A határozat elvi tartalma: I. A kiszabott büntetés akkor is törvénysértő, amennyiben az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is. Ezért akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. II. A törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés esetén a más tulajdonát képező ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem biztosít jövedelemforrást. Vagyis a haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, amennyiben az ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít. III. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ennélfogva a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azzal, hogy más terheltek esetében arra nem került sor. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.1236/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság 15.B.1900/2016/
- ítélet,
- október
- tárgyalás Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.762/2018/
- ítélet,
- április
- nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: X. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 15.B.1900/2016/
- számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.762/2018/
- számú ítéletét megváltoztatja: X. rendű terheltet 400 (négyszáz) napi tétel, napi tételenként 5.000 (ötezer) forint, összesen 2.000.000 (kétmillió) forint pénzbüntetésre is ítéli. A pénzbüntetést a Nyíregyházi Törvényszék külön felhívására köteles megfizetni. Egyebekben a megtámadott határozatot X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] I. A Nyíregyházi Járásbíróság a
- október
- napján tartott tárgyaláson kihirdetett 15.B.1900/2016/
- számú ítéletével a X. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a (szabadságvesztés) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá pártfogó felügyelet elrendeléséről, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a lefoglalt bűnjelekről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
- április
- napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett 1.Bf.762/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a X. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 3 évre enyhítette, mellőzte a pénzbüntetést és a pártfogó felügyelet elrendelését, korrigálta a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben a X. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a X. rendű terhelt nőtlen, kiskorú gyermeke nincs, havi jövedelme 200.000 forint, haszonélvezeti joga van az édesapja tulajdonában álló épülő családi házon és tartozása nincs (elsőfokú ítélet
- oldal utolsó bekezdés). Az elsőfokú bíróság jogi indokolása értelmében a X. rendű terheltet határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélte haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt, s mivel megfelelő jövedelme, illetve vagyona van, ezért a Btk.
- §
(2)bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélte (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). A másodfokú bíróság a X. rendű terhelt tekintetében a személyi körülményeket nem korrigálta, valamint azzal mellőzte a pénzbüntetést, hogy „az kizárólag a X. rendű vádlottra került kiszabásra az ugyanolyan elkövetési magatartást megvalósító vádlottak közül" (másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Főügyészség Bf.890/2019/
- szám alatt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a X. rendű terhelt terhére a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (Be.)
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontját megjelölve: a pénzbüntetés kiszabásának mellőzése miatt, annak kiszabása érdekében. [7] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a Btk. 50. §
(2)bekezdésében megállapított feltételek adottak, így a pénzbüntetés kiszabása kötelező. A másodfokú bíróság törvénysértéssel mellőzte az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetést. [8] Indítványozta a megtámadott határozat megváltoztatásával a pénzbüntetés kiszabását. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.1133/2019/
- számú átiratában a törvényes határidőn belül előterjesztett felülvizsgálati indítványt - annak indokaival egyetértve - fenntartotta. [10] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot tanácsülésen változtassa meg, és a X. rendű terhelttel szemben pénzbüntetést is szabjon ki. [11] A felülvizsgálati indítványt
- november 28-án átvevő X. rendű terhelt és
- november 25-én átvevő védője nem tett észrevételt az ügyészség álláspontjára. [12] III. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Legfőbb Ügyészség által véglegesített - felülvizsgálati indítvány alapos. [13]
- Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulat], azt pedig a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (kihirdetés
- április 4.) számított hat hónapon belül (indítványa az elsőfokú bírósághoz
- szeptember 11-én érkezett) terjesztette elő [Be.
- §
(3)bekezdés], így az ebből a szempontból is joghatályos. [14]
- A felülvizsgálati indítvány a X. rendű terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítványt a terhelt
- november 28-án és a védő
- november 25-én átvette, de a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, és azt követően sem indítványozták nyilvános ülés tartását [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont]. [15] A Kúria tanácsának elnöke nem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. §
(2)bekezdés b) pont]. [16] A jelen ügyben a Kúria nem látott ésszerű okot arra, hogy eltérjen a főszabálytól. Ezért tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt [Be. 660. §
(1)bekezdés]. [17]
- Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
- § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság - a bűncselekmény minősítésén túl a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont 2. fordulat
- ba)alpont]. [18] A kiszabott büntetés pedig akkor is törvénysértő, amennyiben az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is. [19] Ugyanis a büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [20] A Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség által véglegesített felülvizsgálati indítványban foglaltakkal. [21] A Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [22] A X. rendű terheltet üzletszerűen elkövetett bűncselekmény [költségvetési csalás bűntette, Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] miatt ítélték határozott ideig tartó (2 év) szabadságvesztésre. Jövedelme megfelelő, mert az akként havi 200.000 forint, hogy abból másnak eltartásáról nem kell gondoskodnia és tartozása sincs. [23] Ezért közömbös, hogy vagyonának megfelelősége nem tisztázott, ugyanis az apja tulajdonát képező épülő családi házon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem biztosít jövedelemforrást. A haszonélvezeti jog tartalma, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:147. §
(1)bekezdés]. Ellenben az irányadó tényállásból ki sem tűnik, hogy a X. rendű terhelt haszonélvezeti joga tényleges anyagi haszonszerzést biztosít-e a számára. Vagyis a haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, amennyiben az ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít. [24] A rendkívüli jogorvoslatra szolgáló felülvizsgálat rendeltetése a törvénysértések kiküszöbölése. Amennyiben a törvényben meghatározott feltételek fennállta mellett a törvény kötelező rendelkezése ellenére maradt el a pénzbüntetés kiszabása, az nyilvánvaló törvénysértés. [25] A másodfokú bíróság, mivel nem a törvényi feltételek hiányával érvelt, pénzbüntetést mellőző érvelése eredendően téves. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Az más kérdés, hogy a további terheltek esetében miért maradt el a pénzbüntetés kiszabása, de ezt a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelteket érintően nem vizsgálhatja. Amennyiben a másodfokú bíróság úgy látta, hogy fellebbezéssel érintett más terheltekkel szemben is fennálltak a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés feltételei, s azt súlyosítás tilalom nem zárta ki, más terhelteket ugyancsak pénzbüntetésre is kellett volna ítélnie. [26] Ezért a Kúria a X. rendű terheltet - újraértékelve a bíróságok által megjelölt személyi körülményeket, s egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával - 400 napi tétel, napi tétenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre is ítélte [Btk. 50. §
(1)-
(3)bekezdés]. [27]
- A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be.
- §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány és a döntés közös elvi tartalma [28] I. A kiszabott büntetés akkor is törvénysértő, amennyiben az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is. Ezért akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A döntés további elvi tartalma [29] II. A törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés esetén a más tulajdonát képező ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem biztosít jövedelemforrást. Vagyis a haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, amennyiben az ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít. III. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ennélfogva a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azzal, hogy más terheltek esetében arra nem került sor. Záró rész [30] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdés fő szabálya alapján tanácsülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a támadott határozatot megváltoztatta: a X. rendű terheltet pénzbüntetésre is ítélte [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont
- fordulat]. [31] Egyebekben a megtámadott határozatot a X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be.
- §
(1)bekezdés]. [32] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- január
- Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző