← Magyarország

Kf.37521/2019/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Eredménytelenné nyilvánítás és versenykorlátozás bejelentése a GVH-hoz, a két intézmény egymáshoz való viszonya. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.37.521/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró Az I. rendű felperes: (...) Az I. rendű felperes képviselője: Dr. Buglos Katalin Ügyvédi Iroda A II. rendű felperes: (...) Kft. A II. rendű felperes képviselője: Dávid Társas Ügyvédi Iroda Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság Az alperes képviselője: (...) kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Az alperesi érdekelt képviselője: (...) (...) kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél, érdekelt: alperes, alperesi érdekelt A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 103.K.700.786/2018/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.786/2018/
  3. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy az alperes D.234/18/
  4. számon kijavított D.234/10/
  5. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest és az alperesi érdekeltet, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg az az I. és a II. rendű felpereseknek fejenként 100.000 (egyszázezer) forint elsőfokú perköltséget. A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A feljegyzett 36.000-36.000 (harminchatezer-harminchatezer) forint kereseti és 40.00-40.000 (negyvenezer-negyvenezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az alperesi érdekelt, mint ajánlatkérő a
  6. április
  7. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló
  8. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Rész
  9. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a Kbt.
  1. § szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás szerint az alperesi érdekelt a Kbt.
  2. §
(1)bekezdésének b) pontja szerint jár el, azzal, hogy kizárja a Kbt.
  1. §-a szerinti rendelkezések, valamint a
  2. §
(2)bekezdésének alkalmazását, míg a Kbt. 81. §
(5)bekezdését alkalmazni rendelte. A közbeszerzési eljárás tárgya „A Sóház gazdaságélénkítő környezeti megújítása" a TOP-6.3.2-16 kódszámú „Zöld város kialakítása" című pályázati konstrukció keretében benyújtandó projekt megvalósításához szükséges tervdokumentáció elkészítése volt. A tervezési feladattal lefedett területeket az alperesi érdekelt helyrajzi szám szerint úgy jelölte meg, hogy az egy-egy tételbe sorolt, külön hrsz. alatti ingatlanok meghatározott része jelentette a megvalósulás helyszínét, amelyet az alperesi érdekelt tízes jegy mértékig pontosított négyzetméter mennyiségben határozott meg. A felhívás II.2.5) pontjában a három elemet tartalmazó minőségi szempont mellett a további értékelési részszempont az egyösszegű bruttó ajánlati ár volt. Az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz csatolniuk kellett a dokumentáció
  1. számú melléklete szerinti ajánlati ár-részletezőt, ahol az egyes, négyzetméterben meghatározott fejlesztendő területekre vonatkozó ár-elemeket, engedélyes terv/kiviteli terv bontásban kellett feltüntetni. A dokumentáció „Tervezési feladatmeghatározás, a tervezési feladat részletezése" című része az egyes fejlesztendő területeket tételesen, egyedileg nem határozta meg, csupán összefoglaló jelleggel rögzítette a számításokhoz szükséges geodéziai felmérést és az egyes fejlesztéseket felölelő feladatokat, így az eszközbeszerzést is jelentő kamerarendszer telepítésére vonatkozó tervezési feladat során az alperesi érdekelt csak hozzávetőleges darabszámot határozott meg és utalt a
  2. számú melléklet (kamerakoncepció) alkalmazására. A közbeszerzési dokumentációt részét képező szerződéstervezetből kitűnően az engedélyes tervdokumentáció elkészítésére 60 naptári nappal, míg a kivitelezésre alkalmas tervdokumentációra a szerződéskötéstől számított 210 naptári nappal kalkulált az alperesi érdekelt. A szerződéstervezet
  3. pontja szerint a tervezési díj kifizetése egyösszegű volt azzal, hogy az előlegfizetés kizárt. A közbeszerzés becsült értéke 3.820.000 forint, míg a közbeszerzés fedezete 3.819.999 forint volt. A felhívás IV.2.2) pontjában ajánlattételi határidőként
  4. május
  5. napja került előírásra. Az ajánlattételi határidőre három ajánlattevő - köztük az I. és II. rendű felperes - nyújtott be ajánlatot. A perben érintett két ajánlattevő ajánlatához csatolt felolvasólapok az alábbi ajánlati árakat tartalmazták: - I. rendű felperes: nettó 17.780.000.-Ft + ÁFA, azaz bruttó 22.580.600.-Ft - II. rendű felperes: nettó 9.588.000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 12.176.760 Ft. A harmadik ajánlattevő ajánlata bruttó 5.588.000 forint ajánlati árat tartalmazott. Az alperesi érdekelt
  6. június
  7. napján küldte meg az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, melyben a közbeszerzési eljárást a következő indokolással eredménytelenné nyilvánította: „A Kbt.
  8. §
(2)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el. A Kbt. 36. §
(2)bekezdése alapján bejelentéssel él a Gazdasági Versenyhivatal felé a verseny tisztaságát sértő magatartás gyanúja miatt, tekintettel arra, hogy az I. rendű és II. rendű felperes benyújtott ajánlatának [5] [6] [7] valamennyi tételre megadott nettó ajánlati ára, ezáltal az összesen nettó érték, áfa és bruttó ajánlati ára r egységesen 0,53926%- kal van eltérítve egymástól. Az alperesi érdekelt a fenti eredménytelenségi ok megjelölésével 2018. június 14-én a Kbt. 36. §
(2)bekezdése alapján bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal felé a verseny tisztaságát sértő magatartás gyanúja miatt. Az I. rendű felperes
  1. június 18-án nyújtotta be az első előzetes vitarendezési kérelmét, melyben az eredménytelenséget megállapító összegezés visszavonását kérte, mivel az ajánlati árak meghatározásakor nem valósult meg az eljárás tisztaságát sértő magatartás. Az alperesi érdekelt
  2. június
  3. napján a Kbt.
