← Magyarország

Pf.20331/2019/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2019/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján meghozott 19.P.20.358/2017/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről 38., az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az emberi méltóság megsértésére alapított keresetet elutasítja. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a feleket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására térítsenek meg az államnak a felperes 32.000 (Harminckétezer) forint, alperes 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes ...-n önkormányzati képviselő, a közgyűlés baloldali közös frakcióvezetője volt. Emellett több gazdasági társaságban - így többek között az időközben felszámolás alá került H. Zrt.-ben is érdekelt, annak egyik tulajdonosa, vezető tisztségviselője. Több ügyben ... jogi képviselője. A P. Kft. és más felperesek továbbá a H. Zrt. alperes között per volt folyamatban a M. Kft. üzletrész vételárának megfizetése iránt. A Fővárosi Törvényszék
  6. október 15-én meghozott 37.P.24.528/2007/
  7. számú ítéletével kötelezte a H. Zrt. alperest, hogy fizessen meg I. rendű felperesnek 60.480.000 forint, V. rendű felperesnek 4.536.000 forint, VI. rendű felperesnek 3.024.000 forint tőkét és ennek járulékait. A H. Zrt. alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  8. május 27-én meghozott 3.Pf.20.328/2016/9/III. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában rámutatott, a perben rendelkezésre álló kölcsönszerződések nem alkalmasak az abban szereplő összegek felperesek terhére történő elszámolásra, mert egyikből sem állapítható meg a kölcsönök pontos lejárata, a kamat kikötése és mértéke, azok összegszerűsége nem adja ki az alperes által az elszámolásba beállított összeget. Így az alperes által beszámítani kívánt 217.701.108 forint kamatokkal növelt tagi hitel eladók terhére történő elszámolására nincs mód. A Kúria Pfv.21.615/2016/
  9. számú
  10. június
  11. napján meghozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ítélet indokai között rámutatott, a kereseti kérelem elbírálása szempontjából teljesen közömbös, hogy a Mo. Kft. mikor és milyen kölcsönöket adott az eladni kívánt cégnek, az is, hogy milyen tartozásai voltak a M. Kft.-nek, hiszen megállapítható volt, hogy mindennek ismeretében kötötte meg az alperes az adásvételi szerződést, ennek elszámolására a perben nincs szükség, mert a kölcsön felvétele a cég értékét nem csökkentette. Dr. ... a P. Kft. ügyvezetője
  12. évben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen csalás és közokirathamisítás bűntette miatt. Előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla előtt 3.Pf.20.328/2016/9/III. számon folyamatban volt polgári perben a per alperese valótlan tartalmú okiratokat csatolt be.
  13. december
  14. napján a K. Osztálya .../
  15. bü. számú határozatával a
  16. augusztus 22-én ismeretlen tettes ellen elrendelt nyomozást hatáskör és illetékesség hiánya miatt átette a ... Ügyészséghez. A büntetőeljárás során a felperest tanúként sem hallgatták meg,
  17. szeptember
  18. és október
  19. napján idézés nélkül jelent meg a hatóság előtt, iratokat csatolt. A ... Ügyészség a tanúk meghallgatását követően
  20. május
  21. napján a hamis tanúzás bűntette miatt indult ügyben a nyomozást a Be.
  22. §

(1)bekezdés b) pontja alapján megszüntette, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A határozat indokai szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan, de nem is cáfolható, hogy a kölcsönszerződések hamis tartalmúak, és azok esetleges hamis tartalmáról az okiratokat becsatoló jogi képviselők tudtak, vagy tudhattak. Az alperes által kiadott ... internetes újságban .... napján cikk jelent meg "cím" címmel. A cikk leadjében az alábbiakat közli: „... ügyvédje lehet a baloldal közös jelöltje ...-n a 2018-as országgyűlési választáson. felperes neveaz 1990-es évek óta aktív szereplője a ... közéletnek, jelenleg a baloldali erő közös frakcióvezetője ...-n. ... másik aktivitási területe a munkaerőkölcsönzés, de ezen a téren több furcsaság is történt a cége körül. Egy adásvételi szerződés miatt jelenleg a ... Iroda vizsgálódik ... egyik cége körül."… „Már a ... Iroda vizsgálódik felperes neve, ... védőügyvédje egyik cégének az ügyei miatt." A „alcím címe?" alcím alatt az alábbiak olvashatóak: „A H. Zrt.
