A határozat elvi tartalma: Nincs alapja a határozat hatályon kívül helyezésének, ha a jog- vagy alapszabálysértés nem jelentős, csekélyebb súlyú, az érintett tag védekezési lehetőségeit nem akadályozza. A bírósági eljárásban érdemben nem vizsgálható az egyesület másodfokú szervének az első fokú szervet új eljárásra utasító határozatának indokoltsága. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.22.037/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Istenes Attila előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Sipos & Moskovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sipos ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Hajzer Gabriella ügyvéd A per tárgya: Határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.198/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 2.G.15-17-040.115/13/II. Attila Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tagja, illetve lemondásáig elnöke volt az alperesnek. Az alperes gazdálkodásának alapjául szolgáló új üzemi terv előkészítése érdekében a felperes a vadásztársaság elnökeként a [2] [3] [4] [5] vadásztársaság által használt vadászterületen lévő ingatlanok tulajdoni viszonyainak időközben bekövetkezett változásai tisztázása végett megbízást adott ... a működési területén lévő ingatlanok földkönyvének, tulajdoni lapjának beszerzésére. Kérte továbbá, hogy a tulajdonosok képviseletük ellátására az ő nevére meghatalmazásokat adjanak. A megbízott a feladatot teljesítette, költségeit a felperes a vadásztársaság vagyonából térítette meg. A ... földtulajdonosi közösség
- december 16-án ülést tartott, amelyen tárgyaltak egyebek mellett az alperes által haszonbérleti joga folytán használt ... kódszámú földterület jövőbeli sorsáról. Az ülésen a felperes abban a kérdésben, hogy kizárják-e az alperes előhaszonbérleti jogát, tartózkodott. Abban a kérdésben, hogy mely vadásztársasággal kössön haszonbérleti szerződést a földtulajdonosi közösség a
- március
- napjával kezdődő üzemtervi időszakra, a ... Földtulajdonosok Vadásztársaságára szavazott, melynek egyébként szintén tagja volt. Ezt követően, 2017 januárjában a felperes és az alperes vezetői tisztségviselői lemondtak az alperesi vadásztársaságban betöltött tisztségükről. Az alperes új elnöke
- március 20-án a felperessel szemben fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte. A kezdeményezés szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy a felperes tevékenyen közreműködött a vadásztársaság ... kódszámú területen fennálló előhaszonbérleti joga megvonása érdekében, illetve szavazatával más vadásztársaságot támogatott a fenti területen a vadászati jog 20 évre történő haszonbérbe adása kapcsán. A felperes továbbá mindennemű felhatalmazás nélkül
- január
- napján részt vett a .. Földtulajdonosok Vadásztársasága közgyűlésén, ahol megtárgyalták az alperes vagyoni helyzetét és annak felosztási lehetőségét. Felrótta azt is, hogy a felperes mindkét vadásztársaságnak az elnöke volt. A kezdeményezés szerint a felperes fenti cselekménye a fegyelmi szabályzat
- §
(1)bekezdés
- f)pontjába, illetve
- g)pontjába ütközik, mivel a 2017. március 1től 2037. február 28. napjáig szóló vadászati haszonbérleti jog vagyoni értékű jognak minősül, illetve felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul tárgyalt, illetve terjesztett elő más vadásztársaság közgyűlésén az alperes vagyoni helyzetével kapcsolatos kérdéseket. A fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi bizottság 5/2017. (VI.8.) határozatával a felperes vadászati jogát fegyelmi büntetésként 2 évre felfüggesztette. A határozattal szemben előterjesztett fellebbezések folytán az alperes közgyűlése 2017. szeptember 2-án meghozott IV-13/2017.(09.02.) számú határozatával a fegyelmi bizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a fegyelmi bizottságot új eljárás lefolytatására, és újabb határozat meghozatalára kötelezte. A fegyelmi bizottság 2017. november 7-én hozott határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette a jelen per jogerős befejezéséig. 2017. május 16-án az alperes elnöke új fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte, mivel álláspontja szerint alaposan feltételezhető, hogy a felperes a vadásztársaságnál betöltött [6] társadalmi megbízatása ellenére a választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaélt, jogait rosszhiszeműen gyakorolta. Így például ... kötött megbízási szerződés alapján készített meghatalmazásokat, a vadásztársaság költségére beszerzett tulajdoni lapokat, földkönyveket nem a vadásztársaság érdekében használta fel. A felperes fenti cselekménye a kezdeményező szerint a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés
- c)és
- f)pontjába ütközik. A második fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi bizottság 1/2017. (VII. 14.) számú határozatával a felperessel szemben „saját vadászterületen dámszarvas, őz, trófeás vad kilövésétől eltiltás két évre" fegyelmi büntetést szabott ki. A határozattal szemben az alperes elnöke fellebbezett. Az alperes a 2017. szeptember 2-i közgyűlésén hozott IV-8/2017.(09.02.) számú határozatával a felperessel szemben kiszabott fegyelmi büntetést „kizárás" fegyelmi büntetésre súlyosbította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] [9] A felperes keresetében kérte az alperes közgyűlése 2017. szeptember 2-án meghozott IV-08/2017.09.02. és IV-13/2017.09.02. számú közgyűlési határozatainak az elsőfokú fegyelmi szerv 1/2017. (VII.14.) és 5/2017. (VI.8.) számú határozataira kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését. Hivatkozott arra, hogy a fegyelmi eljárás ténybelileg ugyanazon cselekmények miatt indult. A május 16-án elrendelt fegyelmi eljárást 30 nap alatt nem fejezték be, az eljárás befejezésének határidejét csak 30 nap után hosszabbította meg a fegyelmi bizottság, szabályszerű eljárás esetén csupán a 30 napon belül beszerzett bizonyítékokat vehette volna figyelembe az elsőfokú fegyelmi szerv és az alapján az eljárás megszüntetéséről kellett volna döntenie. A másodfokú fegyelmi eljárásban szintén eljárási szabályt sértett az alperes, mert az elnök fegyelmi bizottsági határozattal szembeni fellebbezését részére nem kézbesítették. A 2017. március 20-án elrendelt fegyelmi eljárással kapcsolatban előadta, hogy valótlanul gyanúsították meg azzal, hogy arra szavazott, hogy az alperes előhaszonbérleti jogát megvonják, mert e kérdésben valójában tartózkodott, a ... Földtulajdonosok Vadásztársasága közgyűlésén az alperes vagyonának felosztásáról pedig nem tárgyaltak. A földtulajdonosi közgyűlésen nem elnöki minőségben szavazott arra, hogy a közösség ne az alperessel, hanem a ... Földtulajdonosok Vadásztársaságával kössön haszonbérleti szerződést 2017. március 1-től kezdődően. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében a közgyűlés IV-8/2017.(09.02.) számú határozatát a fegyelmi bizottság 1/2017. számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette. Az 5/2017. (VI.8.) számú fegyelmi bizottsági és a IV-13/2017.(09.02.) közgyűlési határozat alapján hatályon kívül helyezett, és a fegyelmi bizottság előtt felfüggesztett eljárásról megállapította, hogy törvénysértő, és az érdemi határozat meghozatalát követően bírálható el a vétkes kötelezettségszegés. Az alperest perköltség fizetésére kötelezte. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában egyetértett azzal a felperesi érveléssel, hogy a két fegyelmi eljárás ugyanarról a cselekményről szólt. Megítélése szerint a felperes terhére rótt magatartások egyike sem valósított meg fegyelmi vétséget. Kifejtette, hogy az eljárás felfüggesztésével a fegyelmi szabályzat 16. §-a szerinti 60 napos határidőt a fegyelmi szabályzatba ütköző módon hosszabbították meg. A 2017. május 16-i fegyelmi eljárással kapcsolatban azt állapította meg, hogy a fegyelmi eljárás elrendeléséhez nem volt megjelölve konkrétan az eljárást kezdeményező iratban, hogy az eljárás alá vont személy milyen fegyelmi vétséget és mikor követett el. Indokolása szerint az általánosságban megfogalmazott „tisztséggel való visszaélés", „rosszhiszeműség", „kettős tagság" fegyelmi vétséget nem valósít meg. Mivel a felperes fegyelmi vétséget nem követett el, az eljárást meg kellett szüntetni. [13] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Mellőzte az alperes kötelezését perköltség fizetésére, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 86.100 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. [14] A jogerős ítélet indokolása szerint az egyesület tagja a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §-a értelmében a szervezet valamely szervének érdemi határozatával szemben fordulhat bírósághoz. Mivel a vadásztársaság közgyűlése által hozott IV13/2017.(09.02.) számú, a fegyelmi bizottság határozatát hatályon kívül helyező határozat nem érdemi határozat, ennek a döntésnek a bírósági felülvizsgálata nem kérhető. Az elsőfokú bíróságnak ezért ez okból a IV-13/2017.(09.08.) számú határozat tekintetében a keresetet el kellett volna utasítania. [15] A fegyelmi eljárások elrendeléséről szóló elnöki iratban foglaltak alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem ugyanazon cselekmények miatt rendelt el két fegyelmi eljárást az elrendelésre jogosult elnök. [16] Megállapította, hogy az eljárás során történtek eljárási szabálysértések: az eljárási határidőt az alperes fegyelmi bizottsága csak egy nappal a 30 napos határidő letelte után hosszabbította meg, továbbá a felperes nem kapta kézhez a fegyelmi bizottság határozatával szemben benyújtott elnöki fellebbezést. Ezen eljárási szabálysértéseket azonban nem ítélte olyan súlyúnak, amelyek a felperes jogait korlátozták, vagy azok gyakorlását kizárták. Hangsúlyozta, hogy a bírói gyakorlat értelmében csak a súlyos eljárási szabálysértés elkövetése indokolja a civil szervezet valamely szerve határozatának hatályon kívül helyezését. Értékelte, hogy az egy nap késedelem nem súlyos eljárási szabálysértés, a vadásztársaság elnöke fellebbezését pedig a szeptember 2-i közgyűlésen a fegyelmi bizottság ismertette. Ezen a közgyűlésen a felperest jogi képviselő képviselte, aki azonban a fegyelmi ügyek tárgyalása előtt eltávozott. Megítélése szerint a fegyelmi eljárást elrendelő irat kellő konkrétsággal fogalmazta meg a felperessel szemben felmerült alapos gyanú mibenlétét. [17] Az alperes és annak szervei jogosultak voltak a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést tartalommal kitölteni. A kizárás első és a másodfokú fegyelmi határozatban megjelölt indoka is valós volt. A felperes maga is elismerte, hogy a földtulajdonosi közgyűlésen
- december 16-án arra szavazott, hogy a közösség ne az alperessel, hanem a ... Földtulajdonosok Vadásztársaságával kössön haszonbérleti szerződést. A felperes nem magánszemélyként szavazott e közgyűlésen, mivel nem csupán saját személyében adott le szavazatot a felperes, hanem a meghatalmazások alapján több olyan személy képviseletében is, akinek tulajdonában lévő földterület a kérdéses vadászterülethez tartozott. E magatartás értékelésére az alperes fegyelmi szervei jogosultak voltak. A kizárási ok valóságára és a fegyelmi szabályzattal fennálló összhangjára tekintettel a döntés hatályon kívül helyezésre nem volt lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében. [19] Felülvizsgálati kérelmét egyrészt arra alapította, hogy a Ptk. 3:
- §-a alapján nemcsak az érdemi határozatok hatályon kívül helyezését kérheti a tag. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a fegyelmi eljárást meg kellett volna szüntetnie a közgyűlésnek, mivel a jogszerűen nyitva álló határidőn belül beszerzett bizonyítékok alapján tényállás nem volt megállapítható. Az alperes közgyűlésének IV-13/2017.(09.02.) számú határozata visszaélésszerű joggyakorlás, a közgyűlés a határidők elmulasztásainak jogkövetkezményeit nem megfelelően vonta le. Hivatkozott arra is, hogy a döntés a Ptk. 3:
- §-át is sérti, mivel a felülvizsgálni kért határozat nem felel meg a tisztességes eljárás lefolytatását előíró jogszabályi rendelkezésnek. A fegyelmi eljárás kifejezetten szankcionáló jellegű eljárás, ezért analógia alkalmazása esetén a büntetőeljárási törvény gyakorlata irányadó. [20] A
- május 16-án kezdeményezett fegyelmi üggyel kapcsolatosan hivatkozott az első fegyelmi ügy kapcsán kifejtettekre. Kiemelte, hogy a felperesnek sérült a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való joga azzal, hogy nincs megjelölve sem az elrendelő okiratban, sem az elsőfokú határozatban konkrét tényállás. Az eljárási határidő késedelmes meghosszabbításával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a nyomozóhatóság sem tehet további intézkedéseket, amennyiben a nyomozásban nyitva álló határidő lejárt, erre figyelemmel a fegyelmi bizottság mulasztása sérti a tisztességes eljárás alapelvét, az intézkedési határidő lejártát követően az alperes nem intézkedhet. A fellebbezések meghívóhoz mellékelésének, kézbesítésének elmaradása azt eredményezte, hogy - figyelemmel a Ptk. 3:
- §-ára - a közgyűlés tagjainak többsége nem került abba a helyzetbe, hogy érdemben állást tudjon foglalni az üggyel és a felvetett problémával kapcsolatosan. A felperest a benyújtott fellebbezések meghívóval együtt történt kézbesítésének hiánya az érdemi védekezés jogától fosztotta meg, amely szintén a tisztességes eljárás alapelvét sérti. Mindezekre tekintettel érvelése szerint az általa kifogásolt eljárási szabálysértések súlyosaknak minősültek, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő. [21] Hivatkozott arra is, hogy az első fegyelmi eljárásban vizsgálandó tény volt, hogy a felperes a szavazatával nem az alperest támogatta a haszonbérleti szerződés megszerzésével kapcsolatosan, a második fegyelmi eljárás tárgyát az képezte, hogy miért fizetett ... és a földhivatalnak a társaság vagyonából pénzt, amennyiben azt nem a társaság érdekeiben akarta felhasználni. Álláspontja szerint a felperes szavazata fegyelmi vétséget nem valósított meg, az alperesnek nem lehetetlenült el az alapcél szerinti tevékenysége. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta annak helyes indokaira tekintettel. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem az alábbiakra tekintettel eredménytelen. [24] A Pp.
- §
(1), és
(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül és a rendelkezésre álló adatok alapján hozhatta meg döntését. [25] A Ptk. 3:
- § értelmében a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. [26] A Ptk. 3:
- § korlátozott beavatkozási lehetőséget biztosít a jogi személyek belső viszonyaiba, amely az Alaptörvény
- cikkének megfelelően csak a jogi személyek, egyesületek autonómiájának tiszteletben tartása mellett értelmezhető. Ennek megfelelően töretlen az a bírósági gyakorlat, mely szerint a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésben meghatározott, 30 napos keresetindítási határidőn túl előterjesztett hatályon kívül helyezési indokok nem vizsgálhatóak (PJD2017.18.I.). Nincs alapja továbbá a határozat hatályon kívül helyezésének akkor sem, ha a jogszabálysértés nem jelentős, csekélyebb súlyú (PJD2016.22., BH2018.19). [27] Kétségtelen, hogy a Ptk. 3:
- § alapján nemcsak „érdemi", hanem pl. deklaratív határozatok hatályon kívül helyezése is kérhető. Jelentősége azonban annak van, hogy a 2017 márciusában kezdeményezett fegyelmi eljárásban született, támadott határozattal az alperes másodfokú szerve az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Sem az egyesületi autonómiával, sem a keresetindítási határidővel nem egyeztethető össze az egyesület elsőfokú, illetve nem befejezett eljárás során született közbenső döntéseinek a szervezet belső jogorvoslati eljárásait figyelmen kívül hagyó érdemi vizsgálata. A fegyelmi szabályzat
- §-a lehetővé tette súlyos eljárási szabálysértések miatt az új eljárásra utasító határozat meghozatalát. A jogerős ítélet ezért nem sértett jogszabályt azzal, hogy a IV-13/2017.(09.02.) határozat tekintetében a keresetet elutasította. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem e határozat vonatkozásában előadott további érvei sem foghattak helyt. A Kúria utal arra is az elsőfokú bírósági ítélet, illetve annak helybenhagyására irányuló felülvizsgálati kérelem kapcsán, hogy a Ptk. 3:
- § alapján nincs jogszabályi lehetőség a megismételt eljárás minősítésére, sem a fegyelmi eljárás bírósági megszüntetésére. A Ptk. 3:
- § alapján az sem képezheti a bírósági vizsgálat tárgyát, hogy az alperes szerve miért nem hozott az új eljárásra utasító döntés helyett a fegyelmi eljárást megszüntető döntést. [28] A IV-8/2013.(09.02.) határozat tekintetében a Kúria azt emeli ki egyrészt, hogy e határozat kapcsán a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésére figyelemmel kizárólag a keresetlevélben felhozott indokok, a fegyelmi eljárások azonossága, a fegyelmi eljárás hosszabbításának késedelme és a fellebbezés kézbesítésének elmaradása volt vizsgálható. A keresetlevélben meg nem jelölt, felülvizsgálati kérelemben, vagy az elsőfokú ítéletben szereplő további érvek a felülvizsgálati kérelem megalapozására ezért nem voltak alkalmasak. [29] A felperes az alperes tisztességtelen eljárására hivatkozott, a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdése alapján azonban nem a belső eljárást, hanem a kizárásra vonatkozó belső eljárási szabályokat, azaz a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit lehetett vizsgálni. A felperes nem hivatkozott arra, hogy a fegyelmi szabályzat a tisztességes, a védekezés kifejtésére lehetőséget adó eljárási garanciákat nem tartalmazta. [30] A felülvizsgálati érveléssel szemben az egyesület belső viszonyaira vonatkozó fegyelmi eljárás enyhébb garanciákat igényel, mint a súlyosabb következményekkel járó büntető eljárás. A kialakult gyakorlat ezért általában a súlyos, az érintett tag védekezési lehetőségeit akadályozó szabálysértések esetén látja megalapozottnak a fegyelmi határozat eljárási alapú hatályon kívül helyezését. Az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezések megsértése mulasztás, azonban nem szünteti meg a fegyelmi szerv eljárási jogosultságát. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy nem tekinthető a meghosszabbítással kapcsolatos egy napos késedelem garanciális szabályok megsértésének. A Ptk. 3:
- § rendelkezéséből nem következik a fellebbezés kézbesítésének kötelezettsége. Garanciális jelentősége annak volt, hogy a fellebbezés a napirendben szerepelt, a közgyűlés erre vonatkozó döntése előtt a fellebbezést részletesen ismertették, ezáltal lehetővé tették a döntést megelőzően a vitát és a felperes reagálását, védekezését is a közgyűlés előtt. Abból, hogy a felperes képviselője a napirend ismeretében idő előtt távozott és a vitában részvétel lehetőségével nem élt, nem következett, hogy az alperes ezáltal akadályozta a védekezését. [31] A felülvizsgálati kérelemmel ellentétben a két fegyelmi eljárás nem ugyanazt a kérdést és cselekményt vizsgálta. A májusban indult eljárás középpontjában az állt, hogy a felperes a vadásztársaság vagyonát felhasználta-e arra, hogy a vadásztársaság érdekeivel ellentétesen járjon el a vadászati joggal kapcsolatos tulajdonosi döntéshozatal során és ezzel fegyelmi vétséget követett -e el. A márciusi eljárás tárgyát a kettős tagság, a másik vadásztársaság közgyűlésen tanúsított magatartása, illetve a vadászati jog, mint vagyoni értékű jog elvesztése érdekében leadott szavazatai képezték. [32] A Kúria az egyéb felülvizsgálati kérelmi hivatkozások kapcsán utal arra is, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező iratból megállapítható a fegyelmi vétségként sérelmezett, a társasági vagyonfelhasználásra, azzal való visszaélésre vonatkozó konkrét cselekmény. A kezdeményező iratban foglalt adatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a felperes védekezését kifejtse. Az egyesület autonómiájába tartozik, hogy a társaság szempontjából jelentősnek tekintett haszonbérleti jog elvesztésére irányuló szavazáshoz szükséges cselekmények társaság vagyonából történő finanszírozását, a társaság érdekeivel ellentétes vezetői visszaélésnek minősíti. A jogerős ítélet ezért helyesen állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért fegyelmi határozatban megjelölt kizárási ok valós volt és a fegyelmi szabályzattal összhangban állt. A támadott határozat hatályon kívül helyezésére ennélfogva nem volt jogszabályi lehetőség. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett további érvelések kívül esnek a Ptk. 3:
- § alapján vizsgálható körülményeken. [33] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezéseit a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [34] Ptk. 3:35. §, Ptk. 3:36. §
(1)bekezdés Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes köteles a felülvizsgálati eljárással felmerült perköltség, az alperes jogi képviselőjének a tárgyaláson kívüli eljárást figyelembe véve mérlegeléssel megállapított, áfa nélkül számított munkadíja megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdései, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes lerótta, ezért arról nem kellett rendelkezni. Budapest,
- január
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző