Pf.20278/2018/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján köteles az alperes javára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai alkalmazásával megállapított, áfamentes ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a megállapított összeget arányban állónak találta a per tárgyának értéke mellett a jogi képviselő által kifejtett tevékenység mennyiségével, valamint az ügy bonyolultságával. Az eljárási illeték, valamint a tanúdíj viselésének jogszabályi alapját ugyancsak a Pp.78.§

(1)bekezdésében jelölte meg. A felperes az ítélettel szemben kizárólag az őt az alperes javára 2.000.000,- Ft perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés részbeni megváltoztatása, a fizetendő perköltség 150.000 Ft-ra való leszállítása iránt nyújtott be fellebbezést. A fellebbezése indokaként kifejtette, hogy a perben mindösszesen három tárgyalás megtartására került sor, az alperesi jogi képviselő írásbeli előkészítő iratot nem terjesztett elő, érdemi védekezését kizárólag a tárgyalás alkalmával szóban terjesztette elő. A tárgyaláson töltött idő összesen alig több mint 8 órát tett ki. Álláspontja szerint a törvényszék által megállapított ügyvédi munkadíj nem áll arányban az alperesi jogi képviselő által kifejtett tevékenységgel, így annak mérséklése lett volna indokolt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a megfellebbezett rendelkezés helybenhagyását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes fellebbezése hatálytalan, hiszen a fellebbezést benyújtó ügyvédre nem, csupán a meghatalmazott ügyvédi iroda tagjaira, alkalmazottaira, illetve ügyvédjelöltjeire terjed ki a meghatalmazás hatálya. A fellebbezés érdemét tekintve kifejtette, hogy az ügyvédi munka minősége és értéke különböző mennyiségi mutatókkal nem mérhető, hanem rendszerint az ügyet lezáró ítéletben köszön vissza. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. A felek az elsőfokú ítéletet a felperest az alperes javára 2.000.000,- Ft perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést meghaladóan nem támadták fellebbezéssel, a fellebbezéssel nem érintett rendelkezések a Pp. 228. §

(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek, azok felülbírálata nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát. Az ítélőtábla az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakkal kapcsolatosan mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felperes által meghatalmazott ügyvédi iroda a

1. december 21-én kelt és az elsőfokú iratokhoz
2. sorszám alatt csatolt meghatalmazással a teljes jogkörrel való helyettesítésére Dr.M Á egyéni ügyvédet hatalmazta meg, erre tekintettel iratellenes az az alperesi hivatkozás, hogy a fellebbezést benyújtó jogi képviselő nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal. A kifejtettekre tekintettel a fellebbezés nem hatálytalan, így azt az ítélőtábla érdemben bírálta el. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet
3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglaltak szerint jelen perben a 60.000.000 Ft-os pertárgyértékre tekintettel a pernyertes alperes az elsőfokú bíróság által - áfa nélkül - megállapított 2.000.000,- Ft ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség felszámítására lenne jogosult. A rendelet 3. §

(6)bekezdése értelmében a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Annak megítélése során, hogy milyen mértékű ügyvédi munkadíj áll arányban a jogi képviselő által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel, értékelést nyerhet egyéb körülmények mellett a per során tartott tárgyalások száma, a tárgyalásokon kifejtett ügyvédi tevékenység jellege, az írásbeli előkészítő iratok száma, terjedelme és jellege, a per tartama, valamint az ügy bonyolultsága egyaránt. Az ítélőtábla az alperes javára megítélt elsőfokú perköltség összegének felülbírálata során egyetértett a felperes azon álláspontjával, hogy az alperes jogi képviselője által kifejtett tevékenység mennyiségével nem áll arányban az elsőfokú bíróság által a rendelet 3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Ennek során az ítélőtábla a fellebbezésben hivatkozott körülményeken (az ügyben csupán három tárgyalás megtartására került sor, az alperesi képviselő írásbeli előkészítő iratot nem terjesztett elő) túl értékelte a viszonylag rövid pertartamot is, hiszen az elsőfokú eljárás egy éven belül befejeződött. Ezek a körülmények az ítélőtábla megítélése szerint alapot adnak a perköltség mérséklésére. Ezen túlmenően azonban az ítélőtábla értékelte, hogy a felperes többször módosította a keresetét, azt több jogcímre alapította, így az ügy törvényszék által is értékelt bonyolultsága nem tette indokolttá az alperes javára megítélt elsőfokú perköltség fellebbezésben foglalt mértékű leszállítását. A fenti körülmények együttes mérlegelése alapján az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a rendelet 3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerinti összeg felében meghatározott, azaz 1 millió Ft összegű ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség arányos az alperesi jogi képviselő által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben írtak szerint változtatta meg. A fellebbezési eljárásban a felek pernyertességének-pervesztességének arányát az ítélőtábla hozzávetőleg azonosnak ítélte, ekként a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján a felek maguk kötelesek viselni a fellebbezési eljárással kapcsolatosan felmerült költségeiket. őr,

1. október
2. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó Győri Ítélőtábla Pf.I.20.278/2018/
3. szám Az ítélőtábla a Berényi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Garami László ügyvéd által képviselt alperes ellen 60.000.000,- Ft megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
4. május 29-én kelt 5.P.20.801/2017/
5. számú ítéletével szemben a felperes által
6. szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozott Pf.I.20.278/2018/
7. számú ítélet kiegészítése iránt a felperes által Pf.
8. szám alatt előterjesztett kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő k i e g é s z í t ő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a Pf.I.20.278/2018/
9. sorszám alatt meghozott ítéletét kiegészíti a következőkkel: Kötelezi alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 80.000 (Nyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen a kiegészítő ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes 60 millió Ft és járulékai megfizetésére irányuló keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.000.000,- Ft perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 1.500.000 forint eljárási illetéket, valamint 16.737 forint perköltséget a felperes viseli. A felperes az ítélettel szemben kizárólag az őt az alperes javára 2.000.000,- Ft perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés részbeni megváltoztatása, a fizetendő perköltség 150.000 Ft-ra való leszállítása iránt nyújtott be fellebbezést. Az ítélőtábla a Pf.I.20.278/2018/
10. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, a felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.000.000,- Ft-ra leszállította. Az ítélőtábla határozata indokolásában az alperes javára megítélt elsőfokú perköltség összegének felülbírálata körében - egyetértve a felperes álláspontjával - kifejtette, hogy az alperes jogi képviselője által kifejtett tevékenység mennyiségével nem áll arányban az elsőfokú bíróság által a rendelet
11. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Ez értékelt körülmények alapot adnak a perköltség mérséklésére. Ezen túlmenően azonban az ítélőtábla értékelte, hogy a felperes többször módosította a keresetét, azt több jogcímre alapította, így az ügy törvényszék által is értékelt bonyolultsága nem tette indokolttá az alperes javára megítélt elsőfokú perköltség fellebbezésben foglalt mértékű leszállítását. A fenti körülmények együttes mérlegelése alapján az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a rendelet 3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerinti összeg felében meghatározott, azaz 1 millió Ft összegű ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség arányos az alperesi jogi képviselő által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján részben változtatta meg. Az ítélet indokolása szerint a fellebbezési eljárásban a felek pernyertességének-pervesztességének arányát az ítélőtábla hozzávetőleg azonosnak ítélte, ekként a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk kötelesek viselni a fellebbezési eljárással kapcsolatosan felmerült költségeiket. A felperes a Pp. 225. §

(1)bekezdése szerinti határidőben az ítélet kiegészítése iránt terjesztett elő kérelmet. Kifejtette, hogy a fellebbezéséhez 160.000 Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le, az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a felek pernyertességének arányát egyenlőnek ítélte, azonban a lerótt fellebbezési eljárási illeték ennek megfelelő viseléséről nem rendelkezett. Kérte, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet kiegészítve kötelezze az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 80.000 Ft fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltséget. Az alperes a kiegészítés iránti kérelemre nem terjesztett elő nyilatkozatot. Az ítélőtábla a felperes kiegészítés iránti kérelmét - a Pp. 225. §

(3)második fordulatára tekintettel tárgyaláson kívül elbírálva - az alábbiak szerint alaposnak ítélte. Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy a Pp.

1. § és
2. § alapján a jogerős ítéletben rendelkezni kell a felek által előlegezett perköltségek (így a fellebbezési illeték) viselése tárgyában, ennek ellenére sem a jogerős ítélet rendelkező része, sem annak indokolása ezzel kapcsolatban semmilyen megállapítást, döntést nem tartalmaz. Megállapítható, hogy a felperes 160.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le, a másodfokú ítélet azonban ennek viseléséről nem, csupán a felek jogi képviseletének ellátásával kapcsolatos költségek viseléséről rendelkezik. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján - a felek másodfokú eljárásban való azonos pernyertességi arányának figyelembevételével - a felperes által előlegezett fellebbezési illeték viselése körében a másodfokú ítéletet kiegészítette, ennek megfelelően kötelezte az alperest a lerótt illeték felének felperes javára való megfizetésére. Az illeték másik felét a másodfokú ítélet rendelkezésének megfelelően a felperes maga köteles viselni. őr, 2018. december 12. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró