A határozat elvi tartalma: Az alapító által elfogadott SZMSZ módosítás alapján a felperes munkaköre
- november 1-jével szűnt meg, így ezen okra hivatkozva a jogviszony ekkortól volt megszüntethető. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.176/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Rózsavölgyi Bálint bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: . Szűcs Ügyvédi Iroda . Szűcs László ügyvéd A per tárgya: munkaviszony megszüntetés jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.695/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.311/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.695/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
- október 7-től állt az alperes egyik szervezeti egysége vezetőjeként szállodaigazgató munkakörben az alperes alkalmazásában. Vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető volt, az alperes alapítója és fenntartója pedig K... Város Önkormányzata. Az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szerint az ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alatt működik a szállodaigazgató. Az alperes Felügyelő Bizottsága ..... (...) határozata alapján az alperes ügyvezetője által
- augusztus 17-én készített intézkedési terv szerint a szállodaigazgató pozíció megszüntethető lenne, ami költségmegtakarítással járna. Az intézkedési terv tartalmazta, hogy a szállodaigazgató az E.... programnak köszönhetően elkényelmesedett, igazi áttörést csak egy csere tud hozni. A megtakarítás ezen a területen éves szinten körülbelül 2,5 millió forintot jelentene. A
- november 1-től hatályos SZMSZ jóváhagyásáról K... Város Önkormányzat Képviselő Testülete a ... (....) számú önkormányzati határozattal döntött. Eszerint a szervezeti felépítésben recepcióvezető, illetve ifjúsági szálláshely- és kempingvezető munkakört alakítottak ki. A recepcióvezető feladata a társaság érdekkörébe tartozó szálloda szakmai munkájának teljes körű irányítása. Az alperes
- szeptember 1-jén a felperes munkaviszonyát felmondással megszüntette azon indokolással, hogy a szállodaigazgatói pozíció szervezeti átalakítás miatt megszűnik, a cégnél pedig nincs más, a felperes által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] [7] A felperes keresetében 300.000 forint összegű, 30 nap felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő mértékű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt. Hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(2)bekezdésére, 66. §
(1)
(2)bekezdésében foglaltakra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú bíróság ítélet [8] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.311/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a felmondás jogellenességére tekintettel 300.000 forintot kártérítésként. Kötelezte illeték és perköltség fizetésére is. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt.
- §
(1)bekezdésére, 64. §
(1)
(2)bekezdésére, valamint a 66. §
(1)
(2)bekezdésében foglaltakra. [10] A bíróság megállapította, hogy az alperes a munkavállalóhoz intézett felmondásban
- szeptember 1-jén arra hivatkozott, hogy a szállodaigazgató pozíció megszűnik a munkáltatónál, és más munkakört, amely a munkavállaló képzettségének, végzettségének megfelelő lenne nem tud részére felajánlani. Ugyanakkor a szállodaigazgató pozíció megszüntetéséről szóló képviselő testületi döntés csak
- október 31-én született. [11] Ebből következően a felmondás indoka a felmondás közlésekor a munkáltató részéről nem volt valós. A jövőbeni változás a felmondást nem alapozhatja meg, hiszen bármilyen módosítás ebben a folyamatban még bekövetkezhet, akár a pozíció megszűnése is elmaradhat. [12] A bíróság részletesen tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről, és felhívta az alperest arra, hogy bizonyítania szükséges, miszerint az átszervezés a
- szeptember 1-ei állapot szerint bekövetkezett, a felperes által ellátott munkaköri feladatokat szétosztották, és azt is igazolnia kell, hogy ez milyen módon történt. Az eljárás során az alperes bizonyítási kötelezettségének e körben nem tett eleget. Munkaköri leírásokat vagy egyéb olyan bizonyítékokat, amellyel a bírósági felhívásnak eleget tehetett volna, nem csatolt, így nem volt megállapítható, hogy a felmondás közlésének időpontjában az átszervezés már megtörtént. [13] Az alperes fellebbezése folytán eljáró Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.695/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest perköltség és illeték viselésére kötelezte. [14] A jogerős döntés szerint az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, felhívta az alperest az őt terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére, meghatározva annak terjedelmét. [15] Az alperes szüntette meg felmondással a felperes munkaviszonyát, így az Mt. 64. §
(2)és 66. §
(1)
(2)bekezdésére figyelemmel, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) alapján a bizonyítási kötelezettség az alperest terhelte. [16] Az elsőfokú eljárás során becsatolt
- október 1-től hatályos SZMSZ .... fejezete szerint az alperest alapító K... Város Önkormányzata kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása. Az SZMSZ az ügyvezető igazgató legfőbb feladatai között rögzíti a társaságnál a legcélszerűbb munkaszervezet kialakítását, annak működési rendje meghatározását, a társaság szervezeti és működési rendjének szabályozását. Az SZMSZ szerint a társaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezető igazgatót illeti meg. [17] Az SZMSZ .... fejezete rögzíti a társaság szervezeti felépítését (a társaság szervezeti felépítésének ábráját az ... számú melléklet tartalmazza), az egységvezetők között található a szállodaigazgató is. [18] Az SZMSZ idézett rendelkezései szerint az alperes ügyvezető igazgatója a munkavállalók felett a munkáltatói jogkörét önállóan gyakorolhatta azon munkakörök vonatkozásában, amelyeket az alperes hatályos SZMSZ-e felsorolt. Ennek korlátját képezte az SZMSZ módosításának alapító általi jóváhagyása, a módosítás hatályba lépése. [19] Az elsőfokú ítélet indokolása (.. oldal .. bekezdés) pontatlan, ugyanis nem akármelyik munkakör megszüntetésének előfeltétele a képviselő testületi döntés, hanem helyesen csak azon munkaköröknél, amelyeket az SZMSZ a szervezeti felépítésében rögzített. A feltüntetett munkakörök megszüntetéséhez azonban szükséges a képviselő testület döntése. A
- november 1-től hatályos, és az alapító által elfogadott SZMSZ módosítás alapján a felperes munkaköre csak
- november 1-től nem létezett. [20] A perbeli felmondás közlésének időpontjában folyamatban lévő átszervezés fennálltára vonatkozóan az alperes álláspontja elfogadása esetén a munkáltató a felmondás indokolásának második részét nem bizonyította. Nem igazolt, hogy volt-e a felperes által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen más munkakör. [21] Az alperest ugyan az Mt., illetőleg egyéb kötelező előírás szerint munkakör felajánlási kötelezettség nem terhelte, mivel azonban a felmondásban ezt rögzítette, ennek alapján az ezzel kapcsolatos bizonyítási kötelezettség őt terhelte. [22] A szállodaigazgató munkakör helyett, a feladatok szétválasztásával létrejövő két új munkakör vonatkozásában munkaköri leírások hiányában nem volt megállapítható, hogy valóban nem volt felperes részére felajánlható munkakör. Nincs arra adat, hogy az új munkakörök milyen képesítéshez, szakmai gyakorlathoz kötöttek, ezzel kapcsolatosan mi volt a munkáltató elvárása, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket hogyan határozták meg. Ennek hiányában az sem volt vizsgálható, hogy az előírt feltételeknek a felperes képesítése, szakmai gyakorlata megfelelt-e, ezért az alperes felmondása ezen okból is jogellenes. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme. [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Perköltség iránti igényt is bejelentett. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az Mt.
- §
(1)bekezdés b) pontjában és a 66. §
(2)bekezdésében foglaltakra. [25] Álláspontja szerint a felmondás indokolásának első mondatrészeit bizonyította, annak tartalma világos, valóságos és okszerű volt. Azon szövegrészlet, miszerint „cégünknél nincs az ön által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen más munkakör", az alperes (helyesen felperes) által nem volt vitatott. Ezért a Pp.
- § szerinti bizonyítási teher nem állt fenn a felmondás ezen része tekintetében. [26] Az indokolás második mondatrésze kapcsán hangsúlyozandó, hogy erre a körülményre a felperes nem is hivatkozott, ezt a másodfokú bíróság hivatalból észlelte. [27] A szervezeti átalakítás nem vitathatóan már folyamatban volt a felmondás közlésekor, így a gyakorlatnak megfelelően a jogviszony megszüntetés alapjául szolgáló folyamatnak legalábbis el kellett kezdődnie, még ha a közlés időpontjában az nem is fejeződött be. [28] A felperes munkaviszonyát
- szeptember 1-jén szüntették meg, az átszervezés folyamata május 22-től elindult, a közlés időpontjában tehát folyamatban volt az átszervezés, vagy a felmondási jognyilatkozatban használt kifejezéssel élve a szervezeti átalakítás. [29] Alperes Felügyelő Bizottsága a.... (....) és .... (...) számú határozataival is megerősítette a .... (...) határozattal a munkáltató működőképességének fenntartása érdekében kijelölt irányt. A felügyelő bizottság gyakorlatilag a .... (....) határozat nyomán elkészített intézkedési terv végrehajtását presszionálta azzal, hogy a .... (....) ügyszámú határozatában a felügyelő bizottság további intézkedések megtételét kérte az ügyvezetőtől. [30] Az átszervezés folyamata nem kérdőjelezhető meg. Látható az is, hogy a felmondás az átszervezés része volt, idő előtti felmondás nem állapítható meg. [31] A jogerős ítélet azon rendelkezése is jogszabálysértő, amely a felmondás jogszerűsége vonatkozásában a jelenleg is hatályos SZMSZ hatálybalépésére, elfogadására alapítva minősítette jogellenesnek a felmondást. Életszerűtlen, hogy az alperesnek az új SZMSZ hatályba lépését követően kellett volna végrehajtania a munkáltató működési körébe tartozó átszervezést. [32] Összefoglalva tehát: a felmondás nem volt idő előtti, hiszen az átszervezés folyamatban volt, továbbá a felmondás második mondatrészét nem vitatta a felperes sem. Így a bizonyítás elmaradása nem értékelhető alperes terhére. Jogsértő az is, hogy az eljáró bíróságok az SZMSZ hatályba lépésének a kérdését úgy értelmezték, hogy annak már meg kellett volna történnie a felmondás közlésekor. A jogerős ítélet fentiekre tekintettel tehát sérti az Mt.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat. [33] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [34] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [35] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [36] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/
- (II.15.) PK vélemény 3-
- pont). Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- §-ban foglaltak megsértését nem panaszolta, így jelen eljárásban is a jogerős ítélet által megállapított tényállás volt irányadó. [37] Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a munkáltató
- szeptember 1-jén kelt felmondását azzal indokolta, hogy a felperes által betöltött szállodagazgatói pozíció megszűnik a munkáltatónál, és új munkakör felajánlására nincs lehetőség. [38] A rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapíthatóan a döntésre jogosult képviselő testület
- október 31-én hozott a szállodaigazgató pozíció megszüntetéséről döntést, eddig az időpontig e kérdésben határozat nem született, a végrehajtás kérdésében megállapodás nem volt. [39] Alaptalanul állította a felperes, hogy az átszervezési folyamat lezárása a ...(...) önkormányzati határozattal megtörtént. Ezen időpontban azonban csak az átszervezésről szóló döntés született meg, vagyis a szervezeti felépítés szükségessége ekkortól vált bizonyossá. Az átszervezés lehetősége, illetve szükségessége
- május 22-vel felvetődött, ekkor azonban a pozíciók átrendezéséről a szállodaigazgató munkakör megszűnéséről és a feladatok szétosztásáról nem volt döntés. Az alapító által elfogadott SZMSZ módosítás alapján a munkakör
- november 1-jével szűnt meg, így ekkortól lehetett volna a felperes jogviszonyát ezen indokra hivatkozva megszüntetni. Minderre tekintettel nem sértette sem az Mt.
- §
(1)bekezdés b) pontját, sem az Mt. 66. §
(2)bekezdését a jogerős ítélet. [40] Mivel a felmondás idő előtti és így jogellenes volt, nincs jelentősége, hogy a munkáltatónál volt-e felajánlható munkakör és ennek bizonyítására az alperest kioktatták-e az eljáró bíróságok (Pp. 3. §). [41] A kifejtettek tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-nak
(3)bekezdése szerint. Záró rész [42] A felülvizsgálati eljárásban pernyertes felperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján határozni nem kellett. [43] A pervesztes alperes az adott ügyben irányadó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles a felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték viselésére. ,
- december
- . Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, . Rózsavölgyi Bálint bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő