Mfv.10105/2019/5 – Kúria

(1)bekezdésének megsértésére történt hivatkozás nem vezethet a felülvizsgálattal elérni kívánt célhoz, vagyis az alperes kereset szerinti marasztalásához. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.105/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Erdei Ügyvédi Iroda . Erdei Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Szűcs Péter Ügyvédi Iroda . Szűcs Péter ügyvéd A per tárgya: munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.966/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.126/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Mf.20.966/2018/
4. számú Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kétezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az eljárás során meg nem fizetett 50.000 (ötvenezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes
5. július 20-tól állt munkaviszonyban az alperes jogelődjénél, majd az alperesnél, utóbb bemérő-szabályozó munkakörben. 2016 októberétől
6. elejéig az alperesnél a munkavállalók munkakörét, munkaköri feladatait áttekintették, a foglalkoztatottak munkakörét és munkaköri feladatait átszervezés során megváltoztatták, ezzel összefüggésben részükre munkaszerződés módosítást ajánlottak fel. A felperes a neki felajánlott munkakör módosítást nem fogadta el, a munkaszerződés módosítást nem írta alá. Az alperes a
7. január 26-án kelt felmondásával a felperes munkaviszonyát
8. május 1-ei hatállyal megszüntette. A felperes
9. január 26-án a felmondás átvételét megtagadta, erről az alperes jegyzőkönyvet vett fel, a felmondást utóbb postai úton,
10. január 30-án vette át. A felmondás jogorvoslati tájékoztatása azt tartalmazta, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül fordulhat a felperes bírósághoz. A felmondás indokolása értelmében az alperesnél a bemérő-szabályozó munkakörbe tartozó feladatokat átszervezés folytán kiegészítették operátori feladatokkal, és a munkakört három szintre osztották. Az alperes ajánlatát a felperes a munkakör módosítása, illetve a munkaköri leírás módosítása tekintetében visszautasította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] [8] A felperes keresetében az alperes felmondása jogellenességének jogkövetkezményeként felmondási időre járó távolléti díjának megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Azt adta elő, hogy a felmondás indoka nem valós és nem okszerű. Azzal, hogy az alperes három szintre osztotta a bemérő-szabályozó munkakört, és
11. január 1-től a korábbi bemérő-szabályozó munkakörét kettes szintű bemérő-szabályozó munkakörre kívánta módosítani, joggal való visszaélést követett el. A módosítással álláspontja szerint hátrányosabb helyzetbe került volna. [9] A felperes azt is vitatta, hogy a munkaköri feladatok változásával a bemérő-szabályozó munkaköre módosult volna. Azzal, hogy megtagadta a munkaszerződés módosításának aláírását az erre vonatkozó véleményével összefüggésben, az alperes hátrányosan megkülönböztette. [10] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését indítványozta, másodlagosan a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [11] Azt adta elő, hogy a felperes keresetindítása elkésett tekintettel arra, hogy
12. január 26-án a felmondás átvételét megtagadta, ezért az közölt, így a
13. február 28-án postára adott keresetlevelével a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta. [12] A per érdemében az alperes úgy foglalt állást, hogy a bemérőszabályozó munkakörbe tartozó feladatok átszervezése az operatőri feladatokkal való kibővítéssel és a bemérő-szabályozó munkakör három szintre osztásával ténylegesen megvalósult, ezzel a felperes által betöltött bemérő-szabályozó munkakör megszűnt, ezért a felperest nem tudta tovább foglalkoztatni. A felperes a részére felajánlott munkaszerződés módosítást, illetve a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését nem fogadta el, ezért közölt vele felmondást. Az indokolásában írt, a felperes által betöltött munkakör átszervezésére vonatkozó indok valós és okszerű. Az első- és másodfokú ítélet [13] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
14. május 10én meghozott 6.M.126/2017/
15. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest perköltség megfizetésére. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása értelmében a felperes a felmondásban szereplő jogorvoslati tájékoztatás szerint határidőben nyújtotta be a keresetét, mivel a kézhezvételétől számított 30 napon belül adta azt postára. Az alperes nem teljes körű és nem megfelelő, megtévesztő tájékoztatása miatt volt erre a felperesnek lehetősége. [15] A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta azt igazolni, hogy
16. január 26-án B... L.... HR asszisztens és B... B.... HR munkatárs külön tájékoztatták volna arról a felperest, hogy az átvétel megtagadásával az egyoldalú munkáltatói intézkedés közöltnek minősül. [16] Az alperes a felmondásban azt a tájékoztatást nyújtotta - tévesen , hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül van lehetőség keresetet benyújtani a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
17. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
18. §

(5)bekezdésére és a munkajogi igény érvényesítésének egyes kérdései a

1. évi I. törvény alapján elnevezésű 4/
2. (IX. 23.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény)
3. pontjára. Úgy foglalt állást, hogy a felperes számára a felmondásban közölt írásbeli tájékoztatás szerint annak kézhezvételétől számított 30 napon belül volt lehetőség a keresetlevél benyújtására. A felperes nem vitatottan
4. január 30-án vette át a részére postai úton megküldött felmondást, ezért a keresetindítási határidőt megtartotta. [17] A per érdemében azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felmondás két indokot tartalmazott, amelyekből azon indok valóságát és okszerűségét bizonyította az alperes, miszerint a bemérőszabályozó munkakörbe tartozó feladatokat átszervezés folytán kiegészítette az operátori feladatokkal, és a bemérő-szabályozó munkakört három szintre osztotta. Az eredeti bemérő-szabályozó munkakört megszüntette az alperes, azt kiegészítette. Az újonnan létrejött bemérő-szabályozó munkakör három szintje nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi kiegészítést is jelentett a korábbi egységes munkakörhöz képest. [18] Az átszervezés megvalósult, az érintette a felperes átszervezést megelőző munkakörét, és bár élhetett azzal a jogával a felperes, hogy nem fogadja el a munkaszerződés módosítást, az ő továbbfoglalkoztatására az átszervezés előtt betöltött bemérőszabályozó munkakörben nem volt lehetőség. [19] Az átszervezés nem ütközött a rendeltetésellenes joggyakorlás törvényi követelményébe, joggal való visszaélés az alperes részéről az átszervezés végrehajtásával összefüggésben nem történt, ilyen körülményt a felperes nem bizonyított. [20] Tévesen hivatkozott az egyenlő bánásmód törvényi követelményének a megsértésére is a felperes, e vonatkozásban nem valószínűsítette a védett tulajdonsága és az általa állított hátrány közötti okozati kapcsolatot. [21] Az elsőfokú bíróság azon felmondási ok esetében, miszerint a munkáltató ajánlatot tett a felperes részére munkaköre módosítására, amit a felperes visszautasított, azt állapította meg, hogy ez valós, azonban nem okszerű. [22] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
5. november 7-én meghozott 4.Mf.20.966/2018/
6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére, megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. [23] A törvényszék úgy foglalt állást, hogy a felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése is alaptalan. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta és a keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
8. §

(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával döntött a kereset elutasításáról. [24] Arra figyelemmel, hogy az alperes intézkedése tartalmazta a bírósághoz fordulás jogáról és határidejéről szóló tájékoztatást, nem valósult meg az Mt. 22. §

(5)bekezdésének kitétele, azonban a helytelen, a törvényi rendelkezésnél hosszabb keresetindítási időtartam munkáltató általi megjelölésének jogkövetkezménye az, hogy ezen és a hat hónapos határidőn belül megindított eljárás jogszerű keresetindítást eredményez (Kúria Mfv.II.10.178/2017/4.). [25] Az alperes a perben azt nem bizonyította, hogy külön tájékoztatta volna arról a felperest, hogy a leírtaktól eltérően a felmondás átvételének megtagadása esetén a 30 napos jogorvoslati határidő a megtagadás időpontjától és nem a felmondás kézhezvételtől számít, ezért a per megszüntetésének nem volt helye. [26] A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy a felmondás két indokot tartalmazott. Az alperes egyfelől az átszervezett bemérő-szabályozó munkakör létrejöttére, annak új tartalmára, három szintre osztására, operátori feladatokkal való kiegészítésére hivatkozott, másrészt a munkakör és munkaköri leírás módosítására tett ajánlat visszautasítására utalt. Az elsőfokú bíróság egyrészt megjelölte a két felmondási okot és azt, hogy az elsőnek a valóságát és okszerűségét bizonyította az alperes, míg a másik indok valós, azonban nem okszerű. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének is. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölte meg. [28] Azt adta elő, hogy a fellebbezésben részletesen sérelmezte a munkáltató eljárását, azt zsarolásnak minősítette. Az átszervezéssel az üres járatok megszüntetése érdekében kiegészítette ugyanazt a munkakört, ezzel a felperest gyakorlatilag betanított munkássá minősítette. Amennyiben aláírta volna 2017 januárjában a munkaszerződés módosítást, úgy az órabére csökkent volna, amely megítélése szerint nem érte volna el a garantált bérminimum összegét. [29] Az eljárt bíróságok helytelenül foglaltak állást az átszervezés célszerűsége és indokoltsága tekintetében, mivel a kettő nem szinoním fogalmak. Az elsőt nem lehet, a másodikat viszont kötelező a bíróságoknak vizsgálniuk. Logikátlan az a következtetés, miszerint az átszervezés miatt a felperes korábbi munkakörében való foglalkoztatása lehetetlenné vált. [30] Véleménye szerint az eljárt bíróságok a joggal való visszaélésre történt hivatkozását nem vizsgálták, illetve nem indokolták. [31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését indítványozta, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [32] Azt adta elő, hogy az Mt. 25. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az átvétel megtagadásakor a felmondás kézbesítettnek minősült, így ettől a naptól kezdődött a kereset benyújtására biztosított törvényes határidő, amelyet a felperes elmulasztott. [33] Utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésként a Pp.

1. §-ban foglaltakra hivatkozik, azonban nem fejti ki, hogy a jogerős ítélet szerinti tényállás pontosan mely részében és okból nem felel meg a mérlegelési szabályoknak. Arra pedig végképp nem tér ki, hogy a hibásan megállapított tényállás folytán mely anyagi jogszabályba ütközik a jogerős ítélet és milyen okból, ezért a felülvizsgálati kérelem a Pp.
2. §

(2)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg. [34] A felperes által betöltött munkakör az átszervezés folytán az alperesnél megszűnt, a felperes a felajánlott új munkakörben nem kívánt tovább dolgozni, így az átszervezés a felmondás jogszerű indokául szolgált. [35] Az elsőfokú ítélet részletesen elemzi, hogy a felmondás miért nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába, ezzel összefüggésben az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nem is terjesztett elő fellebbezést, ezért azt a felülvizsgálati kérelmében már nem kifogásolhatja. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [37] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Erre tekintettel a Kúria nem vehette figyelembe az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a per megszüntetésére vonatkozó jogi érvelést tekintettel arra is, hogy a per hivatalból való megszüntetésének a rendelkezésre álló bizonyítékok és a jogerősen megállapított tényállás alapján nem volt helye. [38] A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [39] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont]. [40] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértését sérelmezte, azzal összefüggésben törvényi kötelezettsége ellenére [Pp. 272. §

(2)bekezdés] az eljárt bíróságok által esetlegesen megsértett anyagi jogi jogszabálysértésre nem hivatkozott. [41] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [42] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a Pp. 206. §

(1)bekezdésére való hivatkozás kizárólag abban az esetben eredményezheti a felülvizsgálati kérelem alaposságát, amennyiben a jogerős ítéletből megállapítható tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség (BH2012.173., Kúria Mfv.I.10.300/2016/8., Mfv.I.10.558/2018/5., valamint Mfv.I.10.096/2019/4. számú ítéletek). [43] A felperes felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást kérte. Megsértett jogszabályhelyként az előzőek szerint azonban kizárólag a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölte meg, anyagi jogszabálysértésre nem hivatkozott, ezért az nem vezethet a felülvizsgálati kérelemmel elérni kívánt célhoz, vagyis az alperes kereset szerinti marasztalásához. [44] A felperes az általa állított eljárásjogi jogszabálysértés tekintetében nem kérte azt sem, hogy a Kúria az előadása szerint jogsértő döntés hatályon kívül helyezése mellett utasítsa akár az elsőfokú bíróságot, akár a másodfokú bíróságot új határozat hozatalára. Az esetlegesen jogsértő ténymegállapításokból önmagában azonban nem vonható le következtetés arra, hogy az eljárt bíróságok a lefolytatott bizonyítás eredményeként miért és mennyiben alkalmazták jogsértően az Mt. 66. §

(2)bekezdését, vagy az Mt.

1. §-ban foglaltakat. [45] Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem lényegében nem felelt meg a törvényi feltételeknek, az jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria Pp.
2. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [46] Az eljárás során a felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §

(1)bekezdésére tekintettel köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét. [47] A Kúria a pertárgy értékét a Pp. 24. §

(1)bekezdése szerint határozta meg, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése értelmében állapította meg. [48] Perköltségként merült fel az alperes oldalán az őt képviselő ügyvéd munkadíja, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján határozott meg. [49] A pervesztes felperes munkavállalói költségkedvezményben részesült, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése, valamint

1. §-a értelmében. [50] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [51] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. december
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő