← Magyarország

Pfv.20709/2019/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közös tulajdon megszüntetésénél a tulajdonostársak egybehangzó akaratnyilatkozata hiányában a törvényben meghatározott sorrend szerint vizsgálni kell a közös tulajdon megszüntetésének valamennyi módját. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Pfv.II.20.709/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke . Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Molnár Sándor ügyvéd (fél címe 2) Az alperesek: I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű Az alperesek képviselője: . Ba Mariann ügyvéd (fél címe) I. rendű alperes képviseletében T. T. meghatalmazott (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes képviseletében A per tárgya: Közös tulajdon megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: őrösi Járásbíróság 5.P.20.540/2017/
  2. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: éti Törvényszék 2.Pf.21.358/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy leletezés terhével 15 napon belül rójon le a felülvizsgálati kérelmén további 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A P. ... helyrajzi számú, beépítetlen terület megjelölésű, a közúttal közvetlen összeköttetéssel nem rendelkező 7478 m2 nagyságú földingatlan (a továbbiakban: ingatlan) a felperes 2/8, az I. rendű alperes 1/8, a II. rendű alperes 2/8, a III-V. rendű alperesek személyenkénti 1/8 tulajdoni hányadú közös tulajdona. Az ingatlant 1997-ben négy házaspár vásárolta meg, az I. rendű alperes és a férje által megvett 2/8 ingatlan résztulajdont a férj kizárólagos tulajdonaként jegyezték be. A közös vételt az indokolta, hogy a földterület az egymással szomszédos családi házas ingatlanok végében helyezkedett el. A vételt követően a használatot megosztották: a rendező elv az volt, hogy a földterület használata a közvetlenül előtte elhelyezkedő, a tulajdonostársak önálló tulajdonú házas ingatlanához igazodjon. Az I. rendű alperes házasságát 2010-ben bontották fel. A családi házból a házasság felbontását megelőzően elköltözött. Volt házastársa
  4. február
  5. napján a kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott 2/8 osztatlan közös tulajdoni hányadot adásvételi szerződéssel a felperesnek eladta, a felperes azt birtokba vette, a területrészen az V. rendű alperessel (a házastársával) gyümölcsfákat telepített. Az I. rendű alperes keresete alapján a bíróság megállapította az adásvételi szerződés érvénytelenségét és helyreállíttatta az eredeti tulajdoni állapotot (2.Pf.21.384/2012/4.). Az ingatlanra az I. rendű alperes javára AZ 1/8 tulajdoni hányadot házastársi közös vagyon jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ezzel egyidejűleg a felperes 1/8 tulajdoni hányadát törölték. Az I. rendű alperes
  6. november
  7. napján házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a családi ház kizárólagos tulajdonosa lett. Az ingatlanba nem költözött be, az
  8. évre elhanyagolt, rendezetlen állapotúvá vált. A ház mögött elhelyezkedő ingatlanrészt nem művelte, gyommentesítést sem végzett. A területrészt illetően birtokvédelmi igénnyel élt a felperessel szemben. A kérelmet elutasító határozattal szemben indított perben a keresetét módosítva az igényét már nem tartotta fenn. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése, az I. rendű alperes viszontkeresete [6] [7] [8] A felperes keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte: a bíróság jogosítsa fel az I. rendű alperes 1/8 tulajdoni hányadának megváltására a megváltási ár meghatározásával. Keresete ténybeli alapjául előadta, hogy a közös tulajdonból az I. rendű alperesre első tulajdoni hányadon érvénytelen adásvételi szerződés alapján beruházásokat végzett, gyümölcsfákat telepített. Az I. rendű alperes a területet nem használja. Az I. rendű alperes elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. A felperes a tulajdonosi jogait visszaélésszerűen gyakorolta, a közös tulajdon megszüntetése méltányos érdekeit sérti. A felperes a tulajdoni hányad megvásárlásakor rosszhiszeműen járt el. Az ingatlanrészt pedig azért nem tudta használni, mert azt a felperes lekerítette. [9] Másodlagosan a keresetnek való helyt adás esetén viszontkeresettel a közös tulajdon megszüntetését természetbeni megosztással kérte. A bíróság a közös tulajdonból az őt megillető 1/8 tulajdoni hányadot, az annak megfelelő térmértékű részként önálló ingatlanként a kizárólagos tulajdonában lévő családi házas ingatlan folytatásában adja ki. Csatolta a jogerős telekalakítási engedélyt és záradékolt változási vázrajzot. Kérelmét azzal indokolta, hogy a természetbeni megosztási mód megfelel a korábbi tényleges használatnak. Az ingatlant a tulajdonostársak a vétel után a kizárólagos tulajdonú ingatlanaikhoz kapcsolódóan használták, az általa kért rendezés ennek a használatnak megfelel. [10] A II-V. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték, a viszontkereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a tulajdonostársak megállapodásán alapuló használati rendezésnek, a kialakult használatnak az I. rendű alperes által igényelt természetbeni megosztási mód nem felel meg. [11] A felperes maga is a viszontkereset elutasítását kérte. Az ingatlanban a V. rendű alperessel együtt 3/8 tulajdoni hányadban tulajdonosok, ez ténylegesen kb. 2700 m2 területnek felel meg. Az I. rendű alperes által igényelt megszüntetési mód következményeként csak 414 m2 nagyságú terület kerülne önálló ingatlanként a tulajdonába. A kiadni kért területet 2010 óta műveli, a természetbeni megosztás számára súlyos érdeksérelemmel járna. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a közös tulajdont megszüntette és az I. rendű alperes 1/8 tulajdoni hányadának megváltására 93.000 forint megváltási ár megfizetése ellenében a felperest jogosította fel. A viszontkeresetet elutasította. [13] Megállapította, hogy a jogvitára a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:74.-5:
  10. §-ai irányadóak. A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a közös tulajdon megszüntetési módját illetően a keresetet megalapozottnak ítélte. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy az I. rendű alperes által kért természetbeni megosztás a többi tulajdonostárs törvényes és méltányos érdekét sérti. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlan használati rendje a megvásárlásakor a tulajdonostársak konszenzusa alapján alakult ki. A viszontkereset szerinti önálló tulajdoni hányad kialakításával a tulajdonostársak által kialakított használati rend felborul. Ez pedig sérti a tulajdonostársak birtoklási és használati jogát (Ptk. 5:
  11. §). [14] A közös tulajdon megváltással történő megszüntetésénél nyomatékkal értékelte azt, hogy az I. rendű alperes - ellentétben a többi tulajdonostárssal - életvitelszerűen nem lakik a közös tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanban. A tulajdonostársak az ingatlant a korábban kialakult használati megosztás szerint használják. A Ptk. 5:
  12. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a keresetnek helyt adott, a megváltási árat a perben beszerzett és aggálytalan igazságügyi ingatlanforgalmi szakvélemény alapján határozta meg. [15] Az I. rendű alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes a megváltási árat az I. rendű alperesnek köteles megfizetni. [16] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a jogvitára irányadó jogszabályt - mivel a felperes a keresetet a Ptk. hatálybalépését követően,
  1. március
  2. napján nyújtotta be - és érdemi döntése is helytálló. [17] A közös tulajdon akár részleges megszüntetése iránti igény a tulajdonostárs alanyi joga. Nem kell megindokolnia a perindítást és a tulajdonközösség megszüntetéséhez fűződő különös érdekét sem kell igazolnia, de a tulajdonostársak oldalán jelentkező kirívó és súlyos méltánytalanság értékelése a kereset elutasítását eredményezheti. A bíróságnak az egymással szemben álló felek érdekeinek összemérésével a mérlegelés eredményeképpen érdekegyensúly kialakítására kell törekedni. Ennek során a közös tulajdonban álló ingatlan sajátosságait, a tulajdonostársak személyes körülményeit, a használat kialakult rendjét, az ahhoz fűződő egyéni érdeket, a közös tulajdon megszüntetésének a felek viszonyában alkalmazható módozatát és annak következményeit kell egybe vetnie ahhoz, hogy dönthessen a közös tulajdon megszüntetése iránti igény megalapozottságáról. [18] A Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: régi Ptk.) egyezően a közös tulajdon megszüntetésének sorrendjét állítja fel, ebben az elsődleges megszüntetési mód a természetben történő megosztás. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ez csak akkor jöhet szóba, ha az valamennyi tulajdonostárs érdekét figyelembe veszi. Az adott esetben az I. rendű alperes által kért megszüntetési mód a tulajdonostársak érdekeinek nem felel meg, mivel a fennálló osztatlan közös tulajdoni helyzetet a felperes (az V. rendű alperessel együtt 3/8 tulajdoni hányad) és az I. rendű alperes (1/8 tulajdoni hányad) viszonyában teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A csatolt megosztási vázrajz szerint a felperes önálló ingatlan-nyilvántartási tulajdonába a tulajdoni hányadnak megfelelő 1870 m2 nagyságú területhez képest csupán 417 m2 nagyságú ingatlan kerülne, míg az I. rendű alperes 1/8 tulajdoni illetőségének megfelelő térmértékű 935 m2 nagyságú területet a ház folyatásaként önálló ingatlanként egyben kapná meg. [19] A földmérő mérnök tanúvallomása szerint az I. rendű alperesnek nem volt olyan nyilatkozata, hogy az ingatlan megosztása igazodjon a kialakult használati viszonyokhoz, csupán azt igényelte, hogy a házas ingatlana folytatásában mérje ki a neki jutó területet. Az I. rendű alperes igénye szerinti természetbeni megosztás eredményeként a felperes a saját tulajdoni illetőségéhez igazodó további területet pontosan meg nem határoztatóan a visszamaradó osztatlan közös ingatlanból kapná meg. [20] Az I. rendű alperes az általa indítványozott formában megvalósuló természetbeni megosztásnál az ingatlan kialakult használati viszonyaira, a többi tulajdonostársnak az ingatlan eddigi használatában is megnyilvánuló, ahhoz fűződő érdekére nem volt tekintettel. A II-V. rendű alperesek a viszontkereset teljesítését ellenezték. Az I. rendű alperes pedig nyilatkozataik ismeretében sem terjesztett elő olyan alternatív, a természetbeni megosztásra vonatkozó javaslatot, amely figyelembe vette volna a többi tulajdonostársnak a tulajdoni hányadhoz is igazodó, a ténylegesen megvalósuló használathoz fűződő érdekét. [21] A per során az ingatlan forgalmi értéke tisztázódott, a II-V. rendű alperesek egyetértettek a kereset teljesítésével, ezért az vizsgálandó, hogy az I. rendű alperes méltányos érdekét sérti-e a felperes által kért megszüntetési mód. A másodfokú bíróság az érdekek egybevetése során az elsőfokú bíróság mérlegelt döntésével egyetértett: az I. rendű alperes (és egy ideig a volt házastársa) az ingatlanrészt közel 10 éve nem használják, az adásvételi szerződés részbeli érvénytelenségének megállapítása iránti perben az I. rendű alperes csak a tulajdonjoga visszajegyzését kérte. Az eredeti állapot helyreállítás körében birtokba adás iránti kérelme nem volt. A perbeli ingatlannal szomszédos, kizárólagos tulajdonában álló lakóházas ingatlan lakatlan, évek óta elhanyagolt, rendezetlen állapotban van. Ilyen körülmények mellett a közös tulajdon magához váltással történő részleges megszüntetésének előterjesztése a felperes részéről a visszaélésszerű joggyakorlás megállapítására nem ad alapot. Az I. rendű alperes pedig az alkalmatlan időre vonatkozó kifogást nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően helyezze hatályon kívül és a keresetet elutasítva a viszontkeresetének adjon helyt. A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a Ptk. 5:
  4. §
(1)bekezdés és 1:
  1. § megsértésére alapította. [23] Indokai szerint az eljárt bíróságok tévesen értékelték a terhére a használat hiányát. A korábbi rendnek megfelelően a felperes a háza mögött épületet emelt, ő pedig fóliakertészetet működtetett. A felperes az adásvételi szerződést követően kerítést létesített, a tulajdoni hányadát így birtokba venni nem tudta. A felperes a bíróság kerítés lebontására kötelező határozatának nem tett eleget, az változatlanul fennáll az ő önálló tulajdonú házas ingatlanán, ezért a területet a mai napig nem tudja megközelíteni, így nem róható terhére az ingatlan használat hiánya. [24] A jogerős ítélet sérti a Ptk. 5:
  2. §
(1)bekezdését. Az anyagi jogi jogszabályhely a közös tulajdon megszüntetésének szigorú sorrendiségét írja elő. A természetbeni megosztás megszüntetési módjára elkészíttette a megosztási vázrajzot, beszerezte az elvi engedélyt, a földmérő tanúvallomása igazolta, hogy a vázrajz a hatósági előírásoknak megfelel, az egyik tulajdonostárs érdekét sem sértené és a megosztás a korábbi használatnak is megfelel. Az eljárt bíróságok iratellenesen állapították meg, hogy az általa javasolt megosztási mód zavarná a korábbi használati rendet. A IIIV. rendű alperesek a megosztás módját nem ellenezték, csupán azt jelentették ki: azt szeretnék, ha a terület a felperes tulajdonába kerülne. Nyilatkozatukat azonban nem indokolták. [25] Az I. rendű alperes összefoglalt álláspontja szerint az ingatlan nem vitatottan természetben megosztható, ez a megosztás a kialakult használati rendet követi, az építésügyi előírásoknak megfelel és a tulajdonostársak érdekét sem sérti. Az eljárt bíróságok döntése a Ptk. 5:84. §
(1)bekezdésébe ütközik, mivel a közös tulajdont a természetbeni megosztás helyett megváltás útján szüntették meg. [26] Az 1/
  1. PK vélemény állást foglalt a közös tulajdon megszüntetésénél a törvényi sorrendiség kötelező betartásában, és értelmezte az alkalmatlan idő fogalmát. Az eljárt bíróságok nem vették figyelembe: a felperes rosszhiszeműen szerezte meg az I. rendű alperes 1/8 tulajdoni hányadát, ennek használatától kerítéssel elzárta, tulajdonjogának visszajegyzése után az ingatlanrészt egy közös tulajdon megszüntetési perben kívánja megszerezni. Magatartása kimeríti a Ptk. 1:
  2. §-ban foglalt visszaélésszerű joggyakorlás tényállását és sérült a Ptk. 5:
  3. §
(1)bekezdésének második fordulata is. A Kúria egyedi ügyekben hozott határozatai szerint a bíróságnak a körülmények teljes vizsgálata során értékelnie kell a többi tulajdonostárs jogait és törvényes érdekeit. [27] Az I. rendű alperes végül hivatkozott a téves jogszabály alkalmazására. Az adott jogvita tárgya a Ptk. hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyon alapul, ezért a régi Ptk.-t kell alkalmazni. Az alkalmazandó jognak azért van jelentősége, mert a régi Ptk. alapján kialakult ítélkezési gyakorlat a méltányosságot, mint szempontot a közös tulajdon megszüntetésénél figyelembe vette és értékelte. A Ptk. ezt már meghaladottnak tekinti és a visszaélésszerű joggyakorláshoz fűz súlyosabb szankciót. [28] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. Az ítélet nem sértette a Ptk. 5:84. §
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket, az I. rendű alperes több mint 10 éve a kizárólagos tulajdonában álló lakóházat sem használja. [29] A további alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [31] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [32] A Kúria maradéktalanul egyetértett a másodfokú bíróság érdemi döntésével és indokolásával, ennek megismétlésére nincs szükség. [33] Alaptalanul állította az I. rendű alperes a jogvitára irányadó jogszabály téves alkalmazását. A 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §-a szerint, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépést követően
  1. a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
  2. b)megtett nyilatkozatokra kell alkalmazni, és a 41. § a hatálybalépést követően tett nyilatkozatok tekintetében az 1. § általános szabályát fenntartja. A felperes a közös tulajdon megszüntetését a hatálybalépést követően előterjesztett keresettel kérte, ezért az eljárásban a Ptk. anyagi jogi szabályai az irányadóak. [34] A Ptk. 1:5. §-a, a joggal való visszaélés tilalma. Az I. rendű alperes a Ptk. alapelvei között deklarált joggal való visszaélés tilalmának megsértésénél lényegében azzal érvelt, hogy a felperes minden eszköz és jogi út igénybe vételével meg akarja szerezni az 1/8 tulajdoni hányadát. Az adásvételi szerződést a bíróság érvénytelennek nyilvánította, ezért a jelen perben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok felhasználásával érvényesíti az igényét. [35] Az I. rendű alperes érvelése téves, a jogvitában a Ptk. alapelve nem sérült. [36] A Ptk. az alanyi jogok szabad gyakorlásának elvéből indul ki, a tilalom tehát azzal a következménnyel jár, hogy a joggal való visszaélésnek minősülő magatartással a kívánt joghatás nem érhető el. A jogszabályhely generálklauzula és csak akkor alkalmazható, ha a tényállás egyéb, a jogvitára irányadó konkrét jogi norma alapján nem bírálható el. [37] A perbeli esetben a Ptk. 5:83. §
(1)bekezdése a közös tulajdon megszüntetésének követelhetőségét általánosan deklarálja. Az általános szabály automatizmusát a
(2)bekezdésben rögzített alkalmatlan idő jogi fogalma szűkíti és lehetőséget ad az egyedi körülmények értékelésére. Előfordulhat ugyanis, hogy a közös tulajdon megszüntetése az egyik (vagy több) tulajdonostárs érdekét sérti. A tulajdon megszüntetésére irányuló kereset elutasítását számtalan körülmény indokolhatja: a közös tulajdon tárgyának értékcsökkenése, árhullámzás, lakásszerzési nehézség, az egyik fél gazdasági helyzetének romlása, az ellenérdekű tulajdonostárs számára méltánytalan károsodás stb. A Ptk. a különböző (egyedi) körülmények absztrakt normatív megfogalmazására és közvetítésére egy általános, a bírói gyakorlat által tartalommal megtöltendő szabályt rögzített: a Ptk. 5:83. §
(2)bekezdése az alkalmatlan idő jogi fogalmával tette lehetővé, hogy a közös tulajdon megszüntetését ellenző tulajdonostárs a kifogását előterjessze. Ebből viszont az következik, hogy a Ptk. generálklauzulája nem irányadó, mivel a közös tulajdon megszüntetésénél az érdeksérelem esetén konkrét jogszabályhelyre, az alkalmatlan időre hivatkozással kérhető a kereset elutasítása. Az adott esetben viszont az I. rendű alperes - ahogy a jogerős ítélet rámutatott - erre nem hivatkozott. [38] A közös tulajdon megszüntetése. Az anyagi jogi jogszabályváltozásra figyelemmel az 1/
  1. PJE határozat a PK
  2. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetéséről szóló 1/
  3. (V.19.) PK vélemény I-VII. pontjait meghaladottnak nyilvánította. A régi Ptk.nak és a Ptk.-nak a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai értelmezéséről, ezen belül a megszüntetési módok közötti sorrendiség alkalmazásáról az 1/
  4. (IX.11.) PK vélemény foglalt állást. [39] A Ptk. 5:
  5. §-a változatlanul fenntartotta a régi Ptk.
  6. §-ban foglaltakat. A közös tulajdon megszüntetésének két módja lehetséges: a természetbeni megosztás, illetve a dologra vonatkozó megosztott tulajdonjog egyesítése. A megszüntetés módjának megválasztása tekintetében elsődlegesen a tulajdonostársak nyilatkozata az irányadó, ennek hiányában a bíróságnak a közös tulajdont a törvényben meghatározott sorrendiséget követve kell megszüntetnie: természetbeni megosztással, megváltással, a vételár felosztásáról való egyidejű rendelkezés mellett árverési értékesítés elrendelésével, illetve társasháztulajdonná való átalakítással. A felek egybehangzó akaratnyilatkozata hiányában a törvényben meghatározott sorrend szerint vizsgálni kell a közös tulajdon megszüntetésének valamennyi módját. [40] Helyesen érvelt az I. rendű alperes a törvényi sorrend kötelező jellegével, arra azonban alapvetően tévesen hivatkozott, hogy a természetbeni megosztás iránti kérelem minden esetben automatikusan kötelező alkalmazást jelent. A PK vélemény kimondta, hogy a bíróság a peradatok értékelésével juthat arra a következtetésre, miszerint „például a törvényben a közös tulajdon megszüntetésének elsődleges módjaként szabályozott természetbeni megosztásra nincs lehetőség a felek együttműködése hiánya miatt". [41] A PK vélemény alapján annak értékelése, hogy a sorrendben előbb álló megszüntetési mód nem alkalmazható, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. A bíróság a bizonyítékok mérlegelésével - a jogerős ítélet helyes érvelése szerint - az érdekek és körülmények külön-külön és együttes értékelésével vonja le a jogkövetkezményt: a közös tulajdon eltérő módú megszüntetésénél a sorrendben előbb álló megszüntetési módja alkalmazandó-e vagy a perben kért másik megszüntetési módra át lehet-e térni. Az I. rendű alperes a jogerős ítélet anyagi jogi jogszabálysértő voltát állította, a bizonyítékok értékelését, az érdekek és körülmények összevetését a megsértett jogszabályhely [régi Pp.
  7. §
(1)bekezdés] megjelölésével nem sérelmezte. [42] A jogerős ítélet helyes megállapítása szerint a közös tulajdonnak az I. rendű alperes által kért megszüntetési módja a társtulajdonosok érdeksérelmével járna. Az iratokhoz csatolt jogerős telekalakítási határozat mellékleteként feltüntetett változási vázrajzból egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű alperes a tulajdoni hányadának megfelelő telek kialakításakor kizárólag a saját érdekének megfelelő rendezést tartotta szem előtt, az osztatlan közös tulajdonból kihasított telek a közös tulajdonban maradt terület körbeveszti. A felperes tulajdoni hányada a lakóingatlana folytatásaként egy kisebb területű háromszög alakú földrészt eredményezne, a további tulajdoni hányadának megfelelő, az ingatlanához kapcsolódó használat nélkül. [43] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az I. rendű alperes által kért természetbeni megosztás a többi tulajdonostárs érdekével és a kialakult használati rendezéssel teljesen ellentétes, csak az I. rendű alperes érdekét szolgálná. Ez pedig a természetbeni megosztás elrendelését kizárja. A jogerős ítélet a törvény kötelező sorrendiségét nem sérti, a másodfokú bíróság a természetbeni megosztás lehetőségének hiányában a jogszabálynak megfelelően tért át a sorrendben következő megszüntetési módra, a megváltásra. [44] A fentiek alapján a jogerős ítélet anyagi jogi jogszabályt nem sértett, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [46] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Kúria az arányos felülvizsgálati eljárási költség és a felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről régi Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése, a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)-
(6)bekezdése alapján határozott. [47] Az I. rendű alperes a felülvizsgálat eredménytelensége alapján köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket. Az I. rendű alperes 15.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket lerótt, a Kúria az Itv. 74. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a hiányzó 35.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték lerovására kötelezte. Ha az I. rendű alperes az illeték megfizetését felhívás ellenére elmulasztja, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja [Itv. 74. §
(2)bekezdés]. Budapest,
  1. október
  2. dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.