  4. §
(4)bekezdésére tekintettel a Kbt.
  1. § alapján felvilágosítást kért az I. és II. rendű felperesektől, valamint az egyéb érdekelttől az ajánlati áruk képzésének módjára, folyamatára vonatkozóan. Az I. rendű felperes
  2. június 18-án terjesztette elő a második előzetes vitarendezési kérelmét, melyet az ajánlatkérő a
  3. június 19-ei válaszával elutasított. A II. rendű felperes
  4. június 19-én nyújtotta be előzetes vitarendezési kérelmét, melyet az alperesi érdekelt - a II. rendű felperes
  5. június 21-én megküldött felvilágosítását követően -
  6. június
  7. napján elutasított. Az alperesi érdekelt az I. rendű felperes első előzetes vitarendezési kérelmét
  8. június 25-én elutasította, azzal, hogy az ajánlatkérő által megállapított összefüggésekre (azaz, hogy az I. rendű felperes, továbbá egy másik ajánlattevő ajánlatában szereplő valamennyi díjtétel ugyanolyan mértékben van eltérítve egymástól) az ajánlattevők elsősorban egy ajánlattevő felvilágosításának elmaradására tekintettel - összességében nem adtak a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető magyarázatot. Az alperes a kijavított D.234/10/
  9. számú határozatával az I. rendű és II. rendű felperesek jogorvoslati kérelmét elutasította. A határozat
  10. pontjában szereplő megállapítás szerint az alperesi érdekelt az alábbiakra tekintettel helytállóan állapította meg, hogy az I. és II. rendű felperes az ajánlati ár kialakítása során az eljárás tisztaságát súlyosan sértő cselekményt követtek el: a három benyújtott ajánlatból kettőben az összesített ajánlati árhoz képest ugyanolyan ajánlati ár arányok szerepeltek mindegyik részfeladatra vonatkozóan úgy, hogy az egyes részösszegek az I. és II. rendű felperesek ajánlatai esetben minden elemre nézve 50-50%-ban kerültek tovább-bontásra az engedélyes és kiviteli tervek között. Értékelése szerint ez nem vezethető vissza csupán a felperesek által hivatkozott négyzetméter alapú ár-képzésre, hanem a két ajánlattevő közötti előzetes megállapodást, illetve kommunikációt feltételez. Az ajánlatokra nézve irányadónak vette a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott „Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzata 2017." C) pontját, az „Építményekre vonatkozó szabályok"-at (a továbbiakban: Szabályzat1), amelyből arra következtetett, hogy a kiviteli tervdokumentáció nagyobb munkát, nagyobb értéket képvisel. A szabályzat 26.
  11. pontja szerinti építési (kiviteli) terv többlet-tartalma a 26.
  12. pont alatt szabályozott engedélyezési tervhez képest az alábbiakban foglalható össze: méretmennyiség számítás, idomterv, költségvetési kiírás készítés, részletes helyszínrajz, részletrajzok, kitűzési helyszínrajz, forgalomtechnikai terv, építés közbeni forgalomtechnikai terv, vízépítési terv, növénytelepítési terv Mindezek alapján arra jutott, hogy az alperesi érdekelt jogszerűen nyilvánította eredménytelenné a közbeszerzési eljárást. Jogszerűnek minősítette továbbá az alperesi beavatkozó versenyhivatal felé történt bejelentését is, mivel az eljárás tisztaságát súlyosan sértő cselekmény megállapítása esetén felmerül legalább az alapos gyanúja a versenyjogi szabályok megsértésének. Indokai szerint amennyiben egy ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében jogszerűen megállapítja egy adott közbeszerzési eljárás eredménytelenségét, további, a Kbt.
  13. §
(2)bekezdése szerinti, az ajánlatok bírálata körébe tartozó eljárási cselekmény alkalmazásának kötelezettsége nem terheli, ezért az összegezés megküldése előtti indoklás- illetve felvilágosítás-kérési kötelezettségét nem vizsgálta. Utalt arra is, hogy az alperesi érdekelt a Kbt. 117. § szerinti közbeszerzési eljárásra tekintettel a felhívásában a Kbt. 72. §-ában szabályozott árvizsgálat alkalmazását kizárta, illetve a Kbt. 81. §
(5)bekezdése alapján meghatározta, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. A kereseti kérelmek, védirat és ellenkérelem [8] Az I. rendű felperes az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy az alperesi érdekelt helytelenül alkalmazta a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontját - figyelemmel a Kbt.
  1. § és
  2. §-ára -, és ennek következtében, a Kbt.