  1. január 10-én vásárolta meg a M. Kft. üzletrészeit, majd azt két hét múlva továbbértékesítette, azonban a vételárat elmulasztotta kifizetni. A Fővárosi Törvényszék később ...t a felpereseket megillető üzletrész vételárának és kamatainak megfizetésére kötelezte. ...A Fővárosi Ítélőtábla indokolása irányította a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban több bűncselekmény is megvalósulhatott, amiben ...nek nagy szerepe lehetett, hiszen ő csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak, egyebek mellett hamis kölcsönszerződést." A „alcím címe2" alcím alatt az alperes a következőket írja: „Ezekben az években forrásaink szerint egyértelműen ... emberének számított, de később megromlott a viszonyuk." A „alcím címe3" alcímen az alábbiak olvashatóak: „A ... bíróságon október 12-én meghallgatták tanúként az iskolaszövetkezetet alapító férfit, ...-t. Ő azt mondta, hogy a szövetkezet megalapítására a H. Zrt. akkori vezetője, felperes nevekérte fel, aki jelenleg ...-n önkormányzati képviselő." A cikk közli a felperes reagálását is. A Fővárosi Törvényszék 27.P.25.718/2016/
  2. számú, első fokon jogerőre emelkedett ítéletével arra kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett www.... portálon - az eredeti közléssel azonos betűszedéssel, a cikk címe alatt, a cikk szövege előtt keretbe foglaltan elhelyezve, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, addig, amíg az eredeti cikk a honlapon megtalálható - az alábbi közleményt jelentesse meg: „Helyreigazítás: A .... napján „cím" címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy nyomoz és vizsgálódik a ... Iroda dr. felperes neve, illetve cége körül. Valótlanul állítottuk, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében dr. ...-t egy polgári per felpereseinek járó üzletrész vételára és annak kamatai megfizetésére kötelezte. Valótlanul állítottuk, hogy több bűncselekmény megvalósulhatott, amiben nagy szerepe lehetett ...-nak, mert valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokat, egyebek mellett hamis kölcsönszerződést csatolt a bíróságnak. Valótlanul állítottuk, hogy dr. felperes neveés ... viszonya megromlott. Valótlanul híreszteltük, hogy egy büntető ügyben érintett ... iskolaszövetkezet megalapítására dr. felperes nevekérte fel a büntető ügyben tanúként kihallgatott ... utónevű férfit." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Alperes a helyreigazítás iránti kötelezettségének eleget tett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét, emberi méltóságát, becsületét az által kiadott ... internetes portálon .... napján „cím" címmel közzétett cikkel. A cikk címében valótlanul állította, hogy nyomozás zajlik dr. felperes nevekörül
(1). A cikk tartalmi részében szintén valótlanul állította, hogy nyomoz és vizsgálódik a ... Iroda dr. felperes neve, ... védőügyvédje egyik cége körül
(2). Valótlanul állította, hogy a felperes hamis dokumentumokat csatolt
(3), a Főváros i Törvényszék jogerős ítéletében dr. ...-t egy polgári per felperesének járó üzletrész vételára és annak kamatai megfizetésére kötelezte
(4). Valótlanul állította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolása azt tartalmazza, hogy több bűncselekmény megvalósulhatott, amiben nagy szerepe lehetett dr. ...-nak, mert valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokat, egyebek mellett hamis kölcsönszerződést csatolt a bíróságnak
(5). Valótlanul állította, hogy dr. felperes neveés ... viszonya megromlott
(6), továbbá valótlanul híresztelte, hogy egy büntető ügyben érintett ... iskolaszövetkezet megalapítására dr. felperes nevekérte fel a büntető ügyben tanúként kihallgatott ... utónevű férfit
(7). Ezzel megsértette a felperes jóhírnevét és emberi méltóságát, becsületét. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, továbbá kötelezze 5.000.000 forint sérelemdíj és annak .... napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárásban meghozott ítélet döntése jelen bíróságot nem köti. Hivatkozott arra, hogy a felperes országosan ismert közéleti szereplő, ezért a cikkben közölt információkat felperesnek tolerálnia kell, azt az adott körülmények között nem tekintheti önmagára vonatkozóan sértőnek, nem vonhatja személyiségi jogainak sérelmei körébe. Álláspontja szerint az információkat rendeltetésszerűen tette közzé, az igazodott a büntetőeljárás aktuális állapotához. A közlések nem voltak megalapozatlanok, közölte a felperes álláspontját is. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét és emberi méltóságát azzal, hogy az általa kiadott www.... internetes portálon ... napján megjelent „cím" című cikkben valótlanul állította: nyomozás zajlik dr. felperes nevekörül, a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében dr. ...-t egy polgári per felperesének járó üzletrész vételára és annak kamatai megfizetésére kötelezte, ... hamis dokumentumokat csatolt, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolása azt tartalmazza, hogy több bűncselekmény megvalósulhatott, amiben nagy szerepe lehet dr. ...-nak, mert valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokat, egyebek mellett hamis kölcsönszerződést csatolt a bíróságnak, dr. felperes neveés ... viszonya megromlott. Valótlanul híresztelte, hogy egy büntető ügyben érintett ... iskolaszövetkezet megalapítására dr. felperes nevekérte fel a büntető ügyben tanúként kihallgatott ... utónevű férfit. Az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 600.000 forint tőkét és ennek ... napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest 264.000 forint, az alperest 36.000 forint illeték viselésére kötelezte. Ezt meghaladóan a költségekről akként rendelkezett, hogy azt a felek maguk viselik. A kereset elbírálásánál felhívta az Alaptörvény IX. cikk
(1)és
(2)bekezdését, a Ptk. 2:42. §
(1),
(2),
(3)bekezdését, a 2:
  1. §-át, a
  2. §-át, 2:
  3. §
(1),
(2)bekezdését, a 2:51. §
(1)bekezdését, a 2:52. §
(1),
(2),
(3)bekezdését. Idézte a Kúria PK 12., 13., 14.,
  1. számú állásfoglalást, a Pp.
  2. §
(1)bekezdését.
  1. A címben szereplő „cím" közléssel kapcsolatosan az volt az álláspontja, hogy a ... Iroda áttételt elrendelő határozata ismeretlen tettes ellen elrendelt nyomozásról szólt. A határozat indokolásából kiderült, a ... Iroda nyomozást rendelt el, de nem a felperes ellen. A bizonyítékok arról szólnak, hogy a felperes ugyan a H. Zrt. törvényes képviselője volt, azonban perbeli képviseletet nem látott el, így hamis dokumentumot sem csatolt. Mindezek alapján megállapította, hogy a valótlan tényállítással az alperes megsértette a felperes jóhírnevét.
  2. „Egy adásvételi szerződés miatt jelenleg a ... Iroda vizsgálódik ... egyik cége körül", illetve a „Már a ... Iroda vizsgálódik felperes neve, ... ügyvédje egyik cégének az ügyei miatt" mondatokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy ...-án, a cikk megjelenésekor a nyomozás már folyamatban volt, az alperes valótlanságot nem állított, a PK
  3. számú állásfoglalása alapján a tényeknek megfelelően számolt be az eljárás adatairól, ezért a fenti két mondattal összefüggő keresetet elutasította.
  4. A „alcím címe?" alcím kérdésként jelent meg, de a PK
  5. számú állásfoglalás alapján az ekként közölt tény valóságát alperes nem bizonyította, az is valótlan, ezért a jóhírnév sérelmét megállapította.
  6. „A Fővárosi Törvényszék később ...t a felpereseket megillető üzletrész vételárának és kamatainak megfizetésére kötelezte." E közléssel kapcsolatban az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a céget mint pervesztes alperest marasztalta a bíróság és nem a felperest, ezzel a valótlan állítással az alperes megsértette a felperes jóhírnevét.
  7. „A Fővárosi Ítélőtábla indokolása irányította a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban több bűncselekmény is megvalósulhatott, amiben ...nek nagy szerepe lehetett, hiszen ő csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak, egyebek mellett hamis kölcsönszerződéseket." Az elsőfokú bíróság rámutatott, a perben nem került bizonyításra, hogy ezek az iratok vagy kölcsönszerződések hamisak vagy hamisítottak lettek volna, azokat nem alperes, hanem a cég jogi képviselője csatolta az iratokhoz. Mindezek alapján megállapította, hogy a közlés a felperes jóhírnevéhez fűződő személyiségi jogát sértette.
  8. „Ezekben az években a forrásaink szerint egyértelműen ... emberének számított, de később megromlott a viszonyuk." Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közlés tényállítás, mert valóságtartalmára bizonyítás folytatható le. Alperes bizonyítást nem ajánlott fel, kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint kegyeleti okokból különösen sérelmes a néhai ...hez fűződő kapcsolat megromlására vonatkozó semmivel sem alátámasztott alperesi állítás, ami a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát sérti.
  9. „A ... bíróságon október 12-én meghallgatták tanúként az iskolaszövetkezetet alapító férfit, ...-t. Ő azt mondta, hogy a szövetkezet megalapítására a H. Zrt. akkori vezetője, felperes nevekérte fel." Az alperes ezen tényállítását további cikkek becsatolásával kívánta igazolni. Ezzel azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, erre egy másik cikk nem alkalmas. Ezért ezen közléssel kapcsolatosan is megállapította a jogsértést. Úgy ítélte meg, hogy a valótlan tényállítások alkalmasak a felperes emberi méltóságának a megsértésére is, azonban a felperes becsülete nem sérült, mert a cikk kifejezésmódjában nem indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, az alperes a felperes becsületét nem sértette. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. A sérelemdíjról mérlegeléssel határozott. A mérlegelés szempontjai között figyelembe vette, hogy az alperes az interneten megjelenő médiatartalom szolgáltatója, tevékenységi körébe tartozik, hogy az általa közzétett információk jogszerűek és hitelesek legyenek. Köztudomású ténynek tekintette, hogy a felperes jóhírnevének megsértése hátránnyal jár, a közlések a felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolták. Az alperes árbevételét és a felperest ért sérelmek nagyságát, a felróhatóság súlyát értékelve a rendelkező részben meghatározott mértékű sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A késedelmi kamatról a Ptk. 6:
  10. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján döntött. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mindkét fél fellebbezett. A felperes fellebbezésében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg és a sérelemdíj összegét 1.000.000 forintra emelje fel. Kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla marasztalja az alperest perköltségben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §
(1)bekezdését és a Ptk. 2:
  1. §-át. A sérelemdíj tekintetében okszerűtlen következtetésre jutott. A sérelemdíj mértéke szempontjából utalt az Alkotmánybíróság IV/1063/
  2. számú határozatára. Eszerint a cím nem csupán egy, a sajtócikkben szereplő gondolatok közül, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és az írás tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet. A cím a cikk többi részétől függetlenül önállóan vizsgálható és nem szerepelhet benne olyan lényeges megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos. A sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével. Az alperes sérelmezett cikke már a címében is hordozza azt a valótlan és sértő közlést, hogy nyomozás zajlik ... ügyvédje körül és ezen közlést a cikk tartalma sem támasztja alá, csupán megismétli és kifejti. A megítélt sérelemdíj összege szempontjából felhívta a Ptk. 2:
  3. §
(2)bekezdését. Álláspontja szerint a törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas sem a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatása kifejtésére. A felperes által megállapítani kért sérelemdíj összegének nem csak a felperest ért sérelem kompenzálására kell alkalmasnak lennie, hanem arra is, hogy alperest visszatartsa a jövőbeni hasonló jogsértéstől, továbbá az eljáró bíróság „megintse" a jogsértést elkövetőt, figyelmeztesse, hogy tartózkodjon a jogsértő magatartástól. Az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összege a fentiekre alkalmatlan. Az alperes olyan mértékű árbevétellel rendelkezik, ami mellett a sérelemdíj összege eltörpül, visszatartó hatás kiváltására nem alkalmas. A társadalom egészének érdeke, hogy a sajtóban megjelent közlések a valóságot tükrözzék, a közbeszéd tiszta maradhasson, a tények tudatos elferdítésével ne lehessen az állampolgárokat folyamatosan manipulálni, megtéveszteni. A valóságtól elrugaszkodott közlések vonatkozásában a jogsértés magasabb fokát, nagyobb súlyát kell megállapítani, hogy a jövőre nézve visszatartó erővel bírhasson a jogalkalmazás a valótlanságokat közlő személyek vonatkozásában. Csatolta alperesi jogelőd
  1. január 1-től
  2. december 31-ig terjedő üzleti évet záró éves beszámolóját, amelyből kitűnik, hogy az értékesítés nettó árbevétele
  3. évben 5.642.542.000 forint volt. Álláspontja szerint 600.000 forint összegű sérelemdíj visszatartó hatás kifejtésére nem alkalmas. A jogsértés körében kérte értékelni, hogy az egyik legsúlyosabb közlés már a cikk címében megjelent, a cikk a felperest ügyvédi minőségében hozta összefüggésbe bíróság előtt, peres eljárásban elkövetett bűncselekményekkel. A felróhatóság körében kérte értékelni, hogy az alperes a sajtó szakmai, etikai és törvényi előírásokkal ellentétes módon az írások valóságtartalmát a megjelentetés előtt nem tárta fel, nem végzett kutatómunkát. A cikkbeli közlések nyilvánvalóan sértőek, magyarázkodásra kényszerítik a felperest az ügyvédi szakmai közösségben, mind a megbízói körében, továbbá politikai körökben, amely tényt három tanú is alátámasztott a perben. Az alperes fellebbezésében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  4. §
(2)bekezdés alapján változtassa meg és a felperes keresetét teljes mértékben utasítsa el, valamint a felmerült első- és másodfokú perköltségek viselésére a felperest kötelezze. A sérelmezett cikk nem tartalmaz valótlan közléseket és nem is sértő. A felperes volt az a személy, aki a H. Zrt. felett meghatározó befolyással rendelkezett tulajdonosként és vezetőként, a H. Zrt. a nyilvánosság számára egyet jelentett a felperes személyével. Minden olyan tény és vélemény, amely a H. Zrt.-re vonatkozóan keletkezett, vonatkozik a felperesre is. Az egyes közlésekkel összefüggésben a következő volt a fellebbezési álláspontja:
  1. Köztudomású, hogy felperes ellen nyomozás zajlott már a cikk megjelenésének időpontjában. Alperes az elsőfokú eljárásban igazolta, hogy a ... és a ... Iroda is nyomozást rendelt el mind a H. Zrt., mind a felperes vonatkozásában. Az, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen volt folyamatban, nem teszi valótlanná azon alperesi állítást, hogy nyomozás zajlik a felperes körül. Mindezek alapján alaptalan azon megállapítás, hogy a közlés megsértette a felperes jóhírnevét.
