Gfv.30232/2019/3 – Kúria

(2)bekezdése alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet előterjesztő fél nyújtotta be, ezért őt perindítási jog nem illeti meg. 2006. V. tv. 65. §

(1),

1. V. tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.232/2019/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Dobos István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Alperesi beavatkozó: Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Kelemn Tamás ügyvéd A per tárgya: Cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.729/2018/6-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 38.G.40.149/2018/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az alperes
3. március 17-én
4. sorszámon változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán (a továbbiakban: cégbíróság), amelyben a létesítő okirat módosításának, valamint az alperes tagjaiban bekövetkezett változásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A cégeljárás folyamatban léte alatt,
5. április 25-én dr. O Z mint kérelmező „tulajdonosi meghatalmazottként" törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása ránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a változásbejegyzési kérelem elutasítását kérte. A cégbíróság a
6. szeptember 25-én kelt
7. sorszámú végzésében - a törvényességi felügyeleti eljárás iránti és a változás bejegyzése iránti kérelmeket együttesen elbírálva - a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek helyt adott, és a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a 13.Cgf.47.087/2015/
8. számú végzésével a cégbíróság végzését [5] megváltoztatta és megállapította, hogy a
9. sorszám alatt benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a változások bejegyzése az előszerkesztett adatok szerinti tartalommal a törvény erejénél fogva
10. augusztus 18-án létrejött. Felhívta a cégbíróságot az adatváltozások cégjegyzéken történő átvezetésére, egyidejűleg a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában egyebek mellett megállapította, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemhez annak előterjesztője nem csatolt olyan okiratot, amely a jelen per felperese képviseletében való eljárásra jogosította. Rögzítette továbbá, a változásbejegyzésnek a törvény erejénél fogva történő bekövetkezése folytán - az elbírálás hiánya ellenére - dr. O Z kérelmét el kellett utasítani, mert a változás bejegyzése egyben a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását jelentette. Ehhez igazodik a jogorvoslati lehetőség: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
11. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
12. §-ában meghatározott perindítási jog, ami a törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezőjét is megilleti. A cégbíróság
13. február
14. napján kelt
15. sorszámú végzésével megállapította, hogy az ítélőtábla fenti végzése alapján a végzésben szereplő változások automatikusan az alperes cégjegyzékébe bejegyződtek. A végzés ugyancsak rögzítette, hogy vele szemben per indításának van helye. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes törvényes határidőben benyújtott keresetében a cégbíróság
16. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperesi beavatkozó csatlakozott az alperes ellenkérelmében foglaltakhoz. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság - a keresetet érdemben elbírálva - a cégbíróság
17. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzését hatályon kívül helyezte, és felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje az e végzéssel bejegyzett változásokat. [9] Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [10] Az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon következtetésével, amellyel a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelmet a felperestől származó jognyilatkozatnak minősítette. Kifejtette, a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt dr. O Z kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, önmagát tulajdonosi meghatalmazottként feltüntetve, azonban a felperes nevében történő eljárását nem igazolta olyan okirattal, amely a meghatalmazotti minőségét, illetőleg az annak alapjául szolgáló jogviszonyt tanúsította volna [a polgári perrendtartásról szóló
18. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
19. és
20. §]. A törvényességi felügyeleti eljárás irataiból nem állapítható meg, hogy a kérelmező azt milyen felhatalmazás alapján nyújtotta be, és a felperes sem adott elő olyan tényt, amelyből az következne, hogy a kérelmező az eljárás alatt a Ctv., illetőleg az rPp. szabályai alapján jogosult volt a felperes nevében eljárni és hatályos nyilatkozatokat tenni. [11] Az ítélőtábla rögzítette, a felperes a fellebbezési ellenkérelmében maga hivatkozott arra, hogy a kérelmező képviseleti jogának igazolására nem volt szükség, mert saját jogi érdeke folytán indította meg az eljárást, saját nevében és javára járt el. Mindezek alapján a másodfokú bíróság nem állapíthatta meg, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezője a felperes volt. [12] A kérelem elutasításával lezárult törvényességi felügyeleti eljárás alanyainak személyére kiható változást a több évvel később kiállított, a fellebbezéshez csatolt írásbeli jóváhagyás nem eredményezhet, ezért a másodfokú eljárásban a felperes által benyújtott nyilatkozat értékelése sem vezethetett a felperesre kedvezőbb döntésre. [13] A kereset tárgyát képező változásbejegyzést elrendelő végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felperes a Ctv.
21. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján csak abban az esetben indíthatta volna meg a jelen pert, ha az általa kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmezőnek minősül. Tekintettel arra, hogy ez nem volt megállapítható, a felperest nem illeti meg a jogosultság arra, hogy az alperessel szemben olyan változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérje, amely rá vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet a Ctv. 65. §-ába, 66. §

(3)bekezdésébe és 78. §

(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [15] A jogerős ítélet azért sérti a Ctv.

1. §-át, mert a felperes indította meg a törvényességi felügyeleti eljárást, tulajdonosi meghatalmazottja útján. A cégbíróság az alperes ügyvezetőjének jogszabálysértő eljárását ugyan észlelte, azonban az automatikus bejegyződésre figyelemmel annak nem tudott érvényt szerezni. Az a körülmény, hogy a változás automatikusan bejegyződött, nem eredményezheti azt, hogy a Ctv.
2. §-a szerinti pert a perindításra jogosult nem indíthassa meg, jogait ne érvényesíthesse, hiszen a forgalom biztonságára tekintettel a jogszabálysértés kiküszöbölése a cél. [16] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság állapította meg helyesen, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem a felperestől származó jognyilatkozat, de ha ezen álláspontját a másodfokú bíróság nem fogadta el, abban az esetben is figyelembe kellett volna vennie a csatolt utólagos jóváhagyó nyilatkozatot. Annak benyújtására az elsőfokú eljárás során azért nem került sor, mert az alperes e körben akkor érdemi védekezést nem terjesztett elő. [17] Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. [19] A Kúria utal arra, hogy a perben nem merült fel jogkérdésként, hogy az adott ügyben irányadó eljárási szabályok helyes értelmezésének megfelel-e az ítélőtábla 13.Cgf.47.087/2015/

1. számú végzésében, illetve a cégbíróság
2. sorszámú végzésében a jogorvoslat módjára vonatkozó tájékoztatás helytállósága, ezt a kérdéskört a felperes felülvizsgálati kérelme sem érintette, így a Kúriának figyelemmel az rPp.
3. §-ában írtakra, az az alapján kialakult joggyakorlatra (BH1998.288., KGD2017.119) abból kellett kiindulnia, hogy az
4. sorszámú végzéssel szemben a változásbejegyzési kérelem hatályon kívül helyezése iránti kereset volt a lehetséges igénybe vehető jogorvoslati eszköz, amely a
5. április 25-én törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőt is megillette. Ezért a Kúria kizárólag azt vizsgálta, vizsgálhatta, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a felperes terjesztette-e elő meghatalmazottja útján. [20] A jogerős döntésben írtak szerint a felperes nem azonos a törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezőjével, ezért a felperest nem illeti meg a Ctv.
6. §

(2)bekezdése alapján perindítási jogosultság a cégbíróság

1. sorszámú végzésével szemben. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ctv.
2. §

(2)bekezdésének sérelmét állította, de nem adta elő, hogy miért tekinti tévesnek az ítélőtábla fenti megállapítását. A felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz adatot, érvelést arra nézve, hogy milyen tények, okiratok igazolták a cégbíróság előtt folyó eljárásban dr. Osváth László képviseleti jogosultságát, azt hogy a kérelmét a felperes meghatalmazottjaként, annak képviseletében terjesztette elő. A felperes e körben csupán azt adta elő, ha az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bírósággal, úgy a csatolt utólagos jóváhagyó nyilatkozatot kellett volna elfogadnia. [21] A Kúria maradéktalanul osztotta a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot, miszerint a változásbejegyzési és törvényességi felügyeleti kérelmeket együttesen elbíráló cégeljárás jogerős befejeződését követően tett jognyilatkozat, utólagos jóváhagyás nem hathat ki az eljárás alanyainak a személyére, a lezárult eljárásban alanyváltozást nem eredményezhet. Az álképviselő nyilatkozatainak, eljárási cselekményeinek jóváhagyására csak az adott eljárás során, annak lezárultáig van lehetőség. A Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján a meghozatala napján jogerőre emelkedett kérelemnek helytadó változásbejegyzési végzés ellen benyújtható kereset alapján induló per nem tekinthető a cégeljárás folytatásának. A Kúria megjegyzi, a felperes a perben csatolt jóváhagyó nyilatkozat figyelembevételére vonatkozó érvelésének jogszabályi alapját nem adta elő, megsértett jogszabályhelyet e körben nem jelölt meg. A felülvizsgálati kérelemben előadottak a fentiek szerint nem alkalmasak annak alátámasztására, hogy a felperes indított kérelmezőként a bejegyzési eljáráshoz kapcsoló törvényességi felügyeleti eljárást. [22] A Kúria utal arra, a keresetben előadott jogszabálysértések vizsgálatára az adott tényállás mellett a felperes perindítási jogának hiányára tekintettel nem kerülhetett sor. A Ctv. 66. §-ának sérelme pedig az érdemi elbírálás eljárásjogi akadályára tekintettel fel sem merülhetett. [23] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a felperes viseli a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét. Az alperesnek és az alperesi beavatkozónak költsége nem merült fel, ezért a Kúriának arról határoznia nem kellett. [25] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. február
2. . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró