Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.200/2019/8-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Pozsik Ádám ügyvéd) által képviselt ... (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 21.G.42.695/2017/
- számú végzésével kijavított
- január 30-án meghozott 21.G.42.695/2017/21-I. számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az illetékfeljegyzési jogára tekintettel az államnak külön felhívásra 17.300 (Tizenhétezer-háromszáz) forint jogorvoslati illetéket, az alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes módosított keresetét - amelyben az
- évi IV. törvény (rPtk.)
- §
(1)és
(4)bekezdéseire, 209/A. §
(2)bekezdésére, az
- évi CXII. törvény (rHpt.)
- §
(6)és
(7)bekezdéseire, a 93/13/EGK irányelv (Irányelv)
- és
- cikkeire, a 2008/
- EK irányelv (24.) preambulum bekezdésére és
- cikkére, valamint a 6/
- és a 2/
- PJE határozatokra alapítva azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy tisztességtelen, ezért semmis az alperessel
- december 2-án megkötött deviza alapú hitelszerződés egyedi része
- pontjának és az alperes Üzletszabályzata 18.3.
- pontjának az árfolyamkockázatra vonatkozó, a kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmazó rendelkezése és kötelezze az alperest a szerződéskötéskor irányadó árfolyamon történő elszámolás alapulvételével 1.774.036 forint megfizetésére - elutasította, a felperest az alperesnek 100.000 forint perköltség, az államnak külön felhívásra 252.100 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékok, a felperes személyes előadása és a perben meghallgatott tanú vallomása alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a perbeli kölcsönszerződés felperes által aláírt egyedi részének
- pontjában foglalt kockázatfeltáró nyilatkozat, valamint az alperesi Üzletszabályzat ezzel lényegében megegyező tartalmú 18.3.
- pontja az árfolyamkockázatra nézve a rHpt.
- §
(6)és
(7)bekezdéseiben, valamint a 2/
- PJE határozat
- pontjában és az Európai Unió Bírósága (EUB) C-51/
- számú ítéletében meghatározott követelményeknek megfelelő olyan tájékoztatást tartalmazott, amely a felperes mint általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztó számára világos és érthető volt, továbbá elégséges információt tartalmazott ahhoz, hogy a felperes felmérhesse a szerződésből eredő árfolyamkockázat várható hatásait, következményeit, ezért a kereset elutasításának volt helye. A pervesztes felperest a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja figyelembevételével bruttó 100.000 forint összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló alperesi perköltség megfizetésére kötelezte, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 252.100 forint eljárási illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Módosított fellebbezésében az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását, az elsőfokú perköltség összegének 36.000 forintra történő leszállítását kérte arra hivatkozással, hogy a jelen per az 5/
- PJE határozat
- pontja szerint meg nem határozható pertárgy értékűnek minősül, amire tekintettel az elsőfokú ítélet alapján általa fizetendő perköltség összege kiugróan magas. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az
- évi III. törvény (rPp.)
- §
(3)bekezdése szerint a módosított fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, az ítélet keresetet elutasító, valamint a felperest az alperes részére 100.000 forint perköltség megfizetésére kötelező - fellebbezés hiányában a rPp. 228. §
(4)bekezdése szerint jogerős rendelkezéseit nem érintette. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A felperes módosított keresete annak tartalma szerint a perbeli kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései érvénytelenségéből eredő elszámolási igény érvényesítésére irányult. A
- augusztus 2-án előterjesztett keresetmódosításában a felperes a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének jogkövetkezményeként az alperest 4.201.523 forint megfizetésére kérte kötelezni, majd marasztalási igényét
- október 9-én előterjesztett beadványában 1.774.036 forintra leszállította. A fellebbezésben előadottakkal szemben tehát a jelen per nem az 5/
- PJE határozat
- b) pontja szerinti, részleges érvénytelenség megállapítására irányuló pernek, hanem az érvénytelenség (részleges érvénytelenség) jogkövetkezményeinek a levonására, meghatározott összegű elszámolási igény megfizetésére irányuló pernek minősül. A rPp.
- §
(1)bekezdése szerint a pertárgy értékének meghatározásánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdése szerint eltérő törvényi rendelkezés hiányában polgári peres eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. A 41. §
(2)bekezdése értelmében továbbá az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása esetén eltérő törvényi rendelkezés hiányában az illetékalap mérséklésének nincs helye, míg abban az esetben, ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, azt az illeték-különbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik, a változást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékének a keresetváltoztatás folytán bekövetkező növekedése tehát a pertárgy értékére is kihat, annak növekedését eredményezi, ezzel szemben az eljárás tárgya értékének keresetmódosítás folytán bekövetkező csökkenése a pertárgy értékét nem érinti, a pertárgy értékének ilyen esetben továbbra is a keresetmódosítást megelőző értéket kell tekinteni. Mindebből az következik, hogy a felperes által elszámolás jogcímén követelt 4.201.523 forint összegű marasztalási igény 1.774.036 forintra történt leszállítása nem érintette a pertárgy értékét, nem eredményezte annak csökkenését. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a felperest a 4.201.523 forint pertárgyérték alapulvételével az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, a pertárgyérték 6%-ának megfelelő összegű kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a rPp. 239. §-a szerint alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alkalmazásával a fellebbezésben vitatott összeg alapulvételével megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt jogorvoslati illeték megfizetéséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- november
- . Kurucz Zsuzsánna s. k. a tanács elnöke dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Szigeti Krisztina tisztviselő dr. Buglyó Gabriella s. k. bíró