  2. A „alcím címe?" közlés álláspontja szerint szintén nem alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére, mert az alperes kérdést fogalmazott meg. A nyilvánosság szempontjából lényegtelen, hogy az iratokat egy ügyvéd vagy alperes nyújtotta be. A perben eljáró ügyvéd a megbízója érdekei és utasításai szerint jár el, önálló perbeli cselekedetei nem lehetnek, önálló felelőssége nincs, ebből eredően a büntető bírói gyakorlat szerint a perben eljáró jogi képviselő nyilatkozatai és csatolt bizonyítékai miatt nem vonható felelősségre. Az, hogy a gyanú szerint hamis nyilatkozatot csatoltak a perben valósan veti fel, hogy a H. Zrt.-t képviselő ügyvédet felperes így készítette fel.
  3. „A Fővárosi Törvényszék később ...t a felpereseket megillető üzletrész vételárának és kamatainak megfizetésére kötelezte" közlésnél a társadalom szempontjából nincs jelentősége, hogy a felperest, vagy a tulajdonában és teljes befolyása alatt álló céget kötelezte a bíróság. Az átlagolvasó szempontjából lényegtelen a megkülönböztetés, így a bíróság azon megállapítása, hogy ezen közlés sérti a felperes jóhírnevét, megalapozatlan.
  4. E közléssel összefüggésben fenntartotta, hogy a cikk megírásakor az alperes kellő ténybeli alappal rendelkezett, amelyek bizonyítékait a perben csatolta. Mindezek alapján felróhatósága nem állapítható meg, így alperesnek mentesülnie kellett volna a jóhírnév megsértésének következményei alól.
  5. A közlés vélemény, amely objektív módon nem bizonyítható, sértő jellege sincsen, így a felperes jóhírnevének megsértésére nem lett volna lehetőség.
  6. A közlés valós állításokat tartalmaz. A ... Főügyészség
  7. február 4-ei közleménye alapján ma már köztudomású, hogy felperest bűnszervezet létrehozásával vádolják. Dr. felperes nevevádlott a bűnszervezet egy részét közvetlenül, más részét közvetítőkön keresztül irányította az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól egészen a H. Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig. Az eljárás adatai igazolják, hogy a bírósági tárgyalásról való beszámolóként minősíthető közlés valós, ráadásul sértő jellege nincs, tekintettel a felperes ellen ugyanezen tárgyban emelt vádra. A felperes fellebbezési ellenkérelmében azt kérte, hogy az alperes fellebbezéssel támadott részében az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Álláspontja szerint az alperes szándékosan, rosszhiszeműen összemosta a tárgybeli cikkel érintett nyomozást, a fél évvel később kirobbant büntető üggyel. Nem tartotta helytállónak az alperes azon hivatkozását, hogy a H. Zrt.-t felperessel azonosította a közvélemény átlagolvasója. Egy cég nem egyenlő a vezető tisztségviselőjével. Másrészt a cikk megjelenésekor a H. Zrt.-t a közvélemény nem ismerte, ezen oknál fogva sem forrhatott össze a felperes neve a cég nevével, amelynek összesen 6 tulajdonosa volt. Az egyes kijelentésekkel összefüggésben a jogi álláspontja a következő volt:
  9. decemberben még egyáltalán nem volt ismert tény az, hogy folyamatban van a ... által végzett nyomozás, a felperes meggyanúsítására csupán fél évvel később, 2017 júniusában került sor, erre nem hivatkozhat az alperes, mint köztudomásúan folyamatban volt eljárásra. A cikkel érintett eljárás pedig végképp nem volt köztudomású. A nyomozást a hatóság megszüntette, a felperest az eljárásban nem gyanúsították meg, tanúként sem hallgatták meg, az eljárásnak nem volt érintettje. 2016 decemberében a felperes neve nem volt köztudomású, ő maga sem volt országosan ismert közszereplő.
  10. A H. Zrt. nem egyenlő a felperessel, a cikk megjelenésének időpontjában felperes nem volt ismert, a felperes és a Zrt. neve nem forrhatott egybe.
  11. A kérdés formájában megfogalmazott közlés vonatkozásában következetes a joggyakorlat, miszerint ez tényállításnak minősülhet. Maga a közlés is valótlan, az eljárást megszüntették. Nem lényegtelen, hogy azt a jogi képviselők tették az eljárás részévé, mert maga a nyomozást megszüntető határozat is a jogi képviselők felelősségével kapcsolatban tartalmaz megállapítást.
  12. Lényegtelen tévedésnek nem tekinthető az alperes valótlan közlése.
  13. A Fővárosi Ítélőtábla indokolásában nem tartalmazza az alperes közlését, nem állt rendelkezésre olyan valós ténybeli alap, amelyről alperes levonhatta volna következtetésként a közlését.
  14. ...rel kapcsolatos közlés tényeket tartalmaz, az alperesnek még bizonyítási indítványa sem volt arra, hogy felperes viszonya romlott volna meg az egyébként köztiszteletben álló ...rel, így közlése valótlan. ... köztiszteletben álló személy volt, akivel a felperes kifejezetten jó viszonyt ápolt, így az ezzel ellentétes valótlan közlés kegyeleti okokból is sértő volt.
  15. A ... utónevű férfi állítólagos tanúvallomásának tényét és annak tartalmát alperes nem bizonyította. A PK
  16. számú állásfoglalás alapján bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, csupán egy másik sajtócikkre hivatkozott. A másodfokú eljárásban idézte az ügyészség álláspontját a költségvetési csalás ügyében, a vád tartalmának idézése nem más, mint az ügyészség álláspontjának az ismertetése, bizonyító erővel a valóság körében nem bír. Ráadásul az ügyészségi közlemény nem támasztja alá a sérelmezett közlést, azok között semmilyen okozati összefüggés nincs. A felperes fellebbezése alaptalan, alperes fellebbezése kizárólag az emberi méltóság megsértésével összefüggő keresetet illetően alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  17. §
(3)bekezdés alapján fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet jogsértés megállapítása és az 1.000.000 forintot meghaladó sérelemdíj iránti keresetet elutasító rendelkezését nem érintette, ami ekként a Pp. 228. §
(3)bekezdés értelmében első fokon jogerőre emelkedett. A másodfokú eljárás tárgyát kizárólag az képezte, hogy az elsőfokú bíróság által jogsértőnek ítélt közlések a felperes emberi méltósága és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogainak sérelmével jártak-e, igenlő esetben az elsőfokú bíróság által alkalmazott sérelemdíj összege igazodik-e az elkövetett jogsértés tárgyi súlyához, a felróhatóság szintjéhez, a jogsértés felperesre és környezetére gyakorolt hatásához. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást helyesen állapította meg, az irányadó jogszabályokat és a bírói gyakorlatot felhívta, túlnyomó részt döntése és annak indokai is helytállóak voltak. Kétségtelen, hogy az adott cikk esetében a szólásszabadság és a személyiségvédelem ütközésének feloldása miatt szükséges volt az alkotmányos mérlegelés elvégzése. Az Alkotmánybíróság már több ízben, elsőként a 7/
  1. (III. 7.) AB határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a szólásszabadság és a személyiségvédelem összehangolásakor az elsődleges kérdés az, hogy a megszólaló az eset összes körülményére tekintettel társadalmi, közéleti kérdésben, „közügyben" fejtette-e ki mondanivalóját. Ennek eldöntése nem alapozható kizárólag a megnyilatkozással érintett személy státuszára akkor sem, ha egyébként ez a tényező a mérlegelés egyik legfontosabb, nemegyszer meghatározó erejű eleme marad. A közéleti véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szempontok ugyanis egyfelől tágabb körben lehetnek irányadók, mint a közhatalom gyakorlóit vagy a hivatásszerűen közszereplést vállalókat érintő vélemények köre, másfelől viszont nem állítható, hogy a közéleti szereplőket érintő bármely - köztük a közügyekkel semmilyen kapcsolatban nem álló - közlést e szempontok szerint kell megítélni {7/
  2. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [47]}. Nem vitás, hogy a felperes a cikk megjelenésének időpontjában ...-n önkormányzati képviselő, a közgyűlés baloldali közös frakcióvezetője volt, országos szinten azonban a közéleti vitában nem vett részt, a helyi ügyeken túl a közvélekedésnek nem volt alakítója. A helyi ismertségen túlmutató országos sajtóérdeklődést ebben az időpontban még az váltotta ki, a felperes személyét az tette érdekessé, hogy országosan is ismert politikus jogi képviseletét látta el. Az ismert személyek jogi képviselete, az ügyvédi tevékenység azonban az adott személyt önmagában nem emelik a közszereplő státuszába, emellett az alperes által a közléssel elért nyilvánosság a felperes egyébként önként vállalt közéleti szerepvállalásán egyértelműen és lényegesen túlmutat. Jelen esetben ekként az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes önkormányzati képviselői tisztsége az adott közléssel kapcsolatban a magasabb tűrési kötelezettségét nem alapozza meg a szólásszabadság érvényesülése érdekében. Az elsőfokú bíróság emellett helytállóan alkalmazta a személyiségi jogi perekben is irányadó PK
  3. számú állásfoglalást is. Eszerint nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a büntetőeljárás állásáról, a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős bírósági ítéletről. A tudósítás azonban nem jelölheti meg az érintettet a bűncselekmény elkövetőjeként, amennyiben ezt jogerős ítélet nem állapítja meg, a valósághű tájékoztatáshoz szorosan hozzátartozik annak közlése, hogy az eljárás milyen fázisban van.
  4. A címben szereplő „cím" közléssel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helytállóan juttatta érvényre az Alkotmánybíróság 8/
  5. (VII. 5.) AB határozatát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a cikk címe műfajából és az említett szerepéből adódóan természetes módon tartalmazhat leegyszerűsítést, pontatlanságot: mind a figyelemfelkeltés indokolt mértéke, mind a tartalom lényegi megragadásának szüksége behatárolja a címadás pontosságát. Az így előálló leegyszerűsítések, pontatlanságok jogszerűségének kérdése azonban nem azon múlik, hogy a cikk többi, kifejtő része ellensúlyozza-e azokat, hanem azon, hogy önmagukban véve olyan pontatlanságnak tekintendők-e, amelyek nem félrevezetők vagy megtévesztők valamely lényeges információ tekintetében. A cikk egésze szempontjából fontos körülménnyel kapcsolatban ugyanis a sajtócikk címében - sajátos szerepe miatt - önmagában sem szerepelhet lényeges, megtévesztő pontatlanság, valótlanság [32]. Az elsőfokú bíróság a cikk címében közölt tartalmi mondanivalót helyesen értékelte, mert az átlagos olvasó azt akként értelmezi, hogy a felperes ellen büntetőeljárás van folyamatban. Ezzel szemben a K. Osztálya .../
  6. bü. számú
  7. december 8-án meghozott határozata alapján megállapítható, hogy
  8. augusztus 22-én ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A ... Ügyészség .../2016/I. számú határozata alapján az is egyértelmű, hogy a felperes nem is vált az eljárás alanyává. Helyesen jutott ezért arra a következtetésre, hogy alperes a valótlan, eljárás állásához sem igazodó tényállítással a felperes jóhírnevét megsértette.
  9. „alcím címe?" Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, a közlés tartalmi mondanivalóját a mondat végén elhelyezett kérdőjel önmagában nem szünteti meg. A hamis okiratok csatolását a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.328/2016/
  10. számú ítélete nem támasztja alá, de a rendelkezésre álló iratok alapján a közlés nem igazodik a nyomozás ...-ai állásához sem. A K. Osztálya .../
  11. bü. számú határozata alapján megállapítható, hogy a nyomozást
  12. augusztus
  13. napján rendelte el, mert dr. ... feljelentő szerint a polgári perben a vevő valótlan tartalmú iratokat csatolt azért, hogy ezzel tévedésbe ejtse a bíróságot. Arra vonatkozóan azonban nem állt rendelkezésre adat, hogy ezen magatartás elkövetését a feljelentő konkrétan a felperessel összefüggésben állítja, a nyomozást a hatóság ismeretlen tettes ellen rendelte el.
  14. „A Fővárosi Törvényszék később ...t a felpereseket megillető üzletrész vételárának és kamatainak megfizetésére kötelezte." Ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok valóban nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra. Mivel azonban az egész cikk lényegi mondanivalója „... ügyvédjének" bemutatása, ezzel összefüggésben a
  15. évben megindult büntetőeljárás hangsúlyozása. Nem lehet lényegtelen tévedésnek, a tartalom szempontjából elenyésző pontatlanságnak tekinteni azt, hogy a büntetőeljárást megelőző és azt indukáló polgári perben nem a felperest, hanem a H. Szolgáltató Zrt.-t marasztalta a bíróság, ami egyébként nem kizárólag a felperes tulajdonában áll.
  16. „A Fővárosi Ítélőtábla indokolása irányította a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban több bűncselekmény is megvalósulhatott, amiben ...nek nagy szerepe lehetett, hiszen ő csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak, egyebek mellett hamis kölcsönszerződéseket." Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a közlés ténybeli tartalmát alperes nem bizonyította, azt a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.328/2016/
  17. számú ítélete semmiben nem támasztotta alá, ezért helyesen állapította meg, hogy a közlés a felperes jóhírnevéhez fűződő személyiségi jogát sértette.
  18. „Ezekben az években a forrásaink szerint egyértelműen ... emberének számított, de később megromlott a viszonyuk." Az elsőfokú bíróság helyes álláspontja szerint a közlés tényállítás, mert valóságtartalmára bizonyítás folytatható le, alperes azonban bizonyítást nem ajánlott fel, kötelezettségének nem tett eleget. Emellett általánosan elismert, köztiszteletben álló személlyel való személyes kapcsolat megromlása alkalmas a személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, ezért az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kijelentés sértő is, a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának sérelmével jár.
  19. „A ... bíróságon október 12-én meghallgatták tanúként az iskolaszövetkezetet alapító férfit, ...-t. Ő azt mondta, hogy a szövetkezet megalapítására a H. Zrt. akkori vezetője, felperes nevekérte fel." Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, az alperes az általa híresztelt tényállítás valóságtartalmát, eljárás állásához igazodását nem igazolta, erre nem alkalmas a ... Főügyészség
  20. február 4-ei közleménye sem. Összességében a felperes helyi önkormányzati képviselő státusza a Ptk. 2:
  21. §-a és a 7/
  22. (III. 7.) AB határozatban foglaltak alapján a felperes magasabb tűrési kötelezettségét a perbeli közlésekkel összefüggésben nem eredményezi, alperes a keresettel érintett sértő közléseinek valóságát a perben nem igazolta, de a tények a büntető és a polgári ügy ...-ai állásának sem feleltek meg. Ezért az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett kifejezésekkel összefüggésben okszerűen és az irányadó jogszabályok helytálló alkalmazása, a szólásszabadsághoz fűződő alkotmányos jog és a felperes személyiségi joga közötti helyes mérlegelés útján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy alperes a kijelentéseivel a felperes jóhírnévhez fűződő jogát sértette. Az emberi méltóság sérelme azonban csak akkor valósul meg, ha a cikk a felperes emberi mivoltát kérdőjelezi meg vagy a minden embert megillető alapvető tisztelet megadását mellőzi. Jelen esetben a felperes maga sem állította, hogy alperes szükségtelenül és az eljárás tárgyától függetlenül bántó, megalázó kifejezéseket használt, az alperes közlései ekként az emberi méltóság sérelmével nem jártak. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított és kellően megindokolt összegszerűségű sérelemdíj a felperes által átélt sérelmek kompenzálására szükségesnek, egyben elégségesnek mutatkozik, annak megváltoztatására a fellebbezésben felhozott indokok nem adtak okot. A fellebbezési érvelésével összefüggésben a Fővárosi ítélőtábla rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság által meghatározott összeg kellően kompenzálja azt, hogy a felperes szakmai körökben magyarázkodásra szorult, ugyanakkor a sérelemdíj magánjogi büntetés funkcióját az alperes árbevétele mellett is kellően érvényre juttatja. A fent kifejtett indokok mellett a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
  23. §
(2)bekezdés alapján részben megváltoztatta és az emberi méltóság megsértésére alapított keresetet elutasította, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárás során pervesztes, túlnyomó részben az alperes fellebbezése sem vezetett eredményre. Ekként az ítélőtábla a feleket a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján a fellebbezési értéknek megfelelő fellebbezési illeték megtérítésére kötelezte azzal, hogy a felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján maguk kötelesek viselni. ,
  1. június
  2. Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró dr. Rápolti Barbara s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.