  3. §
(2)bekezdése szerinti bejelentés megtétele megalapozatlan volt. Kérte az alperesi érdekelt eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint a jogkövetkezmények elhárítása körében az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és arra kötelezését kérte, hogy a megismételt eljárásban a Kbt. 165. §
(3)bekezdés b) pontja alapján semmisítse meg az alperesi érdekeltnek az összegezését és az azt követően hozott valamennyi döntését, és kötelezte az alperesi érdekeltet a Kbt.-nek megfelelő eljárásra. Harmadlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata iratellenes, a megállapított tényállásból téves megállapításra és következtetésre jutott. Kiemelte, hogy az alperes nem rögzített olyan ténybeli alapot és ahhoz nem vonultatott fel olyan bizonyítékot, amelyre alapítottan az összejátszás és a versenykorlátozó megállapodás megállapítható lett volna. Az összehangolt magatartás gyanúja azért nem merül fel, mert az ajánlati ár négyzetméter alapú felosztása a legegyszerűbb ajánlati árképzési módszer. Annak aggályossága esetén azt az alperesi érdekelt az ajánlatok érvénytelensége körében értékelhette volna. Az alperes döntése megalapozatlan, mert az árképzéssel kapcsolatos ajánlattevői nyilatkozatokat, az árképzés módszerét érdemben nem vizsgálta. [9] A II. rendű felperes a keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kbt. 165. §
(3)bekezdés b) pontja alapján a bíróság semmisítse meg az alperesi érdekelt közbeszerzési eljárást lezáró döntését és az azt követően hozott valamennyi döntését. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperesi érdekelt elmulasztotta lefolytatni a részletes eljárást a kérdésben, hogy az általa vélelmezett jogsértés törvényi feltételei fennállnak-e. Állította továbbá, hogy az általa adott felvilágosítás nem volt ellentmondásos és az abban foglaltak a gazdasági észszerűségnek is megfeleltek. Árképzése megfelel a MÉK által kiadott Díjszabási Szabályzatban foglaltaknak. Kiemelte, hogy az alperes által nem vizsgált árképzési módszert egyébként feltárta, a keresetleveléhez csatolta (F/18.) a cégcsoportja árazási gyakorlatát annak alátámasztására, hogy az 50-50%-os megosztás alkalmazott gyakorlatuk. [10] Az alperes védiratában mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes keresetének elutasítását kérte. [11] Az alperesi érdekelt ellenkérelmében az I. és II. rendű felperesek keresetének elutasítását kérte. A versenyhivatal kiadványaira hivatkozással hangsúlyozta, hogy amiatt, hogy a közbeszerzési eljárásban több ajánlattevő is egyszerre tett a kamarai ajánlások helyett egy teljesen szokatlan árazási gyakorlatot megjelenítő ajánlatot, százalékosan azonos eltérésekkel, az megalapozottá tette a felperesek előzetes egyeztetésének, kartellezésnek gyanúját. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes kijavított határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította az alperesi érdekelt megsértette a Kbt. 36. §
(2)bekezdését és a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontját, erre tekintettel az eljárást lezáró döntését és az azt követő cselekményeit megsemmisítette. Érvelése szerint a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontja alkalmazásának indoka a verseny tisztaságának sérelme, amely kiváltja az ajánlatkérő részéről a Kbt. 36. §
(2)bekezdése szerinti bejelentés kötelezettségét, az általa feltárt cselekménynek legalább a valószínűség magas szintjén kell megvalósulnia, mert a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti törvényi feltétel az értékelt tényállásból következő megállapítható jogsértést szab alkalmazási feltételül, így ahhoz a bizonyítottság szintje alatti, de legalább a valószínűség magas fokát elérő feltételezés, az alapos „gyanú" szintjét kell elérni. Míg az összejátszás/megállapodás egyértelmű bizonyítékai a Kbt. 36. §
(2)bekezdés első fordulata szerinti tényállás körébe esnek, addig a második fordulat, ami a valószínűség magas fokát elérő feltételezéshez alkalmas bizonyítékok olyan közvetett rendszere, amelyek mindegyike egyenként és egymásra tekintettel és egymást erősítve utalnak az összejátszásra, vagy egy konkrét megállapodás tényére. E jogszabályhely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  1. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
  2. §-ára, illetve az EUMSZ
  3. cikkére utal, így a közbeszerzési eljárás során feltárt jogsértő magatartás értékelésével összefüggésben ez utóbbi szabályokhoz igazodóan kell az ajánlatkérőnek a vizsgálatot elvégezni és a közbeszerzési jogi konzekvenciákat levonni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a dokumentáció elnagyoltsága indokolhatta azt az árbontási metódust, amely az egyetlen egyértelmű adat, a négyzetméter szerint megadott területnagyság - alapul vételével való bontást követte. Az alperesi érdekelt az árképzés módszerét vizsgálta, de azt a gazdasági észszerűséggel hozta összefüggésbe, amely az aránytalanul alacsony ár vizsgálati szempontjaként megjelenő közbeszerzési jogi kategória, amelynek vizsgálatát eleve kizárta. Ennek azonban azért nem volt jelentősége, mert a Kbt.
  4. §
(2)bekezdés c) pontjára alapított olyan eredménytelenségi döntés, amely a Kbt. 36. §
(2)bekezdése, azaz a Tpvt.
  1. §-a szerinti, nyilvánvaló jogsértésen vagy annak alapos feltételezésén alapul, a benyújtott ajánlatokból, mellékleteikből és az esetlegesen akár más célból igénybe vett hiánypótlás/felvilágosítás kérés vagy egyéb eszközök révén előállt dokumentumok, adatok alapján kell, hogy megállapítható legyen. Az alperesi érdekelt végső soron élt a felvilágosítás lehetőségével, így annak elmaradására a felperesek sikerrel nem hivatkozhattak, az pedig, hogy az álláspontját változatlanul fenntartotta, az eljárást lezáró döntése körében volt sérelmezhető. Az alperesi érdekelttel egyező, az ajánlati ár lebontásának azonos módszeréből levont alperesi következtetéssel azonban az elsőfokú bíróság nem értett egyet, mert annak nem a gazdasági észerűségében rejlő okát, vagy annak cáfolatát kellett tisztázni, hanem azt, hogy az egyezőségből lehet-e olyan összehangolt magatartásra következtetni, amely célja, vagy hatása valamely ajánlattevő nyertesi pozícióba juttatása volt akkor, amikor az érintettek az együttműködésüket tagadták és az egyezőségre adott kiírási feltételek mellett magyarázatot adtak. [13] Az alperesi érdekelt által értékelt tények, körülmények között meghatározó, további bizonyítékot jelentettek az árképzésre vonatkozó nyilatkozatok, ugyanis azok nem megfelelő értékelése következtében maradt eredménytelen az előzetes vitarendezési eljárás. [14] Az alperesi érdekelt a közbeszerzési eljárás eredményeként komplex tervezési szolgálatatást kívánt beszerezni, amely tartalmilag valóban főként táj- és kertészeti szolgáltatások közé sorolható tervezési munkát jelentett, azonban engedélyköteles és közműépítésre is vonatkozó tervek elkészítésére is kiterjedt volna szolgáltatás, a közbeszerzési tárgy szerinti területre vonatkozó komplex területfejlesztéshez. [15] Az alperesi érdekelt - a perben tartott tárgyaláson, utalva arra is, hogy az érintett közbeszerzési eljárásban saját gyakorlatától is eltérve egy rugalmas, az ajánlattevők számára széles mozgásteret, alkotói szabadságot biztosító módszert alkalmazott a közbeszerzési kiírás során - a fejlesztendő, több területei egységre és azon belül több hrsz-t felölelő területre nézve az elszámolhatóság érdekében meghatározta a területi egységeseken belüli, fejlesztendő terület négyzetméter arányát egyrészt a tervezési feladat konkretizálása érdekében. E speciális ajánlati kiírási módszer révén a közbeszerzési tárgynak nem csak a beárazása, de tulajdonképpen az adott mozgástéren belüli konkretizálása is az ajánlattevők feladatává vált, ami nyilvánvalóan eredményezte azt is, hogy pl. a kamerarendszerre vonatkozó eltérő elgondolások eltérő ajánlati-ár részelemeket eredményezett, s ez több tervezői részfeladat esetén kumulálódott. [16] A nagy mozgásteret adó ajánlati felhívás és módszer mellett egy konkrét és kézzelfogható eleme volt a kiírásnak az ajánlati árképzés szempontjából, ez pedig az ajánlati ár terület-alapú visszabontása. Ennek meghatározó szerepét és a perbeli esetben ekként történt funkcionálását nem rontja le sem az alperesi érdekelt, sem az alperes által hivatkozott ágazati jogi szabályozás, valamint kamarai szabályzatokból következően megfogalmazott árképzés-módszertani kritika. Ezeknek megfelelő ár-részletezésre ugyanis az ajánlattevők nem voltak motiválva a közbeszerzési dokumentumok egyéb elemei által sem. A közbeszerzési dokumentáció részét képező szerződéstervezet alapján a két tervezői feladatcsoportra nézve nem volt megbontva a teljesítés az időbeliségen túlmenően. Az engedélyesi tervek elkészítésére szabott „mintegy" belső határidőnek ugyanis a díjazásban, a kifizetés oldaláról semmilyen relevanciája nem volt, előlegfizetésre és számlázásra az alapján nem kerülhetett sor. [17] Az, hogy az I. rendű és II. rendű felperes is 50-50%-os arányt alkalmazott az engedélyes és kiviteli tervek között, annak észszerű magyarázata szintén a kiírás módja és az egyéb, a közbeszerzési dokumentációból következő tényezők (pl. egyösszegű díjfizetés, számlázás stb.), amelyek nem motiválták a felpereseket arra, hogy tételes számításokon, előzetes helyszíni felméréseken alapuló és az egyes tervezői feladatok sajátosságai folytán ezekre kitérő ajánlati árakat képezzenek. Utóbb a II. rendű felperes saját gyakorlatából is hozott példákat annak alátámasztására, hogy részéről e módszer alkalmazott a gyakorlatban. Mivel a díjszámításnak is több módszere van, amelyek között van tervezői norma szerinti díjszámítási módszer is, nem teszi gyanút keltővé azt, hogy két ajánlattevő is azonos módon járt el, lényegében mellőzve a részletes díjszámítást, amire a kiírási és a szerződéses feltételek egyáltalán nem ösztönöztek. Mindezek miatt a jelentkezett azonosságokból még nem lehet a versenyjogi jogsértésre megalapozottan következtetni. A fellebbezések és fellebbezési ellenkérelmek [18] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes és az alperesi érdekelt terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetek elutasítását kérték. Az alperes fellebbezése szerint nem helytálló az elsőfokú bíróság arra vonatkozó érvelése, hogy a Kbt.
  2. § alkalmazásának kizártsága okán a megajánlott ár gazdasági ésszerűségének vizsgálatára nem kerülhetett sor, mivel az ajánlatok Kbt.
  3. § szerinti, aránytalanul alacsony árra vonatkozó vizsgálatán túl az ajánlatkérőt a Kbt.
  4. §-a alapján széleskörű vizsgálati kötelezettség terheli a tekintetben is, hogy az ajánlat megfelel-e a felhívásban, illetve a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az ajánlati ár részletező elnevezésű táblázatot kitöltve kellett csatolni. Az ajánlatkérőnek kötelezettsége volt a bírálat körében vizsgálat tárgyává tenni a csatolt árrészletezők meglétét, és azok egymáshoz viszonyított tartalmát. Hangsúlyozta, hogy az ajánlattevők a tervezési díj megajánlása során jellemzően a Magyar Mérnöki Kamara mérnöki napidíj kiszabására vonatkozó, adott évi díjtáblázatát veszik figyelembe, melynek kialakítása során a kamara nyilvánvalóan nem egyetlen árképzési szempontként veszi figyelembe a tervezéssel érintett terület m²-ben kifejezett nagyságát. A fentiek alapján az ajánlatkérőben kellő alappal ébresztette az árképzés tekintetében való összejátszás gyanúját az a tény, hogy a három ajánlattevőből kettő a kialakult gyakorlattól eltérően négyzetméterre vetítve alakította ki az ajánlati árelemeit, melynek okán a felperesek ajánlati ára és annak valamennyi fejlesztendő területre vonatkozó áreleme egyenlő arányban tért el egymástól. Ezen felül azt a körülményt jogszerűen minősítette a verseny tisztaságát sértő megállapodásnak, hogy a felperesek a kamarai szabályzattól és a kialakult árképzési gyakorlattól eltérően egyaránt ugyanakkora összegben kalkulálták az engedélyes és a kiviteli tervek díját mind az öt részfeladat tekintetében. A dokumentáció elsőfokú bíróság szerinti elnagyoltsága sem indokolja azt a helyzetet, hogy egymástól független ajánlattevők csupán m² alapon, egymással teljesen megegyező arányú eltéréssel, egy ajánlaton belül pedig ugyanolyan arányban kalkuláljanak olyan feladatokat, mint például az I.
  5. részfeladatot képező (…) - (...) szám előtti „belső" járda részleges felújítása, illetve az I.
  6. részfeladatként előírt (...) utca - (...) utca lakótömbök körüli zöldterületek rekonstrukciója. Míg az előbbi részfeladat túlnyomó részt meglévő járdaburkolat bontását és új járdaburkolat építését foglalja magában a meglévő közművek figyelembe vételével, az utóbbi egy műszaki szempontból kevésbé bonyolult, ezáltal nyilvánvalóan kisebb költségigényű munkát jelent. [19] Az alperesi érdekelt fellebbezése szerint az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően nincs olyan irat, amely az érintett ingatlanok nagyságát tizedes jegy mértékig bontaná meg, hiszen ilyet az ingatlannyilvántartás sem tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a felhívás nem kérte az ajánlati árak m² szerinti megbontását. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú ítélet nem pontosan veszi át a
  7. február 20-ai nyilatkozatát, mely szerint a tervezési programban az egyes helyrajzi számok melletti területmérték megjelölésére azért került sor, mert nem a felsorolt helyrajzi számok teljes területére kérte a tervezési ajánlatot adni, hanem annak csak az általa megadott részére. Táblázatos formában bemutatta hrsz. szerint, hogy az ingatlannyilvántartás szerinti terület és a fejleszteni kívánt terület között lényeges eltérés van. Állítása szerint helytelenül értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a kamerák telepítése mind darabszámban, mind területében a tervezői szabadság része volt. Ezzel szemben a tervezői szabadságot csak a kijelölt területeken belül kívánta biztosítani. Érdemben nem foglalkozott az elsőfokú ítélet azon érvelésével, hogy az egyes területekre elvégzendő feladat azért sem lehetett azonos fajlagos költségű, mert a kamera-rendszert a 9 területi egységből csak 5 darab esetében kívánta megvalósítani. Álláspontja szerint az érvelését erősíti az ítélet azon megállapítása, hogy a kamerarendszerre vonatkozó eltérő elgondolások eltérő ajánlati ár-részelemeket eredményezett, s ez több tervezői részfeladat esetén kumulálódott. A valóságban a felperesek mindegyik részterületre, valamint az engedélyes és kiviteli tervek készítésére is azonos fajlagos költséget állapítottak meg. Az elsőfokú ítélet nem ad magyarázatot arra, hogy miért tartja figyelmen kívül hagyhatónak az érvelését és a kamara minden tagja számára előírtakat. Nem életszerű, hogy egy szakmájához értő ajánlatkérő kamarai ajánlások helyett egy teljesen szokatlan árazási gyakorlatot próbáljon érvényesíteni. Amikor ezt több ajánlattevő is egyszerre teszi meg, az megalapozottá teszi az ajánlattevők előzetes egyeztetésének, kartellezésének gyanúját. Ezt erősíti, hogy a felvilágosítás kérésre csak egy ajánlattevő adott érdemi választ. [20] Az I. rendű és a II. rendű felperes a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A fellebbezések részben alaposak. [22] A Kúria az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezések és az ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. [23] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, abból azonban tévesen jutott arra az alperes álláspontjával ellentétes következtetésre, hogy a Kbt. 36. §
(2)bekezdés második törvényi esetköre szerinti, alapos okkal feltételezhető versenyjogi jogsértésre utaló tények és körülmények hiánya áll fenn, ez a tévedése pedig kihathat a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pont első vagylagos feltételének alkalmazhatóságának hiányára vonatkozó megállapítására is. [24] A Kúria mindenekelőtt szükségesnek tartja annak kiemelését, hogy az alperesi érdekelt a verseny tisztaságát sértő magatartás gyanúja miatt élt a Kbt. 36. §
(2)bekezdés szerinti bejelentéssel a Gazdasági Versenyhivatal felé, az eljárást pedig a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontja alapján nyilvánította eredménytelenné. [25] Az Alaptörvény M) cikk
(2)bekezdés szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. [26] A Kbt. 2. §
(1)bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. [27] A Kbt. szigorú követelményeket támaszt az ajánlatkérőkkel szemben a verseny tisztáságának biztosítására vonatkozó alapelvi kötelezettségükhöz kapcsolódóan, egyben eszközöket is ad az ajánlatkérők kezébe, annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a verseny tisztaságát megsértő ajánlattevőkkel, részvételre jelentkezőkkel szemben. Az alapelvi követelménynek a részvételi feltételek olyan kialakítása felel meg, amely ösztönzi a versenyző ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatal felé, ha az eljárás során versenykorlátozó megállapodást észlel vagy gyanít. Az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás során észlelt, vagy alapos okkal feltételezett jogsértő magatartás értékelésével összefüggésben a Kbt. szabályaihoz igazodóan kell a vizsgálatot elvégezni és a szükséges intézkedéseket megtenni/döntéseket meghozni. Relevanciája lehet továbbá annak is, hogy az ajánlatok és mellékletei benyújtásával már előálltak-e azok a bizonyítékok, amelyekből értékeléssel - a Kbt. 36. §
(2)bekezdés első vagy második fordulata, közvetve a Tpvt.
  1. §-a szerinti törvényi tényállás megvalósulásának lehetőségére lehet következtetni, vagy annak hiányában, az ajánlatkérő jogszerűen tovább folytatott eljárása és az általa alkalmazott eszközök eredményeként álltak elő olyan bizonyítékok, amelyek a Kbt.
  2. §
(2)bekezdése szerinti versenyjogsértést vagy annak alapos feltételezését teszik lehetővé, hiszen nem csak a versenyjogsértők, hanem az ajánlatkérő ezzel összefüggő közbeszerzési jogi eljárási cselekményei is számon kérhetőek. [28] A Kbt. IV. fejezetében a közbeszerzési eljárás alanyaira vonatkozó rendelkezések, a gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok között szereplő 36. §
(2)bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a Tpvt.
  1. §-a, vagy az EUMSZ
  2. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. [29] A Tpvt.
  3. §
(1)bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. [30] A Kbt. 62. §
(1)bekezdés o) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt.
  1. §-a, vagy az EUMSZ
  2. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt.
  3. §-ába vagy az EUMSZ
  4. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. §
(2)bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. §
(2)bekezdése szerinti végzésében megállapította; [31] A Kbt. 73. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták. [32] A Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el. [33] Az ajánlatkérő rendelkezésére álló információk értékelése körében a kiindulópont, hogy a gazdasági szereplők közötti versenyben szükségszerű, hogy a gazdasági szereplők döntéseiket önállóan hozzák meg, s mellőzik a versenytársakkal akarategységben tanúsított összehangolt piaci magatartást. Ennek megfelelően abban az esetben, ha versenykorlátozó megállapodásra utaló információk kerülnek az ajánlatkérő birtokába, a gazdasági szereplők magatartásának értékelésekkor az az elvi kiindulópont, hogy a két ajánlattevő versenytársai egymásnak, s ellentétes érdek vezérli őket, hisz mindketten az adott közbeszerzési eljárás nyertesei akarnak lenni. [34] A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU Irányelve (továbbiakban: Irányelv) 18. cikke rendelkezik a verseny tisztaságának elvéről. A résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítéléséről rendelkező 56. cikk
(1)bekezdés b) pontja szerint a szerződéseket a 67-
  1. cikkel összhangban meghatározott kritériumok alapján kell odaítélni, feltéve, hogy az ajánlat olyan ajánlattevőtől származik, amely nincs kizárva a részvételből az
  2. cikk szerint, valamint megfelel az ajánlatkérő szerv által az
  3. cikkel összhangban megállapított kiválasztási szempontoknak és adott esetben a
  4. cikkben említett megkülönböztetésmentességi szabályoknak és szempontoknak. [35] Az Irányelv
  5. cikkének
(4)bekezdésének d) pontja szerint az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében: ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. [36] Az Irányelvi rendelkezésekben megjelenő kellően megalapozott információk alapján az ajánlatkérőnek bizonyítania kell tudnia, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. [37] A Tpvt.
  1. §-ába ütköző összehangolt magatartást az abban részes felek rendszerint igyekeznek titokban tartani. A versenytársak közötti versenykorlátozásról ( kartellezésről) általában nem kötnek írásbeli megállapodást, azt nem szokták végrehajtható okiratba foglalni, hiszen mindnyájuknak az az érdeke, hogy a jogsértés rejtve maradjon. Éppen ezért a kartelljogsértések esetében általában nem áll rendelkezésre egyetlen, mindent eldöntő, egyértelmű, közvetlen bizonyíték, objektív, külső személy vallomása (Kvf.II.37.672/2015/28.). [38] A Törvényszék T-110/
  2. számú, a Siemens AG kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletében (a továbbiakban: T-110/
  3. számú ügyben hozott ítélet) - amelyet az Európai Unió Bírósága C-
  4. P. számú ítéletével helybenhagyott - fentiekkel összefüggésben kifejtette, hogy a versenyellenes megállapodások tilalmának közismert jellegére és ennélfogva végrehajtásuk titkos jellegére figyelemmel a Bizottságtól nem várható el, hogy olyan okirati bizonyítékot nyújtson, amely kifejezetten bizonyítja az érintett szereplők kapcsolatfelvételét. A Bizottság rendelkezésére álló töredékes és szórványos elemek mindenesetre kiegészíthetők a releváns körülmények rekonstruálására alkalmas következtetésekkel. A versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybeesésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják (a fenti
  5. pontban hivatkozott Dresdner Bank és társai egyesített ügyekben hozott ítélet
  6. és
  7. pontja, valamint a Bíróság C-204/
  8. P., C-205/
  9. P., C-211/
  10. P., C-213/
  11. P., C-217/
  12. P. és C-219/
  13. P. sz., Aalborg Portland és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben
  14. január 7-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I-
  15. o.] 55-
  16. pontja). Amennyiben jogsértésre vonatkozó döntést kizárólag az érintett gazdasági szereplők magatartására alapozzák, úgy az érintett felek bizonyíthatják, hogy a magatartásuknak van más, ésszerű magyarázata. [39] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy helytállóan állapította-e meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesi érdekelt megsértette a Kbt.
  17. §
(2)bekezdését. [40] A Kúria e körben kiemeli, hogy a kartellgyanú bejelentésének időpontjában még nem állt rendelkezésre ajánlattevői magyarázat az ajánlati ár kialakítása tekintetében. Az alapos gyanú az ajánlati árak egymáshoz való viszonyításából eredt, így a bejelentés jogszerűségének vizsgálata körében az árkalkulációra vonatkozó ajánlattevői indokolás nem volt figyelembe vehető. Az ajánlatkérő Kbt. 36. §
(2)bekezdése szerinti értesítési kötelezettsége az első fordulat esetében egyértelmű bizonyítottság, megállapíthatóság esetén áll fenn. A második fordulat szerinti alapos gyanú fennállásához az szükséges, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésre álló dokumentumokra, bizonyítékokra tekintettel, alappal gondolhasson arra, hogy a konkrét esetben megvalósulhatott a jogsértés. [41] Egyetértett a Kúria az elsőfokú bíróságnak az ara vonatkozó megállapításával, hogy a perbeli esetben a jogsértés elkövetése tekintetében a jogsértő cselekmény egyértelmű bizonyítottsága, egyértelmű megállapíthatósága nem áll fenn, az alperesi határozat 53. pontjában felsorakoztatott tények és körülmények ehhez nem elegendőek. [42] Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt által észlelt jogsértés eléri-e azt Kbt. 36. §
(2)bekezdésében meghatározott, az egyértelmű bizonyítottságnál alacsonyabb bizonyítottsági szintet - a jogsértés elkövetését alapos okkal feltételezi - amelynél az ajánlatkérő már köteles volt bejelentést tenni a Gazdasági Versenyhivatal felé. [43] A Kúria álláspontja szerint az alperes határozat
  1. pontjában ismertetett tények és körülmények versenyjogi szempontból alapos oknak minősülnek. Ahogyan arra az alperes a fellebbezésében hivatkozott az a tény is az érintett ajánlattevők összejátszásának alapos gyanúját veti fel, hogy az egymástól elvileg független ajánlattevők csupán m² alapon, egymással teljesen megegyező arányú eltéréssel, egy ajánlaton belül pedig ugyanolyan arányban kalkuláltak műszaki szempontból bonyolult, nagy költségigényű és kevésbé bonyolult, ezáltal nyilvánvalóan kisebb költségigényű munkákat. [44] A fentiekre tekintettel a bejelentési kötelezettség fennállt, ezért e részben tévesen változtatta meg az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot és tévesen állapította meg az alperesi érdekelt terhére a Kbt.
  2. §
(2)bekezdés megsértését. [45] Ezt követően a Kúria annak a kérdésnek a vizsgálatába bocsátkozott, hogy helytállóan állapította-e meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesi érdekelt megsértette a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontját. Az eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogalapját a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontjának első vagylagos feltétele képezte, amely szerint az eljárás eredménytelenné nyilváníthatóságának feltétele, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát súlyosan sértő cselekményt követ el. [46] Az alperesi érdekelt versenykorlátozás gyanúját jelentette be a Gazdasági Versenyhivatalnak, amelynek következményét az eljárás eredménytelenné nyilvánításában vonta le. Az elsőfokú bíróság elviekben a Kbt. 36. §
(2)bekezdését és a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontját együttesen alkalmazhatónak tartotta abban az esetben is, ha a bejelentés alapos gyanún alapul. [47] A Kúria a fenti megválaszolandó kérdés kapcsán - figyelemmel arra, hogy a gyanú feltételezésen alapul, a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pont első vagylagos feltétele eljárás tisztaságát sértő cselekmény elkövetését szabja feltételül - további vizsgálat elvégzését tartja indokoltnak. E jogszabályhely az eljárás tisztaságának sérelmét jelöli meg lehetséges eredménytelenné nyilvánítási okként, a Kbt. a legtöbb helyen azonban - Kbt. 2. §
(1)bekezdés,
  1. §,
  2. §,
  3. §
(3)bekezdés, 158. §
(1)bekezdés - a verseny - és nem az eljárás - tisztaságára vonatkozó szabályokat tartalmaz, míg a Kbt. 36. §
(2)és 62. §
(1)bekezdés o) pontja kifejezett versenyjogsértésekről szól, végül a Kbt. 187. §
(4)bekezdése egy negyedik fogalmat, a közbeszerzések tisztaságának fogalmát használja. [48] A Kúria megítélése szerint az alperes határozata az eljárás tisztaságát sértő cselekmény bizonyított elkövetését, és a konkrét versenykorlátozó megállapodás, összehangolt magatartás esetleges, valószínű, de nem bizonyított fennálltát, mint különböző kifejezéseket, fogalmakat egymásnak automatikusan megfelelteti. Tekintettel arra, hogy a Kbt. maga négy egymástól különböző fogalmat használ versenyjogsértő cselekményekkel összefüggésbe hozható módon, nem mellőzhető, hogy az alperesi Döntőbizottság ezen fogalmakat elvi szinten is meghatározza, egymástól elkülönítse, és koherens rendszerbe helyezze. Csak így tud világosan állást foglalni abban, hogy a Kbt. 36. §
(2)bekezdése szerint fennálló kötelezettségből automatikusan következik-e a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontjának sérelme, avagy nem következik, esetleg nem automatikusan következik. Nem mellőzhető annak kifejtése sem, hogy a GVH, mint versenyhatóság a Tpvt.
  1. §-a vagy az EUMSZ
  2. cikkének megállapítására vonatkozó hatásköre, vagy a polgári bíróságok versenyjogi hatáskörei különösen a Tpvt.
  3. §-ának versenyeztetés tisztaságával kapcsolatos hatáskörei hogyan viszonyulnak az ajánlatkérő lehetőségeihez, és különösen az alperesi Döntőbizottság hatásköréhez, illetve azon fogalmakhoz, melyeket a Kbt. használ. Mindezek részletesen indokolt és koherens kifejtése esetén kerülhetnek abba a helyzetbe az eljárás felei, hogy az abban foglaltakat érdemben vitathassák, és ekként a bíróságok e kérdésben érdemben állást foglalhassanak. [49] A Kúria e kérdésekben nem dönthetett először, mert a Kbt.
  4. §
(2)bekezdése és a Kbt. 75. §
(2)bekezdés c) pontjának egymáshoz való viszonyára vonatkozó fenti jogértelmezés a Kúria előtti eljárásban merült fel először. Jogorvoslati fórumtól fosztaná meg a feleket a Kúria, ha elsőként foglalna állást ebben a kérdésben, ezért a Kúria az alperesi határozat vonatkozásában nem élhetett a Kp. 90. §
(1)bekezdés szerinti megváltoztató jogkörével, mivel azt az ügy természete a fentiek miatt nem engedte meg. E kérdésekben az alperesnek kell állást foglalnia először, ezért a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta akként, hogy az alperes kijavított határozatát a Kp. 92. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette és az alperest a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontja alapján új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az alperesnek vizsgálnia kell a [47]-[48] bekezdésben foglaltakat. Ha az alperes arra a megállapításra jut, hogy jogszerűtlen volt az eljárás eredménytelenné nyilvánítása, akkor vizsgálnia kell az alperesi érdekeltnek összegezés megküldése előtti indoklás- illetve felvilágosítás-kérési kötelezettségét - azaz az alperesnek teljes körben el kell bírálni a jogorvoslati kérelmeket. Záró rész [50] A felperesek elsőfokú perköltségének megfizetésére az alperes és az alperesi érdekelt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelesek. A Kúria a munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. [51] Az alperes részbeni pernyertessége miatt a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik a Pp.
  1. § utolsó fordulata alapján. [52] A kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés a keresetindítás időpontjában hatályos, az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 39. §
(3)bekezdés b) pont első francia bekezdése és 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti mértékre vonatkozó rendelkezés és az Itv. 37. §
(1)bekezdésén és 5. §
(1)bekezdés c) pontján, továbbá a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 80. §-án, 101. §
(1)bekezdésén és 102. §
(6)bekezdésén alapul. A Kúria fellebbezési illeték összegét a 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti illetékalapra figyelemmel a 46. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [53] Az ítélet ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Rák-Fekete Edina s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A KÚRIA mint másodfokú bíróság Kf.III.37.521/2019/
  4. A Kúria (….) I. rendű, (...) II. rendű felpereseknek Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében (...) érdekeltként perbe lépett, a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.786/2018/
  5. számú ítélete ellen az alperes és az alperesi érdekelt által benyújtott fellebbezés alapján indult és a Kúria Kf.III.37.521/2019/
  6. számú ítéletével befejezett másodfokú eljárásban az alulírott napon és helyen - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi kijavító végzést: A Kúria a Kf.III.37.521/2019/
  7. számú ítélet rendelkező részét akként javítja ki, hogy a rendelkező rész második bekezdésében az „alperesi beavatkozó" szövegrész helyébe az „alperesi érdekelt" szöveg lép. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A Kúria az ítélet írásba foglalása során észlelte, hogy a Kf.III.37.521/2019/
  8. számú „kisítéletében" - az alperesi érdekelt tekintetében - elírás történt, ezért a hiba kijavításáról a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  10. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 352. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. A Kúria tájékoztatja a feleket, hogy az írásba foglalt ítélet kézbesítése során már a javított kiadmányt fogják megkapni. A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Rák-Fekete Edina s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.