Kfv.35020/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Telekadó fizetési kötelezettség megállapítása belterületi beépítetlen földrészletre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.020/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Répászky Miklós ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Bordás Vilmos) A per tárgya: helyi adó ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
2. sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.316/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.316/2017/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 128.500 (százhuszonnyolcezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonát képezi a ... helyrajzi számú 3.569 m2 térmértékű, az ingatlan-nyilvántartás szerint kivett beépítetlen ingatlan. Az elsőfokú hatóság a
5. szeptember
6. napján kelt felperesi adóbevallás alapján a 2010-2015 adóévek vonatkozásában évente 214.140 forint, mindösszesen tehát 1.284.840 forint telekadó megfizetésére kötelezte a felperest, egyben 50%-os mértékű adóbírságot is kiszabott. Az ingatlant a felperes 1996-ban ... Község Önkormányzatától adásvételi szerződéssel szerezte meg, az eladó kikötése alapján az ingatlanon csak vendéglátóipari egység volt építhető. [2] A helyi önkormányzat az évek során helyi építési szabályzatát módosította, az ingatlan besorolása
7. április 4-ig Ma4 övezetbe,
8. április 5-től
9. december 25-ig szintén Ma4 övezetbe, majd
10. december 25-től Mko besorolást kapott. Az ingatlan beépítettsége a besorolások következtében fokozatosan csökkent, először 2%-os, majd
11. április 5-től
12. december 25-ig 0,5%-os volt. [3] A felperes fellebbezésében vitatta az ingatlan telek minőségét, hangsúlyozta, hogy bár az ingatlan belterületen helyezkedik el, valójában gyep művelési ágú termőföld, amelyre lakóépület nem építhető, mert a helyi építési szabályzat szerint az ingatlant változtatási tilalom terheli. [4] Az alperes PE/040/04023-2/2016 számú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, de a változtatás csak a fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést érintette, egyebekben az adókülönbözetet és az adóbírság összegét hatályában helybenhagyta. Határozatában rögzítette, hogy az helyi adókról szóló
13. évi C. törvény (továbbiakban Htv.)
14. §
15. pontja értelmében a perbeli ingatlan nem minősül mentesnek a helyi telekadó megfizetése alól, miután az e pontban felsorolt 3 együttes feltétel nem áll fenn. Arra is utalt, hogy a felperes által hivatkozott önkormányzati övezeti besorolás, illetve az azon található változtatási tilalom olyan körülmények, amelyek a telekadó megfizetése szempontjából irrelevánsak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a telek valójában mentes az adó alól és mezőgazdasági művelése miatt azon semmilyen építmény nem helyezhető el. Vitatta azt is, hogy a teleknek a gazdasági teljesítőképessége arányban áll a kivetett adó összegével. Egyrészt mezőgazdasági szakértő kirendelését kérte annak bizonyítására, hogy a perbeli ingatlanból gyepgazdálkodásra milyen jövedelemre lehet szert tenni, másrészt ingatlanforgalmi szakértőt az ingatlan valós forgalmi értékének bizonyítás érdekében. [6] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, hogy a Htv.
16. §-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A bíróságnak két szempontot kellett összességében vizsgálnia egyrészt, hogy mentesül-e az ingatlan a helyi adó megfizetése alól és e tekintetben úgy találta, hogy az alperes helyesen értelmezte a Htv.
17. §-ában foglalt telek fogalmát, melynek értelmében a mentesüléshez három együttes feltétel fennállása szükséges. Ezen feltételek fennállását a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a bíróság előtti eljárásban nem tudta okirattal igazolni. Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a nyilvántartásban milyen művelési ágban szerepel az adott ingatlan és milyen aranykorona érték van ehhez hozzárendelve. Amennyiben ténylegesen folyna ott mezőgazdasági tevékenység, ezen két feltétel utólagos bizonyítása a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal már nem lehetséges. [8] Megalapozatlannak találta azt a felperesi hivatkozást is, miszerint eltúlzott a megállapított adó az ingatlan értékéhez képest, mivel a felperes előterjesztett bizonyítékot, mely az ingatlan értékét 8,5 millió forintban határozta meg. Ehhez képest az évente 214.400 forint telekadó mértéke alacsony. Nem találta szükségesnek mezőgazdasági szakértő kirendelését sem, mert a telekadó jogszerűségének megítélése szempontjából nem az a releváns, hogy gazdálkodásból milyen jövedelemre tehet szert a felperes. Azt is hangsúlyozta, hogy az adó kivetésével kapcsolatban elsődlegesen a hatályos önkormányzati rendelet szabályaiból kell kiindulni, ennek a jogszabályba ütközésnek a megállapítására jelen ügyben nem került sor, ennek szükségessége sem vetődött fel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megsemmisítése érdekében. [10] Utalt arra, hogy a művelési ág változtatást az alperes építési szabályzata hozta létre, ez határozta meg, hogy az ingatlan mezőgazdasági ingatlan, továbbá azt, hogy az ingatlan semmivel sem építhető be. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében a hatóság a felperest nem értesítette a változásokról, a felperes utólag, az adókivetéssel együtt értesült erről. [11] Nézete szerint az alperes nem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál a művelési ág változtatását nem tüntették fel, mert minimálisan elvárható kötelezettsége lett volna, hogy saját szabályzatával létrehozott változtatást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. Ezt a kötelezettséget nem lehet a felperesre áthárítani különösen akkor, ha nem hozott egyedi határozatot arról, hogy az ingatlan átsorolásra került. Ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban a változás bejegyzését a felperes nem is tudta kezdeményezni. [12] Sérelmezte, hogy az alperes egy olyan ingatlanforgalmi szakértői véleményre hivatkozik, amely a felperes és volt élettársa közötti élettársi vagyonközösség megszüntetési perében keletkezett, ezért téves és jogsértő a szakértői bizonyítás mellőzése a bíróság részéről. Megsértett jogszabályként a Htv.
18. §
19. és a Pp.
20. §