbség a magáncélú és a kereskedési célzatú kábítószer-birtoklás megítélése között. Nem osztotta a Kúria azt a védői álláspontot sem, miszerint a kábítószer tartalmú növényegyedek termesztésében való szóbeli megállapodás még csak előkészületet sem valósít meg; a Btk. 11. §

(1)bekezdésének zárófordulata a közös elkövetésben megállapodást éppen az előkészület egyik elkövetési magatartásaként határozza meg. Jelen ügyben azonban a terhelt ennél lényegesen többet tett; a termesztést meg is kezdte, és cselekménye ezzel belépett a kábítószer-kereskedelem kísérleti szakaszába. [36] Ugyancsak utal arra a Kúria, hogy az indítvány tévesen hivatkozik a Btk. 11. §

(3)bekezdésére, ami szerint, ha az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. E törvényi rendelkezés - szövegezéséből is kitűnően - csak a Btk. 11. §

(2)bekezdése alapján nem büntethető előkészületre vonatkozik; ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a kísérlet tekintetében a Btk. 10. §

(5)bekezdése is, azonban csak az említett törvényhely

(4)bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok esetén. Jelen ügyben azonban az e törvényhelyek alkalmazása fel sem merülhet, mert a terhelti cselekmény nem a terhelt önkéntes elhatározása alapján, hanem a hatóság általi beavatkozás következtében rekedt kísérleti szakban. [37] A bíróság jogerős ítéletében tehát törvényesen minősítette a terhelt cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének. [38] 3. Téves minősítés hiányában a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja a büntetés nemének, illetve mértékének felülvizsgálatát csak akkor teszi lehetővé, ha annak kiszabása során a bíróság a törvény kötelező - nem a bíró mérlegelésére bízott - szabályát szegi meg. Jelen esetben az I. rendű terhelttel szemben jogerősen kiszabott 6 év 6 hónapi szabadságvesztés a terhelttel szemben irányadó öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett büntetési tétel keretei közé esik, azaz annak kiszabásával a bíróság nem sértett mérlegelést nem tűrő anyagi jogi szabályt. [39] A teljesség érdekében a Kúria megjegyzi, hogy téves minősítés esetén valóban mód van a helyes minősítés szerinti büntetési tétel keretei közé eső, de a törvényes minősítés alapulvételével eltúlzottan súlyos büntetés enyhítésére is. Ez azonban nem jelenti az automatikus változtatás követelményét, hanem annak szükségessége minden ügyben önállóan bírálandó el; jelen ügyben pedig a büntetés enyhítésének a minősítés indítvány szerinti megváltoztatása esetén sem lett volna kellő indoka. [40] A kábítószer-kereskedelem bűntette valóban öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó, a kábítószer birtoklása pedig öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Ebből elsődlegesen az a következtetés vonható le, hogy a jogalkotó a kábítószer birtoklása minősített esetének társadalomra veszélyességét - általában - a kábítószer-kereskedelem minősített esetének relatíve kisebb tárgyi súlyú eseteivel tartotta hasonlónak azzal, hogy ugyanakkor a kábítószer-kereskedelem takarhat jóval súlyosabb megítélésű cselekményeket is; ez következik abból, hogy a minősített kábítószer-kereskedelem büntetési tételének alsó határa megegyezik a minősített kábítószer birtoklása bűntettének büntetési tételével, felső határa viszont jóval magasabb. [41] Jelen ügyben a bíróság jogerős ítéletében a törvényi minimumhoz közelebbi büntetés kiszabásából az következik, hogy a bíróság a terhelt terhére (helyesen) megállapított kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének súlyát a kábítószer birtoklás bűntette társadalomra veszélyességével hasonlónak találta. Tekintettel arra is, hogy az indítvány szerinti minősítés esetén egy nagy nyomatékú enyhítő körülmény, az ún. kétfokú enyhítést [Btk. 82. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pont,

(4)bekezdés) is lehetővé tevő kísérlet kiesne, a Kúria nem osztotta azt a védelmi álláspontot, miszerint jelen ügyben a kábítószer birtoklása bűntettekénti minősítés a büntetés enyhítéséhez vezethetett volna, még kevésbé azt, hogy e minősítés alapján kifejezetten a törvényi minimummal egyező büntetést kellett volna kiszabni. Az indítvány elvi tartalma bíróság jogerős ítéletében tévesen minősítette a terhelt [42] A cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének. A terhelt azon magatartása, hogy a későbbi forgalomba hozatal szándékával kábítószert termesztett, nem a kísérlete, hanem csupán az előkészülete a kábítószer-kereskedelemnek, ami helyett azonban a cselekmény - az elkövetési magatartásához igazodóan kábítószer birtoklása bűntettének minősül. A helyes minősítés keretei között pedig a kiszabott büntetés törvénysértően súlyos, így akkor is jelentős enyhítésre szorul, ha az a helyes minősítés szerinti büntetési tételkeretnek is megfelel. A döntés elvi tartalma [43] A kábítószer forgalomba hozatalával szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. Ezért a kábítószernek a Btk. 178. §

(1)bekezdésében írt célzattal való, a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószerkereskedelem, ami a birtoklási típusú magatartás - jelen esetben a termesztés - megkezdésével, a növényegyed fejlettségi fokától függetlenül kísérleti szakba kerül. [44] Téves minősítés esetén mód van a helyes minősítés szerinti büntetési tétel keretei közé eső büntetés megváltoztatására is, ha az a helyes minősítés alapulvételével eltúlzottan súlyos vagy enyhe. Ez azonban nem jelenthet automatizmust, hanem minden ügyben egyedileg bírálandó el, hogy a téves minősítés mellett kiszabott büntetés a helyes minősítés alapulvételével törvényes-e; általában nincs ok az enyhítésre akkor, ha bár a két bűncselekmény büntetési tételének felső határa eltérő, azonban a konkrét ügyben kiszabott büntetés mindkét minősítés szerint a törvényi minimum közelébe esik. Záró rész [45] IV. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a megtámadott határozatokat ... I. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [46] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [47] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely

(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,

1. február
2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Gergye Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő